Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-10 / 8. szám
1929. január 10. JSÍYÍRYIDÉK. szkupstinát föloszlatja az alkotmány megszüntetését kimondó kiáltvány. Az események ugy haladtak Jugoszláviában, ahogy Pribksevics Szvetozár a legutóbbi hónapok alatt többizben megjósolta. Az alkotmány eltűnt a süllyesztőben, a parlament, a politikusok mind eltűntek, a hatalmat katonák vették kezükbe. Kezdődik az élet-halál harc a szerbiai katonai szervezetek és a horvátság között. Többé egyik oldalon sem hátrálhatnak meg. A horvátság készen várta ezt a háborút, amelyeben számit elsősorban a saját erejére, számit Európára, különösen Magyarországra. A magyar érdekek most százszázalékos férfiasságot és lélekjelenlétet követelnke a kormánytól, a társadalomtól, amelynek mhost el kell indulnia a szent-istváni gondolat utján. Harry Saell asgol képviselő New Yorkban tartott előadásában a trianoni szerződés revízióját siirgeíte Harry Snell angliai képviselő Newyorkban az európai helyzetről tartott előadást. Különösen Franciaország külpolitikáját kritizálta élesen, kijelentve, hogy az európai béke kialakulásának és a gazdasági konszolidációnak Franciaország a legnagyobb akadálya. Franciaország Németországtól való félelme miatt a régi háboruelőtti politikát folytatja, amelynek célja az, hogy uralkodjék a többi államok fölött. A félelem készteti arra, hogy minnél nagyobb mértékben fegyverkezzék. Azonban Németország az utolsó négy év alatt újra gazdag ország lett és nem sokáig fogja tűrni Franciaország ímperialisztikus tendenciáját. A másik nagyon fontos kérdés — mondotta Harry Snell — a volt monarchiának mai helyzete. Snell ebben is a jövő 'háború csiráit látja és a trianoni szerződés revízióját sürgeti. A lajosmizsei »Don Quijote« kalandjai Kecskemétről jelentik: Egy félkegyelmű legény állott a napokban a kecskeméti törvényszék előtt szándékos emberölés kísérlete és magánlaksértés büntette kiderült, hogy a deliquens nem is annyira büntetésre, mint inkább szánalomra méltó egyén, aki anélkül, hogy tudatosan utánozni akarná a legkiválóbb lovagregény hősét, Cervantes regényének világhírű hőséhez, Don Quijotéhez lett hasonlóvá egyben-másban. Földházy Imrét félkegyelmű legénynek ismerte mindenki Lajosmizsén. Sohasem nyiratkozott, nem borotválkozott, senkivel sem érintkezett, a lányokkal szóba sem állt. Földházynak egy izben meggyült a baja a csendőrséggel, ezért bosszúból beverte egy ásóval a csendőri laktanya ablakait, majd a csendőrök elől menekülve apja istállójából kivezetett egy szürke Rozinantét, oldalára egy járom-« szöget kötött, majd mikor ezt elvették tőle, fakardot csinált s mint kóbor lovag hetekig barangolt a vidéken. A törvényszék a főtárgyaláson ugy határozott, hogy a félkegyelmű legényt megfigyelés végett beutalja Lipótmezőre, minden valószínűség szerint megállapitják róla, hogy cselekedeteiért nem vonható felelősségre. Egy reodériapifán? súlyos afférja eg? Pécsről jelentik: Súlyos és botrányos verekedés játszódott le a napokban a pécsi korzón, amelyről pár napja egy rövid táviratban már megemlékeztünk. Az utcai botrány egyik szereplője a Szegedről a mult hónapban Pécsre helyezett dr. Derner József rendőrkapitány, aki évekkel ezelőtt Békéscsabán is teljesített szolgálatot, mint a bűnügyi osztály vezetője, a másik pedig Csehi Nándor pécsi autótulajdonos és fényképész. Derner József dr. esti 6 óra ífelé a színházból jövet a kapitányságra tartott. Az utcán szemközt jött vele Csehi Nándor, akinek egy hölgy volt a társaságában. Mikor a két férfi egymáshoz ért, Csehi kihívóan kezdett viselkedni, sértő megjegyzéseket tett, amiből izgatott szóváltás keletkezett, majd egymásnak mentek. Elkeseredett verekedés kezdődött, amelyikben a kapitány lovaglóostort, az autótulajdonos pedig boxert használt. Percekig tartott a harc, amely oly elkeseredett és vehemens volt, hogy senki sem mert a verekedők közelébe menni, rendőr pedig sehol sem volt. Végül a nézők közül valaki felszaladt a kapitányságra, ahonnan több rendőr sietett a szorongatott kapitány segítségére. Mire a rendőrök megérkeztek, mind a két fél több sebből vérzett, a kapitány ruhája cafatokban lógott a testéről. Mikor a rendőrök közbeléptek, ujabb verekedés közdődött, mert az autótulajdonost a rendőrségre akarták szállitanié ez azonban kézzel-lábbal tiltakozott az előállítás ellen. Mivel a segítségül jött két rendőr nem birt a megvadult autóssal, még két, majd ujabb két rendőr érkezett, akik a teljesen magánkívül lévő Csehi Nándort és Derner kapitányt fölvitték a rendőrségre. A verekedést egyik verzió szerint a kapitány kezdte, még pedig valami nőüggyel kapcsolatban, a másik verzió szerint Csehi volt a | támadó fél, aki bosszúból már régen lesett a kapitány után. — Csehi Nándornál megmotozásakor revolvert találtak. Csehi Nándort előzetes letartóztatásba helyezték és hatósági közeg elleni erőszak cimén eljárást is indítottak ellene. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok Fizetői kei! a földért! Kedves Szerkesztő ur! Bizony, bizony fizetni kell a földért, mert különben: »haszonbértatozásának behajtása végett a birói eljárást Ön és unokái ellen meginditjuk«, amit az ügyvéd urak szívhez, helyesebben zsebhez szóló levélkéje bánatosan csicsergi. Tudniilik kedves Szerkesztő ur, azért a bizonyos 8oo négyszögöl földért kell fizetni, amiről csak a minapában mutattam ki a napnál E hét vezetőfílmje * [ f| t A Néva leánya J ür o$X za s Claudia-Victrix péntektől—vasárnapig hí APOLLÓBAN Ochrana Szer ;lem Forradalom Cseka . . . Szerdán CsfitOrtőkön RÉMNAPOK SZIBÉRIÁBAN Oroszországi történet 8 fejezetben Az orosz muzsik LON CHANEY A földesasszony Az orosz tiszt . . Barbara Bedford Richardo Cortez Stan és Pan urak szenzációs burleszk attrakciója Péntektől—vasárnapig Pályadijat nyert világattrakció i OROSZORSZÁG 1914-1924. A NÉVA LEÁNYA Egy orosz grófnő szenvedései a világháborúban és a forradalmakon keresztül 10 felvonásban CLAUD1A VICTRIX a főszerepben HARRO LD LL OYO bui»le»«fc*. Előadások kezdete: hétköznap 5. 7 ^s 9, órakor világosabban, hogy mire annak kisefed termése nagy ravaszul hozzánk érkezik, már csak 200 négyszögölecsket jelent kétségbevonhatatlanul szomorú valósággal. Dehát fizetni kell a földért, nyu godjunk bele, fizetni kell, punktum. Nem azért adták a tisztviselőknek a földet, hogy ne kelljen érte fizetniök. Persze, hogy fizetni kell. Természetesen. Csak az vigasztal bennünket, földhözragadt és földhözjutott tisztviselőket, hogy a házhelyes kollégának is fizetni kell. Miért ne? Meny nyivet különbek ők, mint mi vagyunk? Fizessenek ők is, ha már mi nem fizetünk. Elvégre ingyen nem jár semmi sem, még a tisztviselőknek sem. Hiszen voltaképen a tisztviselők sem dolgoznak ingyen, mert vannak, akik fizetésnek nevezik azt, amit munkájukért kapnak. Tehát fizessenek ők is. Rendben van. Fizessenek. Fizetünk a fene egye meg. De miből? Kedves Szerkesztő ur miből? Fehér Jenő kedves jó bátyámuram fogott meg a minapában a Jó reménység asztaltársaságban, hogy hát tényleg fizetni kell a földért? Bizony, bizony, feleltem egy csöpp meggyőződés nélkül. D,e miért, ó miért ? kérdezi ő csendesen, de dühösen. — Hát kaptál kukoricát a földed után? — Kaptam, kaptam, de azt meg ette a disznó. — Jó, jó, de a disznót meg te etted meg! — Igen ám, de sokat kérnek a földért, 40 pengő és 30 fillért, annyit nem ért meg az a két zsák kukorica, amit a felesemtől kaptam. —- Hát miért nem kértél tőle többet? — Kértem én, de nem adottj azt mondta, hogy igy is ráfizet arra a vacak földre. — Hát add más felesnek a földet, aki többet ád érte. — Kínáltam, de nem kell a kutyának sem. — Hát akkor munkáldd meg magad! Meg vagy te bolondulva? — Meg, — feleltem szerényen. Fehér Jenő bácsi azonban csökönyös magyar és tovább vallat: És mondd csak, egészen komolyan fizetni kell a földért? — Egészen komolyan, — feleltem én. — És mondd csak, te már fizettél a földért? — Én? — feleltem csodálkozva: — Nem. És nem is fogok. Bonta. — Italmérők részére egészségügyi rendelet kapható a Jóbanyomdában, Széchenyi ut 9. I
