Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-21 / 43. szám

jrttfcYTOÉK. Bagyar összefogás I Megkezdődött a leventék téli előadássorozata Az annyit hangoztatott magyar összefogás még mindig késik. Mert a politikai egység még nem jelenti a társadalmi erőösszetevők kooperációját. Csak egyensúlyi helyzetet jelent, mely biztosítja az állami szervek zavartalan műkö­dését az alkotó munkában és a jogrend fenttartásában. Az egy­séges frontnak a lelkek mélyén kell kikristályosodni, valami nagy, mindent átfogó lelkesitő eszme körül. Ez a nagy összefogás hiány­zott mindig a magyar életből. Olykor nagy nemzeti csapások idején, rövid időre mutatkozott ilyen nagy kibontakozás előjele, mely azonban csak nagy erőfeszí­tések szalmaláng lelkesedése volt. Nem történhetett meg soha az, amiről nagyjaink és az egész nem­zet annyit álmodott a magyar egy­ség tartós megnyilatkozása tár­sadalmi uton a politikai szüksé­gességeken tul a nemzeti eszmei­ség tisztult régióiban. És most az újvilág felől enyhe tavaszi szellő bontogatja a Tria­noni gyász dermesztő hidegségé­ben csonttáfagyott trikolórt. Az amerikai ma'gyarság nemzetgyű­lést hirdetett Buffalóban március 15-re. Szivhezszóló kiáltványban 'egyesülésre hivták fel a Szabad­ság cimü lap körül csoportosuló magyar lapok a szétszórtan élő és igy dinamikai súlyát csak kis­mértékben érvényesíthető ma­gyarságot. Elsősorban gazdasági, de főképen politikai háttere van ennek a nagy megmozdulásnak. Mert az anyaország csonkaságát és háború utáni borzalmas szen­vedéseit megrendült lélekkel néző amerikai magyarság fájdalmas ta­pasztalatokban gazdagodott csak valahányszor felemelte tiltakozó szavát az igazságtalanul meghur­colt, agyonsanyargatott, balkáni járom alatt nyögő nemzet érde­kében. A szabadság hazájában sü­ket fülekre talált panaszuk és til­takozásuk. Egy-egy lelkes férfiún kivüi alig akadt olyan politikai súllyal biró szenátor vagy kép­viselő, aki pártfogolta volna az amerikai magyarság szent ügyét. Hivatalos részről pedig fagyos közömbösség fogadta tiltakozásu­kat. A diplomácia szótárából sze­dett szines frázisok ugyanis, me­lyek az U.S.A. magyar barátságá­ról hangzottak el csak konven­cionális külsőségek voltak, ami minden idegen államnak kijár, lo­vagiasságból legtöbbször az eílen­ségnek is. Az amerikai magyarság látva, hogy minden lelkes erőfeszítése hiábavaló, most gazdasági és po­Ijtikai súlyának teljes latbaveté­sevel akarja kikényszeríteni az Egyesült Államok nyilt állásfog­lalását a Revízió mellett. Némi pesszimizmussal bár, még is reményteljes várakozással te­kintünk a buffalói nagy nemzet­gyűlés elé. Hátha sikerülni fog tul az oceánon az, ami nem sikerült ideit soha, a magyarság megbon­tott lelki egységének megterem­tése, a szétforgácsolt erők össze­fogása társadalmi uton, a nem­zeti eszme szolgálatában. V—y— Az első előadást Dr. Kovács László orvos és Péter Eároly tanár tartották Tea sütemény ek és mindenféle cukrászsütemény K U G L E R cs. és kir. udvari cukráse eredeti receptjei alap­ján p ó t a n y a g m e n t e sen Sípos cukrásznál Római katholikus bérpalota. C TELEFON SZÁM: 2-13. 4 (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Hétfőn este kezdte meg a Nyír­egyházi Levente Egyesület téli előadássorozatát. Dr. Krómy Ká­roly elnök, Recsky András alezre­des, megyei testnevelési felügye­lővel és Antal Lajos őrnagy, vá­rosi testnevelési előadóval nagy­szabású programmot dolgoztak ki, hogy a téli időkben, mikor a sza­badtéri gyakorlatok szünetelnek az ifjúságnak szellemi szórako­zást nyújtsanak. Ez előadások ugy vannak összeválogatva, hogy, amellett, hogy az érdeklődését az ifjúságnak felkeltik, szellemi épü­lésre és hatással vannak. Egész­ségügyi, földrajzi, történelmi stb. előadások követik egymást és igyekeznek a leventék lelki kini cseit gyarapítani. A testi képes­ségeket a tudás fegyverével nö­velni: tűzte ki zászlajára a ma­gyar leventemozgalom. Az első előadás megtartására Dr. Kovács László orvost és Péter Károly tanárt kérték fel. Mind­ketten a levente mozgalmakban már régóta résztvesznek. Dr. Ko­vács László a »Leventé«-ben, a leventemozgalom hivatalos lapjá­ban már többször hívta fel a fi­gyelmet, hogy a közegészségügyi ismeretek népszerűsítésére milyen nagy tér nyílik itt és az egészsé­ges életmódra való neveléssel mi­lyen nemzeti nagy célokat szol­gál a leuente ügy. Péter Károly tanár a történelem példáit már gyakran tárta fel és minden al­kalommal a megfelelő helyeken szóval és írással hirdeti, hogy eze­ken okulva nyerjünk erőt a jövő küzdelmeire. A kath. elemi iskola nagyterme szűknek bizonyult a hatalmai számban összegyűlt leventéknek, kik szorongva hallgatták végig az előadást és kiknek soraiban megjelentek a leventeügy vezetői és igaz barátai. Igy Antal Lajos testnev. előadó, Dr. Krómy Ká­roly elnök, a városi leventemoz-? galom vezetői és fellendítői, Fe­renczy István gyakorló isk. tanár, Des Saules Ottó városi tisztvi­selő, Statkievics, Prékopa, vitéz Dercsenyi tanítók és még sokan, kik belekapcsolódtak e fontos mozgalomba. Dr. Krómy Károly elnök ked­ves, meleg üdvözlő szavai után Dr. Kovács László kezdte meg előadását: »A tisztaság egészség« cimmel. Bevezető előadásában rö­viden a levegő összetételét vá J zolta, hogy megértsék a tisztáta­lan levegő káros hatását a szer­vezetre és kiemelte mennyire egészséges a tiszta levegő. A tisz­tátalan levegőben könnyebben sza­porodik a bacillus és ha más kó­ros tényezők is szerepelnek, sok­kal könnyebben lehet betegsége­ket kapni. Kitért az influenzára, aminek most aktuálitása - van és az ellene való védekezésre. Nagy tetszést váltott ki az egy­szerűbb emberek körében elterjedt babonák, rossz szokások, tévhitek ismertetése a tisztasággal kapcso­latban és egy-egy felharsanó ne­vetés élénken jelezte, hogy az elő­adó megtalálta a kapcsolatot a hallgatóság érdeklődésének a le­kötéséhez. A szellőztetés, padló, szemét­dombmegtisztitása, a legyek pusz­tításának ismertetése után a szer­vezet tisztaságának ismertetésére tért rá. A fürdés gyengít — van elterjedve a lakosság körében, pe­dig ép az ellenkező áll. A fürdés edz és erősít. Nagy nevetést vál­A világhírt! DONKOZÁKOK KÓRUSA két szamártól énektiáau (firamofolün) 1 Kozák lovasság előre... 2 A fogoly kozák AZ APOLLÓBAN A „KOZÁKOK" MINDEN ELŐADÁSÁN. M», saerdátöl mindennap TOLSTOJ LEÓ KOZÁKOK Kaakimsi szerelmi tsrténet kát ré<r 12 fel. egyuerre. Rendezte: George Hill Szerepe ittii: A kozák ketaia . . JOHN GILBERT A szfp kőzik leáiy RENEE ADOREE Oléiln kereeg .... NILS ASTER Sziihely; s Kaukizai Hő: I. Miklós sir, „Aljaika" kor*. Vtitzen»edé!ya koiiákok, tlz*g «oták lor»»ok. isUrok. á?sini hordá k IIO Rendes heiyárak! TísztriielO szelvények ráfizetés nélkül csak a hétkOsospi 5 és 7 érái előadásos érvényes. A 9 órái elő adáson 40 fillér ráfitetéq»»l *rTé«yes — Jenrc'őlegyzéi egésn mp. Előadások kezdete : hétköznap S, T t* 9, vásárnap S, S, T é* • orakar 1929. február 21. tott ki, mikor az előadó azt ma­gyarázta, hogy a tudatlan embe­rek ugy mosdanak, hogy a szá­jukba vesznek egy kis vizet mar­kukba köpik és azt eldörzsölÍK az arcukra. A derékig való napon­kénti alapos mozsdás, gyakori für­dés, kézmosás az étkezések előtt és az étkezés utáni szájmosás fon­tosságára hivta fel a leventék fi­gyelmét. Végül a lelki tisztaságról be­szélt, az alkohol káros hatásait fejtegette és azzai fejezte be elő­adását, hogy szívleljék meg a hal­lottakat, mert csak testben és lé­lekben erős ifjúság vethet véget Trianon gyászának. Dr. Kovács nagy hatást keltő előadása után Péter Károly kezd­te meg előadását: »Magyarország történeti, földrajzi és gazdasági egység« cimmel. Elveszett az az ország, mely­nek lakói nincsenek tisztában ha­zájuk földrajzával, történeti múlt­jának ismeretével — kezdi érté­kes előadását a tőle megszokott közvetlenséggel és alapos anyag­ismeretével Péter Károly, ki ha­mar meglelte az utat a hallgató­ság szivéhez, mely legbiztosabb jele a sikernek. Nagy előadói készsége annyira lenyűgözte a le­ventéket, hogy a legteljesebb fi­gyelemmel és a legnagyobb csend­ben hallgatták végig az előadót. Csak a hallgatók tetszészaja, vagy a magyar vitézségre való hivatko­zásra felharsanó gyakori éljenzés szakította félbe a csendet. Ha egy idegennek, kinek fogal­ma sincs hazánkról, egy olyan tér­képet adnánk oda, melyen ország­határok nincsenek lerajzolva, csak Budapestre kell rámutatni és megkérdezni, milyen határt von­na a főváros köré: azonnal meg­húzná a Kárpátok vonalán a ha­tárt, annyira földrajzi egységet al­kot a régi Nagymagyarország. Ezt részletesen ismertette, majd a tör­ténelmi egység magyarázatába kezdett. Itt először a magyar teremtett államot és az alföldön leteleped­ve engedte a hegyesebb vidéke­ken az idegenajku népeket nyu­godtan élni. Semmi bajuk se volt ezeknek, nyugodtan beszélhettek anyanyelvükön és mig mi vérez­tünk Kelet és Nyugat ütközésé­ben, addig ők szaporodhattak. És most ránkfogták, hogy elnyom­tuk őket és e hazugsággal terem­tették meg Trianont. Mohi, Mohács, Világos és a vi­lágháború tanulságainak levonása után a leventéket felhívta, hogy mindig az mentette meg az or­szágot, hogy magyarnak tudták magukat. A becsület, a köteles­ségtudás. a történeti mult ismerete, a jövő célkitűzésének gondolata az eszközei a magyar ifjúságnak a jövő küzdelmeiben. Minden magyarnak magyarnak kell lenni! Hatalmas taps fejezte ki a hall­gatóság elismerését az előadó le­bilincselő, érdekes fejtegetéseiért és miután az elnök a hallotta* alapos megfontolására és betartá­sára buzdította őket és megkö­szönte az előadóknak a közremű­ködést, mellyel kivették részü­ket egy, a nemzeti ideálok el­érését célzó küzdelemből, az el­ső előadás vég et ért. — Vidéki előfizetőink részére már megkezdtük a jubileumi al­bum szétküldését s a beérkezett igénylések sorrendjében naponta expediáljuk a megye minden ré­szébe a csomagokat. Azok részére, akik a kötelezvényt annak idején aláírták, díjtalanul, mig azok ré­szére, akik nem írták alá, i P 50 f és 40 fillér portóköltség be­küldése ellenében küldjük meg.

Next

/
Thumbnails
Contents