Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-27 / 23. szám

Nyíregyháza, 1929. január 27. * Vasárnap T

»_ évfolyam. 23. szám Előfizetési árak helyben és vidéken: Kfy höra 2"50 pengő. Negyedévre 7'50 pengő. Kistisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség ó* kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postachequa Kéziratokat nem adunk vissza.. Halálos csend Irta: Ivánffy Tamás. Elmúlt az év első hetének szenzációja: a szerb diktatúra. Azaz dehogy is mult el a diktatúra maga, az napról-napra jobban éli világát s maholnap már börtönben látjuk Macsek dr.-t és horvát társait, — csak épen hogy az események szenzáció-jellege szűnt meg. Megszoktuk és mért ne szokjuk meg mi, külországbeliek meg, ha az SHS királyság is kezdi megszokni. Halálos csend terjeszti ott lomha szárnyait a lelkekre, de ntím a megnyugvásnak, hanem a megdöbbenésnek, a kétségbeesésnek csendje. A lelkek kitörő vétó-szavát csirájában fojtják el a szerb szuronyok, melyek tréfát akkor sem ismernek, ha a «testvér» horvát mellének szegezik őket. A szuronyok kétségen kivül kitűnő orvosszerül bizonyultak minden időkben bizonyos politikai "helyi érzéstelenítésre akár csak a kokain, vagy a fagyasztás manapság a gyógyászatban, azok hatása alatt kitűnően lehet operálni, de különös módon, a politikai operáció utólag nem a szegény, meggyötrött pácienseknek, hanem a szuronyokkal érzéstelenítő politikai doktor uraknak szokott elviselhetetlen sajgást okozni. Az operáció pompásan sikerül, de csodálatos módon a beteg meg nem gyógyul, még csak meg sem hal, amit egy jónevelésü pácienstől el lehetne a legrosszabb esetben is várni, hanem igenis: elpusztulnak a nagytudásu doktor urak! Az uj szerb csodadoktorok életét nem is biztosítaná ma egyetlen egy életbiztosító társaság sem, mégha a legdrágább skála szerint is hajlandók volnának a díjtételt fizetni a hatalom jelenlegi birtokosai. Csehszlovákia Monstruózá-ban is halálos csend ütötte fel a fészkét. Tukát börtönben tartják a csehek, reggeltől napestig kihallgatja az ügyész, a kormány támogató elbódult agyú Hlinka azonosítja ugyan magát pártjával együtt a vádlottal és fennen hangoztatja annak ártatlanságát a cseh hatalom birtokosaival szemben, de e suba alatti handabandázással beéri és eszébe sem jut az, hogy a következmémyeket is illenék levonni és nem illik támogatnia azt a kormányt, amely pártjának kimagasló oszlopát tartja hazaárulás cimén lakat alatt. A tót nép szintén halálos csendben szemléli az eseménveket és egyedül Jehlicska ir röpiratot ily főcímmel: «A tiz cseh csapás Szlovenszkóban» és ily alcímekkel: «Szo moru jubileum, Verjük ki a csehekketh> De hát ő megteheti ezt, — mert külföldön él és minden kedveskedő meghívás dacára egyelőre nem hajlandó a pozsonyi cseh ügyész szives vendéglátását igénybe venni. Felföldünkön is szuronyok léptek akcióba már tiz esztendő óta és e varázsszer hatása alatt napról-napra jobban pusztul a beteg, de egyszersmind napról-napra jobban vannak a csodadoktorok (Benes és társai) n;y)jai megszámlálva. Erdély Románia Mare-val egyetemben szintén a halálos csendet fogadta be hónapok óta lakóul. Bratianuék és a liberálisok tehetetlen dühben vergődnek, hogy itélt felettük az ország és Maniu egyszerűen jégre tette őket. A jég — igaz ugyan, hogy konzervál —, de az eleven hus többnyire megfagy, ha jégre teszik. Bratianuék tehát most csak nagy csendesen a «Cine mintyé»-t emlegetik és a magyar közmondásra gondolnak: «Jön még a kutyára dér!» amire Maniuék egy legyintéssel válaszolnak, «Dehogy is jő, már el is jött!» (már i. a liberálisokra). Erdély oláhjai csodát várnak a politikai fegyvereiben minden esetre tisztességesebb Maniutól, a szerencsétlen kisebbségek, élükön a magyarokkal meg pláne holmi állami segélyezését becsukott, vagy becsukatás előtt álló iskoláknak. Azt ugyan várhatják a szegények! Maniu megölelgette szépen ez ügyben deputációban járó egykori zilahi magyar isk. igazgatóját és azt a tanácsot adta a magyar küldöttségnek: tegyék magukat és ügyüket rokonszenvessé az oláh közvélemény előtt, mert annak ellenére ő mit sem tehet. Ez alkalommal meg bizonyára, mint jó szivü ember arra a bizonyos párisi Rotschildra gondolt, aki behivatta szolgáját, amikor galíciai hitsorsosa ezer nyomorúságáról beszélt és az ő segítségét kérte, «Jean, dobd ki ezt a zsidót, de tüstént, mert mindjárt megreped a szivem!» Maniu szive is addig fog a kisebbségekért repedezni, amig azok el nem szoknak a deputációzástól: ej, úgysincs kivel beszélni. Ha tehát az uj rend megteremtői, a trianoni bölcsek, Európa mostani urai szemlélődve körültekintenek a Csehországnál kezdődő Balkánon, meg lehetnek elégedve müvükkel: hisz itt nincs semmi baj, halálos csend az egész vonalonf, E csend azonban eszünkbe juttatja a világhírű orosz festőnek triptichonját: «A Sipka-szorosban minden csendes!» Tényleg csend van. A triptichon első részében még csak hulldogálnak a hópihék az őrtálló szuronyosra, a középső részben a hó már meliéig ér, az utolsó részben mindent, katonástól együtt betemetett a hó, csak a szurony hegye látszik még ki! Európa szuronyos őrtállói, jó lesz okulni e képen! Nyíregyháza a^ legméltóbb arra, hogy megkapja Kossuth aradi szobrát, de egyelőre nincs szó a szobor kiadatásáról — írja Barabás Béla Nyíregyháza polgármesterének (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester megtette a szükséges lépéseket az aradi Kossuth szobor Nyíregyházára hozatala érdekében. A polgármester a legilletékesebbhez, dr. Barabás Bélához, az erdélyi magyarság vezéréhez fordult a szobor ügyében, Barabás Béla válasza, amelyet Bencs Kálmán polgármester levelére irt, nagy meglepetést keltő fordulatot jelent a szobor Nyíregyházára hozatala ügyében. A nagyjelentőségű levél a következő: Méltóságos Uram! Az aradi szobor ügyében 2695— 1929 sz. a. hozzám irott nagybecsű soraidra tudatom, hogy bárhol is olvastatok az aradi szobrok átengedése és Magyarországra leendő átszállítása iránt, az csak üres fecsegés, aminek semmi komoly alapja nincs. Ezt az ujabb mesét egy Lendvay Sándor szegedi biztosítási főnök, aki valamikor Arain' ii'iT ill iTTliir —^flt. don lakott, indította meg, mert nincs más dolga. Állítólag járt mostanában itt Aradon, beszélt az aradi muzeum igazgatójával, aztán irt egy levelet Varjassy Lajos volt polgármesternek s állítólag gróf Klebelsberg Kuno miniszternek. Ez mind csak hiábavaló kombináció. Ebben a kérdésben valamit csinálni, csak a magyar miniszterelnök s ezzel együtt a külügyminiszterhez tartozik, mert ők hivatottak megindítani Románia kormányával a szobrok átadására vonatkozó diplomáciai tárgyalásokat. Arról szó sincs, hogy ezt a román kormány kezdeményezze. Annak most nagyobb és fontosabb dolgai vannak, semhogy ezzel minden belső, vagy külső kezdeményezés nélkül foglalkozzék. Egyelőre a kormány sem foglalkozik a szobrok ügyévei. Azt tudod, hogy ezzel a kérdéssel én sokat foglalkoztam, fáradtam. De 1926. november 13-án gróf Khuen Héderváry Sándor külügyi államtitkár nekem olyan kijelentést tett, amiből meg kellett

1 győződnejm, hogy a szobrok kérdése nemlegesen van a magyar kormány részéről elintézve, de legalább is pihentetve marad hosszu-hosszu időre. Nem hiszem, de nincs is reá ok, hogy ezen kérdéssel a magyar kormány hivatalosan foglalkozzék, még akkor sem, ha Nyíregyháza város eziránt kérelmezett. Mert a Ti kérvényetek csak akkor lesz aktuális, ha már el van döntve, hogy a Kossuth szobor a román kormány által a magyar kormány rendelkezésére bocsáttatnék. Erre pedig mostanában nincs kilátás, én ezt igy tudom. A bukaresti követség nyújt felvilágosítást. Utóvégre nem lehetetlen, hogy valami a szobrok kiadása iránt talán történt, de az ki van zárva, hogy ez a romániai magyar köEstélyi- és báli cipöujdonságok pernek választékban beérkeztek Női ezüst brokát és ezőstbőr báli (>E'80 eipők ^^ P Divat'selyem és lakk kivágott cipők rtiy-80 legújabb estélyi formákban • P Férfi príma lakk divat félcipők mo- 00-80 dern formákban OO p 1 Hozott ruhaseiyemből három nap alatt legelegánsabb báli cipőt elkészíttetjük. i Estélyi cipőkhöz strass díszek és csattok pazar választékban külön is kaphatók. I Báli Francia selyemharisnyák minden színárnyalatban I Benedekffynél a HU

NGARI

A CIPOARUHAZBAN, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. Telefon 195. Vasarlása előtt bfiveskedjék kirakatainkat és választékunkat megtekinteni. Egyes szám ára 86 fillér