Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-13 / 258. szám

Nyíregyháza, 1928. november 13 * Kedd XLÍX. évfolyam. 258. szám £!6t!s»t*cl érmk h*!y!>*r «s vMtfewt Mra 8'80 pangO. N«9y*d*vro BMbltviMKtoMk év twitátoMl! %3»k WRWfl a 7-60 pangó. I Köeserí asgedraény. I FsiaSSs ssa^s^i&anusjss ssas^^ííaKs^aasft Alakította JÓBA ELEK FSuerkMita : Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. u»rkMsi« : VERT8E K. ANDOR. Szarkasztflaég é* kiadóhivatal: 3ZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Talafon szám 139. Postachaqu* ! Kéziratokat nam adunk viasza. ••HilMHigMgi Molnár János sárospataki felsőházi tag tegnap délután Nyíregyházán, a Bessenyei téren össze­esett ás mire kórházba vitték, meghalt érkezett Nyíregyházára titkára ki- j séretében és résztvett a délelőtti gazdagyülésen, valamint az azt kö­vető társasebéden. Ebéd után tit­kárával a Bessenyei-téri állomásra ment, ahol fölakart szállni a villa­mosra, hogy hazautazzék Sárospa­takra. Amint föltette lábát a lép­csőre, hirtelen perdült egyet és összeesett. Titkára nyomban érte­sítette telefonon a mentőkei. akik néhány perc múlva megé^ejSeK és az eszméletlen állapotban lévő Mol­nár Jánost az Erzsébet-kórházba vitték. Amikor azonban a hord­ágyat levették a kocsiról, Molnár János kilehelte lelkét. A titkár nyomban értesítette az elhunyt családját, majd intézke­dett a városi Üzemi Részvénytársa­ság utján, hogy Molnár János holt­testét hazaszállítsák Sárospatakra. Carrabbas olasz falut a láva teljesei eltemette áz Etna kitörésének ereje még mindig nem csökkent (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A tegnapi impozáns gazdagyii­Iésnek szomorú szenzációja, hogy egyik résztvevője, a 71 esztendős Molnár János sárospataki gazdál­kodó ,felsőházi tag délután fél 4 órakor a Bessenyei-téren hirte­len összeesett és mire a mentők a kórházba szállították, meghalt. Az esetről tudósítónk a követke­zőkben számol be: Molnár János vasárnap reggel Az Etna kitörése tovább tart. Az a lávatömeg, amely egy betonhid­nál elöntötte a catania—messinai vasutvonalat, tovább kúszik a ten­gerpart felé. Carrabas községet a lávafo­lyam teljesen betemeti, ugy, hogy holnapra már teljesen eltűnik a láva alatt. A Carrábas közelében fekvő Strada községet szintén teljesen ki kellett üríteni. Nunziatánál változatlan a helyzet. A borús időjárás megakadályozza az Etna fölötti további földerítő repüléseket. A katonaság folytatja a veszedelmeztetett helységek kiürí­tését. Az Etna-obszervatórium ve­zetője, aki megfigyeléseket tett a főkráter fölötti repülőutján, kije­lentette, hogy semmiféle jele nincs annak, hogy a kitörés ereje a közeljö­vőben csökkenni fog. rázuditva a hegyet. Körülbelül 80 nagy kitöréséről emlékezik meg a történelem. Lu­cilius Aetna c. költeményében há­rom nagy erupciót említ. Thuky­dides azt irja, hogy a Krisztus előtti VIII. és V. században nagy pusztításokat okozott. Az ókorban a legnevezetesebb kitörése 475-ben és 396-ban volt, amikor a láva le­folyt a tengerbe is. A középkori kitörések közül a legnevezetesebbek 1169-ben, 1329-ben és 1381-ben történtek. Az újkori kitörések krónikájában a leggyászosabb esztendők a követ­kezők : 1669, amikor a Monti Rossi krátercsoport keletkezett és Catania egyrésze elpusztult, 1830., 1852, 1865, 1879, 1886, 1892, 1899, 1908, 1910, 191I, 1914, 1918 és 1923. A XVIII. században 16, a XIX. században 19 Komo­lyabb kitörés történt. 1908 áprili­sában a Valle del Bove felső szélén egy kilométer hosszú és 20—50 m. széles hasadás keletkezett, amelyből 17 órán keresztül lávafolyam öm­*lött ki és 5 kilométeres utat tett meg. 1910 márciusában 23 uj szakadék keletkezett. Ugyanakkor a legnagyobb kráterből 10 km.­nyire ömlött a láva. 1911-ben 170 kis szakadásból tört elő a láva 5 km. hosszú vonalon. 1923-ban 10 kilométeres szakadék támadt és a belőle kifolyó láva több községet elpusztított. A kitörésekkor felszínre kerülő lávatömeg mennyisége külömböző. Kiszámították, hogy egy történelem előtti időben támadt kitörés al­kalmával 1000 millió köbméter lá­vát dobott ki az Etna, nyomai Randazzo vidékén most is meg­találhatók. Az 1669. évi kitörés láváját 989 millió köbméterre be­csülik. 1908-ban valamivel több, mint 500 millió köbméter láva szakadt ki. A tűzhányó állandó tu­dományos megfigyelésére a kup lábánál, 2942 méter magasságban observatórium van, a Casa Etna. Paté, Germain-Martin és Francois Poncét. Doumergue elnök intézkedésére a kabinetiroda nyomban elkészí­tette a kinevezési okmányokat és a köztársaság elnöke még a késő éjszakai órákban aláirta az uj Poincaré-kormány kine­vezését.' amelyről szóló kéziratok a hiva­talos lap hétfői számában már meg fognak jelenni. A legfonto­sabb változás az uj kabinetben az, hogy Poincaré kormánya a ra­dikálisok kizárásával a jobboldali és középpártok képviselőiből ala­kult meg. A nemzeti egység kormányá­ból a republikánus koncentrá­ció kormánya lett. Poincaré maga lemondott a pénz­ügyminiszterségről, hogy minden munkaereét a Németországgalmeg induló tárgyalások vezetésére for­díthassa. Kimaradt az uj kormányból Herriot, a francia parlament egyik vezéralakja, Sarraut belügyminiszter és Queuille; földmivelésügyi miniszter, akik mindhárman a radikális párt kép­viselői voltak, helyettük Tardieu és Hennessey kapták meg a bel­ügyi, illetve földmivelésügyi tár­cát. Az uj francia kormány csütörtö­kön mutatkozik be. Vasárnapi labdarugó eredmények: Debrecenben: Nytve—DTE 2:0 (0:0). Nyíregyháza: Nykise—Buse 5:1 (2:1). Rapid—Ferencváros 5:3, fél­időben 3:2) . Nemzeti—Somogy 0:0. Újpest—Wiener Sc. 6:2, félidő­ben 3:1. Ferencvárosi tartalék—Józsefváros Turui 3:2, félidőben 2:0. II. oszt. liga bajnoki mérkőzések: Józsefváros—Terézváros 1:1. Húsos—Erzsébetváros 6:2, félidő­ben 0:0. Bak—Soroksár 0:0. Hungária—Vasas 8 :o, félidő 3 :o. Bástya—Kispest 2:1, félidő­ben 0:1. Sabária—Budai 33-as 0:0, Szom­bathely, Békéscsaba—Délészak 3:1, fél­időben 2 :o. Pécs Baranya—Vac Fc. 6:2, fél­időben 3:!. Miskolcon Atilla—Bocskay 7 :o, félidőben 0:2, Magyarország—Ausztria 10-ik boxviadal 8:8. Pozsonyban Bratislava—III. ke­rületi Fc. 2:2, félidőben 1 :o. Rómában Olaszország—Ausztria 2:2, félidőben 2:2. Rákospalotán Kanizsa Fc.—Rá­kospalota 3:3, félidő 2:1. Újpest'—Nemzeti 513, félidő­ben 2:0. Az Etna viharos múltja. Szicília keleti partján már mesz­sziről kimagaslik a föld egyik leg­nagyobb működő tűzhányója, az Etna. A vulkán kúpja 40 kilomé­ter átmérőjű alapon terül el és 3000 méternél magasabb a ten­ger szine fölött. 1886-ban 3313 méter magas volt, 1 900-ban pedig csak 3274 méter. A tűzhányó szabálytalan, vagy 200 mellékkráterrel elidomtalani­tott kolosszus, amelyet 2800 méter magasságban óriási plató zár el és ezen emelkedik ki a főkráter — majdnem örökké hófödte, füs­tölgő kúpja. Keleti oldalán óriási lávahegyfalak emelkednek; ma­gasságuk 600 és 1200 méter kö­zött váltakozik. Köztük húzódik a hires Valle del Bove, a Bika völ­gye­Már a görög világ legendákkal szőtte körül az Etriát. Pindaros és Aeschylos hagyta reánk azt a mon­dát, hogy az Etna az a hegy, a mellyel Zeus végre leverte Typhont az őskori borzalmas szörnyeteget, Csütörtökön mutatkozik be az uj francia kormány Herriot és három radikális minisztertársa kiesett a kabinetből ? A francia kormányválság vasár­nap véget ért: a késő éjszakai órákban Poin­caré, a dezignált miniszterel­nök megjelent a köztársaság elnökénél és előterjesztette a kabinet névsorát. Ez a névsor a következő: Miniszterelnök: Poincaré. Igazságügy: Barthou (republi­kánus). Külügy: Briand (republikánus szocialista). Hadügy: Painlevé (republikánus szocialista). Tengerészetügy: Leygues (bal­oldali republikánus). Pénzügy: Chéron (republikánus szenátor). Légügy: Laurent Eynac (balol­dali radikális.) Kereskedelemügy: Bonnefons (republikánus demokrata). Mezőgazdaság: Hennessey (re­publikánus szocialista). Belügy: Tardieu (baloldali re­publikánus). Közoktatásügy: Marraud (szo­ciálradikális). Megszállott területek: Anterion (szociálrepublikánus). Középitésügy: Forgoet (szociál­republikánus). Gyarmatügy: Maginot (demo­krata). Munkaügy: Loucheur (baloldali radikális). Államtitkárok lettek: Oberkirch, Egyes szám ára 16 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents