Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-20 / 17. szám

1*2t. január 2*. JWVÍRYIDÍK. JWUWWVlAlWWWAftAAAAArt j //er/ KRÓNIKA. \ vwwvvwwvwvv wv wyw Fráter Ernő nevét régen Olvastam e lapban, Pedig régen együtt voltunk Szoros kapcsolatban. Mindennapi olvasója Voltam a nevének. Szerkesztője volt egykor a Csendben kimúlt ;<Szabolcsvármegyének» 1 A tanügyi rovatban egy Myilt levelet látok, Nem bántja ott senki sem ezt A betyár világot. Köszönetet mond a Levél Polgár városának, — Ö nem hibás, ő nem oka A tanitók Éhenhalásának! Nem a halál rettenetes, Csak más lesz a szállás, Ámde harminchét év utá* Nagyon fáj a válás. Csakhogy kérem elválásról Minek itt beszélni ? — Doktor Konthy csak ezután Fog igazán És mi nekünk élni! Távol lesz a közügyektől, Közelebb lesz hozzánk, Pompás vidám humorától Felderül az orcánk. A zöld asztalt elfelejti Fehér asztalunknál, Mellettünk lesz, velünk émz örömünk és Minden bánatunknál! Tóni napját ünnepeltük Minap Kemecsében, Ilyen pompás jó ebédet. Már nem ettem régen. Tóni bátyám megszívlelte Múltkori Írásom, — Hurka-kolbász helyett pulyka. Rántott csirke Szerepelt a tálon! Bujtos-utcát véges végig Meg- és kinyitották, A kutyákra a zárlatot Meghosszabbították. Nagyobbítják a temetőt, Most már nem aggódunk, — Hogyha már az életben nem, Holtunk; után Gondoskodnak rólunk! Bont*I. Meghívó, 127-3 ELNOKSEG. Pesíen jöjjön a RAJNA cukrászdáin lyi|itl«al szeakei BFA PALOTA. 7508-20 Á ?endéglősipar adóügyi sérelmei áz országos kongresszus memoranduma a miniszterelnökhöz A vendéglősök országos szövetsége a most lefolyt országos kong resszusból emlékirattal fordult a miniszterelnökhöz, a szakma adóügyi sérelmeinek orvoslása céljából. Az emlékirat a többek között ezeket tartalmazza: »A magyarországi szállodásokat vendéglősöket és korcsmárosokat reprezentáló országos szövetségünk ezidei naggyülésén foglalkozott az ipar, főképpen a szállodás és vendéglősipar túladóztatásával. Ugyanis iparunk mai adózásának mértéke nem egyeztethető össze az egyenlő teherviselés elvével; az adók, az iparunkat különösen terhelő adók és illetékek megállapításánál a királyi kormány nem számolt iparunk teherbíró képességével: minek következtében iparunk teljes leromlását értük el. Nagygyűlésünkön a legégetőbb sebeinkkel foglalkoztunk s a csatolt egyhangúan hozott határozatok alapján kérjük a királyi kormánytól: 1. a borfogyasztási adó eltörlését; 2. az immár negyven éve megváltott és hasznosított italmérési illeték eltörlését, esetleg termelési adóvá való átalakítását; 3. az étkezést terhelő s föntartását nem indokolható fényűzési és forgalmi adónak eltörlését, illetőleg külföldről behozott különlegességekre (mint a különféle tengeri halak-, rákok-, finom italok- és gyümölcsökre) való korlátozását. 4. az idegenforgalom legfontosabb intézményeinek, a szállodák fejlesztése érdekében, annak elősegítésére, a szállodáknak, mint ipari vállalatoknak, házadómentesség biztosítását. — Nagyméltóságú Miniszterelnök Ur! Iparunk legkétségbeejtőbb óráiban fordulunk Nagyméltóságodhoz, célszerűséget, méltányosságot és igazságot kérni adóterheinket illetőleg s bízunk abban, hogy Nagyméltóságod bölcs irányításával az illetékes minisztériumok meg fogják találni a kedvező megoldást. Nézetünk szerint azok a terhek, adók és illetékek, amelyeknek megszüntetését, vagy átalakítását kérjük, felül vannak azokon a rendes adóterheken, ame lyeket az ország valamennyi polgárával, minden más iparával közösen viselünk.« Meghívó. Felkérjük az ipartestület igen tisztelt tagjait, hogy a folyó hó 20-án, határozatképtelenség esetén f. hó 27-én d. e. 10 órakor a városháza nagytermében tartandó rendkívüli közgyűlésen teljes számban megjelenni szíveskedjenek, mivel ezen közgyűlés a Kézműves Kamara mellett, vagy ellene állást foglalni lesz hivatott. A nagyfontosságú kérdésre való tekintettel tisztelettel kérjük az ipartestület igen tisztelt tagjait, hogy a közgyűlésen minél nagyobb számban s pontosan megjelenni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1929. január 14. A nyíregyházi ipartestület folyó hó 20-án határozatképtelenség esetén folyó hó 27-én tartja a Városháza nagytermében rendkívüli közgyűlését, mely közgyűlésen a kereskedelemügyi miniszter ur önagyméltósága által kiadott, alább egész terjedelmében ismertetett rendelete I tárgyában állást kell foglalni. A kereskedelmi miniszter ur leirata a következőképen hangzik: M. kir. kereskedelemügyi miniszter. 123.323—1928. K. M. sz. Valamennyi Ipartestületi Elöljáróságnak Az ország ipartestületei ismerik azt a törvénytervezetet, amely az ipartestületekről és az ezeket öszszefoglaló országos szervről szól s amely egyfelől az ipartestületi intézmény reformját, másfelől az országos szerv keieteit kívánja szabályozni. Az ipartestületi reform kérdésében az ipartestületek álláspontja, a lényeget tekintve, tisztázottnak tekinthető. Ezzel szemben a másik kérdésben, az ipartestületeket öszszefoglaló országos szerv kérdésében, a hozzám nagy számban érkezett felterjesztésekből kitűnően az iparosság véleménye megoszlik. ' Az ipartestületek egyik része kivánja, a másik része ellenzi az orsaágos szerv létesítését. * A hozzám érkezett felterjesztések szövegéből nem lehet megállapítani azt, hogy a felterjesztéssel élő ipartestületi elöljáróságok, illetőleg elnökségek csupán saját álláspontjukat juttatják-e kifejezésre, avagy az állásfoglalásra hivatott ipartestületi közgyűlés kívánságát tolmácsolják-e. Még kevésbé lehet megállapítani azt, hogy az országos szerv felállítását kivánó ipartestületek száma milyen arányban áll egymáshoz. Minthogy abban a kérdésben, —• felállittassék-e az összes ipartestületeket összefoglaló szerv, vagy sem, az ipartestületek állásfoglalásának nagy jelentőséget kell tulajdonítanom, tiszta képet akarok nyerni arról, hogy az ipartestületek többsége kívánj a-e az országos szerv létesítését, vagy sem. Felhívom ennélfogva az ipartestület elöljáróságát, hogy a következő tárgynak: ;az ipartestület közgyűlésének állásfoglalása abban a kérdésben, kívánja-e az ipartestületeket összefoglató országos szerv felállítását, vagy sem és mi legyen annak a neve?* megbeszélésre és abban leendő határozathozatal végett, az alapszabályaiban élőirt alakszerűségek megtartásával, hívjon össze rendkívüli közgyűlést s azon a kérdést tegye megbeszélés és határozathozatal tárgyává. A kérdést, amellyel csaknem minden ipartestület foglalkozott, nem kivánom ismertetni. Csupán két körülményre akarom az Ipartestület figyelmét felhívni. —Az egyik, hogy az országos szerv létesítése nem vonhatja maga után a kereskedelmi és iparkamarák szervezetének megváltoztatását s hogy a kézműves iparosságnak a kereskedelmi és iparkamarák kötelékéből való kivonásáról nem lehet szó. A mísik körülmény, hogy az országos szerv létesítésének és fenntartásának költségeit az ipartestületeknek, végeredményben magának a kézműves iparosságnak kell viselnie, mert ezek a költségek máshonnan nem fedezhetők. Ennek a költségtöbbletnek előteremtése csak olyképen történhetik, hogy az ipartestületeknek a tagsági dijakból származó bevételeik bizonyos százalékát évről-évre az országos szerv részére be kell szolgáltatniok. Az országos szerv létesítéséből a kézműves iparosságra szükségképpen háruló uj terhekre azért tartottam szükségesnek külön rámutatni, hogy iparosságunk a kérdésnek ezt a részét is fontolón vegye. Abban a tekintetben is í.iegismerni óhajtom az ipartestületi közgyűlés álláspontját, hogy amennyiben az országos szerv felállítása mellett foglal állást, az országos szerv részére az »Országos Kézműves Kamara, vagy az »Ipartestületek Országos Központja« elnevezést óhajtja-e. Felhívom ennélfogva az ipartestület elöljáróságát, hogy amennyiben a rendkívüli közgyűlés az országos szerv felállítása mellett fogNJna állást, ezt a kérdést a rendkívüli közgyűlésen szintén bocsássa szavazásra. Egyidejűleg értesítem az ipartestületi elöljáróságot, hogy a legutóbbi időben több oldalról olyan javaslattal fordultak hozzám, amelyet szintén megfontolandónak tartok s amely arra irányul, hogy a kézműves iparosság a kereskedelmi és iparkamarák kebelében a mostani tagozat megváltoztatásával s egy harmadik osztálynak: a kézműves ipari osztálynak felállításával külön' kamara/' képviseletet nyerjen. Ennek a javaslatnak szószólói arra hivatkoznak, hogy ezen megoldás mellett a vidék kézműves iparossága önállóan adhatna hangot kívánságainak s hogy ezek a kívánságok a kereskedelmi és iparkamarák utján közvetlenül kerülhetnének az illetékes kormánytényezők elé. Hivatkoznak arra is, hogy ez a megoldás a kamarai törvény módosításával a kézműves iparosság bármilyen ujabb megterhelése nélkül megoldható lenne. A javaslatot olyannak tartom, amellyel a kézműves iparosságnak érdemes foglalkoznia s nehogy vftóbb erre nézve ujabb kérdést legyek kénytelen az ipartestülethez intézni, felhívom az Elöljáróságot, hogy a rendkívüli közgyűlésen az alábbi kérdést is terjessze elő ée bocsássa szavazásra. > Az ipartestületek összefoglaló, országos szerv felállítása helyett megfelelőbbnek találja * rendkívüli közgyűlés azt * megoldást, amely a kereskedelmi és iparkamarák kebelében egy harmadik osztálynak, — a kézműves ipari osztálynak felállításában állana?'!. Felhívom az ipartestületi elöljáróságokat, hogy a rendkívüli közgyűlésen jelen leiratomat egész terjedelmében olvastassa fel és szükség esetén teljes tárgyilagossággal magyaráztassa meg. A rendkívüli közgyűlés megtartása után az idezárt kérdőivet gondosan töltse ki, még pedig a 7. és 8. rovatokat is, amelyekre közelebbi tájékozódás céljából van szükségem. A kérdőivet kitöltése után a szükséges aláírásokkal ellátva, — egyszerűség kedvéért kisérő irat nélkül legkésőbb jelen leiratom vételétől számított hat héte» belül terjessze elém. Budapest, 1928. évi december hó 13. napján. 126-2 tíermann s. k. állás betö tendő nyírbátori gazda Ságunkban. Vincellériskolát végzett, uradalmi kezelés alatt alló nagyobb telepeit kezelői palyazhatnak, kik képesek nagyobb sző őgazd^ság szakszerű m&veleaét vezetni. Csak hosszabb hasonló minőséiben mű ködó erők pályázataikat bizonyít •ánymásolatokkal K. Mandy uradalom jószagigazgutósága Nyirbitor cmre kfi djék