Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-22 / 44. szám

JNÍYÍEYIDEK. 1929. február 22. BTBWllllBamSBgB^SSBEgi^ 4 A házibarát bemutatója A váratlanul nagy hideg visszatartott néhány színházlátogatót tegnap este, a megjelentek azonban igy is szép számban reprezentálták az irodalmi értékek revelációi iránt fogékony nyíregyháziakat. Bizonyos fokú meghatottsággal várta mindenki ezt az estét, hiszen a fiatalságában elhunyt kiváló magyar vigjátékirónak, Szenes Bélának emléke lebegett fekete fátyofként előttünk félbemaradt, majd avatott irói kézzel, baráti szívvel színpadra konstruált vígjáték töredékének: »A házibarát«-nak bemutatójára jöttünk. Egy pillanatra a mulandóság árnya vetődött ránk, reágondoltunk, az élet torz vonalainak, furcsaságainak küldetett látójára és mosollyal karikirozójára, akinek kedvet 'fakasztó szavai mélyén az emberszeretet, a bölcs és tiszta nevelői lélek csillogott. Szenes Béla emlékére gondoltunk kegyelettel. »A házibarát«, ez a szellemes társadalmi vig]áték az Erzsébet-tér genre-képének tablójából indul ki, hogy bravúros ecsetkezeléssel fesse elénk a pesti kereskedővilág néhány nagyszerűen találó színfoltját, mesteri absztrahálásával és típusba sürisitésével a kommerciális világban kibontakozó lelkiségnek. Itt van előttünk a nagy textilkereskedő, aki a nagyvárosok névtelen hőseinek harcát vívja száz ellenség ellen az arany álmokért, a pénzért és robottá szürkülő életében messzetünő világként maradnak el tőle az élet igaz szépségei, az otthon nyájas kelleme, az ifjú hitvessel való játékos bohóságok, a természet, a művészet nagyszerű örömeit. Az üzlet mellett ott van tisztalelkü, boldogságot, fényt, meleg szavakat, kedveskedő virágokat váró friss asszonya, akinek a szive fázni kezd elárvultságában és akinek szép szeméből lassanként előszivárog a magánosság könnye. Aztán ott van az elegáns, behizelgően kedves kalandra, hódításra kész lovag, aki itt ugyancsak textiles, de a házibarát önhitt életfilozófiáját valló. A bonyodalomban az asszony elhagyja az üzletgondok rabságában vergődő férjét, de kiutasítja a léha házibarátot is. Nem megy vissza szüleihez, a maga munkájából akar megélni, kalapszalónt nyit. Erős etikai lendületű, szimpatikus aszszonylélek, aki végül is visszakerül a jó iskola után alaposan megjavuló férjéhez. Az erzsébetligeti kép, az első felvonás eléggé közömbösen hagyja a vidéki nézőt, csak itt-ott röppen el egy-egy kacaj, a fordulatos párbeszéd egy-egy jellemző szólás hatására. A második felvonás azonban telítve van a pompás szituációk feszültségével és gazdagon villanó szellemességgel. A közönség ettől kezdve kitűnő hangulatban, tapssal köszönti a jeleneteket, a szereplőket. Kabos László a jellemfestés nagy művésze most is megfogta a sziveket alakitásának meleg színeivel, Kollár Jenőnek, a férjet instruáló kedves bonhomiával élő apának szerepében. Zemplényi Zoltán ábrázolása mesteri volt a textil-hős férj mindkét megjelenési formájában. Harmath Jolán Lilinek, a rokonszenves asszonynak szerepében első ízben lépett a nyíregyháziak elé. Elmélyedéssel, szívvel játszik, szavában melegség, érzés van. A legjobbakat várjuk első fellépése után. G. Székely René komizálásának sok derűs percet köszönt a közönség. Bellát, a minden hájjal megkent öreg divatszalón-sztárt játszotta üde közvetlenséggel. Nóvák István elegáns, hangulama tos Andorfy-ja nagy tetszéssel találkozott. Pompás alakítást nyújtott Bohanek szolga szerepében Késmárky Kálmán, komoly művészetet nyújtott Polgár Gyula, mint tipikus textilügynök. Kissé erősen groteszk, (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szabolcsvármegye uj közegészségügyi intézménnyel gazdagabb: elkészült, rendelkezésre áll az Erzsébet-kórház új szárnya, amelyen a vidék legmodernebbül felszerelt sebészeti, szülészeti osztálya, röntgen és bakteorologiai laboratóriuma várja a gyógyulást kérő betegeket. Az új kórház megépítésének nagy emberbaráti gondolata, megoldást sürgető szép terve, akadályokat legyőző financiális kivitele Mikecz István alispán soha nem szűnő gondosságának, a nagy szociális problémákat átfogó alkotó lelkének és megérző szivének érdeme. Az elavult, a mai kor követelményeinek meg nem felelő kórház helyzetének tarthatatlanságára Klekner Károly igazgató főorvos mutatott rá, a megujitást sürgető ügyszeretettel, ő volt az inspiráló. Az ízléses, architekturális becsű uj épület tervezője Jendrassik egyetemi tanár, megépítője ifj. Tóth Pál nyíregyházi építész, akinek ez a minden izében szolid kivitelezésű épület egyik első nagy sikere városunkban. És a megépítés, a tervek végrehajtásának, a finom műszerek beépítésének, a technikai feladatok preciz megoldásának számottevő sikereiért Grósz Zoltán államépitészeti mérnököt illeti az elismerés. de nagy derültséget keltő figura volt Kállay Rózsi és Hován Irén. Az est nagy sikeréhez hozzájárultak a többiek is: L. Dóczy Emma, Kun Emil, Szilassy Évi, Gáspár Kálmán, Koncz Mihály, Kovács Lajos, Rajz Irén, Török Sári, Séta az uj kórházban Szerdán délután fél három órakor avatják fel ünnepélyesen a vármegye közegészségügyének méltó büszkeségét, a szép, modern uj kórházat. Az avatás előtt a Nyirvidék munkatársa Grosz Zoltán államépitészeti mérnök, Komjáthy Béla kórházi irodavezető szives kalauzolásával bejárja az uj kórház földszinti, első és másodemeleti helyiségeit, megtekinti laboratóriumait, műszereit, amelyeknek méltán csodájára járhat a hozzáértő és a modern orvosi tudomány művészetté tökéletesedő eljárásai, bravúros felszerelési tárgyai, eszközei iránt érdeklődő laikus. Amint belépünk az uj épület szárnyba, jobbra bezárt folyosó ajtaja fogad. Itt van az ápolásra vállalkozó, hős lelkű apácák teljesen elkülönített lakosztálya. — A kedves nővérek pénteken költöztek be, főnöknőjük a sajtó képviselőjének szívesen mutatja meg a hófehér szobákat. Mindenütt légfűtés, a fehér fajansz, a hófehérre csiszolt fa és érc, az üveg, a nikellel futtatott érc csillogása. Ebédlő, nappali szoba, hálók, fürdőhelyiségek, imazsámoly, szobor, szentkép, a tisztaság, az áhítatos sziv, az önfeláldozó lélek fehér virágai. Monti Boris, Rónay Gyula, Gombos E., Bojár László, Hován Méri, Károlyi Ilona. A rendezés ügyes volt, a díszletek jók voltak, az előadás fél i i után néhány perccel befejeződött. A betegágyat lift viszi fel. ' A műtőterem. A földszint balszárnyán van a szülészeti osztály, amelynek modern felszerelésére jellemző, hogy a szülészettel kapcsolatos speciális műtét számára külön mütő1 terem áll rendelkezésre. A földszintről fehér lift szál| lit az emeletre. A Wertheim-lift olyan méretezésű, hogy egy beteg ágyastól elfér ápolójával. A sebészetre, a műtőterembe igy szállítják a betegeket. Az első i emeleten a nem gennyes (aszeptikus) betegek kórtermeit, a szeptikus és aszeptikus műtőtermeket járjuk be. Mindenütt tökéletes modern elrendezés, olyan eszközök, amelyeket az orvosi tudomány legújabb vívmányaként mutathat fel. f A műtőterem óriási ablaka észak| ról kapja a fényt, de a főfényfor| rás itt az a hatalmas modern 1 Zeiss-lámpa, amelynek sugara min denen áthatol. Két gummival puhított nagy fehér műtőasztal van alatta, helyesebben műtőszék. — Fogók pedálok igazgatják, minden porcikája az orvos gyors, pillanatmozgások precizitásán muló munkásságát szolgálják. A falat tompított fényű zöld fajansz borítja, Steril-viz fényes csapja csillan meg rajta. A szomszéd szobában a műszereket készítik elő, egy ápoló már rendezgeti az uj szereket. Itt van közelben a Röntgenlaboratórium. A súlyos, nagy éftékü gép alkatrészeit most szerelik be; a legmodernebb röntgen lesz— mondja egy szakember — amelyet a mai tudomány és technika csak felmutathat. Járunk a bakteorologiai laboratóriumban is, majd a szebbnélszebb kórtermeket járjuk be. A II. emeleten hét Ízléssel berendezett alorvosi szoba van. A folyosón is kellemes meleg, mindenütt fürdőszoba, meleg-hideg vízszolgáltatás. Imaház és kápolna Sétautunkról visszatérve igazat adunk annak a megállapításnak, hogy Szabolcsvármegye uj kórháza versenyez a legújabb felszerelésű klinikák színvonalával és óriási lendületet fog adni a meszsze vidék egészségügyének. A földszinten még dolgoznak a festők a szines ablakú kápolnában és a protestáns imaházban, amelynek bejárata felett a biblia és a kehely kalászkoszorus szimbóluma van. A közönség is bejárhat ezekbe a kis templomokba, a betegek az istentiszteletet ®lkü• ISBSI&9!!!HKBElSí3f3l9 IBlBflllifiBBllS GÁRDI^ Felavatták az Erzsébet-kórház uj szárnyát Pénteken az ápolőnővérek, szombaton az orvosok ma a betegek költöztek be az Erzsébet-kórház modernül felszerelt uj szárnyába, amelyet Mikecz István alispán tegnap délután adott át rendeltetésének lásfél milliót költöttek a kórház megnyitására — Szabölcsvármegye kórházának van a vidéken a legmsdsrnibbül felszerelt sebészeti, szülészeti osztálya és röntgenlaboratérinma