Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-20 / 42. szám

1929. fabruár 2f. Színház «•»•• Igazgató: Gulyás Menyhért. HETI MŰSOR: 'Kedd, febr. 19. »A régi nyár«. Bérletszünet. Saerda, febr. 20. »A házibarát«. B) bérlet 2. Csütörtök, febr. 21. »A házibarát«. A) bérlet 2. Péntek, febr. 22. »A cigánykirály*. B) bérlet 3. Az előadások kezdete hétközna­pokon pontosan 8 órakor, va­sárnap és ünnepnapokon dél­után 4 és este 8 órakor kezdőd­nek. A színházat kellemes melegre fű­tik! Színházi pénztár délelőtt 9—12-ig és délután fél 4 órától fél 6 óráig. — Esti pénztárnyitás 7 órakor a színháznál. Ma este Szenes Béla posthumus vígjátéka, A házibarátc kerül szín­re. A vígjátékot Nóti Károly fe­jezte be. Az előadást Gulyás Meny­hért rendezi. A darab szereposztása a következő: Kollár Jenő — Kabos László Pali, a fia — Zemplényi Zoltán Lili, a felesége — Harmath Jolán Bella — G. Székely René Andorfy — Nóvák István Veronka — L. Dóczi Emma Bohanek, bolti szolga — Késmárky Schweitzer, textilügynök — Polgár Gyula Thury ny. táblabíró — Kun Emil Andorfyné — Szilassy Erzsi Ágota — Hován M. Báró Kelety — Gáspár Kálmán Öregúr — Koncz Mihály Csősz — Kovács Lajos Nörsz — Rajz Irén I. Fraulein — Török Sári II. Fraulein — Monti Boris Rikkancs —- Rónay Gyula Szobalány — Gombos E. Janka — P. Kállay Rózsi A hölgy — Monti Boris Dr. Emerich — Bojár László Rózsika — Hován Irén Klotild — Török Sári Boy — Károlyi Ilonka. Holnap este A) bérlet 2-ben is­mét Szenes—Nóti vigjátéka kerül szinre a bemutató szereposztásá­ban. A SZÍNHÁZI IRODA KÖZLEMÉNYEI: —< Kedden utoljára kerül szinre A régi nyár« revü-operett. — > A régi nyára minden száma sláger. Legyen a Horváth kertben babám, Hol van az a nyár, a régi szerelem. — Az egész város énekli. — A régi nyárt- szenzációs akro­batikus láncszámai közbeszéd tár­gya a városban. Szerdán és csütörtökön Szenes Béla utolsó müvét »A házibarát' nagysikerű vígjátékot mutatja be a prózai társulat, melyet Nóti Ká­roly fejezett be, Harmath Jolánnal a női főszerepben. A színházi nappali pénztára Ja­kobovits Fanny dohánytőzsdéjében van. Pénztári órák délelőtt 9— 12-ig, délután fél 4 órától fél 6 óráig. Este 7 órától a színháznál. Közhivatalok tisztviselői utalvá­nyai a titkári irodában kaphatók. A színház Igazgatósága ismétel­ten kéri Ű diákságot, hogy 1928— 29. évi igazolvánnyal lássák el ma­gukat, mert csak ennek felmuta­tása mellett ad a színházi pénztár diákjegyet. — Bérelni állandóan tekét V*d­n*y Axdot színházi Htkérnét. JhdfÍRYIDÉK. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok Ne hozzuk a temetőt még közelebb a városhoz A tavasszal a megvalósulás stá­diumába lépő temetőrendezési terv­re vonatkozó, következő levelet kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! Mint falun lakó, de nyiregyházi születésű, szép városunk minden változását figyelő és jövőjéért lelkesedő egyik előfizetője érde­mekben gazdag lapunknak, a Nyir­vidéknek, tisztelettel kérem, hogy abban az alábbi soraimnak helyt adni szíveskedjenek. A közelmúltban a városi képvi­selőtestületi gyűlésen tárgyalt több időszerű kérdés között a temetők rendezésének kérdéséről is szó volt, illetve megállapodás jött létre. Eszerint az északi (MorgóJ­temető rendezése is tervbe van véve. A terv szerint több irányú változás és átalakítás mellett a te­mető kiépülne a pazonyi (Morgó) ­térig. Mint a kérdéses terep isme­rője, megdöbbenéssel olvastam a tervnek ezen részéről. Ugyanis egy tekintetet vetve Nyíregyháza város térképére, mindenki láthatja, hogy az északi temető a város belterüle­tét már most is nagyon megközelí­ti. A terv szerint pedig a temető még egy nagyobb területtel, il­letve távolsággal beljebb épülne a város központja felé. Én ismerem a Morgó-temetőt. Azt a város leg­szebb temetőjének és szent hely­nek tartom már azért is, mert csa­ládom több elhalt tagja ott alussza örök álmát. Szerény véle­ményem szerint azonban a temető mégsem a város belterületére való. Ha az területi bővítésre szorul, ugy nem a város belterülete felé hanem ellenkező irányban kellene a bővítést keresztülvinni. Gyönyörű gondolat a temetők rendbehozata­lának terve. Hajtsuk azt azonban végre ugy, hogy a városfejlesztési szempontoknak ne ártsunk vele. A pazonyi- (Morgó) tér már most is igen élénk hely és véleményem sze­rint hivatva van, hogy nem is sok idő múlva egyik legszebb tere lesz Nyíregyházának. Ellenben, ha a temetőt felhozzuk a térig, ugy megakadályozzuk a szép és nagyfor­galmu térnek további természetes fejlődését. Szép hely egy rendezett temető, de nem egy sűrűn lakott városi területre való. A temető kö­rül fekvő telkek és házak értéke ccsökken, mert nem mindenki lakik szívesen temető mellett. Szerény véleményem szerint ezen temetőt ugy kellene rendezni és nagyobbí­tani, hogy a temető és tér közötti nagy terület mint igen értékes te­lektömb majd más építkezési célra tartassék és használtassák fel. Az ezen terület és a mostani már el­foglalt tényleges temetőterület kö­zött tehát az érintkezési vonal (a tcmetőőr ház) mentén egy ut nyit­tassák keresztül a Pazonyi- és Ke­mecsei utak összekötésével. Igy a temető is rendben lesz, könnyen megközelíthető lesz és a pazonyi­tér mint nagy forgalmú lakott hely értéke és jövője tekintetében nem szenved csorbát. Vájjon az érdekelt pazonyi-tér körüli lakosoknak, illetve telek- és háztulajdonosoknak mi a vélemé­nyük a fenti kérdésről? A tekintetes Szerkesztőtég jó­indulatú fáradozását előre is kö­szönve, maradok Kerríecse, 1929. február 10. Teljes tisztelettel: Kovács Gusztáv, kemecsei lakos. Vadászat li az oka a vadállomány pusztulásának ? irta: Benké István Lassan, alig észrevehetően be­állott az egyesek által korainak mondott tilalom. Elnémultak a duplák és ötlövetű egycsővüek s Nyíregyháza határában békésen álmodja jövő boldogságát a sze­gény, sokat üldözött, megseréte­zett és agyonhajszolt nyul. Ha ugyan akad még olyan, amely el­kerülte a pár hónapi hajszát és nem jutott el véresen, papirha­csomagolt fejjel Kis Károly, a 'Hangya, vagy Haufel füszerüzle­tek kirakatszögeire, vagy ha nem szorongatja valamelyik szenvedé­lyes bőrgyüjtő tarlószürke bun­dáját kopott könyökű hóna alatt. De a megmaradóit sem pihen. Itt-ott ismeretlen távolságban és helyen tüneményes titokzatosság­gal el-el dörren egy-egy pihenni nem akaró puska. Itt-ott el-el­huz a csontfagyos barázdák kö­zött egy-egy szomszédot látogató kuvasz és itt-ott végig száguld a két jóvérű sárgától vont ala­csonyt»lpu akácszán..... Pedig, ha egyiknek sem, de a nyíregyházi nyúlnak nagyon kell a nyugalom. A nyiregyházi nyul az utolsó nyulak egyike és ha a nagyon megérdemelt nyugalmat nem kapja meg, én ugy hiszem, hogy ott lesz bőre preparáltan a Józsa-muzeumban, betölteni hi­vatva azt az ürt, amit ott az egy­kor illusztris nyíri vad a nyír­fa jd hiánya okoz. Mert ez már teljesen a múlté. Hogy miért, nem tudom. Merészség ugyan e ket­tőt egymás mellé állítani, de ha azt az iramot vesszük ahogy a nyiri nyul a muzeumi ritkaságok sorába fut, akkor gondolkoznunk kell és ha gondolkozunk, akkor rájövünk arra, hogy itt valahol hiba van.... Nyíregyháza talaj és tagozat te­rén paradicsoma a nyúlnak. A dombos, száraz, fasorokkal átszel­delt, kertes, szőllős, nádas és zsombékos terület ritka helyen van olyan harmonikusan elosztva, mint itt. Jó, hogy ez ugyanígy folyta­tódik, mondhatni egész Szabolcs­ban és remény van arra, hogy> ha itt nem lesz, ugy mégis akad egy-egy öngyilkos, amely átjön ' "rámvonalon és bőrével itt rója. le az illetéket. Nehogy azonban azt higyjük, hogy csak épen Nyíregyházán és speciál az » Egyesült Vadász Tár­sulat« területén van meg ez a nyul apály, megvan ez mindenütt, ahol árverésen és rövid időre szer­zik meg egyesek a vadorzási jo­got. Igaz, hogy Nyíregyházán más a baj: sok az eszkimó. Az Egyesület 105 tagot szám­lál. E százegynéhány tag 28.000 kat. hold területet vadászik. Eb­bői azonban le kell vonnunk leg­alább 8000 kat holdat, mint be­épített területet, kertet és udvart* Nagy átlagban tehát egy-egy pus­kára 200 hold esik, ami a külön­féle korlátozások dacára elég nagy megterhelés. Vegyünk egy igen enyhe való­színűséget. Ha három és fél hó­nap alatt minden tag csak heti egy nyulat lő, az csekély 1470 nyulat tesz ki. Minden puska meg­lő tehát a maga 200 holdján 14 nyulat, ami durván számítva any­nyit jelent, hogy minden holdra egy nyui esik. Vadászember tudja, hogy 14 holdat milyen könnyen be lehet járni és tudja azt is, hogy mennyit kell járnia Nyír­egyházán (sokszor egész nap) és még csak nem is lát egy fia nyu­lat sem. A fenti valószinüség-sta­tisztika tehát nem állja meg a helyét. Kár, hogy e vadstatiszti­kát nem lehet a valóságban meg­csinálni. Pedig igen egyszerű len­ne. A szezón végeztével minden tag bemondaná az általa elejtett-" vad számát. Természetes, itt szük­ség volna a legmesszebbmenő kor­rektségre és épen ez az, ami egye­sek szerint igen gyéren van meg a Társulatban. Egy a fentitől kevésbé feltűnő de annál veszélyesebb a társulat nyulaira nézve a tanyarendszerrel kapcsolatos kutyarendszer. Mert ahogy nincsen rózsa tövis nélkül; nincs tanya kutya nélkül. Itt nem a becsületes, a koldus, a cigány, a kéménykotró, (urambocsá^ vég­rehajtó és más veszedelmes el­lenség jöttére neszelő és tigris­sé váltózó, de a tyuktolvajok kö­zeledtére mélyen alvó jó öreg »Burkus«, Fillér, Tisza-Dunákra »kell gondolni, hanem a kutya­társadalom destruktív elemére. A gazdájuknál megfogyott táplálék miatt szélnek eresztett »Rexre«, »Foxira« és »Taxira«. Az állatok legproletárabb elemére. A hentes­üzletek téli, könyvnélkül vásárló kuncsaftjaira. Akiket a tavaszi eb­zárlat kiszorított az alig térdig érő rozstáblák zöldjébe. Akik az éhenpusztulást lekerülendő, reg­geltől napestig kuttatnak egy-egy gazzal és nyulbundával bélelt me­leg fészek után és ráakadva az éhség sajgó fájdalmától égő sze­mekkel falják fel a nyulcsalád gyámoltalan, félvak 7—8 palán­táját.... Ugyanilyen, sőt talán szimat­jára és ravaszságára tekintettel veszélyesebb vadász a kóbor macs ka. Mert, noha hihetetlenül hang­zik, van ilyen is. Szokásos kivég­zési módja a nyiri család ked­vencének, hogy ha valami nagy bünt követett el, teszem azt, az< aratók uzsonnájára szánt. meg­aludni kitett köcsög tejet kibo­rította, hogy a háziasszony ki­tevésre itéli. Az uzsonna nélkül maradt gazdát nem nehéz rá­venni, hogy ha messzebbre megy dolgozni, például Sulyánból az Alsósimára, hogy a vizes csobány mellé kötött szerszám tarisznyába (kiszuperált abrakos) ne madza­golja jó erősen, hogy ne lásson és magával ne vigye. Itt aztán kiteszi és megszületik a szelíd cirmosból a legveszedelmesebb madár és más fészekrabló. Ha es*k idejekorán aem kap rí • ta-

Next

/
Thumbnails
Contents