Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-11 / 281. szám

90 JNÍYÍRYIDÉK. Millerand üzenete Irta: Ivánffy Tamás Millerand és a Bourbonok!....... Mily beláthatatlan távolság választja el látszólag e két történelmi fogalmat. S közelébbről vizsgálva a dolgokat, bizonyos tekintetben alapfelfogásuk, életnézetük ugyanaz. Már a bourbonokról feljegyezték uralmuk helyreállítása után ' a történetírók: «Nem tanultak semmit és nem feledtek el semmit!» Ha Alexandre Millerandnak az egyik vezető fővárosi lapunkban közzétett nyilatkozatát fejcsóválva olvassuk, akaratlanul is a Bourbonokra vonatkozó régi megállapítás jut eszünkbe. 10 esztendő telt el Millerandnak reánk nézve oly. végzetesen szomorú fénykora óta, e hosszú idő alatt megváltozott a világ képe, világostromló és világfelfogást megdöntő hatalmasságok merültek fel az akkori ismeretlenség ködéből (gondoljunk a sevresi szerződést rongygyátépő és a századok óta «beteg ember»-t, Törökországot újjáteremtő Ghazira, vagy az évezredek óta elhomályosult római dicsőséget és hírnevet uj napkeletre ébresztő Dúcéra), és e hosszú idő után is Millerand változatlanul kitart a régi frázisok mellett: «AusztriánakNémetországhoz való csatlakozása a szerződések megszegését jelenti. A szerződések pedig nem papirrongyok, amelyeket föl lehet rugni», továbbá: Ha Magyarországnak a kisujjukat nyújtják a győzedelmes nagyhatalmak, akkor Magyarország az egész kart követeli.* Azután meg: «Jugoszláviában a horvátok és szerbek éppen ugy egymásra fognak találni, ahogyan Erdély is érezni fogja, hogy elválaszt hatatlan Romániátób. Végül előzők betetézéséül: «Akik a békeszerződések ellen izgatnak, háborús uszitók!» Mindezek a kijelentések annyirs. tükörképei a tiz évvel ezelőtt bosszuszomjtól lihegő francia felfogásnak, hogy elolvasásuk közben akaratlanul is Ripp vanWinklere kell gondolnunk, ki tiz évet átaludt és felébredésekor nem tudott az időközben más képet nyert világra ráismerni. De hát az Isten szerelmére, mit csinált Millerand 10 év óta? AtaÁludta a világtörténelem folyamatát? Nincs arról tudomása, — hogy Envers pasa a sevresi szerződést — Millerand szavaival élve — felrúgta és e világ még sem dőlt össze?! Arról sincs sejtelme, hogy mi a locarnói szellem, mely néhány év óta a hivatalos Franciaország és Németország mentalitását áthatja?! Hiszen Locarnó Németország keleti határainak sérthetetlenségét nyilt kérdésnek hagyja fenn és azokat egyáltalában nem garantálja a nyugati határokhoz hasonlóan, ami Millerand szerint a békeszerződések sérthetetlenségével merőben el lentétben áll, tehát Locarnó létrejöttével Briand is, Stresemann is, a «háborus uszitók» diszes sorozatábajutottak. Ha meggondoljuk, mi magyarok mint par excellence: háborús uszítók nem is a legroszszabb társaságba kerültünk. Nyugodalmas álmában az erdélyi és jugoszláviai események sem zavarták meg? Radics meggyilkoltatása a szerb részről is már a lehetőségek közé sorolt amputáció, (a Horvátországtól való teljes elválás), a 10 esztendős jubileumon Zágráb kövezetét megfestő horvát vér szintén csak magyar fantazmagória, melyről az a Millerand, ki liires, vagy ha ugy tetszik, hírhedt kisérő leveleit megírta és azzal a népek, nemzetek és nemzetiségek egész Seregét tudatosan becsapta, mit sem tud? Egykori legerősebb támaszai Lloyd George, Nitti, — Rothermere lordról nem is beszélve — szintén háborús uszítók? Hiszen mindkettő egyértelmüleg azt állapította meg, hogy «a békeszerződésekkel szűnt meg Európa békéje!» Erről sem hallott az uj Ripp van Winkle? | És beszéljünk végül a magunk I dolgáról. Egészen szép dolog az, ® hogy Millerand kegyes elismerni ősi jogunkat, a mondvacsinált Burgenlandra, ha Ausztria mégis csatlakoznék Németországhoz. Nagyon jól tudjuk azt, hogy e kijelentésében sem az irántunk való szimpátia leghalványabb árnyalata, hanem a Németország elleni most is tajtékzó gyűlölet szólal meg. De egyben mégis igazat kell adnunk neki: e kisujjal mi be nem érjük! Ez még a hires bibliai egy tál lencsénél is kevesebb lenne azzal szemben, hogy ősi örökségünk teljéről immár minden fenntartás nélkül lemondjunk. Minden nyomorúságunk közepette ott meg nem tartunk, azaz jobban szólva: ott már nem tartunk! Millerand ur átaludta — ugy látszik — Magyarország 10 esztendőn belül való konszolidációját is. Talán valamennyire másként festünk már a világ szemében! Ha nem csalódunk, talán valamennyire tudja azóta már a nagyvilág is, hogy van magyarkérdés és megoldásától függ a világ békéje. Ha Millerand csak egy ember lenne, egy letűnt korszaknak meghaladt államférfia, üzenete meg sem érdemelte volna, hogy behatóan foglalkozzunk vele. De sajnos, Franciaországban még egész szervezett tábora van a millerandi felfogásnak. S mi^ ezek a politika horizontjáról le nem tűnnek, hiába beszélünk mi arról, hogy Franciaország barátságát kell keresnünk. Keresnünk lehet, de Millerandokkal szemben, hogyan lehet megtalálni? A világtörténelem min den Millerandoknál hatalmasabb. Lefordult egy szekér a Tiszatöltésről: kitörte a nyakcsigolyáját egy tísmidi ember (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Súlyos szerencsétlenség történt a napokban Tiszaszalka község határában, ahol , egy jókedvű társaság szekere a Tisza töltésére való felkapaszkodás közben felborult s oly szerencsétlenül esett a benne ülőkre, hogy a szekér egyik utasa nyorflban kiszenvedett. Az esetről tudósítónk a következőket jelenti: Bogáti Elek tiszavidi községi bíró, Balog Lajos, Fehér Kálmán és Bogáti Lajossal együtt be voltak idézve a vásárosnaményi főszolgabírói hivatalba, ahová mind a négyen Bogáti Elek szekerén mentek. A tárgyalás végeztével a társaság betért egy kis korcsmába, ahol egy kevés pálinkát ittak, majd egy hentesüzletben ennivalót vásároltak s azt is elfogyasztották. Étkezés után, hazafelé vezető útjokban Ugornyán is betértek egy korcsmába, ahol szin tén ittak egy keveset s elég késő este volt már, amikor végleg elszánták magukat arra, hogy hazamenjenek. A tarsaság valamennyi tagjának jó kedve volt, azonban egyikük sem volt részeg. Az ital hatása mégis a legjobban Fehér Kálmánon látszott meg, aki a szekérre való ülés után nyomban dalolni. kezdett s vele fújta a nótát Balog Lajos is. Fehér Kálmán Bogáti Elekkel j az első ülésen foglalt helyet s | mindenáron hajtani akart. Bogáti j Elek rövid ellenkezése után el is ? 1928. december 8. vette tőle a gyeplőt. Tiszaszalkáig minden baj nélkül telt el az út. Tiszaszalkánál Fehér Kálmán |a köves útról egy rövidebb dülő útra hajtotta a lovakat, mivel pedig itt nagy volt a sár, fel akart térni a Tisza töltésének padmalyára. Alig indultak azonban neki a lovak a töltés oldalának, a szekér megbillent, felborult s valamennyi a szekér alá került. Bogáti Elek, Bogáti Lajos és Balog Lajos minden különösebb baj nélkül kiszabadultak a szekér alól s felemelték a szekeret, hogy Fehér Kálmánt is kiszabadítsák. — Nagy meglepetésükre azonban azt találták, hogy Fehér Kálmán gugoló helyzetben, arccal a föld felé hajolva nem mozdul. Megpróbálták éleszteni, azonban semmiféle életjelt sem árult el, mire feltették a szekérre s hazavitték. Az esetről nyomban jelentést tettek s a hatósági hullaszemle megállapította, hogy Fehér Kálmán halálát nyakcsigolyatörés és a nyúlt agynak megsérülése okozta, amely azonnal beálló halált eredményezett. Ezt igazolta az, hogy a fej nagyon mozgékonyvolt a nyakon, ami csak a nyakcsigolyák súlyos sérülése esetén lehetséges. Az sincs azonban kizárva, hogy a szerencsétlenség pillanatában szívszélhűdés is érte Fehér Kálmánt. Eltemetésére az engedélyt megadták. iHimil-WliHHIIIIIillllllll llllllllli Eshet eső, jég vagy hó, Veress-féle kalap jd ! Színészeink sanyarú élete száz éT óta alig javult Szigetinek szállóigévé vált mondása, hogy: «A színész sorsa koldusbotra tekert babérkoszorú)). Száz év óta sokat fejlődött a világ s a haladás nálunk is mérföldes utakat tett. Az emberek kulturigényei megsokasodtak s a mai ember a száz év előttihez képest tagadhatatlanul magasabb rendű szellemi életet él. Annál elszomoritóbb és megdöbbentőbb jelenség, hogy a XX. század eme intenzív kulturális élete közepett a vidéki színészet az Alföld nem egy nagyobb városában hihetetlen küzködések közepett tengődik. A magyar szellem és a magyar nyelv apostolai valósággal a kálvária útját járják a szinpártoló közönség hihetetlen részvétlensége folytán. Szinte a régi színészek, a maNagy karácsonyi cipővásár szenzációs;- olcsó árakkal! LICHTENBERG SÁNDOR CIPŐÁRUHÁZÁBAN TELEFONSZÁM 351 NYÍREGYHÁZA, ZRÍNYI ILONA-UTCA 1. SZÁM TELEFONSZÁM 351 Férfi fekete egésaeipők 17 80, 19 50, 20 50 P Férfi fekete és barna félcipők - —, 22—, 24 — P Férfi barna ba-ariacipő, I-a minőség —, 26'—, 28"— P Férfi lakk félcipő 29—, 32-— P Női fekete fél fűzős és pántoscipó —" —, 15' — , 1980 P Fekete gyermekcipők, kiváló minőség 18 — 22 számig 3 50, 23—25 számig 8'—, 26 — 30 számig 10—, Sl—35 számig 12 50, 36—40 aeámig 17 50 P. Ugyanez barnában 60 fillérrel drágább. Teveszőr kOModcipők 6'— P Extra 'finom teveszőr komodcipők 8 — , 9 —, 10'— P Meleg bélésű posztó fűzős- és csattoscipők bőrtalppal 15'— P Nói barna divat pántoa fasarkú —'Női drapp divat pántoa, szép modellek —*Női fekete magas s*átu 15'Nói lakk dirat pántos .. 22' —•—. 19 80 P -•-, 25 — P 16 - 17 — P 2i-— 26 — P Divat komodcipők nagy ránurtékban. l a minőségi női hócipő 12 50 P l-m minőségű női hócipő, bársonfgallérral 14 80 P I-a minőségű férfi hócipő 19 —P I-a minőségű orosz gyerwek hócipők 12 »0, 14'—, 16'— P minőségű orosz gyernek hócipők Estélyi és bali cipőíjdonságaim magérkwtek ! S/ines glacé, szines és fekete lakk, beige és fekete crepdesincipők, gyönyörű modellek raktáron. — Külön mértékosztály. 10238