Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)
1928-11-29 / 272. szám
1928. november 29. JNfVíRYIDÉK. 3 Becsey Antal mérnök elküldte a nyíregyházi vízvezeték részletes terveit a népjóléti minisztériumba jóváhagyás céljából A tervek csak a karácsonyi ünnepeli alán érkeznek Nyíregyházára, ahol három retortán mennek keresztül, mig a képviselőtestület ele kerülnek. - a mérnöki hivatal feldolgozta a statisztikai adatodat (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi mérnöki hivatalban nagy táblázatos kimutatásokba foglalt számadatok százai beszélnek arról, milyen területen hálózza majd be Nyiregyháza városát a készülő vizvezeték és csatornázás. A mérnöki hivatal hetekig tartó szorgos munkával állította együvé a sokatmondó adatokat. Pontosan kiszámították, hogy a város egyes kerületei szerint, hol milyen nagy területet kell behálózni, hány terembe kell bevezetni a vizet, hány szoba, konyha, mellékhelyiség, mosókonyha, üzleti helyiség, raktár, mühelyterem van kerületenként olyan, ahová be kell vezetni a vizet. A statisztikai adatok készenlétben várják a vizvezeték költségeinek kiszámítási munkálatait. A nyíregyházi vizvezeték költségei kétfélék lesznek, állandó és változó kiadások. A dijakat a házigazda fizeti, illetve a vizora adatai alapján arányosan elosztja a költségeket a fogyasztó lakók között. A víz vezeték kérdésében egyébként az "az újság, hogy Becsey Antal kir. kormányfőtauácsos, mérnök ma készült el, amint írja, a nyíregyházi vizvezeték részletes terveivel és azokat azonnal átküldte a népjóléti minisztérium illetékes osztályába, ahol Kléger dr. miniszteri tanácsos nézi át jóváhagyás céljából a terveket. A minisztérium előreláthatólag karácsonyra készül el e részletes tervek áttanulmányozásával. A terveket a miniszteri jóváhagyás után előbb a vízvezetéki tanács, azután a vízvezetéki bizottság, majd a szakosztályok együttes ülése tárgyalja és csak ezután a három retortán át való részletes megbeszélések után jutnak el a tervek a városi képviselő testületbe. WIMPASSING « k(y es sor eZi&tt Mit tárgyalnak a város képviselőtestületének pénteki közgyűlésén ? A vízellátás kérdését semmi esetre sem (A Nyírvidék tudósítójától.) Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután 3 órakor tartja rendes havi közgyűlését. A közgyűlés legfontosabb tárgya a Korona kibővítésének kérdése lesz. Fontos tárgy még a Nyíregyházi Villamossági Részvénytársaság kötött koncessziós szerződés bemutatása, amely szerződést annak idején részletesen ismertettünk. A vízellátás kérdésére most még nem kerülhet sor. A közgyűlés tárgysorozata ugyanis a következő lesz: Belügyminiszteri rendelet a Nyír egyházavidéki Kisvasutakkal kötött területhasználati szerződés jóváhagyásáról. Szabolcsvármegye törvényhatóságának véghatározata Legeza Jánosné végkielégítéséről. Jelentés a községi bíróságnál és a kihágási ügyosztályban megtartott vizsgálatról. Özv. Karócz Lajosné, özv. Gulyás Pálné és özv. Balázs Istvánné kérelme nyugdíjjogosultságának megállapítására. A közös árvapénztári kölcsönök kamatlába az 1929. év első felére. Az 1929. évben végzendő állami földmérési munkák költségei. Javaslat a Korona Szálloda bővítési terveinek elkészítésére.' A Nyíregyházi Villamossági Részvénytársasággal kötött koncesszió szerződés bemutatása. Jelentés az adópénztárban és az Üzemi R.-t. pénztárában megtartott pénztárvizsgálatról. A gyámpénztári közpénzek 1929. évi elhelyezése. A gyalogezred kérelme haszonbérmérséklésre. A majorkerti iparosok 1929. évi alkalmaztatása. Szlovik András kérelme árverési haszonbér mérséklése iránt. Előterjesztés a beszállásolási díjra póthitei engedélyezése iránt. Vitéz Déschán Benő, Bartos János, Csűrös Gyula, Fábián Vincéné, Mezei János, Lakatos Mihály, Gráf István, Breznyiczki Erzsébet, Ádám Mihály, Makula András, Gabulya Erzsébet, Kocsis Erzsébet, Szabó Károlyné, kk. | Farkas Zoltán, Juhász Imre, Rappaport Miksa, Dinó Józsefné, Lakatos Károly. Berki Nándor, Lakatos János, Ruha István, Rausz Ilona, kk. Nagy Ilona, Durnyák Erzsébet, kk. Zajácz István, Lovász Benjámin, Német Erzsébet, Ertl István, Kurucz Béla, Zenes István, Grósz Aranka, Blaskó Anna, Lakatos József, Makranczi Mária, Strelinger Zsigmond, kk. Hajtó Béla, Horovitz József és Deli József illetőségi ügye. Az iskolánkivüli népművelés 1928—29. tanévi tervezete. Előterjesztés a községi iparostanonciskola felügyelő bizottságában megüresedett tagsági hely betöltésére. A vegyes adakozások rovatára póthitel engedélyezése. Raducziner Mórné' kérelme szabályozási vonalon kívüli építkezésre. Singer Nándorné és Beregi Dezsőné városházi boltbérleti szerződésének bemutatása. A Kereskedelmi R.-t. boltbérleti szerződésének bemutatása. A Nyírbogdányi Petróleumgyár R.-t. területhasználati szerződésének bemutatása. — Kétszer hozott termést egy almafa. A rendkívül hosszú ősz egyes helyeken a gyümölcsösökben tavaszt csinált. A környéken az egyik szőlőbirtokos almafája három héttel ezelőtt erős virágzásnak indult. A virágok egy része lehullott, azonban néhányból gyümölcs lett. Szépen fejlett, zsen ge kis almákat termett a hoszszú, enyhe ősz. A fa egyébként a nyáron is jó termést hozott. , Riport az Ocskapiacról (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyiregyháza városi jellegét nemcsak a monumentális, egekbeszökő paloták, széles, ragyogó Boulevardok, az üzletek kirakatainak pazar berendezése és a szaporodó autóforgalom dokumentálja, hanem a nyomor és szegénység zarándokhelye is a Rákóczi-téri ócsk&piac. A.handlék, cigányok és megszorult szegény emberek börzéje az ócskapiac, ahol a jómódúak kiselejtezett, szemétre dobott ruhaneműről kezdve a b. listára került hivatalnokok bútorai, a munkanél küli proletárok ágyneműi kerülnek vásárra. A hm-lomok az úgynevezett troskára, zsákra hányva, apró dombokat képeznek az árusok előtt és a vevő kénye-kedve szerint turkálhat bennök. A lökdöső, dühösen vitatkozó emberek között kószálva, szemem egy mezitlábos, vézna inasgyerek beteges külsején akadt meg, aki az ócskacipők halmaza között keresgélt nagy buzgalommal. Abnormisan kifejlődött mezítelen lábain a novemberi hideg, nyirkos idő vörös, püffedt jelei mutatkoztak. Végre talált egy irgalmatlan nagy, de aránylag jó állapotban lévő cipőt. Félve kérdezte az árát. Az árus 8 pengőt kért érte, mire ő ijedten tette vissza a többi közé. »Nekem csak 4 pengőt adott apám«, mondotta szepegve és nagybusan menni akart. »Add ide a pénzt.« felelt gyorsan a handlé »és itt a cipő vidd.« A fiu boldogan kapott utána és szinte futva vitte haza a zsák mányt. Én láttam a handlé ravasz, hunyorgó szemeiben felvillanni a megelégedést, láttam arcának kaján, scbyloki mosolyát és meggyőződésem, hagy a fiu, ha ügyesebb és alkuszik, talán 2 pengőért is megkapta volna. E feltevésem igazolta a másik árusnál lejátszódó esemény. Ott ta nyai legény volt a vásárló, de aki körömszakadtáig alkudozott egy zsebóra árán. Kezdetben az árat 12 pengőre tartotta, a legény 3 pengőt kínált érte. Később 6 pengőért adta volna, de a legény mereven ragaszkodott a 3 pengőhöz. »Nézze uram, ez megvan egy kitűnő márka, ez olyan pontos, mint a nap;: magyarázott, sírt átkozódott az árus. A legény azonban csak nem engedett. »Nem adok többet értec — vágta ki végül is kategorikusan, hosszú huza-vona után és határozott léptekkel távozott. Az árus, kis, öreg, hajlottgerincü ember fürgén, mint a zerge ugrott utána. Megragadta a legény karját és ugy húzta vissza. »Tudja mit — mondotta nyájas, behízelgő hangon mialatt egész teste reszkedett a visszafojtott dühtől — »én kértem 6 pengőt, maga igért 3-mat, adjon 4 pengőt és legyünk jóbarátok« A legényt meglepte ez a váratlan fordulat, egy pillanatig gondolkozott. A bizonytalanság e pillanatát az árus hihetetlen pergő dialektikája töltötte ki. A legény akaratereje végül is le volt terítve és a ravasz vadász kimerülten, fáradtan, de 4 pengővel a kezében ment viszsza helyére. Viszont láttam ott egy szegény asszonyt. Kisírt szemeiből, sápadt meggyötört arcából a kétségbeesés sírt le. Sovány, vézna alakját, kopott, vékony kendő takarta és hóna alatt egy rend, jó állapotban lévő férfiruhát szorongatott, férje, egyetlen, rendes öltönyét. Nem vásárolni, eladni jött. Félve, restelkedve kínálta a ruhát. Az árus mogorván, mintha nem érdekelné a dolog, szinte félvállról beszélt vele, de közben gyorsan végigmustrálta az öltözetet. Az aszszony 30 pengőt kért, de látszott, 40-et szeretett volna mondani. »Ezért akar maga 30 pengőt« — nevetett gúnyosan az árus — »A kabát tele van zsirfolttal, a nadrágfenekét legfeljebb ha fátyolnak használhatom, átlátszó, mint az organtül, ezért akar 30 pengőt ? Egy fillérrel sem adok többet 1 o pengőnél.« Az asszony lesújtva, megzavarodva ment próbálkozni másfelé. Kínálta jobbra-balra 20 pengőért, de mintha csak összebeszéltek volna. Volt olyan is, aki csak 5 pengőt igért. Végre is holtfáradtan, reménytelenül tért vissza az elsőhöz. Az ócskapiac forgalma a déli órákban éri el a tetőpontját. A gyárakból, üzletekből kiözönlő munkások lepik el a piacot s egy-egy árus érdekesebb ócskasága előtt szinte embergátat épit a kíváncsiság. Együtt van a pénz Kovács István vértanú szobrara (A Nyírvidék tudósítójától.) Kovács István nemzetőrfőhadnagynak a nemzeti gondolat vértanujának szobrára lelkes áldozatkészséggel áldozott Nyíregyháza város lakossága. A vármegye egymaga is tekintélyes összeggel járult az emlékmű költségeire és nem fog soká késni Nyíregyháza város hozzájárulása sem. Most már örömmel jelezhetjük, hogy az emlékműre tekintélyes összeg áll rendelkezésre. A szoborbizottság elnöke, Mikecz István alispán, aki a bizottsági ülést a napokban hivja össze, hogy döntsenek az emlékműre beérkezett pályázatok ügyében. /(IIIIIIIIIIIIIIINIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIllllllllllllllilllllllllh. Eshet eső, jég vagy hó, Veress-féle kalap jó ! ''IfHtlIIIIIIHIIHMitHHIillllllllllllitMIIIIIjllllllHllllt^