Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-20 / 42. szám

1929. fabruár 2f. Színház «•»•• Igazgató: Gulyás Menyhért. HETI MŰSOR: 'Kedd, febr. 19. »A régi nyár«. Bérletszünet. Saerda, febr. 20. »A házibarát«. B) bérlet 2. Csütörtök, febr. 21. »A házibarát«. A) bérlet 2. Péntek, febr. 22. »A cigánykirály*. B) bérlet 3. Az előadások kezdete hétköznapokon pontosan 8 órakor, vasárnap és ünnepnapokon délután 4 és este 8 órakor kezdődnek. A színházat kellemes melegre fűtik! Színházi pénztár délelőtt 9—12-ig és délután fél 4 órától fél 6 óráig. — Esti pénztárnyitás 7 órakor a színháznál. Ma este Szenes Béla posthumus vígjátéka, A házibarátc kerül színre. A vígjátékot Nóti Károly fejezte be. Az előadást Gulyás Menyhért rendezi. A darab szereposztása a következő: Kollár Jenő — Kabos László Pali, a fia — Zemplényi Zoltán Lili, a felesége — Harmath Jolán Bella — G. Székely René Andorfy — Nóvák István Veronka — L. Dóczi Emma Bohanek, bolti szolga — Késmárky Schweitzer, textilügynök — Polgár Gyula Thury ny. táblabíró — Kun Emil Andorfyné — Szilassy Erzsi Ágota — Hován M. Báró Kelety — Gáspár Kálmán Öregúr — Koncz Mihály Csősz — Kovács Lajos Nörsz — Rajz Irén I. Fraulein — Török Sári II. Fraulein — Monti Boris Rikkancs —- Rónay Gyula Szobalány — Gombos E. Janka — P. Kállay Rózsi A hölgy — Monti Boris Dr. Emerich — Bojár László Rózsika — Hován Irén Klotild — Török Sári Boy — Károlyi Ilonka. Holnap este A) bérlet 2-ben ismét Szenes—Nóti vigjátéka kerül szinre a bemutató szereposztásában. A SZÍNHÁZI IRODA KÖZLEMÉNYEI: —< Kedden utoljára kerül szinre A régi nyár« revü-operett. — > A régi nyára minden száma sláger. Legyen a Horváth kertben babám, Hol van az a nyár, a régi szerelem. — Az egész város énekli. — A régi nyárt- szenzációs akrobatikus láncszámai közbeszéd tárgya a városban. Szerdán és csütörtökön Szenes Béla utolsó müvét »A házibarát' nagysikerű vígjátékot mutatja be a prózai társulat, melyet Nóti Károly fejezett be, Harmath Jolánnal a női főszerepben. A színházi nappali pénztára Jakobovits Fanny dohánytőzsdéjében van. Pénztári órák délelőtt 9— 12-ig, délután fél 4 órától fél 6 óráig. Este 7 órától a színháznál. Közhivatalok tisztviselői utalványai a titkári irodában kaphatók. A színház Igazgatósága ismételten kéri Ű diákságot, hogy 1928— 29. évi igazolvánnyal lássák el magukat, mert csak ennek felmutatása mellett ad a színházi pénztár diákjegyet. — Bérelni állandóan tekét V*dn*y Axdot színházi Htkérnét. JhdfÍRYIDÉK. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok Ne hozzuk a temetőt még közelebb a városhoz A tavasszal a megvalósulás stádiumába lépő temetőrendezési tervre vonatkozó, következő levelet kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! Mint falun lakó, de nyiregyházi születésű, szép városunk minden változását figyelő és jövőjéért lelkesedő egyik előfizetője érdemekben gazdag lapunknak, a Nyirvidéknek, tisztelettel kérem, hogy abban az alábbi soraimnak helyt adni szíveskedjenek. A közelmúltban a városi képviselőtestületi gyűlésen tárgyalt több időszerű kérdés között a temetők rendezésének kérdéséről is szó volt, illetve megállapodás jött létre. Eszerint az északi (MorgóJtemető rendezése is tervbe van véve. A terv szerint több irányú változás és átalakítás mellett a temető kiépülne a pazonyi (Morgó) térig. Mint a kérdéses terep ismerője, megdöbbenéssel olvastam a tervnek ezen részéről. Ugyanis egy tekintetet vetve Nyíregyháza város térképére, mindenki láthatja, hogy az északi temető a város belterületét már most is nagyon megközelíti. A terv szerint pedig a temető még egy nagyobb területtel, illetve távolsággal beljebb épülne a város központja felé. Én ismerem a Morgó-temetőt. Azt a város legszebb temetőjének és szent helynek tartom már azért is, mert családom több elhalt tagja ott alussza örök álmát. Szerény véleményem szerint azonban a temető mégsem a város belterületére való. Ha az területi bővítésre szorul, ugy nem a város belterülete felé hanem ellenkező irányban kellene a bővítést keresztülvinni. Gyönyörű gondolat a temetők rendbehozatalának terve. Hajtsuk azt azonban végre ugy, hogy a városfejlesztési szempontoknak ne ártsunk vele. A pazonyi- (Morgó) tér már most is igen élénk hely és véleményem szerint hivatva van, hogy nem is sok idő múlva egyik legszebb tere lesz Nyíregyházának. Ellenben, ha a temetőt felhozzuk a térig, ugy megakadályozzuk a szép és nagyforgalmu térnek további természetes fejlődését. Szép hely egy rendezett temető, de nem egy sűrűn lakott városi területre való. A temető körül fekvő telkek és házak értéke ccsökken, mert nem mindenki lakik szívesen temető mellett. Szerény véleményem szerint ezen temetőt ugy kellene rendezni és nagyobbítani, hogy a temető és tér közötti nagy terület mint igen értékes telektömb majd más építkezési célra tartassék és használtassák fel. Az ezen terület és a mostani már elfoglalt tényleges temetőterület között tehát az érintkezési vonal (a tcmetőőr ház) mentén egy ut nyittassák keresztül a Pazonyi- és Kemecsei utak összekötésével. Igy a temető is rendben lesz, könnyen megközelíthető lesz és a pazonyitér mint nagy forgalmú lakott hely értéke és jövője tekintetében nem szenved csorbát. Vájjon az érdekelt pazonyi-tér körüli lakosoknak, illetve telek- és háztulajdonosoknak mi a véleményük a fenti kérdésről? A tekintetes Szerkesztőtég jóindulatú fáradozását előre is köszönve, maradok Kerríecse, 1929. február 10. Teljes tisztelettel: Kovács Gusztáv, kemecsei lakos. Vadászat li az oka a vadállomány pusztulásának ? irta: Benké István Lassan, alig észrevehetően beállott az egyesek által korainak mondott tilalom. Elnémultak a duplák és ötlövetű egycsővüek s Nyíregyháza határában békésen álmodja jövő boldogságát a szegény, sokat üldözött, megserétezett és agyonhajszolt nyul. Ha ugyan akad még olyan, amely elkerülte a pár hónapi hajszát és nem jutott el véresen, papirhacsomagolt fejjel Kis Károly, a 'Hangya, vagy Haufel füszerüzletek kirakatszögeire, vagy ha nem szorongatja valamelyik szenvedélyes bőrgyüjtő tarlószürke bundáját kopott könyökű hóna alatt. De a megmaradóit sem pihen. Itt-ott ismeretlen távolságban és helyen tüneményes titokzatossággal el-el dörren egy-egy pihenni nem akaró puska. Itt-ott el-elhuz a csontfagyos barázdák között egy-egy szomszédot látogató kuvasz és itt-ott végig száguld a két jóvérű sárgától vont alacsonyt»lpu akácszán..... Pedig, ha egyiknek sem, de a nyíregyházi nyúlnak nagyon kell a nyugalom. A nyiregyházi nyul az utolsó nyulak egyike és ha a nagyon megérdemelt nyugalmat nem kapja meg, én ugy hiszem, hogy ott lesz bőre preparáltan a Józsa-muzeumban, betölteni hivatva azt az ürt, amit ott az egykor illusztris nyíri vad a nyírfa jd hiánya okoz. Mert ez már teljesen a múlté. Hogy miért, nem tudom. Merészség ugyan e kettőt egymás mellé állítani, de ha azt az iramot vesszük ahogy a nyiri nyul a muzeumi ritkaságok sorába fut, akkor gondolkoznunk kell és ha gondolkozunk, akkor rájövünk arra, hogy itt valahol hiba van.... Nyíregyháza talaj és tagozat terén paradicsoma a nyúlnak. A dombos, száraz, fasorokkal átszeldelt, kertes, szőllős, nádas és zsombékos terület ritka helyen van olyan harmonikusan elosztva, mint itt. Jó, hogy ez ugyanígy folytatódik, mondhatni egész Szabolcsban és remény van arra, hogy> ha itt nem lesz, ugy mégis akad egy-egy öngyilkos, amely átjön ' "rámvonalon és bőrével itt rója. le az illetéket. Nehogy azonban azt higyjük, hogy csak épen Nyíregyházán és speciál az » Egyesült Vadász Társulat« területén van meg ez a nyul apály, megvan ez mindenütt, ahol árverésen és rövid időre szerzik meg egyesek a vadorzási jogot. Igaz, hogy Nyíregyházán más a baj: sok az eszkimó. Az Egyesület 105 tagot számlál. E százegynéhány tag 28.000 kat. hold területet vadászik. Ebbői azonban le kell vonnunk legalább 8000 kat holdat, mint beépített területet, kertet és udvart* Nagy átlagban tehát egy-egy puskára 200 hold esik, ami a különféle korlátozások dacára elég nagy megterhelés. Vegyünk egy igen enyhe valószínűséget. Ha három és fél hónap alatt minden tag csak heti egy nyulat lő, az csekély 1470 nyulat tesz ki. Minden puska meglő tehát a maga 200 holdján 14 nyulat, ami durván számítva anynyit jelent, hogy minden holdra egy nyui esik. Vadászember tudja, hogy 14 holdat milyen könnyen be lehet járni és tudja azt is, hogy mennyit kell járnia Nyíregyházán (sokszor egész nap) és még csak nem is lát egy fia nyulat sem. A fenti valószinüség-statisztika tehát nem állja meg a helyét. Kár, hogy e vadstatisztikát nem lehet a valóságban megcsinálni. Pedig igen egyszerű lenne. A szezón végeztével minden tag bemondaná az általa elejtett-" vad számát. Természetes, itt szükség volna a legmesszebbmenő korrektségre és épen ez az, ami egyesek szerint igen gyéren van meg a Társulatban. Egy a fentitől kevésbé feltűnő de annál veszélyesebb a társulat nyulaira nézve a tanyarendszerrel kapcsolatos kutyarendszer. Mert ahogy nincsen rózsa tövis nélkül; nincs tanya kutya nélkül. Itt nem a becsületes, a koldus, a cigány, a kéménykotró, (urambocsá^ végrehajtó és más veszedelmes ellenség jöttére neszelő és tigrissé váltózó, de a tyuktolvajok közeledtére mélyen alvó jó öreg »Burkus«, Fillér, Tisza-Dunákra »kell gondolni, hanem a kutyatársadalom destruktív elemére. A gazdájuknál megfogyott táplálék miatt szélnek eresztett »Rexre«, »Foxira« és »Taxira«. Az állatok legproletárabb elemére. A hentesüzletek téli, könyvnélkül vásárló kuncsaftjaira. Akiket a tavaszi ebzárlat kiszorított az alig térdig érő rozstáblák zöldjébe. Akik az éhenpusztulást lekerülendő, reggeltől napestig kuttatnak egy-egy gazzal és nyulbundával bélelt meleg fészek után és ráakadva az éhség sajgó fájdalmától égő szemekkel falják fel a nyulcsalád gyámoltalan, félvak 7—8 palántáját.... Ugyanilyen, sőt talán szimatjára és ravaszságára tekintettel veszélyesebb vadász a kóbor macs ka. Mert, noha hihetetlenül hangzik, van ilyen is. Szokásos kivégzési módja a nyiri család kedvencének, hogy ha valami nagy bünt követett el, teszem azt, az< aratók uzsonnájára szánt. megaludni kitett köcsög tejet kiborította, hogy a háziasszony kitevésre itéli. Az uzsonna nélkül maradt gazdát nem nehéz rávenni, hogy ha messzebbre megy dolgozni, például Sulyánból az Alsósimára, hogy a vizes csobány mellé kötött szerszám tarisznyába (kiszuperált abrakos) ne madzagolja jó erősen, hogy ne lásson és magával ne vigye. Itt aztán kiteszi és megszületik a szelíd cirmosból a legveszedelmesebb madár és más fészekrabló. Ha es*k idejekorán aem kap rí • ta-