Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-07 / 253. szám

JSíyíryidék. 1928. november 7. beteggondozó tanácsadó. Kell lennie egy helynek, ahol a bajba­jutott vagy a fenyegető bajt el­kerülni óhajtó ember enyhülést, segítséget találjon, itt székelne a hatósági orvos, amidőn a község szegényeit gyógyítja, itt rendez­hető be az orvosi tanácsadó, mely az iskolás gyermekek egészségét el lenőrzi, ide jöhet a fogászati mű­hely, ahol a gyermekkorban, már hatósági segítséggel "helyrehozzák a rossz fogakat; itt rendezhetünk be egy-két szobát a szülőnők szá­mára, akik a megfelelő tisztaságot nem t udják otthon maguknak biz­tosítani, ide juthat be minden társadalmi jótékonysági munka, itt oszthatók el az adományok, itt in­tézhető a gyermeknyaraltatás, itt tarthatók a felvilágosítást szol­gáló népszerű egészségügyi elő­adások. íme, milyen sokféle tennivaló. Most jön a harmadik ellenvetés: mindez ám pénzbe is kerül! Ez is igaz. De azt kell mondanunk: sok munka, ami itt kell hogy follyék, amúgy is folyik már, de rendet­lenül és drágán. Rendszeressé téve olcsó lesz az. A községek pedig a kis intézetek munkája révén na­gyon sok kiadástól szabadulhatná­nak. Gondoljunk csak a beteg­ápolási költségekre, ami bizony sok esetben elkerülhető lenne, a baj korai felismerésével. Igy válik az egészség óvása jó tőkebefek­tetéssé, amely meghozza a ka­matait a terhek csökkenésében. Ezért örüljünk, ha azt halljuk, hogy valahol az egészségnek uj háza épül! Séta a Magyar Hét nyíregyházi kirakat­versenyén i. (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Százakra menő közönség hul­lámzik esténként a fényes kira kaiok előtt, amelyek a Magyar Hét versenyén a nyíregyházi ke­reskedők ötletének, áldozatkész­ségének beszédes tanúi. A kira­katokat a szakszerűség és művészi hatás, valamint a Magyar Hét sajátos követelményei alapján el biráló zsűri tegnap este fejezte be sétáját. Nyomukban mi is be­jártuk a fényesen kivilágított ut­cákat, hogy megálljunk főképpen azok előtt a kirakatok előtt, ame Iyeket nem egy helyütt az utca közepéig tömörülő sokaság cso­dál meg. A Luther Háztól indulunk utunkra. Ennek a háznak ormán nemzetiszínű zászló hirdeti, hogy Magyar Hét van. Sajnos más épületen nem látjuk, hogy tulajdonosa el­rendelte volna a háromszínű zászló kitűzését. E tekintetben bizonyára a ren­dezés is tehetett volna valamit. A Luther Ház környékén erős szavú rádió zeng-bong, sokszor azt hinnéd, hogy grammofon. A Mihalik-üzem szólaltatja meg erős és abszolút szelektio készü­lékét és a kapualjban elhelyezett hangszóró kiált jó messzire. Az első versenyző kirakat, amely itt megállásra késztet Krecsák Jó­Ma, kedden utoljára EDGÁR WALLACE könyvben i» megjelent bűnügyi regénye A sárga Mefisztó Izgelmas bűnügyi r«gény 9 lelvonásban és ts g-ggyoqé fejttérő m Sxardan Csütörtökön SZIGORÚAK FEUBŐTTEUCJSEttl ÜSSjBI ^ijtaíl-i^ iv«MÍWg#' világtiúfi regénye filmen THESESE M-AQÜIM (A néma vádló) LINA MANES és HANS SCHELTON a főszerepekben 2 falia ma t buHeark. Előadások kezdete: í, 7 ét I «*aVer. zsef uri divatüzletének fővárosi elegánciáju kirakata, amelynek szí­nes, szép magyar mellénykéjét sokan megcsodálják. Kmotrik Gyula kezemunkájának magyaros remeke. Magyarruhás legény áll Neumann József fűszer és csemege üzletének kirakatában. Fehér hát­térből a rubin fényéve/ égnek az ízlésesen elhelyezett likőrös pa­lackok. Kockacukor betűk hirde­tik: »Csak magyar árut kérj !« S nemcsak a daliás csikóslegény, habfehér gyolcsban, vállán nemzeti színű szalaggal hirdeti, hogy ma­gyar áru van a kirakatban, hanem hirdeti S. pompás likőrök magyar márkája, a magyar cukorgyár hó­fehér kristálykockája és az üzlet­tulajdonos becsületes törekvése, amely a magyar áruk megismerte­tésére irányul. A Glück-féle könyvesbolt ki­rakatában a magyar címer iskola­festék gombból van kirakva. Rajz­szögek határolják Magyarországot a főváros, Budapest egy cinóber festék. A másik oldalon Lenhorn Ignác üzlete előtt időzünk. Tuli­pános tábla hirdeti a magyar áru­kat. Egy miniatűr gyár van előt­tünk, a budai Goldberger-féle tex­tilgyár, előtte kis kocsik tele kész árukkal'Most újra átsietünk a má­sik oldalra, ahol állandóan nagy sokaság lepi el az utat. Itt van az Ungár-cég impozáns művészi ha­tású kirakata, szin és forma ötle­tesség, magyarság, magyar áru, magyar miliőben, ez jellemzi a megcsodált, minden elismerést megérdemlő kettős kirakatot. Hó­fehér kelengye ragyog az egyik részben. A magyar alföldi tájak hangulatát varázsolja oda a forgó , vitorláju fehér szélmalom, a fehér szélmalom, a fehér fák, virágok, lombok, fehér házikó. A tisztaság kellemét árasztó hűs fehérség fé­nyesedik ebből a kirakatból. A fehér ház ablaka három kristály­kocka, amely a szinek egész szi­várványskálájában játszik, olyan effektusokkal, amelyeknek szépsé­ge talán órákon át le tudna bi­lincselni. A kirakat másik része a magyar szines kelme és selyem apotheozisa. Két hatalmas piros tulipán szimbolizálja itt a Magyar Hét akciójának nemzeti vonását. Grafikonok, statisztikai tabellák, epigrammok visznek a kirakatba felvilágosító, oktató, gondolkod­tató elemeket az artisztikum fé­nye, szine vonalhatása mellett. A kirakatverseny egyik legszebb pro­duktuma az Ungár-cég áldozat­tól vissza nem riadó, imvenciózus kirakata. Sétánkat holnap folytatjuk to­vább. November elején mc|nfílih Sipos Géza cukrászdája * r^m kslh. bérpalota Bsthlen-utcai frontján. Az egészség háza Azegészség kérdései iránt örven­detesen megnőtt az érdeklődés mindenütt az országban. Nem csodálható ez egy percig sem, hi­szen van-e még egy kérdés, amely ennyire általános és mindenkit ér­deklő? Van-e még egy dolog, a melyre idők múlásától, körül­mények változásától egyaránt függetlenül állana az az igazság, ami az egészségre, hogy ez a leg­nagyobb, a legfőbb jó a földön?! Az egyes ember boldogtalan, ere­jében, értékében csökkent, ha be­teg, mert hiszen az élet örömei­nek 'élvezete, a megelégedettség és boldogság, csak akkor képzel­hető el, ha egészségesek vagyunk, ha erőnk teljében érezzük magun­kat és ha dolgozni képesek va­gyunk, csak akkor érünk igazán valami.t Aki nem bir dolgozni, bár ha akar: szerencsétlen ember az mindenképpen. A nagy ösz­szesség pedig, a társadalom, szin­tén nem tudja nyugodt életét élni, nem tud fejlődni, ha a közegész­ségügy állapotai megromlottak. Hiszen, ha nagy járványok pusz­títanak, vagy ha más egészséghá­boritás fenyegeti azt a társadal­mat, akkor rengeteg erő és ener­gia kell, hogy a védekezésre for­díttassák, ami pedig más célokat szolgált volna. Ma már ezek az Igazságok ezernyi apró részleteik­kel együtt, mindjobban világos­sá válnak az emberek előtt, — és nem lehet csodálni, hanem csak nagy-nagy örömmel tudomá­sul venni azt a tényt, hogy sok helyütt, egész apró községekben, városkákban felmerült a gondolat az egészségügy intézményes vé­delmének. Minek ez ? — kérdezhe­tik többen, hiszen az egészség­ügy védelme állami és hatósági feladatos azt törvény irja elő, mi­nek tehát ilyen mozgalom ? Erre azonban könnyű a felelet. Valóban, mintaszerű törvényeink vannak a közegészségügy védel­méről és az egyéni egészség óvá­sáról, a hatóságok meg is teszik a magukét, hogy ezek a törvények élő valóság erejével hassanak és vigyenek közelebb a célhoz ben­nünket. Ámde a törvény még nem minden és az eszközök vége­sek, amelyek a hatóságok rendel­kezésére állanak. Az uj mozgal-. maknak legnagyobb részt az a céljuk, hogy a hatóságok mel­lett még a társadalom elszórt erőit is egyesítsék és ennek a kö­zös munkának hajlékot teremtse­nek Az egészségnek eme házai pedig, ahol a hatóság és társa­dalmi tevékenység együttesen szolgálja az egészség javítását, —­megtestesülései eme mozgalomnak Mi lehet a munkája egy kis intéz­ménynek ott, ahol a közegészség­ügyről a hatóság már úgyis gon­doskodott majdnem mindenről? — kérdhetik újból a kétkedők és akadékoskodók. Nos, feleletül ír­juk le csak nagyjában egy lyen kis «egészség háza» tervét, pl. egy nagyobb községben, vagy ki­sebb városban, ahol sem kórház, sem egyéb olyan intézet, amely a közegészségügyet a közvetlen ve­szedelem nélkül is állandóan szol­gálná, nincsen. (Pedig be kell vallanunk, sok hely van még ilyen). Lássuk csak: pár szobás épületben már biztosithatunk egy kis mentő- és első segélynyújtó állomást, beteg elhelyező szobát, ahonnan a megfelelő eszközök segítségével a sürgős ellátást igény lő betegek kórházba küldhetők, azután egy kis elkülönitőt, ahol pár járványos beteg ápolható, ha szükség van rá. Egy ilyen kis házban helyet kap az Anya- és csecsemővédő intézet és a tüdő-

Next

/
Thumbnails
Contents