Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)
1928-11-07 / 253. szám
JSíyíryidék. 1928. november 7. beteggondozó tanácsadó. Kell lennie egy helynek, ahol a bajbajutott vagy a fenyegető bajt elkerülni óhajtó ember enyhülést, segítséget találjon, itt székelne a hatósági orvos, amidőn a község szegényeit gyógyítja, itt rendezhető be az orvosi tanácsadó, mely az iskolás gyermekek egészségét el lenőrzi, ide jöhet a fogászati műhely, ahol a gyermekkorban, már hatósági segítséggel "helyrehozzák a rossz fogakat; itt rendezhetünk be egy-két szobát a szülőnők számára, akik a megfelelő tisztaságot nem t udják otthon maguknak biztosítani, ide juthat be minden társadalmi jótékonysági munka, itt oszthatók el az adományok, itt intézhető a gyermeknyaraltatás, itt tarthatók a felvilágosítást szolgáló népszerű egészségügyi előadások. íme, milyen sokféle tennivaló. Most jön a harmadik ellenvetés: mindez ám pénzbe is kerül! Ez is igaz. De azt kell mondanunk: sok munka, ami itt kell hogy follyék, amúgy is folyik már, de rendetlenül és drágán. Rendszeressé téve olcsó lesz az. A községek pedig a kis intézetek munkája révén nagyon sok kiadástól szabadulhatnának. Gondoljunk csak a betegápolási költségekre, ami bizony sok esetben elkerülhető lenne, a baj korai felismerésével. Igy válik az egészség óvása jó tőkebefektetéssé, amely meghozza a kamatait a terhek csökkenésében. Ezért örüljünk, ha azt halljuk, hogy valahol az egészségnek uj háza épül! Séta a Magyar Hét nyíregyházi kirakatversenyén i. (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Százakra menő közönség hullámzik esténként a fényes kira kaiok előtt, amelyek a Magyar Hét versenyén a nyíregyházi kereskedők ötletének, áldozatkészségének beszédes tanúi. A kirakatokat a szakszerűség és művészi hatás, valamint a Magyar Hét sajátos követelményei alapján el biráló zsűri tegnap este fejezte be sétáját. Nyomukban mi is bejártuk a fényesen kivilágított utcákat, hogy megálljunk főképpen azok előtt a kirakatok előtt, ame Iyeket nem egy helyütt az utca közepéig tömörülő sokaság csodál meg. A Luther Háztól indulunk utunkra. Ennek a háznak ormán nemzetiszínű zászló hirdeti, hogy Magyar Hét van. Sajnos más épületen nem látjuk, hogy tulajdonosa elrendelte volna a háromszínű zászló kitűzését. E tekintetben bizonyára a rendezés is tehetett volna valamit. A Luther Ház környékén erős szavú rádió zeng-bong, sokszor azt hinnéd, hogy grammofon. A Mihalik-üzem szólaltatja meg erős és abszolút szelektio készülékét és a kapualjban elhelyezett hangszóró kiált jó messzire. Az első versenyző kirakat, amely itt megállásra késztet Krecsák JóMa, kedden utoljára EDGÁR WALLACE könyvben i» megjelent bűnügyi regénye A sárga Mefisztó Izgelmas bűnügyi r«gény 9 lelvonásban és ts g-ggyoqé fejttérő m Sxardan Csütörtökön SZIGORÚAK FEUBŐTTEUCJSEttl ÜSSjBI ^ijtaíl-i^ iv«MÍWg#' világtiúfi regénye filmen THESESE M-AQÜIM (A néma vádló) LINA MANES és HANS SCHELTON a főszerepekben 2 falia ma t buHeark. Előadások kezdete: í, 7 ét I «*aVer. zsef uri divatüzletének fővárosi elegánciáju kirakata, amelynek színes, szép magyar mellénykéjét sokan megcsodálják. Kmotrik Gyula kezemunkájának magyaros remeke. Magyarruhás legény áll Neumann József fűszer és csemege üzletének kirakatában. Fehér háttérből a rubin fényéve/ égnek az ízlésesen elhelyezett likőrös palackok. Kockacukor betűk hirdetik: »Csak magyar árut kérj !« S nemcsak a daliás csikóslegény, habfehér gyolcsban, vállán nemzeti színű szalaggal hirdeti, hogy magyar áru van a kirakatban, hanem hirdeti S. pompás likőrök magyar márkája, a magyar cukorgyár hófehér kristálykockája és az üzlettulajdonos becsületes törekvése, amely a magyar áruk megismertetésére irányul. A Glück-féle könyvesbolt kirakatában a magyar címer iskolafesték gombból van kirakva. Rajzszögek határolják Magyarországot a főváros, Budapest egy cinóber festék. A másik oldalon Lenhorn Ignác üzlete előtt időzünk. Tulipános tábla hirdeti a magyar árukat. Egy miniatűr gyár van előttünk, a budai Goldberger-féle textilgyár, előtte kis kocsik tele kész árukkal'Most újra átsietünk a másik oldalra, ahol állandóan nagy sokaság lepi el az utat. Itt van az Ungár-cég impozáns művészi hatású kirakata, szin és forma ötletesség, magyarság, magyar áru, magyar miliőben, ez jellemzi a megcsodált, minden elismerést megérdemlő kettős kirakatot. Hófehér kelengye ragyog az egyik részben. A magyar alföldi tájak hangulatát varázsolja oda a forgó , vitorláju fehér szélmalom, a fehér szélmalom, a fehér fák, virágok, lombok, fehér házikó. A tisztaság kellemét árasztó hűs fehérség fényesedik ebből a kirakatból. A fehér ház ablaka három kristálykocka, amely a szinek egész szivárványskálájában játszik, olyan effektusokkal, amelyeknek szépsége talán órákon át le tudna bilincselni. A kirakat másik része a magyar szines kelme és selyem apotheozisa. Két hatalmas piros tulipán szimbolizálja itt a Magyar Hét akciójának nemzeti vonását. Grafikonok, statisztikai tabellák, epigrammok visznek a kirakatba felvilágosító, oktató, gondolkodtató elemeket az artisztikum fénye, szine vonalhatása mellett. A kirakatverseny egyik legszebb produktuma az Ungár-cég áldozattól vissza nem riadó, imvenciózus kirakata. Sétánkat holnap folytatjuk tovább. November elején mc|nfílih Sipos Géza cukrászdája * r^m kslh. bérpalota Bsthlen-utcai frontján. Az egészség háza Azegészség kérdései iránt örvendetesen megnőtt az érdeklődés mindenütt az országban. Nem csodálható ez egy percig sem, hiszen van-e még egy kérdés, amely ennyire általános és mindenkit érdeklő? Van-e még egy dolog, a melyre idők múlásától, körülmények változásától egyaránt függetlenül állana az az igazság, ami az egészségre, hogy ez a legnagyobb, a legfőbb jó a földön?! Az egyes ember boldogtalan, erejében, értékében csökkent, ha beteg, mert hiszen az élet örömeinek 'élvezete, a megelégedettség és boldogság, csak akkor képzelhető el, ha egészségesek vagyunk, ha erőnk teljében érezzük magunkat és ha dolgozni képesek vagyunk, csak akkor érünk igazán valami.t Aki nem bir dolgozni, bár ha akar: szerencsétlen ember az mindenképpen. A nagy öszszesség pedig, a társadalom, szintén nem tudja nyugodt életét élni, nem tud fejlődni, ha a közegészségügy állapotai megromlottak. Hiszen, ha nagy járványok pusztítanak, vagy ha más egészségháboritás fenyegeti azt a társadalmat, akkor rengeteg erő és energia kell, hogy a védekezésre fordíttassák, ami pedig más célokat szolgált volna. Ma már ezek az Igazságok ezernyi apró részleteikkel együtt, mindjobban világossá válnak az emberek előtt, — és nem lehet csodálni, hanem csak nagy-nagy örömmel tudomásul venni azt a tényt, hogy sok helyütt, egész apró községekben, városkákban felmerült a gondolat az egészségügy intézményes védelmének. Minek ez ? — kérdezhetik többen, hiszen az egészségügy védelme állami és hatósági feladatos azt törvény irja elő, minek tehát ilyen mozgalom ? Erre azonban könnyű a felelet. Valóban, mintaszerű törvényeink vannak a közegészségügy védelméről és az egyéni egészség óvásáról, a hatóságok meg is teszik a magukét, hogy ezek a törvények élő valóság erejével hassanak és vigyenek közelebb a célhoz bennünket. Ámde a törvény még nem minden és az eszközök végesek, amelyek a hatóságok rendelkezésére állanak. Az uj mozgal-. maknak legnagyobb részt az a céljuk, hogy a hatóságok mellett még a társadalom elszórt erőit is egyesítsék és ennek a közös munkának hajlékot teremtsenek Az egészségnek eme házai pedig, ahol a hatóság és társadalmi tevékenység együttesen szolgálja az egészség javítását, —megtestesülései eme mozgalomnak Mi lehet a munkája egy kis intézménynek ott, ahol a közegészségügyről a hatóság már úgyis gondoskodott majdnem mindenről? — kérdhetik újból a kétkedők és akadékoskodók. Nos, feleletül írjuk le csak nagyjában egy lyen kis «egészség háza» tervét, pl. egy nagyobb községben, vagy kisebb városban, ahol sem kórház, sem egyéb olyan intézet, amely a közegészségügyet a közvetlen veszedelem nélkül is állandóan szolgálná, nincsen. (Pedig be kell vallanunk, sok hely van még ilyen). Lássuk csak: pár szobás épületben már biztosithatunk egy kis mentő- és első segélynyújtó állomást, beteg elhelyező szobát, ahonnan a megfelelő eszközök segítségével a sürgős ellátást igény lő betegek kórházba küldhetők, azután egy kis elkülönitőt, ahol pár járványos beteg ápolható, ha szükség van rá. Egy ilyen kis házban helyet kap az Anya- és csecsemővédő intézet és a tüdő-