Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-13 / 11. szám

Nyíregyháza, 1929. január 13. * Vasárnap X*. évfolyam. 11 szám Előfizetési árak helyben éa vidéken: Boy héra 2 50 pengd. Negyedévre 7*60 pengő. Kistisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. BCSMnaKIK^r^H Harminchat év a közélet mezején — Dr Konthy Gyula nyugalomba vonulására — Irta: Szohor Pál Történelmet irok. Mikor 1892ben városi orvosnak megválasztották, még én ne<p éltem. Ö azóta végigküzdötte egy fejlődő város közegészségügyének nagy harcait. Pedig nem volt tréfadolog birokra kelni a Bujtos és Éralja rosszindulatú vizeivel. Szegény nyíregyházi polgárra százfelől leselkedett a betegség: az utcán nyelte a város fertőzött porát, szivta magába a vizenyős teknők kigőzölgéseit, — füstös petróleum világa mellett, vagy koppantóval kezében töltötte estéit; betegségében csak magánadakozásból épült kezdetleges kórházra bízhatta magát. A szép Erzsébet kórház csak 1900-ban épült fel az egykori temető helyén. Olyan emberek nyomdokába lépett, akinek a közegészségügy terén országos hirü tekintélye volt: felsőkubinyi Dr. Meskó Pálnak. Ez a kiváló orvos szervezte meg a serdülő Nyíregyháza egészségügyét, amikor nagy kolera járványok után még mindig nem volt semmi intézményünk. Meskó Pál szabta meg az irányt, amelyen — előbb Trajtler Soma vezetése alatt, majd 1905-től a maga kenyerén — elindult Konthy Gyula. Kétezer éves római igazság: Salus aegroti suprema lex esto; legfőbb törvény a betegek jóléte. Ez a gerince a társadalomnak, s ezen épülhet fel virágzó város. A közegészségügy munkását negatív eredmények dicsérik leginkább: a hol kevés a. tüdőbeteg, ahol gondot viselnek a szegény szülőanyákra, ahol nem leselkedik nemzetölő karmaival a gyermekhalandóság, ahol nem tombolnak az élet vámszedői, a fertőző és nemi be' isegségek: ott a népegészségügy munkása derék ember volt. A távoli tanyabokrok paticsházai, földes szobái, télen betapasztott ablakai, a városi sok szükséglakás, csatornázatlan utcák, rossz ivóvíz, régi mocsarak kigőzölgései és nehéz testi munka mellett gyér megélhetés: ádáz ellensége a testi és szellemi jólétnek. Harctér ez valóban, gránát lyukakkal és spanyol lovasokkal. Most a hadállások parancsnoka 36 évi szolgálat után nyugalomba vonul. A bismarcki nagy axióma jelszava: »Die Gesundheit des Staates ist Staatsgesundheit.» — Egészséges polgárok alkotnak egész séges várost. Ritka szellemi és testi fürgeséggel áldotta meg a sors. Egész életében nagy lendülettel vetette magát a munka után. Amit megkedvelt, legyen az műkedvelő színjátszás, tűzoltók kiképzése, vagy élethivatása szerint betegek gyógyítása.: egész tehetségét és szor galmát odaadta. Évtizedeken keresztül alig volt egyéniségéhez illő társadalmi mozgalom, melyben vezérszeiepet ne játszott volna. Fiatal korában, mikor a vidéki színészet még az árvák kenyerét ette, műkedvelő színtársulatokat szervez s maga is fellép komikus szerepekben a világot jelentő deszkákra. Nagy jelentősége van ennek a színleg mulatság számba menő műkedvelő játékoknak a murt század nyolcvanas éveiben. Közönséget kellett nevelni az éhhalállal küzdő vidéki Tháliának. Nemcsak vidám tréfáival vált ki a közönség soraiból búfelejtő kacagást, de ő az uri műkedvelők lelkesítője, szervező ereje is. A református templom orgonája javára eljátszaa Peleskei nótárius Zajtay István-ját, később a Gyurkovics lányok ezredesét, Felhő Klári Cérna szabóját. Most is a boldog visszaemlékezés mosolygásával emlegetik Cérna szabót, kinek gyámfia a nyílt szinen — szerzői utasításra —- íőbelövi magát, de revolvere csütörtököt mond. Cérna szabó felkapja a földről az ártatlan színpadi szerszámot s a közönség viharos kacagása között főbelövi a már földön heverő gyámfiát, mondván: «Most legalább van mitől meghalnod !» Vidám tréfák fűszerezték a valójában komoly törekvést. Tháliának egyre több hive lett városunkban, s talán ezek a műkedvelő színjátékok bontatták le a régi szállát a Hársban s érlelték meg az időt kőszinház építésére. Csodálatos kitartással tud lelkesedni ideális célokért. Az olasz királyság 1906-ban nemzetközi tűzoltó versenyt rendez Milánóban. A magyar tűzoltóság nem meri erejét összemérni az angol, francia és svájci csapatokkal. Mit is kezdenénk a mi kezdetleges kézi fecskendőinkkel : a nyugati nagy nemzetek modern gőzgépei mellett ? Nagy elszántsággal s bizony vallj,uk meg 23 év távlatán keresztül, az egész ország gúnyos szerencse kivánatai között indult él Nyíregyházáról Konthy Gyula. Kis csapatába átönti rajongó lelkét. Milanóban esténként a szállás udvarán meggyújtják a nyírségi pásztortüzet, az ágasra bográcsot akasztanak, s hazai paprika teszi színes-ízessé a gulyást. Körülülik a nótásajku nyíregyházi legények, tele mámoros diadalvággyal. Talán Modena óta nem is járt arra magyar vitéz, mikor ezer esztendővel ezelőtt felzsongott a templomi ének: «a magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!» Már-már el is fogyott a hazai paprika, a tüzoltószerek még mindig nem voltak Milanóban. Diplomáciai akciót kellett indítani Kossuth Ferencnél, az akkori kereskedelemügyi miniszternél, mig végre alig-alig a verseny előtt megmegsimogathatták a szivattyúk drága nyomórudját, ragyogó rézpajzsait.' És a nagy naport berobogott a versenytérre öt angol, 4 francia, egy svájci és a nyíregyházi csapat. Fekete füst gomolygott a faépületekből s a mieink máris a piros lángnyelvek' között kúsztak. Minden tűzoltónk keblében a Konthy Gyula szive dobogott. Az ő kezével hajtották ütemesen a szivattyút s a vízsugár szivárványában is az ő szemének sugara vibrált. Az árbocra magyar zászló repült fel, a szél áldón lengette a drága három szint s a távírón cikkázott haza a hír: Konthy győzött. Mert övé volt a győzelem. A kétszínű mosolygás megfagyott a magyar ajkakon. Világra szóló diadalt aratott a nyíregyházi csapat. Felszerelésünk messze mögötte maradt a külföldieknek, legénységünk nagyobbára békés iparosokból állt, akik jobban bántak a bádognyiró ollóval és a patkoló kalapáccsal, módit! a vizes tömlők vászonkigyójávai. Mégis elsők lettek, mert fel volt csigázva szivük az extázisig, bennük élt, karjaikban mozgott, inaikban feszült Konthy Gyula egyénisége. Ilyen önfeláldozó munkássággal szentelte életét egyházának is. Ez a legszebb terület, ahol a hit, a sziv tisztasága, a lélek nemessége és a jótékonyság oltárán áldozhatunk. 1 H ím 'in 111 1 im— fniiur 11 ti"ii<«r—miiiwaaBrrrwnTTT^fTTTri^aMWMTTn^ 8 b ífll cfpc ujdon lagokill pernek választékban beépk*stek Mégis orvos volt leginkább. A műkedvelő színész tréfáin, a tűzoltó parancsnok erélyességén, az egyházi férfiú hitbuzgalmán keresztül csillogott hivatásának boldog szeretete. Van-e még valaki ebben a városban, akit éjjel záporesőben, hózivatarban, vagy kemény téli fagyban rázós parasztszekér szalma ülésén többet vittek volna szenvedő embertársaink betegágya mellé, mint Konthy Gyulát ? Van-e még valaki ebben a városban, aki közel félszázados orvosi pályáján, melyből 36 évet a közegészségügy szolgálatában töltött, többet dolgozott volna, mint Konthy Gyula ? És van-e még valaki ebben a városban, aki fiatal szívvel, derült kedéllyel, nagy munkabírással szegte volna meg a nyugdíjas ember első sótalan kenyerét ? Mert holnaptól, kezdve a nyugdíjas ember sótalan kenyere lesz már Konthy Gyula asztalán. A paragrafussá görbült trianoni rongy viszi magával őt is annyi szenvedő magyar országútján. Történelmet irtam. A debreceni ember gyökeret eresztett a nyíri földbe. Mégis csak van valami ebben az áldott homokban, ami felfelé törekvő szárnyalással viszi előre fiait. A nyíregyházi ember ezt olvashatja magának a Bibliá- . ból: «Ha az én rendeléseim szerint jártok és az én parancsolataimat megtartjátok: esőt adok néktek idejében és a föld megadja az ő termését, a mező fája is megtermi gyümölcseit.» Aki egyszer ráteszi lábát a nyírségi földre, életét szenteli annak. A jagoszláv diktatúra és a külföldi sajtó A Nemzeti Újság irja, hogy a nyugati államok sajtói azért nem bocsátkoznak súlyosabb bírálatba a jugoszláv diktatúra intézkedései tekintetébe, mert a szerb társadalmi élet és a politikai élet számottevő' tényezői valamennyien szabadkőművesek, az pedig ismeretes, hogy az egész világ szabad kőművesei egymással összeköttetést tartanak fenn. Női ezüst brokát és ezüstbör báli OCS 80 cipők p Divat,selyem és lakk kivágott cipők ^feira-SO legújabb estélyi formákban ^ » P Férfi prima lakk divat félcipők modern formákban p Hozott ruhsselyemből három nap alatt legelegánsabb báli cipőt elkészíttetjük. Estélyi cipőkhöz sirass díszek ós csattok pazar vélasztékban külön is kaphatók. Báli Francia selyemharis nyák minden színárnyalatban l Benedekffynél a HUNGÁRI

A CIPÖÁRUHÁZBAN, Nyír

egyháza, Zrínyi llona-u. Telefon 195. Vasarlása előtt iveskedjék kirakatainkat és választékunkat megtekinteni. Egyes szám ara S© fillér