Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-19 / 288. szám

Xyíryidél 1928. december 19. ^{ecessawe, ^\a\&ek C3^avácsoTi^ra ^aracjó un d\9a\üt>\e\é\)exv Tébolyda, vagy fegyház ? Ha egy peres ügyet a bíróság az összes biróságí fórumokon be­fejezte, akkor a befejezett ügyre jogászi nyelven azt mondják, hogy »res judicata.« A törvényileg be­fejezett ügy, ha csak valami rend­ellenességek nem történtek, többé nem kerülhet bíróság elé. Ha azon­ban egy ítéletről kiderül, hogy ha­mis bizonyítékok alapján iött létre, vagy hogy a bizonyítékok külső kényszer folytán nem voltak elő­terjeszthetők, abban az esetben a törvény ismer egy kiváltságos eljá­rást, s annak alapján megengedi, hogy a res judicata, ügy ujbói bí­róság elé kerüljön. Ezt a bírói el­járást újra felvételnek, revíziónak nevezik. Alig volt példa arra a világ judicaturájában, hogy bíró­ságilag elintézett ügyet azért vit­tek" volna bíróság elé újból, Tnert a perben eljáró bíróról kiderült volna, hogy a tárgyalás és Ítélet­hozatal idején tébolydába való vagy éppen fegyházba való volt. A Páris környéki békék tárgya­lásánál — megállapított tény — hogy az ítéleteket egyrészt hamis bizonyítékok alapján hozták, más­részt miután meg sem hallgatták a vádlottat, igy a vádlottnak mód­jában sem volt bizonyítékait bíró­ság elé tárni. Ebből a kettős in­dokból kiviláglik, hogy a hamis bizonyítékok fígyelemebevétele s a bizonyítékok előterjesztésének meg­akadályozása miatt előállana az a helyzet, hogy a Páris környéki bé­kék újrafelvételét, revízióját köve­teljük, ezzel a törvénynyujtotta jog­gal már nemcsak az elitéltek él­nek, de az elitéltek érdekében a világ éló lelkiismerete is megszó­lal és az ujrafelvé telt, a revíziót követeli. De amire még a világ igazság­szolgáltatási életében nem volt pél­da, a Páris környéki békékkel meg az a lehetetlennek látszó tény is megtörtént, hogy a békékkel, ezek­kel a tökéletlen »res judicatákkak kapcsolatban az is kiderült, hogy a tárgyaló és itéletfogamzó birák egyike, a tárgyalás és itéletfogai­mazás idején súlyos erkölcsi de­fektusban szenvedett, mert abban az időben, vagy tébolydába való beteg volt, vagy fegyházra érett fegyenc. Kiről volna szó másról, mint a Páris környéki békék kötése alkal­mával uralmon lévő Clemencau kormány pénzügyminiszteréről, aki­ről kiderült, hogy hazája kárára olyan deliktumokat követett el évek hosszú során keresztül, amelyekért először társadalmi jóindulatból egyenlőre tébolydába zárták, de ahonnan a megkárosított francia állam kiköveteli és fegyházba akar­ja záratni. Ez a botrányos tény ma nemcsak Franciaországot, ha­nem az egész világot foglalkoztatja. S ha a Páris környéki békék rab­tartói ezen tény alapján nem akar­ják ítéleteiket ujraf elvé tel, revízió alá vetni, akkor ezzel ujabb per­rendszerű bizonyítékot szolgáltat­nak arra vonatkozólag, hogy az ujabb bizonyítékok elől elzárkóz­nak s az emberiség érdekében szükséges és nélkülözhetetlen igaz­ság kiderítését erőszakos módon meggátolják. A Clemenceau kormány egykori pénzügyminiszter?, s a Páris kör­nyéki békék jogi diktátora csekk­csalásaival csak Franciaországot ká rositotta meg, s máris tébolydát és fegyházat mérnek rá, méltó bün­tetés gyanánt, hát kérdezzük, mit érdemel az, aki ilyen testi és lelki fogyatkozással azokat a Páris kör­nyéki békéket szövegezte, amelyek miatt koldus és nyomorult lett egész Európa. A Álig józan köz­véleménye, s a bűnben fogamzott békék szenvedő részesei nem té­bolydát és fegyházat követelnek, azok részére, akik az megérdemlik, hanem azt követelik, hogy az ujabb bizonyítékok s a kiderült tényállás alapján kimondassák a kiengesz­telő ujrafelvétel: a békerevizió!... Ryíregybáza az első vidéki város, ahol az nj kisegítő iskolai rendszert bevezettél — mondja Simon József szakfelügyelő A kisegítő iskolái Oinözéitk megelőzéséért is kftzáenek (A »Nyin,idék<< tudósítójától.) Lapunk többízben beszámolt már a pedagógiai köröket, de a szülő­ket meg jobban érintő kérdésről, hogy Nyíregyházán az állam kise­gítő iskolákat létesített. Ez a fon­tos iskolatypus itteni megvalósítása most már a végleges stádiumba ju­tott és hivatva van azon gyermeke­ket a kultura elemeivel megismer­tetni, kik kisebb szellemi képessé­gük miatt a normális gyermekek­kel haladni nem tudtak. Nem hülye gyermekek külön ok­tatásáról gondoskodott most a kul­tuszminisztérium, hanem csak olyan gyermekek különleges kiképzéséről akiknél egyéni oktatás utján az esetleges hibák kiküszöbölhetők. A jövő utja ezt a külön iskolatypust ugy fogja kialakítani, hogy a ren­des iskolákkal szerves egészben ma­radjon és csak akik itt sem képez­hetők ki, kerülnének a más, még különlegesebb elbírálás alá. Figyelmeztetés a tnerdti nagy premierünkre! A kultuszminisztérium megbízá­sából újra városunkban időzött Simon József orsz. gyógypedagó­giai szakfelügyelő, hogy a man­heimi rendszert, melynek ő Ma­gyarországon a megteremtője, megvalósítsa. E rendszernél ugyan­is a normális gyermektől elmaradt gyermekek előbb egy átmeneti osz­tályba kerülnek, mely a rendes is­kolával összefüggésbe marad. Ha a gyermek egyéni oktatás utján a tudásban előbbre haladt — hiszen sokszor csak szociális viszonyok, költözködés gondja, stb. azok — visszakerül a rendes iskolához. Ha pedig a gyermek szellemi éle­tében előfordulható valamilyen ki­sebb defektus miatt (rendesen a szülők alkoholizmusa, vérbaja stb. idézi elő) az átmeneti iskolában sem felel meg, még különlegesebb ! elbánásban kell őt részesíteni, ami azután csak kisegítő iskolákban történhetik meg. Ha itt sem talá­APOLLÓ A T ESZEDELEM Amerika nagy bravursieniáeiója TIM COY főtier«pléiérel. „There ii no aori expreatlve film Tkon thi«" (Nines ennél erőitbb film) — igy hirdette meg Amerika! — melyet COOLLEM •OORE: A KÖPENICKI HERCEGSŐ ci-t filmmel egyiaerre mutatunk be szerdán—OSÜtArtökÖS MM "n ', SV­BHBifflHfflB^ Á Ma, kedden ntoljára ROSE MARIÉ embervadAszht Egy Ofendőrőimeater ét egy szép leány acwel«e 10 fej esetben JOAN 6RAWF0RD a fówerepben ég a fény kísérő műso** CeAtSrtOkön katalmas bravúr filmje Szerdán TIM COY AVESZEDELEM Küzdelem a kínai láaidókkal 7 felranáiba*. ZE2J2& Köpenfcki hercegnő Egy szélhá»oanő vig kalandjai I felfoniaban Előadások keedeta: 6, 7 ém 9 órakor. lünk eredményt, akkor már gyógy­pedagógiai nevelő intézetre van szükség, amit laikusok hülyék in­tézetének is neveznek. Egyenlőre csak az első lépés valósult még meg Nyíregyházán, aminek érdekében Simon József szakfelügyelő Dr. Kovács László­val, az iskola orvosával végigjárta az ellemi iskolákat, hogy a tau_ lókat kiválogassa, kiknek van szük­nége ilyen speciális külön neve­lésre. Az evangélikus iskolában már Tügy sikerrel működött ez év már­ciusa ótaegy osztály, mosi pedig rumi ina és izr. elemi iskolákban nyílik meg a napokban egy-egy osztály, sőt Ruttkay Gyula kanonok és Tóth György igazgató nemes szivre és megértő lélekre mutató lelkesedése folytán a gör. kath. elemi iskolá­ban Is egy osztály megkezdi nem­sokára működését. Lapunk munkatársa a városhá­zán felkereste Simon szakfelügye­lőt, hogy felvilágosítást szerezzünk városunk ujabb pedagógiai intéz­ményeinek megalakulásáról és mit lehet várni az uj iskolatípustól. Si­mon szakfelügyelő legnagyobb örömmel állott rendelkeze'sünicre : Nem mulaszthatom el — kezdi & beszélgetést — hogy legelőször is rá ne mutassak Dr. Bencs Kálmán polgármester és Kardos István kul­turtanácsos nagy ós megértő áldo­zatkészségére, amellyel Dr. Ko­vács László orvosnak, az eszme felvetőjének a gondolatait magu­kévá tették és egyúttal lehetővé azt, hogy a jövő hét folyamán négy osztállyal az átmeneti iskola meg is kezdhesse tevékenységét. Az is­kola orvosával lefolytatott vizsgá­latok azt mutatják, hogy még to­vábbi kiépítésre lesz szükség, az állam pedig, mely az összes költ­ségeket fedezi, a maga támogatásá­val sietni is fog, hogy a hiányo­kat minél előbb eltüntethesse. Magyarországon Nyíregyháza az első, ahol az uj rendszert életbe léptettük és most Miskolc készül követni a város példáját. Miután az összes felekezetek iskoláiban egy­két ilyen átmeneti osztályt meg­szerveztünk, gondolni lehet az ön­álló kisegítő iskola megalakításá­ra, mely természetesen külön épü­letben lenne elhelyezve átmenetet alkotva az átmeneti osztályok ré­vén a normális iskolához, másrészt előkészíti a gyógypedagógiai ne­velő intézet útját. Ez utóbbi érdekében már tavaly Dr. Hvol Károly miniszteri ta­nácsossal lent jártunk Nyíregyhá­zán és megbeszélést folytattunk a város megértő vezetőjével, hogy adjon területet, ahol az állam épít­kezhessen. Remélni lehet, hogy a következő évi költségvetésbe már be is állítanak erre a célra megfe­lelő összeget és ekkor újból felve­szi a kultuszminisztérium a támo­gatások fonalát. Egyébként felhasználtam az it­teni tartózkodásomat, hogy a hely­beli kerámiai üzemben nem tud­nék-e néhány tehetséges siketnéma tervezőművész tanítványainkat el­helyezni; kik valóságos szobrászi képességekkel vannak megáldva és a mai szomorú viszonyok között kőfaragóknak volíak kénytelenek elmenni. Pedig az egészségökne is nagyon hátrányos, mert a kőfara­gás a legegészségtelenebb mester­ségek egyike. Sajnos, mint értesül­tem, itt tervezéssel nem foglalkoz­nak és most Mezőtúrra utazom, hátha ott, ahol a népies iparművé­szet elég magas fokon áll, megfe-

Next

/
Thumbnails
Contents