Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-22 / 44. szám

1929. február 22. bakonyhás lakásban, hol a koszt' adónak 3—4 gyermeke van s esetleg vele lakik a nagymama is, diákkosztost fogad. Természetes, hogy itt a lakásért semmit sem lehet az ámítani. De hogy ez az el­helyeződés a higiénia és morál szempontjából mennyi kifogás alá esik, azt csak az iskolák vezetői tudnák megmondani. Nyíregyhá­zán a lakbérek, amelyeket alapul kellene a számitásnál venni, olya­nok, hogy belekerül egy szoba évi bére legalább is 600—800 P-be Ha alapul vesszük, hogy egy szo­bába 3 növendéket helyezünk el és ha bútor használat és rongálás cí­mén semmit se számítunk, akkor is 20—25—30 P. esik egy-egy di­ákra átlagba havonként, mert hisz ezeket a szobákat, ahol diákok laknak, szünidőre r^em lehet ki­adni s igy az évi bért 10 részre kell elosztani. Már 4 lakással egy nagy megtakarítás van az inter­nátusnál, de nagy megtakarítás van az orvosi dijnál is. Igen nagy összegeket kénytelenek a beteg növendékek kifizetni az orvosok­nak, mig az internátusi díjban az orvosi gyógykezelés is bennfog­laltatik, benne van a fürdő is, ami szintén külön kiadással jár a di­ákra, vagy pedig a nagy ünnepek­től eltekintve nem jut a fürdés előnyéhez. Nagy előnye az intemátusnak a gyenge előmenetelő, hiányos elő­képzettségű növendékekre, akik itt a vezetést, irányítást mind ingyen kapják. Ha a gyenge tanuló privát helyen lakik, házi tanítót kell ma­ga mellé fogadni, ami átlagba ha­vi 40—50—60 P külön fizetséggel jár és sokszor bizony csak hiába kidobott pénz, mert a túlzsúfolt la­kásokban ugy elvonják a növendék figyelmét a tanulástól, hogy hiába a korrepetitor, az év végén csak ott van a szomorú eredmény. A fel sőkereskedelmi iskolában egy szer­ződést köt a szülő a kosztadóval, amelyet 3 példányban állítanak ki. egy marad a kosztadónál, egy a szülőnél, egy pedig az igazgatóhoz kerül. így pontos adatok állnak rendelkezésre, hogy mennyit fizet­nek a növendékek a kosztos he­lyeken. Átlagban 80 P az az összeg amennyiért elvállalják, de ebben \ sokszor a fűtés nincs benne, a mo- j sás a legritkábban, ugy, hogy vég- ; eredményben a havi teljes ellátás külön tanítás nélkül is belekerül I 100—120 pengőbe, korrepetálással együtt 1 50 pengőbe is. Meggyőző- j désem szerint Szabolcsvármegyébelt a legnagyobb könyüséggel lehetne f olyan 100—120 szülőt találni, aki j szívesen fizetne 80 pengőt egy jól ; vezetett internátusban azért is, j mert tudná, hogy fia jó helyen : van, busulnak róla s amellett anyagilag is előnyös rá nézve. Másrészt, ha jótékony egyletek, j alapítványok utján s különböző J más módokon módot 'talál, arra, ; hogy szegénysorsu növendéket fél- j áron vegyen fel, akkor teljesiti iga­zán hivatását az internátus, mert elhelyezné az arra való növendé- . keket, akik között igen sok a jó- í tanuló, akár pedig ez azért is fon- ' tos, mert ezek viszik magukkal a j többieket, segítségére vannak a j gyengének és javítják a tanulmányi i eredményt. j A bejáró tanulókkal is foglalko- : zík a Nyírvidék cikke és arra a j következtetésre jut, hogy az inter- < nátus nem oldja meg a kérdést, mert hisz a bejáró növendékek nagy része olyan szegény, hogy nem bírja megfizetni az interná­tus kedvezményes diját «em. Csakhogy ezt a kérdést máskép is meg lehet oldani, mint ahogyan többi városok is megoldották. Az internárusok arra is berendezked­nek, hogy ezekről a vidékekről be­járó növendékekről gondoskodja- t JtffTKTIDfcfc 2 uak, meleg ebédet és tanulóhelyi­séget adjanak, hogy megérkezé­süktől elmenetelükig az időt fű­tött helyen töltsék el. Mindezt lehetőleg oly olcsón ál­lítják elő, hogy megbírják a sze­gény bejáró növendékek is. Annyi jótékony kulturális egye­sület van Nyíregyházán, hogy csak kézbe kellene venni az internátus ügyét és a siker nem maradna el azért sem, mert üzletnek sem roasz üzlet az és hogy egy jól vezetett internátus milyen nagy áldás volna a tanügyi viszonyokra, azt nem is tudjuk eléggé hangsúlyozni. —y—l. Reviczky László tábornok, Moser Ernő országgyűlési képviselő, az MTI központja, geszthelyi Nagy László igazgató, a Nyíregyházi Leány egylet, Fiák András költő üdvözlik az ötvenéves Nyírvidéket (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Egész közéletünk, minden je­lentős intézményünk, társadalmi életünk valamennyi kiváló repre­zentánsa elküldötte nemes szivé­nek sugallatára bensőséges üd­vözlő sorait Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város ötven éven át hűséges szószólójának, a félszá­zados fennállását ünneplő Nyirvi­déknek. Vitéz Reviczky László ny. tábornok, Vitézi Székka­pitány a Vitézi Szék nevében a követ­kező sorokban üdvözli lapunkat: A »Nyirvidék« tekintetes Szerkesztőségének Nyíregyháza A »Nyirvidék« jubileumi ünne­pélyén hivatalos elfoglaltságom miatt legnagyobb sajnálatomra nem tudtam megjelenni. Nem mulaszthatom azonban el, hogy ezen az uton ne tolmácsol­jam ugy a magam, valamint ve­zetésem alatt álló összes szabol­csi és ungi vétezek síivből faka j dó szerencsekivánatait. A Vitézi Rend nevében köszö­netet mondok ezen alkalommal az 50 éves »Nyirvidéknek« nem csak azért, mert a Vitézi Rend nagy jelentőségét helyesen felfogta, ha­nem azért is, mert azt jóhirü saj­tója utján mindenkor készséggel támogatta. Kérem a Magyarok Istenét, hogy áldását nagybecsű lapjukra továbbra is kiterjessze. Maradok hazafias üdvözlettel Nyíregyháza, 1929. évi febr. hó 5. tisztelő hivők: Vitéz Reviczky László ny. tbk, Vitézi Székkapitány. Moser Ernő országgyűlési képviselő üdvözlő sorai: A »Nyirvidék« tekintetes Szerkesztőségének Nyíregyháza Miután betegségem megakadá­lyoz abban, hogy a vasárnapi ju­bileumon személyesen részt ve­gyek, fogadja t. Szerkesztőség ez­úton legőszintébb szerencsekivá­nataimat azért a fáradhatatlan munkásságért, amelyet kerületem és Szabolcsvármegye újságolvasó közönségének felvilágosításával a nemzet érdekében kifejtett. Maradtam kiváló tisztelettel: Moser Ernő, orsz. gyűl. képviselő, A Magyar Távirati Iroda igazgatósága a következő üdvözlő levelet intéz­te Szerkesztőségünkhöz: A »Nyirvidék« tekintetes Szerkesztőségének Nyíregyháza A Nyirvidék 50 éves jubileuma J alkalmából örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy szerencsekivá­natainkat a t. Szerkesztőséghez eljuttassuk. A Nyirvidék az elmúlt 50 ív alatt, mindig, mint a vidéki sajtó egyik tekintélyes reprezen­tánsa állt a magyar nemzeti esz­me szolgálatában, őszintén kí­vánjuk, hogy még igen hosszú ideig a régi szellemben küzdhes­sen kitűzött céljai érdekében. Fogadják a t. Szerkesztőség őszinte nagyrabecsülésünk nyilvá­nítását. Budapest. 1929. február 4. Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Gesztelyi Nagy László a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatójának üdvözlő so­sorai: Méltóságos Szerkesztő Ur! Abból a hatalmas táborból, amely most üdvözli Méltóságodat, illetőleg a Nyirvidéket 50 esz­tendős jubileuma alkalmából, én sem maradhatok el, hiszen mond­hatnám, hogy e lap hasábjain kezdtem meg írói pályafutásomat. 1915-ben e lap hasábjain jelen­tek meg első cikkeim és ettől kezdve éveken át állandóan mun­katársa voltam e kiváló vidéki lap­nak. Most, amikor végigtekintek ezen az eltelt néhány esztendőn közel másfél évtizeden, boldogan állapítom meg, hogy azokban a si­kerekben, amelyeket itt-ott sze­rény irói működésemmel sikerült elérnem, az első lépés a Nyirvi­dék volt. Régi újságcikkeim ren­dezgetése közben boldog örömmel nézegettem azokat a Nyirvidék­ben megjelent cikkeimet, amelyek ma is élnek, beszélnek és az én kezdődő ifói működésemnek első köveit képezik. Mint Szabolcsvármegye szülöt­te és mint a vármegye tisztelet­beli aljegyzője és a Felsőszabolcsi ref. egyházmegye világi jegyzője is, ma is megtartottam érdeklődé­semet és összeköttetésemet a me­gyével és mindig büszke és bol­dog vagyok, hogy csekély erőm­ből, ha keveset is, a vármegye érdekeinek szolgálatára állitha­tok. Azt kívánom, hogy a Minden­ható Isten adjon Méltóságodnak erőt a további évtizedek nehéz harcaiban is, hogy a Nyirvidék ki­bontott lobogóval hirdethesse a magyar erőt, a magyar dicsősé­get a Kárpátoktól az Adriáig. Fogadja Méltóságod őszinte tisz teletem nyilvánítását. Dr. Gesztelyi Nagy László, igazgató. A Nyíregyházi Leányegylet elnöksége a következő üdvözlő sorokban fe­jezi ki üdvözlését: Mélt. Dr. sasi Szabó László m. kir. kormányfőtanácaos urnák, mint a »Nyirvidék« főszerkesztőjének Helyben Engedje meg Méltóságod, hogy a félszázados szép múltra visz­szatekintő »Nyirvidéketa e ritka jubiláris ünnepe alkalmával a Nyíregyházi Leányegylet nevében mi is meleg szeretettel üdvözöljük és azt a meg nem becsülhető tá­mogatást, amellyel a »Nyirvidék< céljaink elérésében, a legneme­sebb emberbaráti munkánkban a szegény gyermekek felkarolásában elősegített, illetve munkánk orosz­lánrészét vállalta, hálásan megkö­szönjük. Egyesületünk megalakításában a Jóba-család tagjai tevékeny részt vettek s munkájukkal, támogatá­sukkal bennünket nagyban előse­gítettek. Munkánk a sajtó hathatós tá­mogatása, illetve céljaink propa­gálása nélkül eredménytelen lett volna és a »Nyirvidék« szeretet­teljes támogatása a Közönség szi­véhez vezetett bennünket. Amikor a »Nyirvidék« eddigi támogatását megköszönjük abban a reményben, hogy azt részünk­re a jövőben is megtart ;a, egy­ben kérjük Méltóságodat, hogy hálánkat a Szerkesztőség és Ki­adóhivatal önzetlen, munkás tag­jainak is tolmácsolni szívesked­jék. Fogadja Méltóságod őszinte tiszteletünk nyilvánítását. Nyíregyháza. 1929. február 3. Törők Gyula, Kálnay Lenke. titkár. elnök. Fiák András költő már az újévi számba küldött ver­sével kapcsolatban üdvözölte la­punkat következő soraival: Tekintetes Szerkesztőség! Az újévi számban leendő szives közlés végett itt küldött eme sze­rény versecskével kapcsolatban őszinte meleg szívből kívánok bol­dog újévet a Tek. Szerkesztőség minden egyes tisztelt tagjának. Ez az újév egyben a Nyirvidék jubileumi éve is. Ez a ritka ked­ves alkalom arra késztet engemet,, hogy üdvözöljem azt az öreg Nyir­vidéket, amely a Nyírség kultúrá­jának félszázados elsőrangú mű­velése közben az én szerény lel­kem verstermésének is helyet adott a legutolsó öt éven át tisz­ta becsületességü szentelt hasáb­jain. Amidőn a hála és a szeretet szerény virágait van szerencsém a jubiláló Nyirvidék évek száma szerint immár koros, de munkájá­ból ítélve még mindig ifjú hom­lokának ünnepi koszorújába el­küldeni, kívánom a mai igen tisz­telt Szerkesztőség nemes gárdájá­ra Isten bőséges áldását, a lap további útjaira pedig a legtelje­sebb erőt és sikert. Nagykáiló, 1928. dec. 28. Kiváló tisztelettel Fiák András, ig. tanitó. Aki egy kis tanulóra gon­dolva üdvözli a jubiláló lapot R. J. aláirássai érkezett a kö­vetkező, megható, mély szociális érzésről tanúskodó levél: A »Nyirvidék« tekintetes Szerkesztőségének Helyben Legmelegebb szeretettel üdvöz­löm a jubiláló k. Nyirvidéket! E mellékelt csekély összeget kérem egy szorgalmas kis tanulónak jut­tatni, ki még 25 év múlva dicsősé­gére váljék a nb. szerkesztőség­nek. Nyíregyháza, 1929. február 7. KWáló tisztelettel R. l.-né.

Next

/
Thumbnails
Contents