Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-11 / 281. szám

Nyíregyháza, 1928. december 11 * Kedd XLIX. évfolyam. 281. szám Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 2'50 pengd. Negyedévre 7-60 peage. Meüaztviselőknek és tauütóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Or. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelőt szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség ós kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Teleion szám 139. Postachequa 296601 Kéziratokat nem adunk vissza. Megtörtént a döntés: Szabolcsvármegye községeinek útadóját tiz százalékról tizenhat százalékra emelték fel és igy tehermentesítették a szegény községeket az útépítésre felvett terhes kölcsönök alól. á Tármegye kifizeti a községek adósságait. A Nyirvidék tudósítójától. Ma délelőtt nagyjelentőségű miniszteri döntés érkezett a vár­megyeházára. A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a ke­reskedelmi miniszterrel egyetér­tőleg, jóváhagyta a vármegye tör­vényhatóságának az útépítési ter­hek rendezésére vonatkozó ha­tározatát és hozzájárult ahhoz, hogy Szabolcsvármegyében az egyenlő teherviselés alap­ján tiz százalék helyett ti­zenhat százalékban állapít­tassák meg az útadó. A hat százalék többlet terhe elosztódik a vármegye községei között és az útépítési kölcsönek­kel megterhelt szegény községek válláról egyszerre lekerül az el­viselhetetlen teher, amely az ötven százalékos pótadón felül neheze­dett néha százszázalékos adó­amortizáció formájában sok sza­bolcsi községre. A vármegye ugyanis a hat­százalékos adótöbblet terhére köl­csönt vesz fel és ebből a köl­csönből kifogja fizetni a községek által felvett útépítési kölcsönöket. Egymillió nyolcszázezer pengővel tartoznak a szabolcsi községek útépítési kölcsönök fejében a Pesti Hazai Első Takarékpénztár­nak és több vidéki pénzintézet­nek. A Hazainak egy millió há­romszázezerrel, a vidéki pénz­intézeteknek 500.000 pengővel tartoznak a községek és ezt a súlyos terhet most leveszik vál­lukról. A vármegye által felveendő uj kölcsönből fizeti a megye a bal­sai hídhoz való hozzájárulás 56.000 pengő költségét és a híd­hoz való hozzájáró útra szükséges 180.000 pengőt, összesen 230.000 pengő hozzájárulást. Elvben ahhoz is hozzájárult a minisztérium, hogy a jövő évben ujabb egy és fél millió pengő kölcsönt vegyen fel a megye az útadó többlet terhére és ebből azoknak a községeknek útháló­zatát építse ki, amely községeknek nincs köves utjok. A törvényhatóság határozata és a minisztériumok döntése régi anomáliát szüntettek meg a vár­megyében. Megindulnak az útépítések. ^A^njár^iT^s^j^^^nvá^ megyeszerte megindult az útépítés. Akkor 200 km. állami és 340 km. megyei útja volt Szabolcsnak. Az útépités terén is ;első volt az or­szágban Szabolcsmegye, ahol az „Útépítő Alispán" aktivitásáta ma 750 km. törvényhatósági és 250 km. állami útja van a megyének. Kezdetben sürgősen gondos­kodni kellett az útépítési költségek fedezéséről. Az elv az volt, hogy a költségek egy negyed részét a község, a három negyed részét a törvényhatóság viselje. Eladósodnak a szegény községek. A községek búzában járultak az építéshez. A gazdagabbak az építési konjukturát kihasználva könnyen adtak 1 km úthoz két vaggon búzát, a szegény közsé­gek közül 43 pesti banknál, 53 község vidéki pénzintézeteknél vett fel kölcsönt, amelynek terhe alatt sok község eladósodott. Eh­hez járult az az aránytalanság, hogy volt gazdag község, amely a határában húzódó nagyszerű műuthoz csak két km szakasz költségei fedezésével járult hozzá, mig sok szegény község a hatá­rához tartozó 6—7 km-es úthoz járult. Mig kezdetben 2 vaggon búzával fizethették, ma 10—15 vaggon árával lehet csak megfi­zetni 1 km-es szakasz építését. Tűrhetetlen anomália állott elő, amelyen nem segített a minisz­ternek az a rendelete, amely egyes községek építési szükséglete sze­rint szabta meg a hozzájárulást. Most a döntés megszünteti a lehetetlen állapotot. A tiz száza­lék feletti hat százalék többletet egyenlően minden község fizeti és igy az útépités terén a fejlő­dés nagyszerű prespektivái nyíl­tak meg Szabolcsvármegyében. Az osztrák keresztényszocialisták kongresszusa a bécsi Votivkirche ben A fogadalmi templomban tar­tottak Istentiszteletet az osztrák keresztényszocialisták kongresz­szusára összegyűltek. A megnyitó beszédet Seypel osztrák szövet­ségi kancellár mondotta, aki Mikiast, az újonnan megválasztott köztársasági elnököt, majd pedig a jelenlevő Held dr. bajor minisz­terelnököt/üdvözölte. Az elnök válaszában hangoztatta megingat­hatatlan kathoiikus hitét és fel­adatának tekinti az osztrák nem­zetnek a legszigorúbb pártatlan­sággal ugy belül, mint kívül a békét biztosítani. Ezután Seypel kencellár terjesztette elő a jelen­tését, amelyben hangoztatta, hogy a keresztényszocialisták kényte­lenek lesznek a legközelebbi idő­ben minden energiával arra töre­kedni, hogy a többségi pártok között az egyenetlenséget elsi­mítsák. Ezerkilencszáz pengőt sikkasztott a mándoki postahivatal kiadótisztje, mert „nagyon szerette a szép rnhát" A vizsgálóbíró letartóztatta Károlyi Árpádot, aki bevallotta bűnét A nyíregyházi királyi törvény­szék vizsgálóbirája tegnap dél­előtt hirdette ki az előzetes le­tartóztatást elrendelő végzést Ká­rolyi Árpád, a mándoki posta és távírda hivatal kiadótisztje előtt. Károlyi Árpád évek óta volt al­kalmazottja a mándoki postahi­vatalnak. Az utóbbi időkben sokat beszéltek Károlyi esztelen költe­kezéseiről. a kisfizetésű tisztvise­lő olyan fényűzően ruházkodott, hogy azt rendes körülmények kö­zött fizetése többszöröséből sem tehette volna. A napokban aztán világosság derült a sok embert foglalkoztató ügyre. Egyre-másra jöttek a feljelentések, melyben a panaszos félek elmondották, hogy a különböző időkben feladott pén­zek nem jutottak el a címzett bir­tokába és a reklamációkra azt a választ kapták, hogy a Károlyinak átadott pénzküldemények sehol sincsenek elszámolva. > A megkárosított feladók pa­naszt emeltek a csendőrségen, de ugyanakkor a postahivatal veze­tője is megtette hivatalból a fel­jelentést. A csendőrségen kihall­gatták Károlyit, aki bevallotta hogy az utóbbi hetekben körül­belül ezerkilencszáz pengőt sik­kasztott el olyanformán, hogy a felektől átvett és nyugtázott pén­zeket nem számolta el. Zoltán Béla vizsgálóbiró előtt megismételte beismerő vallomását. A vizsgálóbírónak arra a kérdésé­re, hogy mi indította sorozatos bűncselekményeinek elkövetésére, azt válaszolta, hogy nagyon sze­reti a szép ruhát és arra kellett a pénz, amit más uton nem tudott előteremteni. Károlyi az előzetes letartózta­tást elrendelő végzést tudomásul vette. Bojkottálni akarják az új zágrábi főispánt A zágrábi autonom kerületi választmánynak tegnapi gyűlé­sén hozott határozata alapján panasszal fordulnak a kormány­hoz Maximovics ezredesnek zág­rábi főispánná történt kinevezése miatt. A választmány egyúttal elhatározta, hogy megakadályozza Maximovicsot abban, hogy a Szábor ülésein résztvehessen. E határozat hivatkozik az alkotmány vonatkozó pontjaira, valamint utal arra, hogy Maximovics ki­nevezésével a kormány tőrvény­sértést követett el, egyúttal elha­tározták Maximovics bojkottálá­sát is. Tőzsde A pengő Zűriekben nyitáskor és zárlatkor 80.54 volt. Valuták : Angol font 27.80— 92 Csek korona 16.94—17.02 Dinár 10.00-06 Dollár 670.60—572.60, Framk 22.40-60 Leu 3 39—49 Lira 2t.90—30.15 Marka 1J6.35—85 Osztrák korona 80.45—80 Svájci frank 110.20—60. Terménypiac: Buza 78 kg. 26.16—30 » 80 » 25.45 — 55 Robs 22.90—23.10 Határidősök ; Buza nárciuii zárlat 26.96 98, Buza májusi zárlat 2V7S—80 Rozs márciusi zárlat 24.72 —74 Rom májusi zárlat 25.28—30 ^ Tengeri májusi zárlat 28.36—38 Teneeri iuliusi zárlat 28 50—52 '1 Egyes uám ara Í6 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents