Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-18 / 15. szám

JSÍVÍRYIDÉK:. BöiTA-LE¥ELEK i 8009 liter bort adtam el Kedves Szerkesztő ur; A Jóreménység asztaltársaságban történt. Odafordult hozzám az Igaz biró és azt mondja, hogy bort szeretne venni. Tudni illik, asztaltársaságunk egyik tagja az igaz biróhoz cimzett vendéglő tulajdonosa és ez szólított meg engem. — Rendben van, azt mondom, vegyél. — Nézd csak, fűzi tovább a szót az Igaz bíró, neked nagy az ismeretséged, sok szőllőtermelő jő barátod van, hozzál engem össze valamelyikkel, akinek jó és olcsó eladó bora van. — Jaj, ez nehéz dolog, mondom én. Kevés boruk van a szőlőtermelőknek, amijök van, azt a világért el nem adnák, de azért megpróbálom. Két hét múlva összetalálkozom Zoltán barátommal, akinek Csengetyü-pusztán szőllőbirtoka van és igy szól hozzám: — Bort szeretnék eladni. — Rendben van, mondom, adjál el. — Nézd csak, fűzi tovább a szót Zoltán barátom, neked nagy az ismeretséged, sok kocsmáros jó barátod van, hozzál engem öszsze valamelyikkel, aki olcsó és jó bort venne. — Jaj, ez nehéz dolog, mondom én. Minden kocsmáros egy évtizedre ellátta magát borral és eszük ágában sincs bort venni, de azért megpróbálom. Megyek az Igaz biróhoz és elbeszélem neki az igazsághoz híven, hogy két heti kapacitálás után végre sikerült Zoltán barátomat rászedni, hogy adja el jó pénzért csengetyü-pusztai borát. Két hét múlva levelet írok Zoltán barátomnak és megírom neki az igazsághoz hiven, hogy két heti kapacitálás után végre sikerült az Igaz birót rábeszélni, hogy vegye meg a csengety-pusztai bort. Kitüztük a borkóstoló terminusát és az Igaz bíróval leutaztunk Csengetyü-pusztára. Már várt ben Cnünket Zoltán barátom uzsonnával és 8000 liter borral. Az igaz biró mind a 8000 liter bort végigszaglászta, végigkóstolta, természetesen én is. Végül megállapodtunk a csengetyü-pusztai ezerjóban és rizlingben. Megindultak a tárgyalások. Zoltán barátom töltött felváltva, hol a rizlingből, hol az ezerjóból. Mi pedig ittunk. Minél többet ivott az Igaz biró, anryt. jobban ragyogtak Zoltán barátom szemei. Az én szemeim pártatlanul ragyogtak. Nyilatkozni azonban egyik sem akart. Az Igaz biró a világért meg nem mondta volna, hogy mit ígér a bor literjiért, Zoltán barátom pedig a világért meg nem mondta volna, hogy mit kér a bor literjéért. Már láttam, hogy nekem kell közbelépni, különben ott méri Zoltán barátom mind a 8000 liter borát nekünk. Hosszas unszolásomra végre kinyögi Zoltán barátom, de mintha a fogát húznák: — 95 fillér literje szőröstül, bőröstül, de hordó nélkül, — sóhajtott keservesen és megtörölte izzadó homlokát. Hosszas unszolásomra végre ki nyögi az Igaz biró is a választ, de mintha a fogat húznák: — Adok érte 30 fillért szőröstül, bőröstül, de hordóstul, — sóhajtott keservesen és megtörölte izzadó homlokát. 95 fillér és 30 fillér, kicsit nagy distancia. Mindketten rám néztek és mint a halálraítélt a kegyelme, ugy várták tőlem a döntést. — Igyunk! feleletem én. Adott esetben ez volt a leghelyesebb válasz. Azután koccintottunk. Minden koccintás után Zoltán barátom leereszkedett 5 fillérrel, — az Igaz 1»2». jatiuér VTj^ biró pedig felemelkedett 5 fillérrel. Végre 55 fillérnél összetalálkoztak. 55 fillérben állapodtunk meg literenként szőröstül, bőröstül, hor tul, csapostul és papostul. Eredményes fáradozásaim jutalmazásaképen egyik is, másik is 50—0 litert bort ígért nekem. Ha megkapom, megírom, Azután, ugy emlékszem, hazamentünk. Yárallyay Imé: Szőnyegünk rongyból is lehet Hadd legyenek a falak meztelenek, hadd recsegjen a szék és szőnyegünk rongyból is lehet. Csak lelkünk ne lógjon cifra rongyként szivünk ablakán, mint holmi cigányj^ászló... Hadd legyenek a falak meztelenek, perzsák és bronzok se kellenek se ezüst tálcán nyújtózó havannák, se arany kanalak csillogó gyémántok, ékszerek Az oltár lobogó tüzét ne haragítsák... Mert nem a babona vagy vak hit s félelem gyújtotta házi varázslat a mi tüzünk, mosolygó békesség, a szenvedés tisztult vérpiros tüze, melyből csak fekete lángokat szít, gyászt és haragot a cifra nyomorúság. I Az aradi Hossnth szobor Nyíregyházára kéről (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a román kormány hajlandó végre átengedni a Szabadságszobrot és Kossuth aradi szobrát. Amint ez a hír napvilágot látott, illetékes helyen nyomban megindult az akció a Kossuth szobornak Nyíregyházára hozatala érdekében. A Nyirvidék munkatársa annak idején felkereste Aradon a szoborügy legilletékesebb ismerőjét, Barabás Bélát az erdélyi magyarság egyik illusztris, markáns vezérét, aki megmutatta munkatársunknak azokat az iratokat, amelyeket dr. Bencs Kálmán polgármesterrel váltott az' aradi Kossuth szobor Nyíregyházára hozatala érdekében. Aradon ezt a megoldást szívesen vennék és maga Barabás Béla megígérte, hogy a szobornak Nyíregyházán leendő felavatása alkalmával eljön és beszédet mond. Nyíregyházának van ugyan Kossuth szobra, de nem felel meg a város művészi érzésének, igényeinek és már a hősök szobrának elhelyezése alkalmával csaknem lebontásra és áthelyezésre került ez a szobor. Most, amikor Nyíregyháza elsőbbsége kétségtelen, fogja találni a város a módját annak, hogy az aradi Kossuth szobor felállításával kárpótoltassék. Bertalan Kálmán [földbirtokos telket adott az nj lakos bokori iskola céljaira Az ezer négyszögöl telkes leventegyakorlőtér és gyümölesíi is lesz. — Bisthy Barnásé amiéke (A »Nyirvidék<í tudositójától.) A város képviselőtestületének legutóbbi közgyűlése tárgyalta a Jakus bokori iskola felépítésének ügy£t. Az uj iskola a városnak 15 ezer pengőjébe kerül, mert 10.000 pengő államsegélyt kap Nyíregyháza ennek az iskolának megépítéséhez. Amikor Kardos István kulturtanácsnok bejelentette a szakosztályoknak az uj iskola megépítésére vonatkoaó javaslatát, egy név hangzott el a közgyűlési teremben, egy név, amelynek fénye ott dereng az ötvenesztendős Nyirvidék lapjain is az etikai szépség soha el nem muló ragyogásával: a Nőegylet nagy elnöknőjének, Básthy Barnánénak neve. A Nőegylet az ő lelkes ügyszeretettel áthatott elnöksége idején lett a jótékonyság hatalmas tényezőjévé, az ő lelkének melengetett terve volt az árvaház és a Nőipariskola felvirágoztatása. — És ezt a sok áldást, amely ebből 'a két intézményből évtizedeken át fakadt, ugy kell tekinteI nünk hosszú időkön át ,hogy az Básthy Barnáné, Nikelszky Erzsébet nagy magyarasszonyi szivéből árad a szenvedők gyógyítására. A közgyűlési termen átsuhant a régmúlt idők nagyjainak szellem*, amikor a kulturtanácsnok bejelentette, hogy Básthy Barnáné fenkölt emlékére a nemes hagyományokat szivében ápoló unoka, Bertalan Kálmán földbirtokos ezer négyszögöl földet ajánlott fel az uj városi iskola céljára. \A tanyai földön, ahol eddig kalászok nyíltak, a magyar kultura virágai fakadnak a kis magyarok lelkében és ezek a virágok lesznek a legszebb emlékeztetők a nemes adakozóra és a Nyíregyháza társadalmának történetében mindig ott élő és ható egykori nőegyleti elnöknőre. A város képviselőtestülete meghatódottan és hálás köszönettel fogadta a felajánlott területet, amelyen az iskola mellett levente játszótér és gyümölcsös is lesz. Az adomány azt a hitei éleszti a város társadalmában, hogy élő erő ma is a hála, a szeretet, amely a jelent a multakhoz fűzi és amely nagy tettek motiválója, szebb jövendők magvetője. Török Imre esperes előadása a Leányiiálvitteamkn Török Imre kisújszállási ref. esperes lebilincselő és szellemes előadásában gyönyörködött tegnap d. u. a tornatermet zsúfolásig betöltő közönség. A „globtroter" esperes fiatalos lendülettel, közvetlen alanyisággal, költői nyelvezettel és fantáziával veti tette a hallgatóság elé világjáró Htjainak értékes, tanulságos és mulatságos jeleneteit. Előadásának kiindnlásában aposztrofálta városunk, vele együtt Amerikát járt polgármesterét, azután bevezetésként szólott svájci, skóciai és finnországi útjairól, majd ,.in medias res" New Yorkba vezette a hallgatóságot. Sziporkázó előadásának egyik érdekes mozaikja volt az a pár szavas — roppsnt jellemző megemlékezés Dr. Balthazár Dezső, püspök niaga rai kirándulásáról, ahol a természet ezen grandiózus vízesésé nek szemlélete a püspököt e szóra indította .rettenetes" — amit mélyen bugó orgortahangjával zúgott bele a vizesés gigasztikus harsogásába. Megindító volt hallani, hogy az amerikai magyarok, — ha Qöneölszekeréig ér is gazdaságuk — még sem boldogok. Mikor a magyar alföldi gólyáról, fecskéről és gémeskutról szólott hozzájuk — beszédét félbe kellett szakítania -- a kivándorolt hallgatóság elérzékenyedése miatt. Élénk színekkel számolt be az u. n. Oyőngyvirágiskolában tett látogatásáról, melyben fekete gyöngyvirágokat (néger gyereken) és kellemetlen illatú (lefürdethetetlen néger-szagú) virágokat talált. Az iskolák tagozódásának ismertetése után — záradékul szolgáló költői elánnal és erőteljes színezéssel irta le ötödik — szentföldi — világutjának felemelő és megható jeleneteit — amely ötödik utat azonban — csak ezután fog megtenni. A közönség zugó tapsviharral köszönte meg az élvezetes előadást. (ys) Meghalt örömében Mineral-Cityből jelentik: Frank Chambers 73 éves farmer, mintegy 30 év előtt eltűnt családja köréből. Egész életében rokonai után kutatott. Pár hét előtt megtudta, hogy 90 esztendős nővére életben van. Rögtön felkereste nénjét. Leírhatatlan öröme azonban nem sokáig tartott, mert félórával a találkozás után örömében meghalt. Semmi sem tart örökké Kanadából jelentik: 1849-benöt fiatalember hűségi fogadalmat tett egymásnak, mikor elindultak Kanadába szerencsét próbálni. Az aranyláz őrületében, az indián verekedésekben, a polgárháború kalandjai közepette az öt férfi, öszszetartott. Ennek az ötös védés dacszövetségnek most halt meg a legutolsó tagja 90 éves korában. A sors ugy akarta, hogy az öt barát közül az maradjon legtovább életben, aki a hűségesküt indítványozta .