Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-26 / 47. szám

1929. február 26. áz aranylabda -Irta: öallowich Jenő Valamennyi vallás szentségének ismeri a házasságot. És az is, ol­tár előtt megszentelt örök foga­dalom, amely a halálig tart. Leg­nagyobb ünnepnapja piros, pün­kösdje az életnek, amelyből két egész embernek élete egén a leg­tisztább örömöknek millió tün­döklő csillaga támad. Sorsunkban a születés után a legnagyobb ese­ménye életünknek beteljesülése a lélek minden vágyának legragyo­góbb álmaink megvalósulása, ame­lyet a legsúlyosabb megpróbálta­tások reánk szakadt szenvedések még csak erősebbé kovácsolnak. Nincs az életnek eseménye, mely oly fölemelő tündéri szép lenne, mint két egymást forrón szerető léleknek templomban orgona zú­gás között oltár előtt egész élet­re való örök szövetkezése. Ez még az életen tul is tart, mivel, akik lélekből igazán szeretik egymást vele szakad a lelke annak, akit szeret, ha egyszer magára marad. Kötelesség teljesítése ugy női a férfinak, amint mélyül a sze­relme. Egy életet kapcsolt magáé­hoz, amelyért felelőssé vált Isten és ember előtt. Maga rendelkezik mindenki a saját életével de má­sét megrontani nem lehet mivel gyilkos az, aki lelket öl. És egyedül csak a férfitól függ, hogy Menyország legyen a föl­dön egész élete mindig csak azt kapja vissza, amit ad. Az érzések igazi ereje tündöklő ragyogásokat ragyog vissza, mig hitvány ke­zekben homályt fog a legtisztább leány lelke is. A boldogságban ki­virágzott élet hálás mindenért, oda veti az életét is azért, akit szeret, de kiveti még a gyöngyöt £s virágot is, ha azt. aki hozza nem szereti. A legdúsabb földnek is van korcshajtása és sérültje, ütődöttje, nyomorékja van a társadalomnak is. Az önző, beteg, elesett, aki­nek teher a saját élete is és aki­nek éppen azért más élethez nyúl­nia nem szabad. Kezében rozsdát fog még az arany is és elsorvad mellette a legtisztább lélek. Az ér­zéseiben kifosztott és hitében meg csalt leányokon keresi az életnek azt az útjait, ahol még boldog­ságot remél. És ehhez természe­tes joga van, hiszen még a leg­utolsó féreg is küzd életéért. A ma asszonyának azonban arra, hogy az élet uj utjain keresse el­rontott élete boldogságát, hiány­zik egyetlen eszköze a megélhe­tés. Védtelenül dobták oda sok­szor olyan •férfinak, aki vissza is él ezzel a helyzettel. Az erőhöz jutott asszony helyzete más. Min­denkor csakis a lelke sugalatát követi és ha csalódik, talál mást, aki boldoggá teszi. És a férfi, aki tudja ezt, naponként igyekszik meghódítani azt, akit szeret, mi­vel attól tart, hogy a legelső han­gos szóra ablakon át kirepül az ő nagy boldogsága. Az igaz és egész emberek élete más. örökös napsütés, amelyet fellegek sem homályosítanak el soha. Az életnek csakis a ragyogó szépségeit látják és csak kincseit, amelyet egymásban találtak fel. Az asszony ösztönös előrelátás­sával őrködik megtalált nagy bol­dogsága felett. Elsimogat min­den felleget és nem bizza. el magit soha, mivel tudja és érzi, hogy két lélek amikor virágba borul és szi­vükben kicsattant örömök tiszta tüzei égnek, elbizakodottan a nagy boldogságtól sokszor keresi a veszélyt és mint aranylapdával egymás lelkével játszanak. t Az aranylapda repül ide, repül JNftÍRYIüÉK. oda, a játéknak vége-hossza nincs és boldogan kacag fel az egyik, amikor látja, hogy könnyekkel te­lik meg mindkét szeme a másik­nak és a ftlke a bánattól egy pillanatra elborul. Az aranylapda egyszer elgurul, a játék vége mindég ez és el­vesztik örökre egymást, akik egy­más lelkével játszanak. . '-is. " Zz- .. . ' : Mit mondanak az orvosok a síneken túli nyomortanyákról ? (A Nyírvidék tudósítójától.) A barakkokban és azok környé­kén meglátogatott nyomortanyák­ról jó, ha minden beavatott ember elmondja véleményét. A helyzet igazi képének kibontakozásához je­nélkül nincsenek! Ellenben sok szegény ember nyomorán kivül rendetlensége és har.yagsága miatt is szenved és ezt, mint rr.enhelyi teleporvos a sa­ját tapasztalataimból merítem. já/tvúMjyos idofoii mm$i%Aata -twrát lentékeny mértékben járul hozzá egy nyíregyházi orvosnak hoz­zánk intézeti következő levele: Mélyen tisztelt Szerkesztőség! A Nyirvidék f. hó 21-iki számá­ban «Gorkij Maxim tollára való nyomorszinek Nyíregyházán a vas­úti vágányokon tul» c. cikkükre vonatkozólag engedjék tneg, hogy pár szóval (minthogy orvosi vo­natkozást is tartalmaz e cikk) én is hozzászóljak. Én, mint a Debreceni m. kir. Állami gyermekmenhely nyíregy­házi teleporvosa és a D. O. B. B. J. kezelő orvosa, igen jól ismerem a Friedmann-telepet, és a «Tüdőgyul­iadással piszkos párnák közötte 0. bekezdésre, melyben «Orvos ?» — «Ugyan>> — kitételek állanak, a kö­vetkező szerény megjegyzéseim van­nak : A Friedmann-telepsn többnyire olyan emberek laknak, akik vala­mely intézménynek a tagjai, pl. Társadalombiztosító Intézet, Vasút, Posta, Betegsegélyző pénztárak, Dohány-jövedék, Országos Betegsé­gi Biztosító Intézet, Gyermekmen­hely stb. stb.. ha pedig egyikhez sem tartoznak és teljesen szegé­nyek, akkor a hatósági orvos az orvosuk, tehát orvos és gyógyszer Több nevet és esetet tudnék fel­hozni épen a Friedmann-telepen la­kókról. ahol a', ingyen kapott gyógy szert és orvosi utasítást be nem tartva, fertőző betegség terjedését segítették elő. Pedig itt nem pénz hiányzott, hanem szófogadás és akarat ! . Igy szokott ez lenni «az orvos nélküli tüdőgyulladások)) eseté­nél is! Van: azonban egy másik baj is. A Gyermekmenhely egy gyer- • mek után egy évre (!) kb. 1.36 P fizet egy orvosának és emellett fu­vart egyáltalán nem térit meg! Ilyen körülmények mellett ter­mészetesen a messzebb lakó beteg menhelyi gyermekek látogatása anyagiak híján sokszor nehézségek­be ütközik, sőt lehetetlenné válik! Ezen pedig az Állam van hivatva segíteni. Tehát nem elég a lakosság meg­ható adakozása, hanem a baj és nyomor leküzdéséhez a bajban le­vők lelki fegyelmezettsége is szük­séges, valamint a segélyt nyújtó és nyújtani akarók állami (anyagi) tá­mogatása. Mi orvosok megtettük és meg­tesszük a kötelességünket. Kiváló tisztelettel: Dr. K. E. Konthy Gyula dr. lemondott a tűzoltóparancs­noki tisztségről A Táros tűzoltóparanesnoki állást szervez, amelyet hivatásos tűzoltóval töltenek be (A Nyírvidék tudósítójától.) Dr. Konthy Gyula ny. városi ügyvezető orvos, a tűzoltóság fő­parancsnoka utóbbi tisztségéről le­mondott. Ez a lemondás a be­avatottak szerint azért történt olyan váratlanul, mert azokat a kérelmeket, amelyek a tűzoltóság fejlesztéséhez szükséges szerek ha­ladéktalan beszerzésére vonatkoz­tak, a város nem volt képes tel­jesíteni, a mostani felszerelések mellett pedig a tüzoltófőparancs­nok nem volt hajlandó a felelős­séges tisztséget betölteni. A pa­rancsnoki válság annál súlyosabb, mert ebben az évben lesz Nyíregy­házán a tűzoltók országos kon­gresszusa, amelyen olyan agitató­rikus szervező és reprezentáló erő­re, mint a milánói győző Konthy Gyuláé, nagy szükség van. Hosszas tanácskozások és fon­tolgatások után végre döntöttek a tűzoltóparanesnoki tisztaég kér­désében. A város képviselőtestü­letének szombati rendkívüli köz­gyűlése elé a tanács és a szak­osztályok javaslatot terjesztettek a tűzoltóparanesnoki állás szer­vezéséről. A főparancsnoki állást nem fogják betölteni, hanem egy tüzoltótiszti vizsgát tett, hivatá­sos tűzoltót választanak meg a parancsnoki állásra. A parancs­noki állásra rövidesen meghirdetik a pályázatot. Eladó a varostól 30 percnyi t vo!­ságra levő 1400 négyszögöl területű jóikezeit szőlőskert mintegy 60 drb. nemesgyüTiö'cs­fával, 2000 dib. faj szőlőtőkévé) éa lakható mode'n lakással és mellék­helyiségekkel. Értekezni: Simko¥ÍC8 szűcsnél, Kállai utca 5. sz. 3305—3 Az ev. Kossuth-reálgimnázium műsoros ünnepélye (A Nyírvidék tudósítójától.) A nyíregyházi ág. hitv. evangé­likus Kossuth Lajos reálgimná­zium tanári kara és tanuló ifjú­sága 1929. évi március hó 3-án, a reálgimnázium dísztermében, az Angol—Olasz Magyar barátság jegyében műsoros ünnepélyt ren­dez, melynek jövedelmét a reál­gimnáziumi »Rothermere fiuinter­nátus« alapjának gyarapítására kí­vánja fordítani. Kezdete d. u. 6 órakor, belépő dij nincs! A jóté­kony cél érdekében müsormegvál­tás címén felajánlott adományo­kat köszönettel fogadnak. Az ünnepély műsora a kö\ etke­ző: 1. Petőfi Szabolcs B.: Ima a ma­gyar jövőért; Angol naphimnusz... Énekli a reálgimnáziumi vegyeskar. 2. Edmondo de Amicis: Egy böl­cső mellett. Szavalja: Csil­lag Ignác VIII. o. t. 3. Magyarország nagy barátai. Ün­nepi beszéd. Elmondja: Teltsch István VIII. o. t. 4. Verdi—Dorn: Rigoletto. Zon­gorán előadja Gábor László VIII. o. t. 5. llood: ünnepi óda fiamhoz. Sza valja Galfskiy I. VIII. o. t. 6. Olasz népdalok: A nap a fényes égről... A tavasz; Santa Lucia. Énekli: a reálgim­náziumi vegyeskar. 7. Szilágyi Béla: Magyar diákok éneke 1925-ben. Szavalja: Nemes István VII. o. t. 8. Lampérth Géza: Rákóczi lobo­gója. történelmi szinj. 1 felv. Szereplők: Rektorprofesszor — Perlmann I. Nagypál Imre, szénior—Bakó A. Kurátor—Szilágyi Károly Presbiter—Török László. Papp Mihály, Rákóczi követe — Kiss Zoltán. András, pedellus— Ferenczi L. Első diák—Makranczi Béla Második diák—Iván János. Történik a pápai kollégiumban 1703-ban. Passepartoukat iiléses kivitelben készít a lóba-nyomda könyvkötészete Nyíregyházán, Széchenyi út 9. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents