Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-20 / 17. szám

12 JWyíryidék. 1929. január 20. Uj és kevéssé használt traktorok, valamint az Asiiszántások tavaszi porhanyitására szolgáló traktoros tárcsásboronák, knltivá­torok ; továbbá: cséplőgépek és mindenfajta gazdasági gépek, raktárkiárusitás miatt leg­előnyösebben beszerezhetők és cserélhetők: Lichtman-Lukács Vilmos gépkereskedésében Nyíregyházán Széchenyi-tér 3 sz. 193—1 K: 1134—1929. SZ. Hirdetmény. Nyíregyháza város tanácsa köz5irré teszi, hogy a keres­kedelemügyi miniszter Szabolcs­vármegye törvényhatósága ré­szére a vármegye területén engedélyezett kövezetvámsze­dési jogának díjtételeit folyó évi január hó elejével számító ha­tállyal a következő tételekre emelte fel: I. Csoport: tömegáruk után 6 fillér. II. Csoport: Félgyártmányok után 12 fillér. III. Csoport: Ipari, kereske­delmi és fogyasztási cikkek után 18 fillér. IV. Csoport: Darabáruk után 30 fillér. V. Csoport: Fényűzési cikkek után 42 fillér. A díjtételek az áruk méter­mázsája után értendők és mint­hogy Nyíregyháza városának a vármegyétől különálló kövezet­vámszedési joga van, Nyíregy­háza város területén önként értetőleg nem érvényesek. Nyíregyháza, 1929. január 11. A VÁROSI TANÁCS. 167-2 Az amerikai „szárazak" és „nedvesek" elkeseredett harcának ujabb fejleményei Nézze meg és próbálja 1í3 1929, uj typusu D uránt amerikai automobilgyá­ros 30000 dolláros pályadijat tű­zött ki a legjobb száraztörvény ki­erőszakolási tervre, amely alkalmas lenne arra, hogy sok, egyébként igen derék polgár alvó, sőt horkoló lelkiismeretét felébressze. A dijat azért ajánlotta fel, mert a boot­leggerek szervezete ugy megerősö­dött, hogy teljes nyugalommal árulják az U. S. A. egész területén a különböző szeszes italokat. A pályázatot Cester P. Mills őrnagy, volt prohibiciós főfelügyelő nyer­te meg. A pályázók ötven százaléka nő volt. Különös fényt vet a prohi­biciós purifikátorok lelkivilágára, hogy a nők tervezetei között a legtöbb tele van hajmeresztő in­dítványokkal. Az egyik prohibiciós anyós azt ajánlja, hogy a tilalomszegőt akasszák nyelvénél fogva repülő­gépre és igy vigyék végig az Egye­sült Államok felett. Az érdemes hölgy ugylátszik el­felejti, hogy az emberi nyelvek nem egyforma teherbíró képessé­gűek. Bizonnyal csak a saját leg­közvetlenebb tapasztalataira épit, a technikai kivitel lehetőségeit il­letően. A másik darázsdereku vénkis­asszony villamos székbe ültetné a szerencsétlent, aki az érett szőlő le­véből inni merészel. Egy szem­forgató Borbálának pedig egyene­sen az a kívánsága, hogy készítes­sen az állam mérgezett italokat és ezeket állami bootleggerek adják el azoknak, akik imii akarnak. Az ellenpárton nagy megütkö­zést keltettek ezek az indítványok. Különösen a megrögzött alkoholis­ták körében keltett nagy erkölcsi felháborodást. A közhangulatnak megfelelően William Randolph He­arst, az ismert lapkiadó most el­lenpályázatot hirdet arra nézve, hogyan lehetne felvenni a harcot a | száraztörvény ellen és mely ember­séges mértékletességi módszerrel lehetne helyesiteni azt. Érdekes, hogy Charles Nor­ris Newyork város főorvosának multévi (1928.) jelentése szerint az alkoholmérgezéses halálesetek száma nagymértékben csökkent. Norris szerint a halálesetek évről­évre csökkenni fognak, nem mintha az emberek évről-évre kevesebbet innának, mert hiszen most is éppen annyit isznak, mint a prohibició előtt. Hanem azért, mert már megtanulták az alkoholkészités tö­kéletesebb módjait azok is, akik eddig gyakorlatlanságuk következ­tében csak rossz italokat tudtak előállítani. Az, hogy Szilveszter estjén csak két alkoholmérgezéses haláleset fordult elő, a' multévi 40-el szem­ben, Norris főorvos szerint a jobb ital hatása. Ezzel szemben Doran prohibiciós felügyelő a nyakas el­fogultsággal a száraztörvény javára írja. John C. Gebhart a prohibició ellen küzdő szövetség egyik veze­tőjének az American Political Science Association előtt tartott előadása Norris főorvos állításait igazolja inkább. Ugyanis statiszti­kai adatokkal bizonyítja, hogy az iszákosság, az alkoholmérgezéses halálozások száma és általában az italfogyasztás az Egyesült Álla­mok területén mindenütt emelke­dőben van a prohibició óta. Geb­hart számadatai közül érdekesnek tartjuk közölni egy néhányat. — 1920-ban 281.561 embert tartóz­tattak le részegség cimen, 1926-ban 664.101-et. Mig 1920-ban minden 100..000 lakosra egy szeszmérgezés folytán előállott haláleset jutott 1926-ban már 4. Az alkohol által előidézett őrültség 1.9 százalékról, 7 százalékra emelkedett. K. E. a legszebb, a legjobb és a legtökéletesebb. Előnyös fizetési feltételek. General Motors G. m. B. H. autorizált veeérképviselete MARTON és TÁRSA nyíregyházi autóüzeme. 845S és villamoscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl Petrovics Laio villanyszerelési vállalata Üzlet; Kálvin-tér 14. sz Liptay-ház Lakás Csillag-utca 89. sz Kereskedelem Eladósodás és kereskedelem Irta: Drncker Séza, az Országos Hitelvédő Egyesület társ­elnöke, az Q33KE elnöki tanácsosa sodás a fogyasztónál kezdődik, akit a mindinkább elharapódzó hitelbe való vásárlás (lásd részlet­üzletek folytonos szaporodása) oly kiadásokra visz rá, melyek anyagi helyzetének nem felelnek meg. In­tézmények, vállalatok is elősegí­tik ezt, — talán bizony szociális elgondolással — mert lehetővé te­Eladósodásunk rohamos növe­kedése közgazdasági életünk egy olyan káros tünete, amely bár sok más országban is megvan, de amely a mi gazdasági életünk­ben a szokottnál súlyosabbnak mutatkozik. Ha az eladósodás fo­lyamatát tüzetesen megvizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az eladó­Minden mezőgazdasági árucikket elsőrend* minőségbea — gyári áram seáilit JÁRAT ERVIN mezőgazdasági és kereskedelmi iroda NYÍREGYHÁZ/!, SZÉCHEKYI-ÖÍ14. - TELEFOH: 507. Az östüM állasai kedvezméeyü műtrágyák megrendelő helye 193« E= szik a részleteknek a fizetésből hivatalos uton való levonását. A részletüzleteknek megvan a maguk jogosultsága bizonyos kor­látok között, de ezen korlátokat — véleményem szerint — már rég túlléptük. Még a gazdag Ameri­kában is megütköznek a részlet­üzlet mindinkább terjeszkedő di­menzióin; ott már 7 milliárd dol­lárra becsülik a részletüzleti adós­ságok állományát. Igen komoly nemzetgazdászok foglalkoznak ott azzal a kérdéssel, vájjon a detail­hitelezés ily óriási tulmenetezése nem rejt-e veszélyeket magában. Ma már nálunk nagyon sokan jö­vedelmük nagy részét arra hasz­nálják fel, hogy tegnapi és teg­napelőtti adósságaikat törlesszék és nagyon sok részletre vett tárgy nincs meg már akkor, amikor a részleteket még mindig fizetni kell. Ma már úgyszólván minden detailkereskedő kénytelen nagy mértékben hitelezni és éppen a minap panaszolta nekem: egy nagy vidéki város legelső divatáruke­reskedője, hogy mig békében for­galmának legfeljebb 20 százaléka, addig most forgalmának 70 szá­zaléka bonyolódik le hitel utján. Ezt kóros tünetnek tartom, mert a detail üzlet egész konstrukció­jának a készpénzért való eladás felel meg, mert a kiskereskedők­nek rendszerint áruhitele van, de pénzhitele alig. Tehát neki sem volna szabad hitelüzleteket —sze­rény mértéken tul — csinálnia. A hitelbe való vásárlás, mely egyen­lő az adósságcsinálással, gyengíti a fogyasztó vásárló erejét és gyengíti folytatólag a hitelbeadó detailkereskedő fizetési készségét. Tehát folytatólag gyengíti a nagy­kereskedőt is. Végeredményben természetesen az eladósodási fo­lyamat a gyáros mobilitását is erősen veszélyezteti, amit gyá­raink bel- és külföldi adósságai­nak emelkedése eléggé bizonyít. A tőkeképződés folyamata, bár lassan, nálunk is megindult. A bankok legutóbbi kimutatása sze­rint a folyószámlabetétek már meghaladták Nagy-Magyarország folyószámlabetéteinek összegét, a takarékbetétek pedig elérték a ré­gi betéteknek a felét. Tehát »mégis mozog a föld.« Végered­ményben a baj orvoslását alul­ról kell kezdeni,, a fogyasztónál, akit képtssé keli arra tenni, hogy életstandardja csökkentése nélkül vásárlásait készpénzért eszközölje. A Táros melegedő szobáját az első napon közel ötvenen keresték fel t'A >,Nvirvidék« tudósítójától.) Megnyílt a melegedő szoba és minthacsak sejtette volna a vá­ros polgármestere, aki a melegedő helyiség kérdését felvetette, der­mesztő hideg volt a szo­ba megnyitásának első nap­ján. — A dél iórákban jelent­keztek az - első melegedők. Bolti fiuk voltak, akik jókedvvel üd­vözölték a hasznos intézményt és a szobában elhelyezett padokon és asztalokon elfogyasztották az ebédre hozott kenyeret és szalon­nát. Később mind többen jöttek és csakhamar megtelt a melegedő szoba az utca vándoraival, álldo­gálóival, akik néhány percnyi fel­melegedés után újra nekivágnak a fagyasztó időnek. Az első napon közel ötvenen használták a melegedőt, ahol fel­ügyelet mellet társalognak a hi­deg elől menekülők. Már a »premier«-en kitűnt, hogy hasznos, okos, szociális szűk ségletet szolgáló intézkedés volt a melegedő szoba megnyitása. Nyomatott Jóba Elek laptulajdonos könyvnyomdájában, Nyíregyházán.

Next

/
Thumbnails
Contents