Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-29 / 272. szám

TS JSÍYÍRVIDÉK. 1928. november 29. Szövetkezeti élei — Erisztos vezetésével Irta: án<|rássy Kálmán i. Amiket és amikről itt irni szándékozom, azokat komoly figyelmébe ajánlom a látó lelkeknek. Három nagygyűlés folyt le a napokban, itt a mi megyei fővárosunkban. Első a Központi Hitelszövetkezet úgynevezett propaganda gyűlése. Második a Magyar Mezőgazdák gyűlése. Harmadik a Szabolcsmegyei tanítók szokásos évi közgyűlése. Mindhárom gyűlés tárgya, iránya, célja, egyetemes nemzeti, magyar nemzeti, igazán életbevágó a jövő aratáshoz tartozó nemes magvetés, s bizonyára méltó, hogy ugy gondoljunk e magvetésre, mint a földi keriyérmag vetésénél, amelyről tudjuk, hogy földanyánk dajkáló erői mintegy ölükbe véve a drága magvakat, elesztő, erősítő, növelő ráhatásokkal alakítják, kikelesztik, s fel is növelik édes tápláló kenyérré, ugy mi is, ha lelkünkbe vettük az emiitett lelki magvakat, ápoljuk, érleljük tovább, mig tettek ké alakulnak, várt és remélt jobb jövőnk érdekében. Tehát először is a Hitelszövetkezetről. A Magyar Hét idejében tartatván, ez is melegítette a sziveket. Azok a beszédek, melyek a hozzáértő, komoly vezéremberek lelkéből áradoztak, értelemre vezettek, hevitettek, bizonyára a nagy figyelemmel hallgató közönségre megérdemelt hatást is gyakoroltak. Megértették, minő áldása lehetne ennek a Hitelszövetkezeti segítésnek, főként a falusi kisgazdák, kisiparosok életére, boldogulására, nemcsak anyagi, hanem magasabb szellemi és összekötő nemzet-erkölcsi tekintetben is. Azonban a nagy világégés pokoltüzében ez a gazdagon fejlődő intézmény is üszkös "romok közt füstölög. Hogy lehetne a romok alól tiszta melegítő fényre hevíteni ? Erre vonat kozólag nyújtott némi reményt, biztatást, központi kölcsönök emlegetésével a központi Elnök-igazgató ur, amely biztatást bizonyára jól esett hallani, de hogy aztán ott a falusi szövetkezetekben minő elbánással lehet és kell is a szövetkezést hitelt gyümölcstermő erőkké átalakítani a falu népe életében ? Erre nézve szükséges és hasznos lett volna gyakorlati útmutatást is nyújtani. De kifogytunk az időből. Nekem ugyan szándékom volt, fel is voltam híva jó előre , Vezérigazgató ur által, de kifogytunk az időből. Azonban talán jobb is így, mert egyszeri elhangzása ennek a nagyon komoly dolognak, nem készíthetett volna olyan mélyebb talajt a hallgatók lelkében, mint egy nyugodt olvasás és meggondolás által. S ezt én nem»szép énekszókban« akarom elzengeni, ha nem megtörtént valóságos tények hangos beszédével. Magam dolgáról lesz szó, de az Országos Központ kezessége mjilett. Hogy emberi életünk, szinte isteni berendezésénél, minő segitő erő falun a Hitel és Fogyasztási szövetkezet tiszta, önzetlen munkája, belátó értelem és krisztusi erkölcs mellett, ezt a mi szövetkezeti életünkkel s ennek eredményével mutatom be. Szomorúan érdekes volna némi helyzetrajzot adni azon anyagi, szellemi és erkölcsi állapotokról, melyek a szövetkezeti működés előtt, főként a mult század kilencvenes éveinek elején az általános süllyedés örvényébe sodorták ezt a háromezer lélekszámban, négy vallásfelekezetbe oszlott, kisebb-nagyobb birtokos, gazdálkodó népet. De talán mégis jobb ezt teljes hallgatásba temetni. Legyen elég csak annyi, hogy a közel és távoli Bankok mellett, a helybeli kisebb és nagyobb uzsorasok segítő munkája eléggé közrehatott, hogy a határ összes termésének jövedelméből a tulajdonosnak és munkásnak ne jusson mindennapi kenyér s mert enélkül élni nem lehet, megindult a kivándorlás Amerika és Kanada felé. És tessék ezt szószerint venni. Utánajártam, volt alkalmam, számszerűleg megállapítani- a tényeket, megelőző éveken át, községi közgyámságot is viselvén 8 éven át, szives elnézés mellett, országos gazdasági statisztikai fölvételeket is átvizsgálva, községi és egyházak életéről, viselkedéséről is adatokat szerezve száz évfolyamról s igy állapítva meg, nemcsak magában, hanem éveken Jí előadásokban tárva fel, mintegy anyagi és erkölcsi tükröt tartva a nép elé, először is az önismeret céljából. Önismeret, önvizsgálat! Ez a legelső és legnagyobb dolog emberi életünkben! Enélkül az emberegyéni és társadalmi élete merő sántikálás, bukdácsolás és bukás. Önismeret céljából irnám e sorokat is, ha.... Még az Országos előtt, a gr. Károlyi-féle pestmegyei Szövetkezet idejében kezdődött a mienk. Olvasás és ama kezdő nagy lelkekkel személyes érintkezés alapján ismerkedtem meg a rendkívül hasznosnak Ígérkező ügygyei s itthon előadásokkal ismertetve, buzdítva, aláírásokat gyűjtve, 1897, augusztus i-én, Végh Jenő központi kiküldött megkezdve a Pénztárkönyvet: »Isten nevében!« Bizony az aláírók közül, még akkor is többen elmaradtak. Ijesztgetés, gyanúsítás, s többeféle divatos kerékkötők súrolták az indulás szekerét. 37, mond: harminchét tag fizetett az első üzletnapon, beirási dijakban, üzletrészekben s egy betétben együtt 70 frt. 60 krt.! No de a jövendő kis csirája napfényre bukkant! Az első év, illetve 5 hónap forgalma 5700 ft.-ra emelkedett. Az Országos megindulásakor, természetesen átléptünk annak kötelékébe, Blasek Jenő, központi ellenőr átszámítása alapján. A központtól aztán nagyobb kölcsönöszszegeket nyervén, rendezésre kerültek a helybeli uzsorakölcsönök, aztán a vidéki bankkölcsönök s ezeket látva, a bizalom is megindult, rtétek is szaporodtak a tagokka

1 együtt s igy aztán az első 5 é

1 zárótétele szerint, összes bevétel: 134.259 K., betétösszeg pedig: 19.756 K volt. A második öt év végén összes bevétel 267.400 K és betét 96.260 K. És elhagyva a - közbeeső növekedést, közlöm az 1926. januári állapotot a következőkben : 1. Tagok száma: 493. 2. Üzletrészek száma: a 50 K. 1 109. 3. Tartalékalap, készpénzben: 8860 K 4. Házas belsőség, saját épités: 16000 K 5. Kölcsönök, folyókölcsön: 148106 K K W Megkezeltél a Kállai át és Bscslay út végén elterülő ÖFB telkeken az ej telep építését Negyveühárüffi közalkalmazott meglezdie a Mzépitést a Kállai nt msnti házhelye&en. — Kft kapják ki i faszhelyeket ? (A Nyírvidék tudósítójától.) Az O. F. B. ítéletével a nyíregyházi közalkalmazott igényjogosultak telkei közül a legtöbb a Kállai-út és a Bocskai-utca végén terül el. Itt épül meg a nyíregyházi tisztviselőtelep. Az uj laktanya, a Virginia malom, a gimnáziumi játszótér és az Erzsébet kórház a határai nagyjában ennek a teleknek, amelyet a város parcellákra osztott és az igénylőknek, amennyiben megfelelnek az. előirt feltételeknek, ki is adják. Akik a számukra megítélt telket ki akarják váltani, amennyiben az eljárási költségeket annak idején befizették, meg is kapják a telket, ha kérik. Igazoíniok kell azonban, hogy az építéshez szükséges pénzzel, vagy megfelelő épületanyaggal rendelkeznek, vagy fel tudják mutatni valamely hitelképes cégnek, vállalatnak jótálló nyilatkozatát, hogy az épitést rövidesen megkezdik. A telket egyelőre három hónapra kapják meg, mintegy próbaidőre. Ezalatt az idő alatt kiderül valóban komolyan épit-e vagy sem. Ha nem épít elveszik tőle a telket. Eddig a Kállai-út végén a regi vásártéren 43 közalkalmazott építette fel hajlékát, de a nagy telek még száztizennégy kiadatlan házhellyel várja az igénylő tisztviselőket. A telep beépítéséről természetes csak akkor lesz komolyan szó, ha a közalkalmazottak megkapják az oly sokszor igért amortizációs Iakbérkölcsönt. Csak leboróloék homlokodra Minden, feledve, semmit se tudva futnék már vissza a falumba zöldlombu akácsoron át. Mögöttem gond és sürü árnyék, hazáig meg dehogy is állnék ezer göröngyön és rögön. Hiába álarc és a festék, minden gáncson csak általesnék • s fölkelve rohannék tovább. Gödöllő, 1928. okt. 3. Minden vig borával maraszthat, otthon csépelnék, áll az asztag vár még az erdő s hív a rét. Szérű mögött legel a csorda, legszebb dallal vár a kolompja és zöld gyepen hever a gulyás. S egy sürü éjen titokba-lopva csak borulnék homlokodra drága megcsúfolt hazai föld. Nyíri Szabolcs. 6. Kölcsönök törleszt, földkölcs.: 163702 K 7. Betét összege: 165210 K 8. Befizetett üzletrész összege: 40480 K 9 Hadikölcsön-jegyzés összege: 198150 K Most pedig adjunk életerőt a néma számjegyeknek, hadd beszéljenek, először is szülő okaikról, anyagi téren. Első alap a vezető és kezelő egyének megválasztása. A különböző felekezetű tagokkal meg kellett értetni, hogy minő lelkület, tudás, akarat kívánatos és szükséges a vezetőkben. Lehető önzetlen, önfeláldozó szolgálatkészség s minden egyébtől eltekintve egyedül a valódi szükséget és szabadítást bírálni el. Minden felekezet, — a zsidó is — jelöljön önmaga arravaló egyéneket, akiket aztán ajánl a választó közgyűlés figyelmébe. Igy lettek beválasztva aránylagos számban. És fizetést csak a könyvelő és pénztárnok kapott, igen csekély összegben, más senki egy fillért sem. Igy indult és igy tartott végfogytig: azaz, mig 1918. őszirózsás légkörében uj berendezkedés történt s azóta uj uton jár a két szövetkezet. A kölcsön és vételi ügyletek keKONIGSMA PETROVICS SZVETISZLÁV szerdán, csütörtökön a DIADALBAN. resztülvitelét az elnökigazg^tó — jómagam — vette át s tartotta meg folyvást évről-évre, hogy minél gyorsabban menjen a segitő munka és minden kölcsönfillér a maga helyére jusson. Az idegenkölcsönök átértékelésére nézve a szükséges levelezést, kifizetést, betáblázások eszközlését, tisztázását, minden utánjárást, minden költség nélkül. Adás-vételeknél, legkisebbtől legnagyobbig, minden szükséges teendőt, ami a tiszta munkára tartozik, üzlethelyiségünkből, később telefonnal is fölszerelve, szövetkezeti ügyvédünkkel, vagy eshetőleg közjegyző irodával végeztünk s mikor minden rendben volt az írás sal, telekkönyvvel, vagy bírósággal^ a kölcsönpénz akkor ment az eladó kezébe 200 K.-án felül mindig betábláztattuk, még két kezessel is biztosítva. Igy elértük azt, hogy ha szegény ember először vett ingatlant, annak is szívesen adták a kölcsönt, mert az átírással egyben be is lett táblázva. Ezen eljárással értük el, hogy soha egy fillérünk se jutott veszélybe s nemcsak perünk, de még bírói intésre se volt szükségünk, kezdettől fogva végig, mig ily alapon működött a Szövetkezet 20 éven át. Ezrek és ezrek lettek igy lebonyolítva, ingyen a Szövetkezetben, igen csekély, központilag megállapított dijakért szövetkezeti ügyvédünk utján, simán, gyorsan. Községházban, jegyzői uton való elintézést mellőznünk kellett, mert akkori főjegyzőnk erős kifogásokkal élt az olcsó munka miatt, zavarta, lassította volna az egész kezelést, aztán ki is lépett a Szövetkezetből. Ezt pedig annak indokából említem itt, hogy minden -üzleti dolgunkat magunk végeztük, minden fennakadás nélkül, ezreket, százezreket bonyolítva le, tökéletes közmegelége désre, ugy helyben, mint az országos központnál is. (Folyt, köv.;