Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-05 / 4. szám

ÍWZS J&fKVldÉK. Miből takarékoskodjunk ? Irta: Pissser Jíaos A lapok karácsonyi és újévi szamai mind hemzsegnek a takarékosságra felszólításoktól. Azt javallják. hogy minden fillért meg kell takarítani, amely nem feltétlenül nélkülözhetetlen beszerzésekre szükséges. Azért javallják ezt, hogy ezen az uton meginduljon a tőkeképződés, ami ennek a gazdaságilag is tönkrenyomoritott országcsonknak nélkülözhetetlen kelléke, hogy gazdasági élete fellendüljön. Nem tehetek róla, ha e tekintetben más felfogást tartok helyesnek és célravezetőbbnek. Kövessük gondolatmenetünk igazolására a keresmény megtakarithatásának javasolt útját. Csak a feltétlenül szükségesre költsünk! Tehát gondoljuk meg, nem-e használható még az a ruha, amelynek birtokában vagyunk. Azt találjuk, hogy bizony az, némi kitakarítás és kitatarozás után, amit házilag is elvégezhetünk, még használható. Mert: »Nem szégyen, ha a ruha foltos, csak tiszti legyen!« Áll ez a cipőtől a kalapig, minden ruházati cikkre, még a fehérnemüekre is. A gyomor az a kloáka, amelyen, ha nem takarékoskodunk, minden keresményünk elveszhet. Tehát a legnagyobb óvatosságot kell kifejtenünk ezen a területen. Kiszámították már, hogy az emberi élet fenntartásához mennyi kalóriára van szükség. Az is tudott, hogy a legolcsóbb élelmiszerek, az u. n. tömegcikkek, ezt a szükséges kalória mennyiséget mily minőségben és mennyiségben fogyasztva, át is adják a szervezetnek. Tehát mindennemű olyan tápláló anyag, amely ebből a nézőpontból nélkülözhető, mellőzendő, mert annak ára megtakarítható. A folyadékok mellőzhetők más, mint jó ivóviz formájában. Ez utóbbival meg lehet élni. A lakás, szintén nagy területe a takérkoskodásnak. Végtére a fődolog, hogy az időjárás viszontagságaitól védjen. Az épületekben aludhatni, dolgozhatni, főzni és a kamrákban elhelyezhető élelmicikkeket és tüzelőanyagot, záros helyeken tarthatni szükséges csupán. Más helyiség már csak minimális mértékben szükséges és igy nélkülözhető, ha a takarékoskodásnak kívánjuk magunkat szentelni. Az emberi élet egyéb szükségletei is a minimumra korlátozhatók, mert híreket a piacokon is hallhatni, nem fontos az újság; közlekedni gyalog is lehet, tehát a közlekedő eszközökre pénzt költeni szintén nem fontos. Ebben a tempóban eljuthatunk a takarékoskodás Csimborasszójára is, és szinte gyönyörűség elgondolásban látni azt a nagyszerű tőkehalmot, amely igy öszszerakódhatik. De....! Mert ennek is megvan a maga súlyos: De-je! Tehát. De, ha igy takarékoskodunk, akkor megtakarítjuk azokat a keresményeket, amelyekre viszont másoknak van szükségük, hogy megélhetésüket biztosithassák. A ruházati, az élelmi cikkeknek és hajlékoknak termelésével emberek foglalkoznak, akiknek jövedelemre van szükségük, hogy ismét csak ruházatot, élelmet és hajlékot szerezhessenek. Az ezek megélhetéséhez szükséges keresményeiket tovább kell adnunk, hogy tőlük ismét visszatérhessenek hozzánk és igy a pénz elvégezhesse azt a körforgalmat, mely lyel az emberi élet fenntartásához hozzájárul és mindenhova eljutva, mindenkinek megszerezhesse munka utján a szükségeseket. »Rund ist die Welt, rund ist das Geld, die müssen beide rollen«. A szigorú takarékosság megakasztja azt a körforgást, amelyet a pénznek okvetlen el kell végeznie. Minél gyorsabb ez a forgás, annál jobban eljut mindenkihez, annál inkább jut keresethez mindenki. A takarékoskodás egyfelől eladósodást jelent, másfelől addig, amig az adósnak hitele van. Hitelt a munka utján is lehet szerezni, nem csupán ingatlanok és ingóságokra és hitelt kell is kapnia a dolgozónak és munkával bírónak. Ha megtakarítom más embertársam megélhetési lehetőségét akkor ez arra kényszerül, hogy kölcsönt vegyen fel élelmezhetésére magának és családjának. Felveszi a megtakarított és képződött tőkét, igy válván adóssá. Lehet ezt folytatni, de talán felesleges, annyira érthető. Ha ezzel szemben tehát arra törekszik a közület, a nemzet, hogy mindenkihez eljusson a nervus rerum gerendarum, mégpedig abban a méertékben, hogy emberi életet élhessen mindenki, mégpedig a mai kor szellemének megfelelően, ugy, és pontosan éppen ugy, amint azt Vass József dr. népjóléti miniszter is nemes és fennkölt szívvel és lélekkel elgondolta és nyomtatásban ki is mondta, akkor revideálni kell a takarékosság jelszavát és azt kell mon dani, vallani és hirdetni, de nemcsak, hanem egyben gyakorolni I is, hogy ne nyiljék állandóan panaszra az ajka, ne gyötörjék lelkét állandóan a gondok. Ez pedig semmi más, mint a pénz körforgalmának gyorsítása, munkaalkalmak szerzésével, sok munkával, de ebben csak a saját magunk termelte anyagok felhasználása mellett. Nem takarékoskodás az nemzetgazdasági szemszögből tekintve ezt a komolyan fontos kérdést, ha megtakarítom másnak a kereseti lehetőségét. Nem pedig azért, mert ez a Í3jtája a takarékoskokodásnak, legádázabb gyilkosa is a megtakarítás lehetőségének, a cél felé tenni szándékolt uton. A most hirdetett takarékoskodást, lineárisan a csigavonalhoz hasonlíthatjuk, amely nagy vonallal, roppant páthosszal megindul, hogy hova tovább mind szűkebb és szűkebb helyre szoruljon, beszorítsa, megfojtsa önmagát. Ellenben nemzetgazdasági takarékoskodás az, ha dr. Vass Jőzsef szellemében, az élet céljaként az embert tüzzük ki. akinek megelégedettséget, munkát, munkakedvet, kereseti lehetőséget, nyugodt életet, boldog családi életet, ezen az uton honfiúi szeretetet és vallásos érzésének fokozását nyújtjuk és illetve nyujtunk. Az elégedetlen, munkanélkül lézengő ember, jövőjében semmi biz tatót nem lát. Családalapításra nem gondolhat. Ez a föld megélhetését nem biztosítván, ahhoz való ragaszkodását elveszíti. Elszakad tőle, kivándorol, megta1929. jamiár S. gadja magát és nemzetét, elveszti hitét. Ne igy takarékoskodjunk! Ne ilyen eredményt jelentő takarékosságot hirdessünk! Mind kevesebben vannak, akik nem látnak rémet külkereskedelmi mérlegünk rettenetes passzivitásában. Nem is régen, még hirdették is közgazdasági tudósok, hogy ez a negatívum nem ok az aggodalomra. Ma már revideálták ezt a megállapításukat. Ma már: »A külkereskedelmi mérleg passzivitásának lefaragása az a probléma, amely a kormányt ma leginkább foglalkoztatja®, mondja a kereskedelmi miniszter. Ha pedig végre-valahára ide jutottunk — Istennek hála - - akkor pedig lássunk végre tisztán! Takarékoskodjunk az import cikkekkel! Takarékoskodjunk a munkanélküliséggel ! Takarékoskodjunk az olyan kioktatásokkal, aminőket éppen az emiitett cikkben is olvashattunk, hogy a külkereskedelmi mérleg passzívumának: »nem volna indokolt túlzottan pesszimisztikus jelentőséget tulajdonítani!« A legpesszimisztikusabban kell beszélnünk arról a pocséklásról, amelyről tanúbizonyságot az export-import mérleg nyújt! Itt takarékoskodjunk! Mert, ha nem itt kezdjük a takarékoskodást, a mai keresetnélküli világban ismét csak azt kérdezhetjük, amit a címben, hogy ugyan: »Miből takarékoskodjunk ?« Nyíregyháza lakossága némáé tüntetett Ferenc József mellett, amí&or a király egy este átutazott a fároson BORZA

LOM GYÖNYÖR KÉJ—KIN GYŰLÖLET IMÁDAT (A Nyírvidék tudósítójától.) Nincs meghatóbb olvasmány annak számára, kinek szive összeforrott Nyíregyháza város sorsával, mint az ötven éves Nyírvidék régi évfolyamai, amelyek hü tükörképét EZ EGYÜTT MINDENKI EGY ElLEN AZ ÓRIÁSOK VÖLGYE BRAVÚR MILTON SILLS uj filmjének cselekménye Ma, pénteken utoljára KORDA MÁRIA életpály áj árnak legművészibb alakítása (Az orosz táncosnő) Szerelmi regény 10 felvonásba*. V. Saville,, Bareyuska grófné" •ima regénye nyomán irta: Walter Mycroft és a kisérö tnisor. Ezew előadás

okat csa

k 16 ére

n felfiliek_nézhetik meg! Szombaton Vasárnap Az ezerv

eszólyek filmje! — A ktl&tidorfilwek királya! MINDENKI EGY ELLEN (Az óriások vögyc) Bravaros kalandor történat t felv. MILTON SILSS a tfwerepbea és a kitérő mősor

. tMőadasok keadete: hétköanap 5, 7 én 9, órakor. adják a boldog, gazdag, reménykedő ország és ebben a lázasan fejlődő Nyíregyháza életének. Az 1893. évfolyamban olvassuk, hogy Ferenc József király egy estén, amint a galíciai nagy hadgyakorlatról hazatérőben volt, átutazott Nyíregyházán. A városban értesültek Őfelsége jöveteléről és anélkül, hogy erre felszólítást kaptak volna, több százan vonultak ki már a délutáni órákban a Máv. állomásra. A felvonulók estére máiháromezren voltak és ellepték ;az egész pályaudvart. A vonat már közeledett, amikor megjelent az állomáson Káflay András főispán és intézkedésére Sztárek Ferenc rendőrkapitány felhívta a demonstrációra megjelent közönség figyelmét arra, hogy Őfelsége fáradt a hadgyakorlatok után és mélyálomba merülten érkezik Nyíregyházára, ahol a vonat ötpercig tartózkodni fog. Az udvari vonat be is futott és Nyíregyháza közönsége siri csenddel, tiszteletet és hódolatot kifejező figyelmet tanúsítva, némán állt az alatt az ötperc alatt, amig a vonat az állomáson pihent. Ferenc Jóisef király zavartalanul alhatott háromezer magyarjának őrizete mellett. A tüntetés meghatotta a király kíséretét, akik közül egy előkelő udvari tisztviselő leszállt a vonatról és Kállay Andráshoz lépve meghatódottan és me leg köszönettel adózott az Őtel sége iránt megnyilatkozott figyelemért. A Nyírvidék ötven esztendejéről a jubileumi ünnepség alkalmával megjelenő több mint négyszáz oldalas Almanach ad képet. Az ünnepség február hó 3-án délelőtt tíz órakor lesz a városháza nagytermében. Az ünnepség meghivóit most küldi szét a Nyirvidék kiadóhivatala. *