Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-18 / 15. szám

1929. január 18. BMBHBWWBWBliWfoaBMd ban dolgoznak e fenséges eszme szolgálatában. Most is, hogy az egyesület anyagi erejét növeljék és ezzel hathatósabban segíthessenek sze­gényeiken, inüvészi, abszolút ér­tékes számokkal gazdagított mű­soros táncestélyt rendeznek, me­lyen többek között Holló Klára a Belvárosi Szinház országoshirü, bájos művésznője és Lázár Mik­lós a »Reggek főszerkesztője fognak szerepelni. A Korona termeiben január 19-én szombaton este 9 órai kez­dettel tartandó műsoros tánces­télyre a jegyek meghívók ellené­ben Ferenczi könyvkereskedésé' ben válthatók. Jegymegváltások és felülfizetések a jótékonycél érde­kében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. W. E. Érdekes adatol a városi műszaki hivatal mult évi működéséről Hajó versenye a gólyával Norfolkból jelentik: Az Acon- ' cagua nevü délamerikai hajón szülési fájdalmak lepték be meg az egyik utasnőt, mikor a hajó még kétórányira volt a newyorki kikötőtől. Mivel az anya hőn óhajtotta, hogy gyermeke, mint amerikai állampolgár szülessék meg, a jólelkű kapitány a közeli i Norfolk Va. kikötőbe fordult. — \ Így teljesült a hazafias anya vágya. — Italmérők résaére cgéwiág- j •jyi rendelet kapható a Jéfca- \ ayewdAba*, Saéckeoyi »t 9. Diadal Mozgó Ma, ewtörtökön utoljára i, 7 w » ónkor GEORGE O'BRIEW Pokol önkéntese Drana t falvonáaba* BARRT WORTOW Napkelet gyöngye Kelati történfrt 7 íalv. minit* jelemtái: Jaa. IS , lt , 3t, pántak, Moabat, vaíinaaf yiCTOR UC. LAGLM Hog»n kapitány M*x és Mórift az idegenlégióin (A sNyirvidékc tudósítójától.) Érdekes, hogy egy nagyváros utcáinak és tereinek állandó tisz­tántartása, az utcák burkolatá­nak és az épületeknek folytonos karbantartása, milyen pedáns és mindenre kiterjedő adminisztrá­ciót követel és naponta mennyi embert foglalkoztat. Páris hatalmas boulevárdjainak gránitkő burkolatát naponta több­ször a legnagyobb gonddal tisz­togatják és az előforduló legki­sebb hibát azonnal kijavítják. A Place Etoile csillagalaku hatal­mas területének faburkolatát haj­nalonként olajjal itatják át, hogy a nyári nap hevétől ne repedez­zen meg. Nyíregyháza fokozatos fejlődé­sével a műszaki hivatal is mind nagyobb gondot kénytelen fordí­tani az épületekre és a város ut­cáira és tereire. A javításokkal és tisztasági munkálatokkal kapcso­latban a város sok iparost és mun kást foglalkoztat, ezzel is jelen­tősen enyhítve a munkahiányt és a munkanélküliséget. Nagy Elek műszaki tanácsos évi jelentése ezekre vonatkozólag sok érdekes és olvasóink előtt isme­retlen adatot tár fel. A műszaki hivatal vezette pél­dául az 1927. évben megkezdett járdaépítéseket, a Mezőgazdasági Kamara részére a Szarvasszigeten épített tanya építkezéseit, a re­pülőtér földmunkáját, az autóga­rage építését, a Rákóczi-utca bur­kolását, ellenőrizte a vízvezetéki próbakut munkáit és szivattyúzá­sát. Vezette a város épületeinek jókarbantartási munkáit. Ellátta a magánépitkezési ügyek hivata­los teendőit. Az építkezéseket és a város épületeinek jókarbantartását 3 kőművessel, 4 áccsal, 2 asztalos­sal, 2 lakatossal és 1 bádogossal végeztette, akik mellé a szükség­hez képest órabéres iparosokat is togadott fel. A szegődvényes kő­műveseket 810 munkanapon, az ácsokat 1164 munkanapon, az asztalosokat 600 munkanapon, a lakatosokat 600 munkanapon fog­lalkoztatta; a szerződéses bádo­gos munkáját egységárak szerint végezte. Az órabéres kőműveseket 2750 órán át, az órabéres asztalosokat 820 órán át, az órabéres lakato­sokat 370 órán át foglalkoztatták. Ezeknél a munkáknál 2197 taliga­napszámot és 6863 kézinapszámot használt fel. A város utca- és járdaburkola­tait 4 szegődvényes burkolóval tartotta fenn, akiket összesen 10809 munkanapon foglalkoztatott A műszaki hivatal az utcák és terek tisztántartásánál és burko­latainak javításánál 8 utkapárón és 44 utcaseprőn kivül, akik egész éven át munkában állottak 3275 taliganapszámot és 4801 kézinap­számot használt. Mélyfekvésü ut­cák feltöltésére 9493 m 5 földet fu­varoztatott. Az utcák tisztántar­tása szempontjából jelentős lépés volt az öntözőautó és 2 seprőgép beszerzése. Az 5000 literes viztar­tánnyal bíró autó a kipuffogó gá­zok nyomása alatt, 16 m széles­ségben öntöz. A gép szeptember 2.-án érkezett s bár még sem a gépkocsivezetők, sem a kisérő napszámosok nem tudtak kellő gyakorlatot szerezni, sikerült a nappali órákban 12.5 km. utcát naponta négyszer öntözni, s ugyanezeket az utcákat az éjjeli órákban tisztára seperni. A jobb burkolatok szaporodásával egy ujabb öntözőautóra és 2 ujabb seprőgépre lesz szükség. A határbeli utakat 5 utkaparó­vai, 770 taliganapszámmal és 1237 kézinapszámmal tartotta fenn. Sajnos, a közmunka jövedelméből a város részére oly kevés Ősszeg jut, hogy abból 400 km-t kitevő határbéli földes útjainkat rende­sen fenntartani, fahidjairikat be­tonátereszekkel kicserélni a mű­szaki hivatal nem tudja. A műszaki hivatal jelentésének ennél a pontjánál a »Nyirvidék« panaszrovatára gondolunk, illetve a lakosság azon sorsüldözött ré­szére, akik a város külső és szo­morúan elhanyagolt perifériáin laknak és naponta többizben ke­serű panaszaikkal kopogtatnak szerkesztőségünk ajtaján. meg a falu és a tanyaviiág ímliűráját Hftggászólás TOÍM? Pál er. iaaitó cikkéhez Városi Mozgó Ma, aaütörtökön utoljára S, 7 is 9 órakor A Yil*g fi mgvártásnak legnagyobb mesterműve WINGS a Szárnya* tnbsr Minióaiája 14 fair. Ha»ft nia», w»f i't it>BOt bravaroa, lagatbb, l«ft&k*lete»ebb B 1d a t ídűk WgaaatiaaaUliMLbti AUaj>« SmareplSk: (Sara Btw, ChtrlM Rajar* Rh;bard Arlcn !T.i"érŐ arikar : Biliy a vil alatt 2 falt. burteaak PéntakM Saoaahatoai Vaeieemp HAROLD LLOYO A |y«w Ib Eljutottunk a testi, szellemi, er­kölcsi élet reformálásának korá­hoz, midőn a test — Rousseau nevezte lélekszolgáját — edzet­tebbé, az értelmet meglátóbbá, az egész szellemet behatóbbá, az er­kölcsöt tisztultabbá, a cselekvő­akaratot a közjó felé irányítot­téi hathatósabbá akarják tenni, hogy: megelégedés, könnyebbülés, ' nyugalom vegvé" át uralmát az emberségesebb emberek nevelése által. Ez akaratnak legpregnán­sabb kifejezője a nagykoncepció­ju miniszter által kiadott uj tan­terv s annak nagyérdemű végre­hajtatói a tanfelügyelők és a han­gyaszorgalmú végrehajtói, a hiva­tásuk tudatában lévő néptanítók. Eljutottunk a néphez, hogy a, néple'.ket kiművelve megszólaltas­suk; a jó magot, a nép gyerme­két, ne az útszélre dobjuk, ha­nem emberi mivoltának, méltó­ságának megillető helyre ültes­sük. Eddig mondhattuk Wilde Oszkárral: »Mióta Abel vére tolyt — s a világon bűn tenyész, Polyvára, ocsura nagyon vigyáz, jó magra rá se néa.e Ez egyik gondolatra építette Tolnay Pál cikkét, mig a másik gondolat az, amit Buddha bölcs mondásai kö­zött eme szavakkal kifejezetten találunk: A nevelésnélküh egyé­nek épen, mert tudatlanok, csak annál nagyobb ellenségei a mű­velt embereknek A jó magyar népünk testi, lelki erőtől duzzadó gyermeke oly dú­san felszerelt iskolába járhatna, mint a svájci; ha a magyar gyer­mek a városi legszebb épületre, épugy, mint a svájci gyermek Ver saillesbe jártakor, a megkapóan szép palotára azt mondhatná, hogy iskola, ha a népiskolára ép­oly gond lenne fordítva, mint az extensiv intézetekre, ugy akkor a ^ magyar népiskola is képes lenne magát hasznosítani a társadalom érdekében, az áldozattal egyenlő arányban. Persze a népiskolát a társadalomnak a maga számára kellene szervezni, mint azt Vaday a Svájci tanulmányok c. munká­jának: »A társadalom és az is­kolás c. fejezetében kívánja. Ugyancsak Vaday emliti, hogy Nagyváradon — a boldog béke­Í időben — tizenöt év óta tervez­getik a konyhakertészeti, szőlé­ÓVAS! Tuáeaaisiaakrti jotalt, bgpjr «fT* itgefc — a t * ffivá'Mbao, amt váéfcea — FIAT alkatréaxakot ajjla­lanak aaag'éi Ira, u«i)*k asea <*» ailáar Bta»aaV>k. FOryalamlaljllk igea ti*, telt vavíiakat, hefy trtdeli tanní Fi»t alkatrészt kiiaróla* «é|ünk»él, vay? padig aata­risáh vidéki képma'eteak a'jaa aza­raihetök csak b*. &<jat érdekébe* •aalakasik tehát, ba aifikoáglatátaégtek által aiáliitott afkatré-aaknCl fad-iL öriáíi raktáraakról •inog" typaa­ka» való al<»<ré*x«ket aaeaaal tadauk KilliUni. Yidiki r«*del*«efc*t eteaaal affaktaálank. MAGYAR FIAT AUT0M08 L R -T fiudapeit 6f. Távirat rim: Fiatmfvak Ba*ape*t Talefoa Lip. M9-35 vagy t9* - 56 Igazolt mah«lyt«la;dono»ok vi<zoat­aladói engedményben résiaattJixk. lOXSfi-4 szeti, gyümölcsészeti, ipari jellegű népiskolát. Ennek analógiáját meg találhatjuk Nyíregyházán is. Hi­szen a szabolcsvármegyei gazda­sági egyesület 1914. évben tartott, igazgató választmányi ülésén:: amagáévá tette az u. n. Népfőis­kola eszméjét és elhatározta egy próba iskola felállítását a város tulajdonát képező u. n. »S6stó­fürdő«-n. (L. Nyirvidék 1914. évi febr. 15-1 sz. 6-ik oldalát.) És a népfőiskola — ugy látszik — a. feledés homályába tiint 1 De ehhez hasonlóképen az idősebb tanítók közül sokan elfeledhették s a fia­talabbak nem tudják, hogy 1911. december 15-én az Országos Ta­nitószövetség elnöksége — tájé­kozódni akarván a tanítóság gon­dolkodása felől — felhívást bo­csátott a tanítóegyesületekhez a VII. egyetemes tanitógyülés té­teleinek megállapítása ügyeben. A tárgyalásra felvett tételek cso­portjai közt helyt foglaltak az is­kolaügyi kérdések is: 2. A nép­oktatásügy újjászervezése. (Az oktatás kezdete, az egyhuzamos tanítás, iskolai kötelezettségi kor­nak kitolása, 8 osztályú népiskola, az ifjúsági egyesületek, népegye­temek.) E pontnál a Szabolcs vm. Tanítóegyesület a következőket ajánlotta s a részletkérdések kö­zé felvenni óhajtotta: »FöIdmive­lési helyeken a modern pedagógia elvein épülő gazdasági elemi ne­velőiskoláknak felállítását a váro­si iskoláknak a szociális és kultu­rális élet kívánalmainak megfelelő pedagógiai elvekre való fekteté­sét; továbbá a tanterv mielőbbi revideálását.« (L. A magyar nép­tanítók VII. egyetemes gyűlésé­nek naplóját. 1912.) Mindaddig, mig a földmivelő helyeken a 4 elemin épült föld­mives iskola 4 osztálya és tovább­képző tanfolyam nem létesül, mig ,a föld megművelésére a jó családi és a jó iskolai nevelés adta ember anyagot nélkülözni vagyunk kény­telenek, mig földmivesiskola-kul­turánk nincs, addig csak állítás, nem valóság az, hogy hazánk ag­rárkultur állam. Vannak agriko­lák, de nincs okszerű agrárkultu­ránV. Stoll Ernő — GabtBn-képet: k»schiro»ásde patMCpartoat-saerülog a legkénye­sebb ijéayeket is kielégítőin késiiti a J ó b a-« y • m d a kinyv­kétfaaete Kyircgyháaáw, Smk Vwntví m 9. TeUfa*

Next

/
Thumbnails
Contents