Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-08 / 280. szám

Mikulás est a Leánykálvineamban A gyermekvilág ezer reménységgel, millió vágyakozással várt Mikulás-estje, az idők lorgatagárfévről-évre visszatérve, gyermekded örömmel régi felujuló emlékeinkkel teszi meleggé, színessé ebben a hideg, rideg világban is a mi fájdalmakban kicserzett, csalódásokban elfásult leikeinkben is azt a néhány percet, amit a Mikulásnak örülő apró emberkék körében eltölthetünk. A gyermekszemek ragyogása, orcáik kipirulása felfényesiti a mi komor tekintetünket is, gyorsabb ütemüvé teszi kifáradt sziveink dobogását és mi is hallgatjuk a mesét, gyönyörködünk a tündérjátékokban, a versben, az énekben, gondtalanul, ártatlanul, mint hajdan... mint egykor. A Leánydkálvineum polgári iskolájának, tanártestülete, a fáradhatatlanul agilis Dobai Sándorné igazgatónővel az élén, tanított be erre az alkalomra egy végtelenül bájos kis Mikulás-esti keretes mutatványsorozatot. A tornatermet zsu folásig megtöltő közönség aprajanagyja gyönyörködött a Mikulás bácsi színész társulatának pompás játékában. Szavalat, ének, tánc, ritmikus tornagyakorlatok váltakoztak egy jó órán keresztül a nagyon hálás közönség Szemei előtt. Csak dicséret illetheti meg azokat a finom pedagógus lelkeket, akik a műsor betanításának nehéz, fáradságos, de gondos munkáját vegezték. Hogy az apróságok öröme teljes legyen, a műsor után szeretet csomagokat osztogattak a Mikulások, melyeknek elkészítésében Ferenczy Kirolyné munkálkodott igen sokat. (YSj Takarékosság A hivatalos takarékossági napokat megelőzve, már a kora tavaszon spórolni kezdtem. Elsősorban is megállitottam a faliórát, hogy ne járjon potyára és ne kopjon. Mos: a hossztt őszi esték élkövetkeztével megindítottam. Gyönyörű zene nékem az o^a komoly ketyiegése, szeretek időközönként ránézni a számlapra, .neglepetést színlelve: hopp: ni, Ili, már 7 óra... Mondom: egy reggel megindítottam. Kellemes hangulatban néztem egy ideig mikor a sétáló nekiindult lógni a falon. Kimentem. Délután benézek: Teremtőm! az óra nem megy... Idegesen belóditok a sétálóba, valameddig sántítva döcög, vergődik, végül megáll. A kutyafáját, itt baj van! hűlt meg bennem a vér és a számlap fölött, a szokásos kék mezőben gúnyosan 'nevetett a pirosnadrágos ember. — Újra meglódítom, üresen kotyog. Hát nem megy, na! és a feleségem kacagása közben kényszeredetten kezdtem deklamálni egy nagyon rég hallott versikét: Mii ér óra • nélkül az élet Oh jajj, mit ér!? Nem tudjuk hány óra, kilenc, vagy nyolc csupán, Elszállnak koponyánk felett az évek Es állunk bután.... Másnap olajozáséit fizettem egy órásnak öt pengőt. Álmodtam a nőkről... Álmodom a nőkről, akik eltűntek életemből, hegyek mögé, tengerek partjára, ki tudja hová ? Messze országokban, idegen férfiak mellett élnek és én nem látom sorsukat. Nem látom, őz-szemük gyengéden kire pillant, nem látom sima és arányos karjukkal kit ölelnek. , Élnek és én iti maradtam az alkonyi tájon, emlékek halhatatlan sarj adásával a szivemben, távoli felhők aáfrányszinü fényével a pilláimon. Őszi kertekben ténferegve, rothadó rózsák szirmai közt. Igy hull rám az ij s igy röpíti a halovány hajnal sátor rongyait az egre. S állok a messze mezők szakadatlan záporában, buggó szelekkel es ázott lombokkal cimborálok, túl nézek a jegenyék büszke során s elhagyott országutakon illatos lehelletét yárom egy üzenetnek. Marconnay Tibor. A közigazgatási tanfolyam ina esti hangversenyének részletes műsora Alberíiaa Ferrari, Orosz Jaüa és Murgács Kálmán az est műsorán 1928. december 8. (A «Nyirvidék» tudósítójától). J A Községi Közigazgatási Tanfolyam ma este tartja első hangversenyét a Korona-szálló nagytermében, A tanfolyam hatalmas lendülettel lép a nagyközönség nyilvánossága elé s egyszerre akarja meghódítani a maga részére a közönséget, mert olyan jeles művészeket nyert meg első hangversenyére, akiknek neve egyenként is a legnagyobb vonzó e/őt jelentik. Albertina Ferrari és Qíosz Júlia neve a legjobb márkájú a világ művészei sorában, Murgács Kálmán zengő magyar muzsikája pedig a szivünkhöz szól. A hangversenyen szerepelnek még Szohor Pál főjegyző, aki megnyitó beszédet mond, Soós Lili klasszikus magyar tánccal s Kovách Árpád, aki a művészeket zongorán kiséri. A nagysikerűnek ígérkező hangverseny műsora a következő : 1. Megnyitó beszédet mond Szohor Pál, Nyíregyháza város főjegyzője. 2. a) Paganini: Moses Fantasie b) Hubay: Poemes Iiongrois I., IV., VI. Hegedűn játssza: Albertina Ferrari. 3. a) Tosca imája, b) Pillangó kisasszony, c) Késő ősz van. Énekli Orosz Júlia. 4. Murgács Kálmán magyar nótákat énekel cigányzene kísérettel. 5 Klasszikus magyar tánc. Előadja Soós Lili. 6. a) Schubert-Kreisler: Balletmui-ik aus «Rosamunde», k) Hubay: Hullámzó Balaton. Hegedűn előadja Albertina Ferrari. A 2., 3., 5. és 6. számokat zongorán kiséri Kovách Árpád tanár. Megváltoztatták-e a rádió-Mások a világon az időjárást ? Egy bajóskapitáiy tapasstaliiai Ujabban számos szakember azt | állítja, hogy a rádió és az időjárás változásai között kapcsolat áll fenn, vagyis hogy amióta az ember képes a levegőn keresztül fényeket és zenét továbbítani, azóta beavatkozás történik a természet rendjébe is. Eszerint az éteren át történő rezgés következtébon bizonyos technikai hatásoknak van kitéve az időjárás és a hullámhosszak előí tudnak idézni időjárási változásokat is. Mióta a drótnélküli távírót feltalálták, már sokszor történt utalás arra a tudósok részéről, hogy az emiitett kapcsolat az anyatermészet és a technika csodái között fennáll, vagyis hogy bizonyos készü lékek működése kihat az időjárásra is. Egyes tudósok a háború óta beállott klíma változásokat pél-' dául kapcsolatba hozták a gázak és ágyuk alkalmazásával s a rádiónak is tulajdonítanak bizonyos meg magyarázhatatlan befolyást és titokzatos összefüggést, mely a természet és a modern műszerek között fennáll. Nemrégiben egy hajózási szaktekintély: W. H. Parker, a White Star Line «Homeric» nevü hajójának kapitánya nemcsak azt erősítette meg, hogy a rádió befolyássál van az időjárásra, hanem kijelentését azzal is megtoldotta, hogy a rádió nagyon sokat rontott aZ előző időjárási viszonylatokon, valósággal beleavatkozott a természet régi rendjébe és azt kizökkentette megszokott kerékvágásából. Parker kapitány nagyon régi hajós. Neki különleges tapasztalatai vannak a vizén. Évek ota figyelte a tengeren az időjárást és ujabban észrevette az egy ideig megmagyarázhatatlan változásokat. Holott e tüneményeknek magyarázatuk van. Parker kapitány nemrég visszatért szokott útjáról, az óceánról és a következőket mondta: — Az időjárás évről-évre roszszabb. Azok a viharok, melyek mostanában felborzolják a tengert, rövid életűek ugyan, de sokkal élesebbek s veszélyesebbek, mint a Mindenütt kapható! Or*,Ú Termeli r Magy. Tejszövetkezeti Küzpcrat. Bwdapest, U, Horthy Miklói-at 119 121 régiek voltak. Véleményem szerint a rádió okozta ezeket a változásokat, nem tudom azt másnak tulajdonítani. Természetes, hogy Parker kapitány véleménye nem kerülte ki a rádiómérnökök és egyéb szakértők figyelmét és vizsgálni kezdték állításainak a valószínűségét. Persze tudományos vita indult meg arról, hogy a hullámhosszak hogyan befolyásolhatnák a felhő és esőképződést, a villámlást, a gyakori szeszélyes időváltozást, a kánikulát mely olyan országokat is meglátogat, ahol azelőtt egyenletes időjárás volt sőt belemagyarázták még azt is Parker kijelentésébe, hogy a meteorhullámok s az árvizek is kapcsolatban állanak a rádióval. Természetes, hogy e vélemények túlzások. Parker álláspontja a következő: Azok a rádióhullámok, amelyek ezer meg ezer állomásról mozognak különböző irányokba, másodperc alatt körülbelül 186000 mértföld hosszúságban is elterjednek az ég alatt. E hullámhosszak elektromosságot idéznek elő s természetszerűleg befolyásolják az időjárást. A rádióhullámok ugyanis különböző intenzitással és kiterjedésben mozognak. Ezek ugy himbálják az étert, mintha kötél képződne a világűrben, sok hosszú kötélcsomó képződik, mely alkalmas arra, — hogy behatásokat gyakoroljon a levegőre. Kétségtelen, hogy amióta a rádió népszerűsége elterjedt s a legtávolabb eső otthonokban is hallgathatják a városokból a rádió zenét, egy titokzatos energia lett úrrá a levegőben. Ennek az erőforrásnak a hatását megérzi a levegő és közvetlenül az időjárást is átalakítja. A rádióállomásoknak a száma állandóan szaporodik és a jövőben még jobban érezhetővé válik a természetre gyakorolt hatásuk. Reményeket keltettek a tudományos viták arra vonatkozóan K hogy a jövőben esetleg nemcsak szeszélyes változásokat fognak előidézni a hullámhosszak, hanem az emberi tudá(s uríalkodni is tud a változások felett, esetleg elő is fog idézni bizonyos változásokat, hógy villámlást és menydörgést tua nak majd előidézni, vagy szárazság idején mesterséges esőt tudnak a földre zúdítani. Ha a rádió elő tud idézni a mostani alapon váratlan időjárási változásokat, esetleg a jobbén céltudatosan felhasználják arra, hogy a kedvező és kívánt változásokat termelj eki a levegőből. Mindenesetre uj probléma előtt áll a világ, a felfedezők előtt áll az a kérdés, hogyan tudnának a hullámhosszak segítségével egy olyan gépet üzembe állítani, mely esőt csinálna, mikot arra az anyaföldnek a legnagyobb szüksége van. . Parker felfogását James H. Scarrin, Newyork varos időjárási észetes keserűviz o m 0 p gs bélfisxtitó hatása páratlan. Az Egmándit ne tévessze össze másfajta kessvf vízzel! Kipinti siüísnütt kis is ugy ivfigben. Sá«ltj»nsr katváüal&t Konársi.