Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-25 / 293. szám

1928. december 25. JNYÍRYIDÉK. 11 Riport a nyíregyházi lakásviszonyokról (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A pusztító világháború s az ezt "követő összeomlás és forradalmi rombolások talán semmire sem voltak olyan súlyos kihatással, mint éppen a lakásviszonyokra. Legalább is ezt igazolták a még néhány évvel ezelőtt végnélküli sorokban húzódó vagonlakások, ezt bizonyították az évekig hontalanul bolyongó áthelyezett tisztviselők kálváriái és ezt igazolják az egy-két év óta valamelyest enynült, de még mindig a legnehezebben megoldható problémák közé tartozó mai lakásviszonyok is. Hogy Nyíregyházán is az utóbbi időben kisebb mérveket öltött a lakásínség, nem tagadható. De hol vagyunk még az úgynevezett békebeli állapotoktól? Mert hiába indult meg az építkezés, hiába állnak ma már tömegével a kiadatlan lakások, ha a lakbérek még mindig olyan horribilisen magasak, hogy azt a saját keresetükből élő lakók/ legyenek azok akár szellemi, akár testi munkával foglalkozók, fizetésükből megfizetni képtelenek. Természetesensen ezek a megállapítások nemcsak Nyíregyházára vonatkoznak, hanem az egész országra, sőt nemcsak a legyőzött országokra, nanem a győző államok legnagyobb részére is. Mi a lakáskérdéssel ez alkalommal nem, mint világproblémával akarunk foglalkozni, csupán Nyíregyháza speciális lakásviszonyainak mai állásáról kívánunk rövid tájékozást nyújtani. E célból ellátogattunk városunk volt lakáshivatalának a főnökéhez és megkerestük Nyíregyházának az építkezési kérdések terén egyik legismertebb szaktekintélyét, hogy a tőlük nyert információk alapján pontos adatokkal támogassuk városunk lakásviszonyainak mai nelyzetéről írott riportunkat. Mint e kérdésben legilletékesebb tényezőknek, — álljanak itt először is az ő nyilatkozataik. Mit mond a volt lakáshivatali főnök? Városunk volt lakáshivatali főnöke Nyíregyháza lakásviszonyaírói munkatársunknak a következőket mondta: A népjóléti miniszter 5200—926. számú rendeletével Nyíregyháza lakáshivatalát 1926. szeptember 1 -i hatállyal megszüntette és a folyamatban levő ügyeket a járásbíróság hatáskörébe sorozta azzal, hogyha arra esetleg szükség lesz, a debreceni lakásügyi kormánybiztosság hatáskörét Nyíregyházára is ki fogja terjeszteni. Erre azonban, mint ahogyan azt ennek az évnek az őszén Nyíregyházára kiküldőt 'Jtdvarhelyi Ubul miniszteri biztos is megállapította, szükség nem volt s jelenleg sincs, mert a rohamosan meginduló építkezéssel a lakásviszonyok anynyira javultak, hogy a régi jogon bérlő lakók száma a bérben levő lakásoknak alig 17 százalékát teszik ki. A többi lakó már szabad I | MATTONI LV \ TW-3H SAVANYÚVÍZ MMOEN ÉTK£2£9f4£Zl bérleti szerződést kötött. Ez az értekezlet, ahol a lakók és a háztulajdonosok is képviselve voltak, megállapította azt is, hogy Nyíregyházán a lakásra szorulók szükséglete teljesen kielégülést nyert és a teljes „elszabaditást csak a rossz gazdasági viszonyok akadályozzák. Akadályozzák pedig azért, mert Nyíregyháza még mindig csak a IV. lakbérosztályba van sorozva s igy a tisztviselők lakbére nincs arányban a lakások tény leges bérével. Nyíregyházának magasabb lakbérosztályba való sorozása tehát teljesen indokolt volna. A bizottság azonban még ezt sem látta teljes megoldásnak s éppen ezért arra kérte a miniszteri biztost, hogy tegyen javaslatot a kormánynál arra nézve, hogy a tisztviselők lakbérét emeljék fel a tényleg fizetett lakásbérek nívójára. Egyben javasolta azt is, hogy a kormány a kisebb exisztenciákat, főként a tisztviselőket plcsó és hosszú lejáratú kölcsönökhöz juttatva, segítse elő a lakások építését. A miniszteri biztos mindkét kérdésben megígérte a közbenjárását. Nyíregyházán egyébként — folytatja felvilágosítását a volt lakáshivatali főnök — sokkal jobbak a lakásviszonyok, mint ezelőtt akár egy évvel is, amií igazol a sok üresen álló lakás is. Városunkban tehát nem az a főkérdés ma már, hogy lakásokat építsenek, hanem az, hogy modem, téglából való, fürdőszobás, hygienikus házakat emeljenek. A vályogházak sem a kulturának, sem az egészségnek nem felelnek meg, különösen ma, amikor a gyors építkezés miatt meg sem várják, hogy a vályog kiszáradjon s igy egészségtelen is és amellett nem is tartós. Fontos volna a.: is, hogy minél több emeletes házat építsenek, amellyel kisebb telken kevesebb anyaggal több légköbmétert kitudnak használni. De az emeletes házak megkönnyitenék a közeljövőben valóra váló idzvezeték bevezetésének a kérdését is. A város egyébként az első építkezési övezet területének legnagyobb részén nem is ad földszintes házak építésére engedélyt. Milyenek az építkezési viszonyok? :«.-.!->" 4:.-. •• fi Az építkezési viszonyok kérdésében megkeresett informátorunk munkatársunk kérdéseire a következő felvilágosításokat adta: — Mibe kerül ma az építkezés ? A telek árán kivül vályogból minden beépített négyzetméter 80 pengő, téglából ugyanakkora terület 100 pengő, alápincézve pedig 120 pengő, mégpedig fürdőszoba, kapu, kerítések, fáskamara és kut nélkül. Tehát egy 2 szobás ház, amely körülbelül 100 négyzetméter területen téglából épül, jobb helyen telekkel együtt kb. ,3—14 ezer pengőbe kerül. A íerit relsorolt kellékekkel együtt pedig 15000 pengőre is rúghatnak a költségek. Ma tehát egy ház felépítéséhez kb. mégegyszer annyi pengőre van szükség, mint a háború előtt koronára, ami az építkezés óo százalékos drágulásának felel meg. Rentabilis-e az építkezés ? — Fenti 2 szobás lakásén, na jó helyen van és nem lakik más azon a portán, kb. 1300—1400 P évi bért lehet elérni, ami az útadó, tüzkárbiztositási díj, szemétkihorHatározzon önként minden eipőjavftásnál! tejészség és takarékosság saemponijöbó'. Okosság és modern gondolkodás alapján! dás, kéményseprő dij levonása után a tőke 8 százalék hozadékának felel meg. Ebből 1 százalék a ház fenntartására vonandó le, maradna tehát 7 százalék tiszta jövedelem. Ezekből is látszik, hogy lakó részére házat építeni nem valami fényes vállalkozás, különösen akkor nem, ha az építtető az építési költség egy részét bankkölcsönnel kénytelen fedezni, jmelyert évi 10—12 százalék kamatot fizet. — Mennyi kölcsönt folyósítanak a bankok ? — A bankok az építkezési költség 50 százalékát folyósítják, ha az építtető telekkel, továbbá feltétlenül megbízható és olyan biztos jövedelemmel rendelkezik, amely a kölcsön törlesztését biztosítja. — Hosszúlejáratú törlesztéses kölcsön ezidőszerint csak nagyobbszabásu építkezésre nyerhető. És a régi házak ? — tesszük fel az utolsó kérdést. — A régi házak . -*agy adó, a lakások kötöttsége és a nagy pénzhiány miatt ma olcsóbbak, mint a háború előtt. A már relszabaault lakások bére is kevesebb, mint egy ugyanakkora uj lakás építkezési költségének az évi kamata. Mindezekből a ayilatkozatokból és felsorakoztatott adatokból megállapítható, hogy Nyíregyházán a lakásviszonyok javultak ugyan az utóbbi időben, de ennek a javulásnak ezidőszerint úgyszólván csak a vagyonos emberek érzik a hatását. Ezek is csak annyiban, hogy ma inkább válogathatnak a kényelmes, modern lakásokban, mert hiszen, akinek pénze volt, magas lelépési dij mellett eddig is, még a legsúlyosabb lakásínség idején is kaphatott lakást. Legkevésbbé érzik a lakásviszonyok enyhülését a kis exisztenciák és főleg a tisztviselők. Mert hiába nőnek ki a földből a hatalmas modern paloták és hiába vámak beköltözésre a most már elég szép számban sorakozó üres lakások, ha azt a horribilis jakbért, amelyet a háztulajdonosnak kérnie kell, hogy a számítását megtalálja, a saját keresetükből élő kis exisztenciák nem tudják megfizetni. A tisztviselőknek a legújabban megállapított lakbére Nyíregyházán pl. a VIII. fizetési osztályban évi 848, a VII.-ben pedig 1232 pengő. Ezzel szemben a háztulajdonosok a perifériákon és a régi házakban 400—600, a központban és uj házakban pedig 700—3oo, sőt 1000 pengőt is elkérnek atlag szobánként, vagyis az egész lakásért a tisztviselők lakbérének két-háromszorosát. A tisztviselőkre nézve tehát, akik ma sem költözhetnek társadalmi állásuknak megfelelő modern és hygienikus lakásba, a lakásínség még miiidig vigasztalanul súlyos. Egyedüli kivételt a katonatisztek képeznek, akiknek tudomásunk szerint a város megtéríti a lakbérkülönbözetet. Ami az építkezést illeti, amint látható, a vagyontalan és csak a keresetükre utalt emberek részére szintén elérhetetlen. Mikor jön vissza vájjon az a boldog békebeli idő, amikor a tisztviselők egy fillér vagyon nélkül, kizárólag a lakbérükre felvett amortizációs kölcsönből kulturigényüknek, társadalmi állásuknak és kényelmüknek minden tekintetbe* .negfelelő lakást tudtak épiteni maguknak?