Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-27 / 23. szám

r 9 jNtlffimoÉk:. 1929. január 27. Termeli r Uagy. Uíndenatt kaphatóig Tejszövetkezet! Központ, Svájcait, L, Horthy Mik!ós.«t 119 121 vétség megkerülésével történjen. Én tehát ugy 3—4 héten belül ugy is Bukarestbe utazom a parlamenti ülésekre, amikor szívesen megteszem azt, hogy ott a magyar követségtől megtudom, vájjon akár a magyar, akár a román kormány tett-e bármilyen lépést az aradi szobrok kiadatása iránt ? Ez a legautentikusabb forrás s erre szívesen vállalkozom is, az eredményt annak idején Veled közölni fogom. Magától értetődik, hogy azon kívánságodat, miszerint támogató leveleket irjak a megnevezett hivatalos helyekre, ez idő szerint szándékosan nem teljesítem, mert szerintem kétségtelen,, hogy ez hii bavaló dolog lenne. Csakis Nyíregyháza jöhet figyelemb«. De az is magától értetődik, "hogy ha az aradi Kossuth szobornak kiadatásáról szó lesz, ugy én a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel csakis Nyíregyháza mellett fogok nyilatkozni és kardoskodni, nemcsak azért, mert Titeket illet meg az elsőség jogán, de azért is, mert én Nyíregyháza városát tartom a legméltóbbnak s a legérdemesebbnek arra, hogy a vértanuk halálával megszentelt földet valamikor ékesített Kossuth szobor Hozzátok a Tí ősi szabolcsi magyar talajotokra kerüljön. És hiszem is, ha rákerül a sor s az Isten engem éltet, nekem szintén lesz szavam a döntésben, mert az aradi Kossuth szobornak apja vagyok s csak én vagyok életben azon kevesek közül, akik annak létrehozásán annak idején dolgoztak. Elhiheted, hogy lealkonyuló életemnek legboldogabb napja lenne, ha ezen szobornak nyíregyházi leleplező ünnepélyén az én reszkető kezem adna áldást arra a művészi alkotásra s az azt körülvevő nyíregyházi magyar népre. Egy kissé elragadott a fantáziám, de ez nem baj, — térjetek felette napirendre. Csak sajnálom, hogy kedvezőbb és biztatóbb választ nem adhattam nagybecsű hivatalos leveledre, de ez nem zárja ki azt, hogy meleg szeretettel üdvözöljelek -Téged s nemes városod lelkes közönségét. Arad, 1929. január 22. Öreg barátod: dr. Barabás Béla magyar képviselője. a román parlament Elektromos erőre berendezett, Mindenfajta gépekkel felszerelt autójavító őrhelyemet Vay Ádám utca 35. ám alatti üzletembe helye*ora. Knapp Béla. Nyíregyházán az elmnlt évben negyvenhármán részesültek lakásépítkezés! akció utján nyersanyagkölcsonben Itthon! (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A falusi lakásépitkezési akció már a mult évben is igen jelentős mértékben segítette elő nyersanyagkölcsön eszközlésével a gazdák és az O. F. B. házhelytulajdonosok intenzivebb lakásépítkezését. A nyíregyházi városi gazdasági intéző hivatal utján 1500 pengő értékű nyersanyagot bocsátottak rendelkezésükre a jelentkezőknek hosszabb, rövidebb kölcsönlejárattal. Mint tavaly, ugy az idén is két turnusban történik a jelentkezés. Az első turnus márciusban, a második szeptemberben. A mult évben márciusban 43jelentkezőnek utaltak ki építőanyagot, szeptemberben pedig 23-an jelentkeztek, akiknek a kölcsönügye folyamatban van. Az idén ismét márciusban vesznek fel jelentkezőket a városházánál, és előreláthatólag még nagyobb érdeklődés nyilvánul meg az akció iránt, mint a mult esztendőben. Szépséges orosz asszonnyal jött haza Nyíregyházára tizennégvévi orosz fogsághói Tomasovszky Mihály gazda (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Közel egy hónappal ezelőtt megírta a Nyírvidék, hogy id. Tomasovszki Mihály nyíregyházi gazda fia, ifj. Tomasovszki Mihály 14 esztendei, borzalmakkal telt szibériai fogság után négy tagból álló családjával együtt elindult az orosz pőkolból, hogy viszontlássa szüleit és a soha nem feledhető Magyarországot. A fiatal gazda állandóan a tanyán tartózkodik, hogy mielőbb kipihenje és elfeledje tengernyi szenvedéseit. , Tudósítónk, ki ma délelőtt meglátogatta a boldog szülőket, a következő sorokban számol be látogatásáról : A pompázó szépségű orosz asszony és a három oroszmagyar gyermek Mikor beléptem az idősebb Tomasovszkiék feltűnően tiszta portájára, egy nagyon kedves, feledhetetlen kép fogadott. A joviális nagyanyó, a kedvesen mosolygó Tomasovszki nagyapó segítségével ép a frissen főtt töltöttkáposztával kínálgattak az újonnan jött unokákat. A kis orosz—magyar nebulók szemmel láthatóan meg voltak elégedve a magyarosan bőre szabott adagok mennyiségével és minőségével, legalább is ezt bizonyította az, hogy a kötelező jónapotra csak bizonyos erőfeszítéssel tudták kinyitni mohón majszoló csőröcskéiket. Ez az egyszerre kimondott jónapot valahogy ugy hangzott, mint a háború alatt köztünk élő orosz foglyok éneklő beszéde. Mikor végre sikerült kimondaniok, boldogan néztek egymásra és' a másik pillanatban már csapot-papot feledve folytatták az abbahagyott jóízű ebéd fogyasztását. A két kis fiu az ifjabb Tomasovszkiék gyermeke. A nagyobbik iskolába, a kisebbik óvodába jár, hogy minél előbb és minél alaposabban megtanulják a kedvesen zengő magyar nyelvet. A harmadik, a legkisebbik fiu még csak hároméves, ő kint van a szüleivel a Nyíregyházától jó távol fekvő tanyán. Szabadulás az orosz pokol legmélyebb részéből AJ. öreg Tomasovszkiék egészen a mult év novemberéig semmi hírt nem hallottak egyetlen fiukróL Már elveszettnek hitték és meg is gyászolták. Egyszer aztán levelet hozott a pósta messze Oroszroszágból, a Taskendtől néhány ezer versztnyire fekvő Alma-Atából. Tomasovszki Mihály, az elveszettnek hitt fiu irt és szüleinek nagy örömére arról küldött értesítést, hogy semmi baja sincs és feleségével, három gyönyörű gyerekével nemsokára elindul, hogy viszontlátva szeretteit, itthoni gazdaságának szen telje fiatal életét. Tomasovszki bácsiék, az elveszettnek hitt fiu szülei boldogságtól patakzó könnyáradattal borultak egymás nyakába. Megörültek a fiuk hazaérkezésének és annak, hogy a szép gazdaságnak lesz már örököse, mégpedig egyszerre — három! A hazautazás azonban nem ment olyan simán, mint ahogy azt Oroszországban és itthon elgondolták. Útban hazafelé Csaknem három hónapos huzavona után végre sikerült megpuhítani a csekabeliek szőrös szivét és elindulhatott a néggytagu család Magyarország felé. Tomasovszki Mihály az utóbbi években egy nagyszerűen prospereló géplakatos üzemet rendezett be lakhelyén, Alma-Atában s azt elindulása előtt a városnak akarta eladni. Az elindulás napjáig nem sikerült megkapni a műhelyért járó pénzt, de már egy napot sem lehetett várni, mert az útlevél lejárófélben volt, s ha nem utaznak, három-négy hónapba és rengeteg pénzbe került volna az egy napos Késedelem. Mikor elindultak, Tomasovszki tisztában volt azzal, hogy meglevő pénzével csak Taskendíg tud eljutni, de. már nem törődött a következményekkel és elindult három gyermekével és feleségével hazafelé. Taskendben tényleg elfogyott a pénzük, és onnan táviratoztak Nyir- I egyházára kétszáz dollárért. Tomasovszki bácsi természetesen azonnal postára tette a pénzt és pár nap múlva elindult a kis család, hogy a sok balszerencse után egy hónapra megérkezzenek haza... Nyíregyházára... Három héttel ezelőtt, egy kemény téli reggelen, megérkezett a várva várt fiu, a három kis unoka és a szép orosz asszony. Az örömbe azonban egy kis üröm is vegyült, mert másnap ismét vonatra kellett ülni, hogy keresztül essenek a budapesti egészségügyi megfigyelő két hetes megfigyelésén. Ez is elmúlt és most már itthon vannak, boldogok és nagy-nagy örömmel emlegetik a csendes nyírségi esték lámpafényénél az elmúlt napok nehezen feledhető borzalmait. Kirgiz. mmm Báli és alkalmi selyem cipők Fehér Drapp Beige Piros Lila Zöld Kék színekben P 2V50 Lichtenberg cipöáruházában Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utoa 1 sz. Telefo": 3ol. T«a«űtemények éa mindenféle cukrászsütemény &UGLER c>. is kir. udvari •ukráse eredeti receptjei alapjáa pét«-ny isuraiere te®®« Sípos cukrásznál Római katholikus bérpalota. Telefon: 3—13. Á természetes ipi#5 mmmm§mm yomor és bóltisztitó hatása páratlan. Az Igmándit ne tévessze össze tsásfajta keserávizzel! K8j&« iMmltt bVs is üífy fcatfto. Stis&ftjwr MiüM Kltóm.