Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-07 / 253. szám

1928. november 7. JSÍY ÍRYIDÉK. 3 Betörtek a Zrínyi Ilona utcában egy traktor és autókereskedésbe, ahonnan ellopták a kéz pénzszekrényt (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A tegnapra virradó éjszaka újra betörés volt Nyíregyházán. Nem le­hetetlen, hogy ugyanaz a társaság követte el az ujabb betörést is, amelynek egyik tagja revolverrel vette fel a harcot az őt üldöző rendőrrel. A betörők behatoltak az udvar felől a Zrínyi Ilona-utcában levő autó és traktorkereskedelmi betéti társaság üzletébe és ennek ellopták a mintegy ezer pengőt tar­talmazó kézi pénzes szekrényét. A rendőrség széleskörű nyomo­zást indított a város közepére me­részkedő betörők kézrekeritése ér­dekében. Kis lány is, nagy lány is táncolhat, a rnhakérdés sem okoz gondot a november 10 i Fehér Rózsa estén Egy szép kislány levele (A »Nyírvídék« tudósítójától.) A sok panaszos levél között ez­alkalommal egy kedves leányka le­velét közli a »Nyírvidék«. A levél közlése indiszkréció, talán perbe is fog az irója, de mi álljuk ezt a sajtópert is a »Fehér Rózsa«-est sikeréért. íme a levél : Aranyos Katókám ! Nagyon, de nagyon boldog vagyok, hogy bejöttök a Fehér Rózsa estre november io-én. Sietlek mindenről tájékoztatnia, amit én hallottam erről a ked­vesnek ígérkező estről. Hát elő­ször is — bár talán nem ez, ami Téged elsősorban érdekelni fog, — beszéljünk a toalettről. Figyelj jól ide ! Nemcsak hogy nem kell uj ruhát készíttetnetek, de nem is szabad. Akkor fogod igazán jól érezni Magadat, ha előveszed egyik csinos fehér ru­hádat, kimossátok szépen, kiva­salod akkurátusan és megvan. Egy szál hófehér szép rózsa lesz ruhácskádon az egyetlen disz. És milyen igazi ékesség lesz ez a rózsa a Te szőke .hajad mellett (A barnák itt matematikai be­helyettesítéssel élhetnek.) A ró­zsát a rendezőség szerzi be és igy Neked nem kell előre gon­doskodnod erről sem, bár ha len ne otthonról egy szál fehér ró­zsád; akkor természetesen elho­zod Magaddal és ott tűzöd fel. Most pedig lássuk csak, hogy is vagyunk a tánccal ? Okvetlen hozd el húgodat, Ilust is. Ez az este ugyanis kislánynak is, nagy­lánynak is pompás táncolási al­kalom. Tudod, olyasféle, mint egy nagy zsúr, csakhogy aki itt megjelenik, jótékonycélt is szol­gál. Oh, meglásd, hány fiatal ismerős leányka lesz ott. Mind­mind nagyszerűen fognak mulat­ni, mert sok-sok táncos fesz. Va­lóságos felszabadulás ez a ki­tűnő ötlettel rendezett est azok­nak a kislányoknak, akik nagy bálba még nem mehetnek. Ké­szül is erre az estre a táncos fia­talság erősen. Most már tudom, hogy Ti is bejöttök. Istenem milyen boldog is vagyok. A vi­szontlátásra november 10-én este a Kereskedők és Gazdák Körében a »Fehér Rózsa« esten, csókol Etád. Ennél a kedves levélnél mi sem tudtuk volna jobban megmagya­rázni, milyen is lesz várva-várt Fehér Rózsa-est. Egy traktorkezelő halálos balesete a prfigyi határban A halálesetre csak három nap milva jöttek rá (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Prügy határában halálos trak­torszerencsétlenség történt novem­ber 2-án. Egy Bárdos Pál nevü 23 éves, képesített traktor vezető ha­lálos sérüléseket szenvedett munka közben. A traktort egy árkon akar­ta átvezetni, de az eke odanyomta a testét. Napokon át nem vették észre érthetetlen módon a súlyos szerencsétlenséget és Bárdos Pál ott halt meg sérülésébe a munka­helyen, ahol tegnap találták mag. A szokatlan körülmények között történt halálos szerencsétlenség ügyében megindult a vizsgálat. Nagy az érdeklődés a „Nyíregyházi Dtmntató és Telefoinévsor" iránt A kereskedők és Tállalatok előre nem látott arányban jegyezték elő a hirdetéseket névsorban a lakcímek a legponto­sabbak legyenek, mégis — tekin­tettel a nov. i-iki nagyarányú la­kásváltóztatásra — arra kell kér­nünk minden telefonelőfizetőt, hogy lakásváltoztatását okvetlenül, a sa­ját érdekében is jelentse be a Jó­ba-nyomdában, ahol díjmentesen állnak a rendelkezésére. Telefonbe­jelentés is elegendő. Aki pedig azt akarja, hogy vál­lalata 2 helyen is szerepeljen a névsorban, vagy a rendes betü­mennyiségnél terjedelmesebb, vagy speciális megjelölést kíván, ugyazt írásban jelentse be, s ezen bejelen­téséhez esetenkint csatoljon 1 pen­gőt. Amint az első közleményünk megjelent a »Nyiregyházi Útmuta­tó és Telefonnévsor«-ról, a nyír­egyházi kereskedők, iparosok és vállalatok nyomban átlátták annak praktikus és nélkülözhetetlen voltát s valóban nem tulozunk, ha azt mondjuk, hogy Burger Béla meg­bízottunk alig győzi felvenni ások hirdetést, mert az üzletfelek előre nem látott tempóban .jegyzik elő a különböző nagyságú hirdetéseket. Ez a kis könyvecske csakugyan az lesz, aminek készül: nélkülözhe­tetlen segédeszköze, útbaigazítója minden nyíregyházi embernek. Bár az utmutató szerkesztősége mindent elkövet, hogy a telefon­Min fordult meg a világháború sorsa ? Tíz esztendeje, hogy a világ­háború véget ért. E tiz esztendő alatt óriási irodalma támadt a vi­lágháború történetének. Nemcsak a történetírók nyúltak tollhoz, hogy a világháború hozzáférhető okmányait, a levéltárak már most rendelkezésére álló adatait össze­gyűjtsék, kritika alá vegyék, de a politikusok és hadvezérek is, amennyire állásuk engedte, kilép­tek rezerváltságukból s értékes szempontokkal támogatták a tör­ténetírók munkáját. S amint tá­volodunk a világháborútól, egy­re több és több adat, bizalmas közlés kerül napfényre, amelyek mind világosabb bepillantást engednek a világtörténelem legna­gyobb katasztrófájának titkos mű­helyeibe, összefüggést létesítenek a látszólag elszigetelt s egymás­tól különálló jelenségek között. Az emlékiratok, nyilatkozatok, tör ténelmi munkák eredményei nyo­mán lassan-lassan kialakul a vi­lágháború igazi képe. Az »Ujság« mához egy hétre, november 11 -én a legérdekesebb cikksorozatot kezdi közölni a vi­lágháború történetéről. A legérde­kesebb kérdésre felelnek az egyes hadseregek legfőbb vezetői : Min fordult meg, mikor dőlt el a vi­lágháború sorsa. A leghivatottab­bak, a minden titkok tudói felel­nek erre a kérdésre s rajzolják meg a maguk bizalmas adataival a végzet útját. Sok, eddig tisztázatlan kérdés­re nyerünk feleletet ezekből a cik­kekből s közeledünk ahoz az ob­jektív, a valóságnak megfelelő képhez, amely a világháborúról ki­alakul s amely választ ad arra a kérdésre is: miért végződött ránk olyan szerencsétlenül a nagy leszá­molás ? Az »Ujság« november 11-én és a következő napokon az alábbi nagy hadvezérek cikkeit közli er­ről a kérdésről : 'm tisztítja VIM a lábasait, főzőedényét, asztalát, tűzhelyét fáradság nélkül, ragyogó eredménnyel. Arz tábornok, az osztrák—ma­gyar hadsereg utolsó főparancs­noka. 1 Ludendorff tábornok. Foch tábornagy, francia főpa­rancsnok. Pershing angol tábornok. Cadorna tábornagy, olasz főpa­rancsnok. Sir George Arthur, Kítchener lord angol főparancsnok magán­titkára. 1 Aki csak valamennyire is ér­deklődik a jelenkor históriája iránt, nem mulaszthatja el ezek­nek a cikkeknek olvasását, az egyedül beavatottak véleményét a világháború sorsfordulatáról. Közgazdaság Elmélkedés a „Magyar Hét"-r61. A magyar ipar pártolása érde­kében bizonyos időközökben fellán­gol a szivek mélyén, rejtőző s rn!n­den magyar ügy iránt érzékeny szikrája az emberi érzésnek Ez a folyton megismétlődő szin­te vulkanikus fellángolás bizonyíté­ka annak, hogy a magyar ipar és a magyar társadalom között lenni kell bizonyos hézagnak, mely a sö­tétség szinte áthatolhatatlan leplé­vel van bevonva. Ennek a sötét le­pelneK az eltávolítása szükségszerű­vé válik, hogy a szivek mélyén rej­tőző <iz fellángoljon időközónkén; és megpróbálja bevilágítani ebben az áthatolhatatlannak látszó labi­rintusban levő azokat az akadályo­kat, melyek a magyar ipar és a magyar társadalmi rétegek összes­ségének egybekapcsolódásait késlel­tetik ugyan, de végkifejlődésében megakadályozni nem lesznek képe­sek, mert ezeknek a vulkanikus ki­töréseknek, ezeknek a fel-fellobba­nó szíkrálóiak az a rendeltetés^ hogy a hazaszeretet fáklyáját láng­ra lobbantsa és e fáklya fényénél a hazaszeretet meglássa a magyar iparban rejlő nagy nemzeti kincse­ket s e meglátásnak okszerű követ­kezménye lesz az, hogy hazaszere­tet és magyar ipar szeretet elválaszt hatatlan egyet képeznek. * r A »Magyar Hét« rendezésében résztvevő kereskedők és iparosok között bizonyára még és már van­nak olyanok, kik a tulipán piozga­lomra emlékeznek, illetve annak ál­dásaiban részesültek. Egy magyar közmondás azt tart­ja, hogy a megholtakról vagy jót vagy semmit sem beszéljünk. Eköz mondás elvi alapján állva, nem pertraktálom e mozgalom közbe­széd tárgyát képezett skandallum­szerü kiviteli módozatait. Akik át­élték, tudják mi történt. Akik azóta cseperedtek fel, ezek ugy sem akar­nák elhinni a történteket. Ám az akkor történt események tanulságul is és mementóul is szolgálhatnak nekünk akkor, amikor a »Magyar Hét«-ről elmélkedünk, akkor, ami­kor egy »Magyar Hét« erkölcsi és anyagi sikereiről eshetőségeiről magunknak számítást készítünk. Legyen ez a »Magyar Hét« a szó igazi értelmében vett Magyar Hét. Legyen ez a hét hasonló a lelki gyakorlatokra zárdába vonuló lelkipásztor önmagát biráló, önlel­kiismeretét komoly elmélyedéssel számadásra vonó hete minden ma­gyar társadalmi tényezőnek és min­den magyar termelő és árusító egyednek. Sokat, nagyon sokat vétkeztünk önmagunk ellen. Ez a »Magyar Hét« necsak propaganda hete le­gyen a magyar ipartermékek ter­jesztésének, hanem legyen egyszer­smind bűnbánati hete is mindazok-

Next

/
Thumbnails
Contents