Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-10 / 8. szám

MíRVIDÉK. 1929. január II. Finme, Trieszt, Spalato, SzalouM A „Nyírvídék" számára írta: Görgey István országgyűlési képviselő Kereskedelmi merlegünk aggasztó passzivitása sürgetően irja elő, hogy a kormányzat minden lehető eszközzel igyekezzék exportunkat megszervezni és fejleszteni. Ennél a megszervező és irányító munkánál részint azokra a piacokra kell tekintettel lennünk, amelyek már a háború előtt is á mi piacaink voltak, részint azokra, amelyeken exportunknak megszervezése a legtöbb eredménnyel kecsegtet. Ilyen export-piacok: a Kelet piacai, az úgynevezett Levante, Görögország, Törökország és Egyiptom. Fiumei, egyedüli magyar kikötőnket, elveszítettük. Jugoszlávia Fiumébe való jutásunkat eleinte úgyszólván lehetetlenné tet te, sőt a vasúti tarifális differenciák még ma is kedvezőtlenebb helyzetbe hozzák a mi exportunkat a többi konkurrens állam exportjánál, ennélfogva alaposan foglalkoznunk kell azokkal a lehetőségekkel, amelyek a Balkán felé irányuló exportot remélhetőleg megkönnyítik. Az adriai export tekintetében 'feltétlenül szükségünk van a fiumei és a trieszti kikötőkre, mert elsősorban ezeken keresztül tudunk az emiitett piacokra kijutni. Amikor a kompetens tényezők ezt a kérdést tárgyalták, a többi számbavehető kikötő is szóba került, igy elsősorban Spalató, másodsorban Szaloniki. Ezek azonban komoly versenykikötőkké nem válhatnak. Bármilyen meszszemenő vasúti tarifális és egyéb kedvezményeket biztositana is Jugoszlávia a spalatói kikötő igénybevétele esetén és ha az a szállítási disparitás, amely fenforog azért, mert Spalato mintegy 200 kilóméterrel távolabb fekszik, mint Fiume, elimináltatnék is, Spalato még ez esetben sem jöhet a mi exportunk szempontjából komolyan figyelembe, mert a spalatói kikötő berendezése tudvalevőleg még igen kezdetleges, exportkereskedelmi szervezete nincs, vasúti összeköttetése pedig a mögöttes területekkel nagyon nehézkes és a kikötő forgalma igen csekély, úgyhogy néha hetekig kell várni megfelelő hajóra, amely Spalatoból indul s ez a körülmény a magyar árunak huzamosabb ideig való raktározását tenné szükségessé, ami természetesen, a kikötői költségeket oly lényegesen megdrágítja, hogy ezáltal az áru egyáltalában elveszíti versenyképességét. Körülbelül ugyanezek a szempontok Szaloniki ellen is, amelyet az utóbbi időben igyekeznek, mint nemzetközi szabadkikötőt propagálni. Itt is kezdetlegesek a rakodó berendezkedések, s Jugoszlávián keresztül a vasúti fuvardijak io—20 százalékkal magasabbak, mint Fiume felé. Ezek a körülmények szintén az ellen szólnak, hogy a mi exportunk szempontjából Szaloniki tekintetbe jöhessen. Nem szabad e mellett azt sem figyelmen kivül hagyni, hogy az ujabb tapasztalatok szerint, a nemzetközi szabad kikötök értéke lényegesen csökkent. A szabad kikötőkben ugyanis, a hajónak, rend szerint több helyen kell kikötniök és ez a körülmény a hajófuvardijaknak 30—50 százalékkal való emelkedését idézi elő. A varseillesi békeszerződés például Csehszlovákiának Hamburgban szabad kikötőt biztosított, amely azonban nem hozta meg Csehszlovákia részére azokat az előnyöket, amelyeket ettől a kikötőtől várhatott. A szabad kikötő csak ott jelenthet előnyöket, ahol komplikált vámkezelési eljárások vannak és ezt akarják eliminálni. így állván a kérdés, egyedül Fiume marad részünkre, mint oly kikötő, amelyen keresztül a Levante-felé irányuló forgalmat meg lehet szervezni. Az olasz kormány ritka előzékenysége folytán, a mult év folyamán, a fiumei kikötőt és a kikötői berendezkedéseket illetőleg, ránknézve, olyan ked vező szerződéses megállapodást sikerült kötnünk, amely a magyar árunak a fiumei kikötőn keresztül való exportálását, tényleg, lehetővé is fogja tenni. Ez a kedvező kikötőhasználati szerződés azon ban még nem elegendő, mert a magyar export-érdekek olyan irányba gravitálnak, amelyben ezidőszerint. Fiúméból rendszeres hajójáratok nincsenek. Mivel pedig a háború után, a magyar hajóstársaságok összes hajóit, köztudomásúlag, elkobozták, ugy, hogy ezidőszerint, magyar lobogó alatt közlekedő magyar hajóstársaság nincs, a legfontosabb feladat volt egy Fiúméból induló, a magyar export-éredekeknek megfelelő, rendes járatokat létesítő magyar hajóstársaság létesítése. Az ez irányban való tárgyalások kedvező, végleges eredményre vezettek és a magyar kormány egy uj magyar hajóstársaság létesítésére vonatkozó törvényjavaslatot is készített. Amint meglesz ez a hajóstársaság, amely természetesen, elsősorban, a magyar exportérdekeket szolgálja és olyan hajózási tarifákkal dolgozik, amelyek újból versenyképessé fogják tenni a magyar árut Keleten és az Adriai és Földközi tenger melletti többi export-piacokon: a Balkán felé irányuló exportunk rövidesen megint örvendetesen meg fog indulni Passzió az olyan lappal dolgozni, mint a jyírvidék" - _ írja jubileumi üdvözletében az ország egyik reklámvállalatának a tulajdonosa A következő levelet kaptuk: A »Nyirvidék« tekintetes Szerkesztőségének és Kiadóhivatalának, Nyíregyháza. Jóleső érzéssel gratulálok önöknek 50 éves jubileumuk alkalmaból. Kevés vidéki lapnak adatott meg, hogy ilyen nagy és dicső múlttal rendelkezzék, mint a»Nyirvidék«. Hirdetőkörökbe 30 esztendő óta vagyok bejáratos és mondhatom, ha bárhol ajánlottam hirdetési szempontból a »Nyirvidék«-et, soha nem kellett külön megerőltetnem magamat, mert a »Nyirvidék«-nek mindenki szívesen adott fel hirdetést. Természetesen, hogy dető irodának a helyzete is, mert mindig a laptól függ, hogy az öszszeköttetést kellemessé és állandóvá tegye, ilyen a »Nvirvidék«, és ilyen lappal passzió dolgozni. Ugy a mélyen tisztelt Kiadóhivatal, mint\a Szerkesztőség, fogadják ezen Szép jubileum alkalmából őszinte szerencsekivánataimat, a mostani kereteken tul nője ki magát a lap és kívánom, hogy minden hirdető iroda olyan szeretettel foglalkozzék a »Nyirvidék«kel, mint amilyen szertettel én állandóan foglalkozom azzal. Fogadják megkülönböztetett tiszteletem kifejezését és vagyok kollégiális üdvözlettel Erdős József így meg van könnvitve a hir nmmrrBJjL

i'

Juuüu

ui

J

n •

•

«•

••

«• mi

n g VÁROSI SZÍNHÁZ mozgó • 1929. január 9 én és 19-én, szerdán és uiltörtökön Felemelt helyárak a ö AGYA RAPSZÓDIA! O o • • 0 • • • • y • • • O • a leggyönyörűbb, legigazibb, izig-rírig magyar film. amit valaha alkottak • jeleneteit Lj| Dsgover, Villy Fritsch, Dita Mantu Aladár Parié. Hel'ay Andor, B 4hory Giza, zenekara kíséri Holiai Kamilla, Leopold Kr«mraer • mamám Q mmmi Q 8 felvnnásban, Q A film Előzetei jelentés! Janet Gaynov, egyes 0 jeleneteit U Mantu Aladár p zenekara kiséri q • • ÜTCÁ ANGYALA B • ö Diktatnra Ingoszláviábaa Sándor király megszűntette az alkotmányi * * * Szombat óta szélvészsebességgel Vohannak az események Jugoszláviában. Sándor király, miután végzett a hivatásos politikusok kihallgatásával éjfélre olyan kormányt nevezett ki, amelyben ezek közül a politikusok közül egyik sem szerepel. A parlamentnek egy tagja sincs ebben az uj kormányban, amelynek elnöke egy tábornok, ismert, hírhedten ismert szerbiai katonatipus, akinek nevét és emlékét mindenkorra megőrzi a világtörténelem számára az az éjszaka, amelyben mint a testőrség ifjú főhadnagyparancsnoka a véres májusi éjszakán kinyitotta a konak kapuját az összeesküvő tisztek csapata előtt, akik Obrenovics Sándor király és felesége meggyilkolására érkeztek. Azóta Zsifkovics Péter főhadnagy ból tábornok lett, a királyi gárda főparancsnoka, őrzi szuverénül ugyanazokat a kapukat, amelyeket egykoron annyi lélekjelenléttel és ügyességgel felnyitott az öszeesküvők előtt. Szombat éjfél óta Zsifkovics Péter, Jugoszlávia miniszterelnöke. A másik legfontosabb tárca a kormányban Hadzsizs Péter tábornoknak jutott, aki a kormányhoz és a politikai osztagokhoz beosztott bizalmi embere a Fehér Kéz nevezetű titkos tiszti szervezetnek. A kormánynak ez a két katonai egyéniség adja meg a jellegét. A többiek, akik mellettük szerepelnek, egytőlegyig csak szakértők, még az a néhány bankár is, akik közismerten a szerbiai titkos szervezetek pénzügyeit intézik és természetesen ki nem maradhattak gazdáik mai jelenetezéséből. Minden gyorsan ment, pucs.szerüen, ahogy a végzet óráiban rohanni szoktak a politikai események. Reggelre a hivatalos lap nemcsak a kormány kinevezéséről szóló királyi kéziratokat közölte, hanem első oldalán megjelentette Sándor királynak népeihez intézett proklamációját. amely feltartóztathatatlanul elindította a nagy szerb királyságot a végzetes események sínpályáján. A szkupstina nincs többé! A vidovdáni alkotmány, amelyet Pasics annyi vesztegetéssel nyélbeütött és amelyet annyi kisebbségi vér kiontásának árán tartottak fenn, nincs többé! A király proklamációjában azt hangsúlyozza, hogy néptömegeinek panasza tépte a lelkét, már régen belátta, hogy nem lehet amikor a döntő elhatározásra jutott. A király Ítélőképességével az eddig követett utat folytatni. Az a reményem, amely egyúttal, népéé is volt, hogy a belső politikai élet fejlődése magával hozza a rendet és a konszolidációt az állam helyzetében, nem valósult meg. Sajnálatos viszálykodások, — mondja tovább a kiáltvány — és a szkupstinai események megrendítették a nép hitét ez intézmény hasznosságában. A pártok és az egyesek közti megértés, vagy csak a legközönségesebb összeköt tetés is teljesen lehetetlenné vált. A parlamentárizmus távol állván a nemzet és az állam egységének megerősítésétől és az események kifejlesztésétől, mai állapotában már a nemzet lelki szétzüllesztését és egységének megbontását kezdi élőidézni. Ezért a király elhatározta és kimondja, hogy az 9121. junius 28-án meghozott alkotmány nincs többé érvényben. Az uj törvényeket a jövőben királyi ukáz fogja kihirdetni. A