Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-11 / 257. szám

JNÍYÍRYIDÉK. 1928. november 11. GYAP JUHARISNYÁK BÉLELT KEZTYÜK PULLOVER KÜLÖNLEGESSÉGEK FARAGONAL előbb és minél tágabb hatáskörrel a kerületi képviselőséget s has son Oda, hogy — mint ma, ugy máskor is találkozhasson ez a szövetkezeti 'érdekeltség természetszerű vezéreivel. [ Ezek titán bátor leszek pár szóval ismertetni azt a közvetlen célt, mely a mi kedves vendégeinket hozzánk vezérelte. A hitelszövetkezetek válsága. A közelmúltban lezajlott válságos évek hitelszövetkezeteinket nehéz helyzetbe sodorták. Elértéktelenedett a pénz; az üzletrészek, betétek tönkrementek; uj üzletrész, Uj betét nem igen jön a helyükbe s viszont azonban mind égetőbbé válik a mezőgazdasági |és kisipari termelés érdekében a szükséglet, hogy a falusi kjsbirtok'osság, a kisgazda, kisiparos Olcsó és gyors hitelhez juthasson s ezúton gazdasági fellendülése elérhető legyen. Elég ha utalok arra a sok százezer törpebirtokosra, kiket a földbirtokreform íöldhöz juttatott, de kiknek helyzete kellő mezőgazdasági hitel nélkül olyan mint a nyiri homok eső nélkül, reménytelen és eredménytelen. i Erre fc célra szinte természetszerűleg vannak hivatva a hitelszövetkezetek, mert ők használhatják fel legjobban a kisemberek egyesitett erőit; az ő részükre van biztositva a bélyeg és illetékmentesség; altruista az üzleti g felfogásuk s azzal a helyzeti előny i nyel is birnak, hogy ők ismerik § legjobban a falusi emberek egyéniségét (és hitelképességét. Ámde ez a cél csak a régi s veszendőbe ment szövetkezeti üzleti tőkék helyreállításával lehetséges, mert kellő üzleti tőke nélkül természetszerűleg nincs és nem íehet olcsó és nagyobb mérvű hitel sem. Hiszen láthattuk a közelmúltban, hogy a bankok majdnem évente emelték többszörösére részvénytőkéjüket. Támogassuk a szövetkezeteket. Ennek ftz uj üzleti tőkének a megteremtésében támogat bennünket nz állam, támogathat a tör vényhatóság közpénzek elhelyezésével, tie legelsősorban azonban mégis csak magunkon kell, hogy segítsünk, uj üzletrészek jegyzésélvei s uj betétek elhelyezésével. Ilyen indokból kívánta megvalósítani szövetkezeteink ez év juniusi kongresszusa ezt az országos propaganda utat, mely Schandl Károly öméltóságát ma közzénk hozta. Elnök ezután üdvözli a vendégeket és a közgyűlést, majd felkéri Schandl Károly vezérigazgatót oeszéde megtartására A hagy tetszéssei fogadott megnyitóbeszéd után Schandl Károly emelkedik szólásra és a következőket tnondja: Schandl Károly beszéde A Szövetkezeti mozgalom a kisemberek mozgalma. Nem öncél, nem haszonra törekvő, hanem altruisztikus s a tömegnek, a kis embernek (Sorsát akarja tűrhetővé tenni. t Szabolcsvármegye szövetkezeti mozgalmának vezérkara önzetlenül áll az ügy szolgálatába, reméljük, hogy ennek a munkálkodásnak ínég is lesz az eredménye . A földműves és kisiparos sorsa szoros kapcsolatban áll Magyarország sorsával. Velük áll, vagy bukik az ország. Ezt lehetetlen szem elől téveszteni . Agrár válság előtt állunk. Kilátásaink nagyon szomorúak:. A római nemzetközi statisztikai hivatal megállapításai szerint Magyarország első azok között az államok között, amelyek legnagyobb részben gabonatermelésre rendezkedtek be. Amig tehát más államok könynyen elviselhetik azt, ha a gabona értékesítésének világversenyében le maradnak, addig Magyarországot egy ilyen vereség létalapjában támadja meg. Ez a világverseny kihat a magyar falu sorsára is, amelyről beszélni akarok, s meg akarom mutatni a kivezető utat ebből a szomorú helyzetből. A legnagyobb magyar legkisebb tisztelője vagyok s az ő optimizmusával és megbízásával akarok nekimenni az akadályoknak. A világverseny oka az, hogy a háborús államok győztesei növelték területeiket és intenzivebbé tették termelésüket. Kanada már áttért a minőségi termelésre, ma már a kanadai buza hírével tele van a világ. A mi részünkről a Székács és Eszterházy-féle magnemesitő törekvések szoros kapcsolatban állanak a magyar búzának a világversenyben való ^részvételével. Ez a buzanemesités egy nagy haditervnek az előkészitője. Cansas Cityben összeültek kongresszusra a világ gabonatermelői, ahol megvitatták haditervüket. A harc Európa piacaiért folyik. Látható tehát, hogy egy óriási mindent átfogó világkartell van alakulóban, amely meg fogja fojtani a magyar termelést, ha idejében nem álljuk útját. Európában négy búzaexport állam van, közöttük első Magyarország. Románia alig jöhet számításba, de ebből élnek Jugoszlávia és Bulgária. Látható tehát, hogy a kartell először ellenünk fog törni. S a szabolcsi burgonya is kapcsolatban van ezzel a kérdéssel. Ugyan is bizonyos láthatatlan demarkációs vonal alakult körülöttünk, amelynek végső pontjai Prága, Linz, Buchs és Milánó. Sajnos, hogy ezt a demarkációs vonalat is áttörte a világverseny fronttámadása. A laplatai kukorica áttörte e vonalat és megjelent a magyar piacon. Még ennél is megdöbbentőbb, hogy a Magyar Hét-en 50 vagon lengyel burgonya íotott be a magyar fővárosba s ezt a lengyel burgonyát drágábban vásárolták, mint a szabolcsi burgonyát. Ezt a frontáttörést a szabolcsi gazdák zsebe fogja meg érezni. Olaszországban Mussolini harcol az olasz buza nemesítéséért és többtermeléséért. 65.000 gazdát gyűjtött össze Rómába, jutalmakat osztott szét közöt tük. Ezt a propagandát addig fogja folytatni, amig Olaszország meg hem termi azt a 1 5 millió métermázsa búzát is, amelyet eddig még importálni kénytelen. Ausztria is arra törekszik, hogy mezőgazdasági tekintetben függetlenítse magát. Ez évben is 40 millió schillinget fordítottak mezőgazdasági beruházásokra. Négy-öt év múlva elveszíthetjük az osztrák piacot is. A csehek vámokkal igyekeznek a maguk termelési eredményeit megvédeni. Eddigi exportpiacainkat meg kell tehát tartanunk. Találkoztam Reviczky László tábornok úrral, akiről Szabolcsvármegye főispánja azt mondotta, hogy amilyen jó katona volt a harctéren, éppen olyan jó gazaa most a maga földjén. Arra kell tehát törekednünk, hogy a magyar gazda fölvehesse a versenyt a külfölddel. A minisztérium egy versenytermelési programmot dolgozott ki, amely előkészület lenne a nagy világverseny harcaihoz. Ehhez a harchoz azonban a magyar gazdának nincs muníciója, nincs forgótőkéje. A magyar mezőgazdát elkeli látni nyugodt, biztos forgótőkével, amely mellett eredményesen gazdálkodhat. Én nem akarok Szabolcsból pénzt elvinni, én hozni akarom ide a pénzt. (Élénk taps és éljenzés.) Én nem az OKH érdekében jöttem ide, mert ha az OKH érdekében akarnék cselekedni, akkor nyugodtan ülnék otthon a Karosszékemben és pipáznék. Én beutazom Csonkamagyarország összes vármegyéit, mert erős községi és körzeti szövetkezeteket akarok teremteni, amelyek alapjai legyenek a magyar mezőgazdálkodásnak. Menjünk csak vissza a nyolcvanas-kilencvenes évekbe, amikor 6 forint volt a buza, olcsó volt a tengeri, de pénzt csak magánkölcsön alakjában kaphatott a gazda fullasztó uzsorakamat mellett, drága volt a hitel, export alig volt s ennek a gazdálkodásnak eljött a következménye, lassanként tönkrement a birtokos osztály, dobra kerültek a nemesi kúriák, a falu népe elsorvadt s egymást érték a licitációk. De mégis volt exportunk, a magyar vért, a drága magyar 'munkaerőt exportáltuk Amerikába, viszont Amerika ontotta hozzánk olcsó tengerijét. Ekkor jött Károlyi Sándor gróf és liéhány lelkes férfiúval megindította &z önzetlen önsegélyen alapuló Szövetkezeti mozgalmat, amelynek csakhamar meg is lett az eredménye. A kilencszázas években már élénk gazdasági vérkeringés indult meg a falvakban s ez a fejlődés tartott egészen a háborúig. t Ma még nincs itt a katasztrófa, még egy ideig nézhetjük karba tett kezekkel az eseményeket, de 8—10 év múlva menthetetlenen leszünk. Én is ugyanazt a receptet választom, amelyet gróf Károlyi Sándor: az önsegélyen alapuló önzetlen szövetkezeti mozgalmat, amelynek kísérője a ' szótartás, hűség és összetartás. Én tiem vagyok megelégedve a mai mezőgazdasági hitellel, amely 10 jszázaléknál magasabb kamatot szed. Én le akarom szállítani a szövetkezeti kamatlábat! (Élénk taps és éljenzés.) A szövetkezeti üzletrészt kell megerősíteni. Ez a mozgalom célja és ettől függ a magyar mezőgazdaság lellendülése. Nem igaz az, hogy az állam agyontámogat bennünket. Jelenleg 116 millió az OKH forgótőkéje 6 ebből az állam 10 millió üzletrészt jegyzett le. Pedig az állam, ha valamire szüksége Van, akkor az OKH-hoz fordul. Az OKH és a kötelékébe tartozó '2500 hitelszövetkezet jegyezte & legtöbb hadikölcsönt. — 400 millfó aranykoronát. — De ezekkel a papírokkal nem spekulált, ezek nem kerültek ki a tőzsdére, hanem ott maradtak a szövetkezetek pénzszekrényeiben. Amikor a forradalom által tönkretett országot ismét talpra akarták állítani, az állam megint az OKH-hoz fordult s igénybe vette megmaradt alaptőkéjét. Oroszországot kivéve az öszszes államok a magántulajdon alapján állanak. De ez j a jogrend csak addig lehet I szilárd, ha a legkisebb embe; reket megmentik a nyomortói és kétségbeeséstől. Németország 400 millió pengő vei támogatta hitelszövetkezeteit. Franciaország Szintén több millió pengőt áldozott a szövetkezeti célra, legutóbb pedig egy milliárd pengő kamatmentes kölcsönnel segítette szövetkezeteit. Ezzei szemben az OKH sem szubvenciót, sem kamatmentes pénzt hem kap. Hány ezáz millió lirát bocsátott eddig Mussolini az olasz korporációk (szövetkezetek) rendelkezéisére s ennek dacára tavaly kényA természetes gyomor és bélfisztifó hatása páratlan. I AZ IqmáHdlt ne tévcsszs össze másfajta keserűvizzel I Kap&aíó mindenütt kis és Miy Ivefta. Sefeiaíter kiMÍUlat Komárom. keserűvíz