Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-26 / 47. szám

1929. február 26. áz aranylabda -Irta: öallowich Jenő Valamennyi vallás szentségének ismeri a házasságot. És az is, oltár előtt megszentelt örök fogadalom, amely a halálig tart. Legnagyobb ünnepnapja piros, pünkösdje az életnek, amelyből két egész embernek élete egén a legtisztább örömöknek millió tündöklő csillaga támad. Sorsunkban a születés után a legnagyobb eseménye életünknek beteljesülése a lélek minden vágyának legragyogóbb álmaink megvalósulása, amelyet a legsúlyosabb megpróbáltatások reánk szakadt szenvedések még csak erősebbé kovácsolnak. Nincs az életnek eseménye, mely oly fölemelő tündéri szép lenne, mint két egymást forrón szerető léleknek templomban orgona zúgás között oltár előtt egész életre való örök szövetkezése. Ez még az életen tul is tart, mivel, akik lélekből igazán szeretik egymást vele szakad a lelke annak, akit szeret, ha egyszer magára marad. Kötelesség teljesítése ugy női a férfinak, amint mélyül a szerelme. Egy életet kapcsolt magáéhoz, amelyért felelőssé vált Isten és ember előtt. Maga rendelkezik mindenki a saját életével de másét megrontani nem lehet mivel gyilkos az, aki lelket öl. És egyedül csak a férfitól függ, hogy Menyország legyen a földön egész élete mindig csak azt kapja vissza, amit ad. Az érzések igazi ereje tündöklő ragyogásokat ragyog vissza, mig hitvány kezekben homályt fog a legtisztább leány lelke is. A boldogságban kivirágzott élet hálás mindenért, oda veti az életét is azért, akit szeret, de kiveti még a gyöngyöt £s virágot is, ha azt. aki hozza nem szereti. A legdúsabb földnek is van korcshajtása és sérültje, ütődöttje, nyomorékja van a társadalomnak is. Az önző, beteg, elesett, akinek teher a saját élete is és akinek éppen azért más élethez nyúlnia nem szabad. Kezében rozsdát fog még az arany is és elsorvad mellette a legtisztább lélek. Az érzéseiben kifosztott és hitében meg csalt leányokon keresi az életnek azt az útjait, ahol még boldogságot remél. És ehhez természetes joga van, hiszen még a legutolsó féreg is küzd életéért. A ma asszonyának azonban arra, hogy az élet uj utjain keresse elrontott élete boldogságát, hiányzik egyetlen eszköze a megélhetés. Védtelenül dobták oda sokszor olyan •férfinak, aki vissza is él ezzel a helyzettel. Az erőhöz jutott asszony helyzete más. Mindenkor csakis a lelke sugalatát követi és ha csalódik, talál mást, aki boldoggá teszi. És a férfi, aki tudja ezt, naponként igyekszik meghódítani azt, akit szeret, mivel attól tart, hogy a legelső hangos szóra ablakon át kirepül az ő nagy boldogsága. Az igaz és egész emberek élete más. örökös napsütés, amelyet fellegek sem homályosítanak el soha. Az életnek csakis a ragyogó szépségeit látják és csak kincseit, amelyet egymásban találtak fel. Az asszony ösztönös előrelátássával őrködik megtalált nagy boldogsága felett. Elsimogat minden felleget és nem bizza. el magit soha, mivel tudja és érzi, hogy két lélek amikor virágba borul és szivükben kicsattant örömök tiszta tüzei égnek, elbizakodottan a nagy boldogságtól sokszor keresi a veszélyt és mint aranylapdával egymás lelkével játszanak. t Az aranylapda repül ide, repül JNftÍRYIüÉK. oda, a játéknak vége-hossza nincs és boldogan kacag fel az egyik, amikor látja, hogy könnyekkel telik meg mindkét szeme a másiknak és a ftlke a bánattól egy pillanatra elborul. Az aranylapda egyszer elgurul, a játék vége mindég ez és elvesztik örökre egymást, akik egymás lelkével játszanak. . '-is. " Zz- .. . ' : Mit mondanak az orvosok a síneken túli nyomortanyákról ? (A Nyírvidék tudósítójától.) A barakkokban és azok környékén meglátogatott nyomortanyákról jó, ha minden beavatott ember elmondja véleményét. A helyzet igazi képének kibontakozásához jenélkül nincsenek! Ellenben sok szegény ember nyomorán kivül rendetlensége és har.yagsága miatt is szenved és ezt, mint rr.enhelyi teleporvos a saját tapasztalataimból merítem. já/tvúMjyos idofoii mm$i%Aata -twrát lentékeny mértékben járul hozzá egy nyíregyházi orvosnak hozzánk intézeti következő levele: Mélyen tisztelt Szerkesztőség! A Nyirvidék f. hó 21-iki számában «Gorkij Maxim tollára való nyomorszinek Nyíregyházán a vasúti vágányokon tul» c. cikkükre vonatkozólag engedjék tneg, hogy pár szóval (minthogy orvosi vonatkozást is tartalmaz e cikk) én is hozzászóljak. Én, mint a Debreceni m. kir. Állami gyermekmenhely nyíregyházi teleporvosa és a D. O. B. B. J. kezelő orvosa, igen jól ismerem a Friedmann-telepet, és a «Tüdőgyuliadással piszkos párnák közötte 0. bekezdésre, melyben «Orvos ?» — «Ugyan>> — kitételek állanak, a következő szerény megjegyzéseim vannak : A Friedmann-telepsn többnyire olyan emberek laknak, akik valamely intézménynek a tagjai, pl. Társadalombiztosító Intézet, Vasút, Posta, Betegsegélyző pénztárak, Dohány-jövedék, Országos Betegségi Biztosító Intézet, Gyermekmenhely stb. stb.. ha pedig egyikhez sem tartoznak és teljesen szegények, akkor a hatósági orvos az orvosuk, tehát orvos és gyógyszer Több nevet és esetet tudnék felhozni épen a Friedmann-telepen lakókról. ahol a', ingyen kapott gyógy szert és orvosi utasítást be nem tartva, fertőző betegség terjedését segítették elő. Pedig itt nem pénz hiányzott, hanem szófogadás és akarat ! . Igy szokott ez lenni «az orvos nélküli tüdőgyulladások)) eseténél is! Van: azonban egy másik baj is. A Gyermekmenhely egy gyer- • mek után egy évre (!) kb. 1.36 P fizet egy orvosának és emellett fuvart egyáltalán nem térit meg! Ilyen körülmények mellett természetesen a messzebb lakó beteg menhelyi gyermekek látogatása anyagiak híján sokszor nehézségekbe ütközik, sőt lehetetlenné válik! Ezen pedig az Állam van hivatva segíteni. Tehát nem elég a lakosság megható adakozása, hanem a baj és nyomor leküzdéséhez a bajban levők lelki fegyelmezettsége is szükséges, valamint a segélyt nyújtó és nyújtani akarók állami (anyagi) támogatása. Mi orvosok megtettük és megtesszük a kötelességünket. Kiváló tisztelettel: Dr. K. E. Konthy Gyula dr. lemondott a tűzoltóparancsnoki tisztségről A Táros tűzoltóparanesnoki állást szervez, amelyet hivatásos tűzoltóval töltenek be (A Nyírvidék tudósítójától.) Dr. Konthy Gyula ny. városi ügyvezető orvos, a tűzoltóság főparancsnoka utóbbi tisztségéről lemondott. Ez a lemondás a beavatottak szerint azért történt olyan váratlanul, mert azokat a kérelmeket, amelyek a tűzoltóság fejlesztéséhez szükséges szerek haladéktalan beszerzésére vonatkoztak, a város nem volt képes teljesíteni, a mostani felszerelések mellett pedig a tüzoltófőparancsnok nem volt hajlandó a felelősséges tisztséget betölteni. A parancsnoki válság annál súlyosabb, mert ebben az évben lesz Nyíregyházán a tűzoltók országos kongresszusa, amelyen olyan agitatórikus szervező és reprezentáló erőre, mint a milánói győző Konthy Gyuláé, nagy szükség van. Hosszas tanácskozások és fontolgatások után végre döntöttek a tűzoltóparanesnoki tisztaég kérdésében. A város képviselőtestületének szombati rendkívüli közgyűlése elé a tanács és a szakosztályok javaslatot terjesztettek a tűzoltóparanesnoki állás szervezéséről. A főparancsnoki állást nem fogják betölteni, hanem egy tüzoltótiszti vizsgát tett, hivatásos tűzoltót választanak meg a parancsnoki állásra. A parancsnoki állásra rövidesen meghirdetik a pályázatot. Eladó a varostól 30 percnyi t vo!ságra levő 1400 négyszögöl területű jóikezeit szőlőskert mintegy 60 drb. nemesgyüTiö'csfával, 2000 dib. faj szőlőtőkévé) éa lakható mode'n lakással és mellékhelyiségekkel. Értekezni: Simko¥ÍC8 szűcsnél, Kállai utca 5. sz. 3305—3 Az ev. Kossuth-reálgimnázium műsoros ünnepélye (A Nyírvidék tudósítójától.) A nyíregyházi ág. hitv. evangélikus Kossuth Lajos reálgimnázium tanári kara és tanuló ifjúsága 1929. évi március hó 3-án, a reálgimnázium dísztermében, az Angol—Olasz Magyar barátság jegyében műsoros ünnepélyt rendez, melynek jövedelmét a reálgimnáziumi »Rothermere fiuinternátus« alapjának gyarapítására kívánja fordítani. Kezdete d. u. 6 órakor, belépő dij nincs! A jótékony cél érdekében müsormegváltás címén felajánlott adományokat köszönettel fogadnak. Az ünnepély műsora a kö\ etkező: 1. Petőfi Szabolcs B.: Ima a magyar jövőért; Angol naphimnusz... Énekli a reálgimnáziumi vegyeskar. 2. Edmondo de Amicis: Egy bölcső mellett. Szavalja: Csillag Ignác VIII. o. t. 3. Magyarország nagy barátai. Ünnepi beszéd. Elmondja: Teltsch István VIII. o. t. 4. Verdi—Dorn: Rigoletto. Zongorán előadja Gábor László VIII. o. t. 5. llood: ünnepi óda fiamhoz. Sza valja Galfskiy I. VIII. o. t. 6. Olasz népdalok: A nap a fényes égről... A tavasz; Santa Lucia. Énekli: a reálgimnáziumi vegyeskar. 7. Szilágyi Béla: Magyar diákok éneke 1925-ben. Szavalja: Nemes István VII. o. t. 8. Lampérth Géza: Rákóczi lobogója. történelmi szinj. 1 felv. Szereplők: Rektorprofesszor — Perlmann I. Nagypál Imre, szénior—Bakó A. Kurátor—Szilágyi Károly Presbiter—Török László. Papp Mihály, Rákóczi követe — Kiss Zoltán. András, pedellus— Ferenczi L. Első diák—Makranczi Béla Második diák—Iván János. Történik a pápai kollégiumban 1703-ban. Passepartoukat iiléses kivitelben készít a lóba-nyomda könyvkötészete Nyíregyházán, Széchenyi út 9. sz.