Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-20 / 42. szám
JSflrÍHYIDáK. 1929. íabruár 20. Az atazó diákok kérdéséhez Azt hiszem mindenkit megdöbbentettek azok a statisztikai adatok, melyeket a Nyírvidék f. hó i 7-iki számában megjelent «Miért sürgős a diákinternátusok felállítása Nyíregyházám c. cikk a vidékről naponkint bejáró tanulóifjúság magaviseletéről és előmeneteléről elénk tár. A cikkíró internátusok felállításával vél a bajon segíteni. Szerény nézetem szerint a baj oly nagy és annyira elharapódzott, hogy megszüntetése azonnali intézkedést kiván. Mikor 300 tanuló tesfi és erkölcsi épségéről van szó, nem lehet várni, mig az internátusok felépülnek. Ha rögtön hozzáfognának egy internátus felállításának előmunkálataihoz, akkor is legalább 2 évbe tellene, mig az internátus megnyitható lenne. De ha meg is nyilna szeptemberre egy nagy internátus, ki biztosítja a cikk irót arról, hogy ezek a ki-be utazó tanulók be is költöznek az internátusba ? Nézetem szerint ezen tanulók 90 százaléka továbbra is vidékről jania be. Mégpedig azért, mert az internátus sem lesz olcsóbb, mint a privát kosztoshely. Sőt. Feltételezve, hogy a telket, épületet, berendezést ingyen kapja, melyre nem kell amortizációt számítani, még ekkor is egy növendék ellátása mosással, fűtéssel, világítással legalább havi 70 pengőbe kerülne. Az internátusok olyan kiadásai is vannak, amelyekkel a privát kosztadónak nem kell kalkulálni, mint pl. egy igazgatót (családostul), nevelőket, házvezetőnőt, szakácsnőt, szolgákat, fűtőket, gépészt, cselédeket, mosónőket stb. kell fizetnie és teljes ellátásban részesítenie. Nagyobb alapítványokkal és állami vagy egyéb ösztöndijakkal is csak néhány szegénysorsu jeles tanulót lehetne kedvezményben részesíteni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy internátusra nincs szükség,; sót, a tervszerű nevelés, a tanulmányokban való ellenőrzés és segítés szempontjából nélkülözhetetlennek tartom, De benépesítése csak ugy volna lehetséges, ha az iskolai hatóságok megtiltanák a vidéki tanulók ki-beutazását. Ezt pedig már most is meg lehetne tenni. Van kosztoshely elég. Év elején én szoktam a növendékeinket elszállásolni s így tapasztalatból tudom, hogy igen jó megbízható uri családok vetélkednek 65—70 pengőt fizető kosztos diákokért. Azt is tapasztaltam, hogy a tanulók jobban szeretnek családnál lakni, mint internátusban. Valószínűnek tartom, hogy az utazó diákok nagy része meg tudná fizetni a szerény ellátási dijat. Hisz a folytonos utazgatás sem kerülhet lényegesen kevesebbe. Ha mindent számításba veszünk: a naponkinti hideg hust, útiköltséget, a ruhakoptatást, a gyakori meghűlést, osztályismét- j lést, aligha takarít meg valamit a szülő a ki-be utaztatással. Nézetem szerint tehát a bajt már az internátusok felállítása | előtt meg kellene szüntetni, mégpedig olyképpen, hogy az iskolai hatóságok csak kivételes esetekben engedjék meg a kí-beutazást, a rossz magaviseletű, gyenge szervezetű és előmenetelü tanulóknak pedig egyáltalában ne engedjék meg. Ez a tilalom, vagy legalább is megszorítás lesz aztán valóban hathatós és nélkülözhetetlen előfeltétele egy jól prosperáló internátus létesítésének. Ehrlich Antal — Jubileum album bekötési táblák kaphatók lapunk nyomdájában. S*éch«m-ut & Egy veszett kofya szombat óta a Luther atca egyik magas bázának tetején ?olt és csak többszöri rohamozással tudták ártalmatlanná tenni (A Nyírvidék tudósítójától.) Tegnap délelőtt 11 órakor óriási néptömeg állta el a Luther-utca 5. számú ház bejáratát. Az emberek egyrésze benyomult az udvarra, másrésze pedig az utcán tárgyalta a nem mindennapi eseményt. Az történt, hogy egy hatalmas komondor eddig megmagyarázhatatlan uton és módon a közel tíz méter magas ház tetejére került és hiába volt a szép szóval való hívás, a fenyegetés, a magasratörő ambíciójú komondor nem volt hajlandó elhagyni tartózkodási helyét. A házbeliek előadása. szerint, a kutya már szombat délután is a háztetőn volt, de mert becsületesen viselte magát, eltűrték a hívatlan vendéget, bár a ház cselédei nem mertek felmenni a padra, mert meg voltak győződve arról, hogy a vendég a padláson rendezte be hálószobáját. Ma délelőttre azonban megváltozott a helyzet. Az eddig békésen viselkedő komondoron a veszetífég tünetei kezdtek mutatkozni. Jönnek a sintérek A házban lakó egyik kereskedő telefonált a sintértelepre, ahonnan pár perc múlva meg is érkezett az ismert rácsos kocsi, amelyik olyan sokszor elkeserítette gyermekszivünket, mikor felfedeztük sötét mélyén a kedves pulikutyánkat, vagy a papa nagyrabecsült agarát. Máskor könnyű dolguk van a sintéreknek, mert meglesik a páriát, nyakábavetik a hurkot, bedobják a kocsi tetején levő nyíláson és a kutya sorsa megpecsételődött. De most a két tagbaszakadt legény fejcsóválva vakargatta fejét. Nem mintha a bátorság hiányzott volna belőlük, de szó ami szó, veszett kutyával egy kissé komplikáltabbnak látták az esetet. Véres harc a háztetőn Végre az egyik sintér létrát támasztott a falhoz és nem megvetendő stratégiai érzékkei hátulról próbálta megközelíteni a vészesen morgó, véres-habos szájú komondort, mig a másik a ház ellenkező oldalán manőverezve próbálta elhárítani társáról a veszett kutya nem túlságosan megtisztelő figyelmét. Az első próbálkozás nem sikerült. Visszavonulnak a sintérek Mire a két hurokkal felszerelt síntér a veszettkutya háta mögé ért, az valamily módon megneszelte a veszélyt és fogvicsorgatva támadt az önfeláldozó sintérre, kit csak gyors lélekjelenléte mentett meg a veszettkutyamarástól. — Egy pillanat alatt lekúszott a létrán, mert félő volt, hogy a feldühödött, eszméletlenül csapdosó vérbenforgó szemű állat utána veti magát. Az udvaron csoportosult, hatalmas tömeg fejvesztetten menekült az utca felé. Ujabb roham! A sintérek visszavonultak és megbeszélték az ujabb támadás haditervét. Amint láttuk, elhatározták, hogy most már egyesült erővel szembe támadják a roppant veszedelmes ellenfelet. Az ujabb támadásnál csak arra ügyeltek, hogy a dühöngő állat ne kerüljön olyan közelségbe, hogy esetleg megsérthesse őket. Különösen a fejükre vigyáztak, mert tudvalevően minél közelebb esik a marás az agyi-részhez, annál veszedelmesebb. Mikor a véresszemü komondor észrevette a felétartó bátor embereket, feléjük futott, Hurokrakerült a wszett kutya A sintérek ebben a pillanatban egyszerre vetették a két hurkot a veszedelmes állat nyakába és pillanatok alatt ártalmatlanná tették, de mert félő volt, hogy a hatalmas állat mind a két hurkot elszakítja, a fiatalabb sintér példás bátorsággal levette a hurgot a tajtékzó állat nyakáról és puszta kézzel dobta a kocsiba a veszett kutyát. (Kirgiz) Mezőgazdaság Miveljük négyzetesen tengerinket! Az utóbbi években, különösen az elmúlt száraz időjárás, kevés csapadéku 1928-as évben tengeri termésünk nagy terméscsökkenést mutat. A tengeri termés csökkenésének oka száraz esztendőkben annak általában helytelen mivelésében rejlik, pedig talán egy gazdasági növényünk sem hálálja meg annyira a gondos művelést, mint a tengeri. A négyzetesen és simán (nem töltögetve) mivelt tengeri a szárazságot jobban birja, mint a régi módon mivelt töltögetett tengeri s e mivelési móddal, abnormis időjárás esetén is, ha nem is érhetünk el rekord termést, de egy kielégítő közepes jó termés biztositható. Például szolgálhat erre az elmúlt rendkívül száraz nyaru esztendő néhány terméseredmény adatának összehasonlítása: A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kerületében, Bihar vármegyében, hol a négyzetes sima mivelési módot sok helyen alkalmazták a terméseredmény kat. holdanként 25 —30 q csöves tengeri volt, ezzel szemben ugyanazon helységben a régi módon mivelt tengeri terméseredménye kat. holdanként csak 8—10 q csöves tengeri volt. így tehát a termés többlet a száraz időjárás ellenére 50—60 0/0ra tehető a négyzetes sima müvelés javára. Békés megyében 6—7 q ; volt a, kat. holdankénti termésátlag, ezzel szemben a négyzetes mivelésü tengeri kat. holdankénti: 25—27 és fél q átlag csövestengeri termést hozott. Hajdu-Szabolcs-Szatmár megyében is 40—50 ü/o-al tehető többre a kat. holdankénti csövestengeri termés a négyzetes müvelés javára. Az alföldi gazdának a buza mellett legfontosabb s legáltalánosabban termelt növénye a tengeri, tehát elsőrendűen indokolt, követni azon mivelési módot, mely?yel a nagyobb termés s igy a nagyobb jövedelmezőség elérhető Ezzel nemcsak a magunk, hanem a koz hasznát is biztosítjuk. Épen ezért a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felhívja a tengerit termeló gazdákat, hogy fokozottabb mértékben alkalmazzák a tengeri négyzetes vetését és sima (nem töltögetve) müvelését, — mert a tengeri termelés jövedelmezőségét csak így biztosithatjuk magunknak. Az érdeklődő gazdáknak részletes felvilágosítást nyújt a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara. Debrecen, Hunyadi-ucca 5. Nem számolt el a bizományba adott áru értékével (A Nyirvidék tudósítójától.) Winkler és Léderer budapesti textilkereskedők feljelentést tettek Ripszler [zsák polgári kereskedő ellen, aki a feljelentés szerint nem számolt el a részére bizományba adott áru értékével. Ripszler kihallgatása alkalmával beismerte, hogy az elmúlt íj augusztusában Winkler és Léderer budapesti textilkereskedőktől 1254 pengő 14 fillér értékű árut vett át bizományba azzal a feltétellel, hogy minden hónap végén elszámol. Ez az elszámolás azonban hónapról hónapra maradt, bár a hitelező cég többször felszólította Ripszlert kötelezettsége feljesitésére. Nagy nehezen január folyamán 100 pengői, majd ujből 400 pengőt küldött Ripszler a buda pesti cégnek, 734 pengő 14 fillérrel azonban nem tudott elszámolni. Ripszler azzal védekezik, hogy az árut hitelbe adta el s most nem tudja a pénzt az adósoktól megkapni. Az eljárást ellene megindítottak. NYÍLT-TÉR.* Müllner L ;pót Betblen-utca 22. szám alatti füszerdzletét átvettem s felszólítom fentnevezettnek öszszes hitelezőit, hogy követeléseiket 8 nspon belül nálam jelentsék be, mert ellenkező esetben nem lesznek figyelembe véve. 187—3 Suhanesz Lajos. •) É rovat alatt közöltekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal felelősséget nem vállal. l »I MMM )I II I HI Mtm»M tl <t Mlt H MI MMr il Y^FFéfÉpCÜ mágiő a. tegjODDöfeJ KAPHATÓ : SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG Nyirftgykáza, Vay Ádám-utca 2.
