Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-29 / 272. szám

1928. november 29. JNfVíRYIDÉK. 3 Becsey Antal mérnök elküldte a nyíregyházi vízvezeték részletes terveit a népjóléti minisztériumba jóváhagyás céljából A tervek csak a karácsonyi ünnepeli alán érkeznek Nyíregyházára, ahol három retortán mennek keresztül, mig a képviselőtestület ele kerülnek. - a mérnöki hivatal feldolgozta a statisztikai adatodat (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi mérnöki hivatal­ban nagy táblázatos kimutatásokba foglalt számadatok százai beszél­nek arról, milyen területen hálóz­za majd be Nyiregyháza városát a készülő vizvezeték és csatornázás. A mérnöki hivatal hetekig tartó szorgos munkával állította együvé a sokatmondó adatokat. Pontosan kiszámították, hogy a város egyes kerületei szerint, hol milyen nagy területet kell behálózni, hány te­rembe kell bevezetni a vizet, hány szoba, konyha, mellékhelyiség, mo­sókonyha, üzleti helyiség, raktár, mühelyterem van kerületenként olyan, ahová be kell vezetni a vi­zet. A statisztikai adatok készenlét­ben várják a vizvezeték költségei­nek kiszámítási munkálatait. A nyíregyházi vizvezeték költsé­gei kétfélék lesznek, állandó és vál­tozó kiadások. A dijakat a házi­gazda fizeti, illetve a vizora adatai alapján arányosan elosztja a költ­ségeket a fogyasztó lakók között. A víz vezeték kérdésében egyéb­ként az "az újság, hogy Becsey An­tal kir. kormányfőtauácsos, mér­nök ma készült el, amint írja, a nyíregyházi vizvezeték részletes ter­veivel és azokat azonnal átküldte a népjóléti minisztérium illetékes osz­tályába, ahol Kléger dr. miniszteri tanácsos nézi át jóváhagyás céljá­ból a terveket. A minisztérium elő­reláthatólag karácsonyra készül el e részletes tervek áttanulmányozá­sával. A terveket a miniszteri jó­váhagyás után előbb a vízvezetéki tanács, azután a vízvezetéki bizott­ság, majd a szakosztályok együttes ülése tárgyalja és csak ezután a három retortán át való részletes megbeszélések után jutnak el a ter­vek a városi képviselő testületbe. WIMPASSING « ­k(y es sor eZi&tt Mit tárgyalnak a város képviselőtestületének pénteki közgyűlésén ? A vízellátás kérdését semmi esetre sem (A Nyírvidék tudósítójától.) Nyíregyháza város képviselőtes­tülete pénteken délután 3 órakor tartja rendes havi közgyűlését. A közgyűlés legfontosabb tárgya a Korona kibővítésének kérdése lesz. Fontos tárgy még a Nyír­egyházi Villamossági Részvénytár­saság kötött koncessziós szerző­dés bemutatása, amely szerző­dést annak idején részletesen is­mertettünk. A vízellátás kérdésére most még nem kerülhet sor. A közgyűlés tárgysorozata ugyanis a következő lesz: Belügyminiszteri rendelet a Nyír egyházavidéki Kisvasutakkal kö­tött területhasználati szerződés jóváhagyásáról. Szabolcsvármegye törvényható­ságának véghatározata Legeza Já­nosné végkielégítéséről. Jelentés a községi bíróságnál és a kihágási ügyosztályban megtar­tott vizsgálatról. Özv. Karócz Lajosné, özv. Gu­lyás Pálné és özv. Balázs Ist­vánné kérelme nyugdíjjogosultsá­gának megállapítására. A közös árvapénztári kölcsö­nök kamatlába az 1929. év első felére. Az 1929. évben végzendő álla­mi földmérési munkák költségei. Javaslat a Korona Szálloda bő­vítési terveinek elkészítésére.' A Nyíregyházi Villamossági Részvénytársasággal kötött kon­cesszió szerződés bemutatása. Jelentés az adópénztárban és az Üzemi R.-t. pénztárában megtar­tott pénztárvizsgálatról. A gyámpénztári közpénzek 1929. évi elhelyezése. A gyalogezred kérelme haszon­bérmérséklésre. A majorkerti iparosok 1929. évi alkalmaztatása. Szlovik András kérelme árverési haszonbér mérséklése iránt. Előterjesztés a beszállásolási díjra póthitei engedélyezése iránt. Vitéz Déschán Benő, Bartos Já­nos, Csűrös Gyula, Fábián Vin­céné, Mezei János, Lakatos Mi­hály, Gráf István, Breznyiczki Er­zsébet, Ádám Mihály, Makula András, Gabulya Erzsébet, Ko­csis Erzsébet, Szabó Károlyné, kk. | Farkas Zoltán, Juhász Imre, Rap­paport Miksa, Dinó Józsefné, La­katos Károly. Berki Nándor, La­katos János, Ruha István, Rausz Ilona, kk. Nagy Ilona, Durnyák Erzsébet, kk. Zajácz István, Lo­vász Benjámin, Német Erzsébet, Ertl István, Kurucz Béla, Zenes István, Grósz Aranka, Blaskó An­na, Lakatos József, Makranczi Mária, Strelinger Zsigmond, kk. Hajtó Béla, Horovitz József és Deli József illetőségi ügye. Az iskolánkivüli népművelés 1928—29. tanévi tervezete. Előterjesztés a községi iparos­tanonciskola felügyelő bizottságá­ban megüresedett tagsági hely be­töltésére. A vegyes adakozások rovatára póthitel engedélyezése. Raducziner Mórné' kérelme sza­bályozási vonalon kívüli építke­zésre. Singer Nándorné és Beregi De­zsőné városházi boltbérleti szerző­désének bemutatása. A Kereskedelmi R.-t. boltbérleti szerződésének bemutatása. A Nyírbogdányi Petróleumgyár R.-t. területhasználati szerződésé­nek bemutatása. — Kétszer hozott termést egy almafa. A rendkívül hosszú ősz egyes helyeken a gyümölcsösök­ben tavaszt csinált. A környéken az egyik szőlőbirtokos almafája három héttel ezelőtt erős virágzás­nak indult. A virágok egy része lehullott, azonban néhányból gyü­mölcs lett. Szépen fejlett, zsen ge kis almákat termett a hosz­szú, enyhe ősz. A fa egyébként a nyáron is jó termést hozott. , Riport az Ocskapiacról (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyiregyháza városi jellegét nem­csak a monumentális, egekbeszökő paloták, széles, ragyogó Boulevar­dok, az üzletek kirakatainak pazar berendezése és a szaporodó autó­forgalom dokumentálja, hanem a nyomor és szegénység zarándokhe­lye is a Rákóczi-téri ócsk&piac. A.handlék, cigányok és megszo­rult szegény emberek börzéje az ócskapiac, ahol a jómódúak kise­lejtezett, szemétre dobott ruhane­műről kezdve a b. listára került hivatalnokok bútorai, a munkanél ­küli proletárok ágyneműi kerülnek vásárra. A hm-lomok az úgynevezett tros­kára, zsákra hányva, apró dombo­kat képeznek az árusok előtt és a vevő kénye-kedve szerint turkálhat bennök. A lökdöső, dühösen vitatkozó emberek között kószálva, szemem egy mezitlábos, vézna inasgyerek beteges külsején akadt meg, aki az ócskacipők halmaza között keres­gélt nagy buzgalommal. Abnormi­san kifejlődött mezítelen lábain a novemberi hideg, nyirkos idő vö­rös, püffedt jelei mutatkoztak. Vég­re talált egy irgalmatlan nagy, de aránylag jó állapotban lévő cipőt. Félve kérdezte az árát. Az árus 8 pengőt kért érte, mire ő ijedten tet­te vissza a többi közé. »Nekem csak 4 pengőt adott apám«, mon­dotta szepegve és nagybusan men­ni akart. »Add ide a pénzt.« felelt gyorsan a handlé »és itt a cipő vidd.« A fiu boldogan kapott utána és szinte futva vitte haza a zsák mányt. Én láttam a handlé ravasz, hunyorgó szemeiben felvillanni a megelégedést, láttam arcának ka­ján, scbyloki mosolyát és meggyő­ződésem, hagy a fiu, ha ügyesebb és alkuszik, talán 2 pengőért is megkapta volna. E feltevésem igazolta a másik árusnál lejátszódó esemény. Ott ta nyai legény volt a vásárló, de aki körömszakadtáig alkudozott egy zsebóra árán. Kezdetben az árat 12 pengőre tartotta, a legény 3 pengőt kínált érte. Később 6 pen­gőért adta volna, de a legény me­reven ragaszkodott a 3 pengőhöz. »Nézze uram, ez megvan egy ki­tűnő márka, ez olyan pontos, mint a nap;: magyarázott, sírt átkozódott az árus. A legény azonban csak nem engedett. »Nem adok többet értec — vágta ki végül is katego­rikusan, hosszú huza-vona után és határozott léptekkel távozott. Az árus, kis, öreg, hajlottgerincü em­ber fürgén, mint a zerge ugrott utá­na. Megragadta a legény karját és ugy húzta vissza. »Tudja mit — mondotta nyájas, behízelgő hangon mialatt egész teste reszkedett a visszafojtott dühtől — »én kértem 6 pengőt, maga igért 3-mat, ad­jon 4 pengőt és legyünk jóbarátok« A legényt meglepte ez a váratlan fordulat, egy pillanatig gondolko­zott. A bizonytalanság e pillanatát az árus hihetetlen pergő dialekti­kája töltötte ki. A legény akarat­ereje végül is le volt terítve és a ravasz vadász kimerülten, fáradtan, de 4 pengővel a kezében ment visz­sza helyére. Viszont láttam ott egy szegény asszonyt. Kisírt szemeiből, sápadt meggyötört arcából a kétségbeesés sírt le. Sovány, vézna alakját, ko­pott, vékony kendő takarta és hóna alatt egy rend, jó állapotban lévő férfiruhát szorongatott, férje, egyet­len, rendes öltönyét. Nem vásárol­ni, eladni jött. Félve, restelkedve kínálta a ru­hát. Az árus mogorván, mintha nem érdekelné a dolog, szinte félvállról beszélt vele, de közben gyorsan vé­gigmustrálta az öltözetet. Az asz­szony 30 pengőt kért, de látszott, 40-et szeretett volna mondani. »Ez­ért akar maga 30 pengőt« — ne­vetett gúnyosan az árus — »A ka­bát tele van zsirfolttal, a nadrág­fenekét legfeljebb ha fátyolnak használhatom, átlátszó, mint az or­gantül, ezért akar 30 pengőt ? Egy fillérrel sem adok többet 1 o pen­gőnél.« Az asszony lesújtva, megzava­rodva ment próbálkozni másfelé. Kínálta jobbra-balra 20 pengőért, de mintha csak összebeszéltek vol­na. Volt olyan is, aki csak 5 pen­gőt igért. Végre is holtfáradtan, re­ménytelenül tért vissza az elsőhöz. Az ócskapiac forgalma a déli órákban éri el a tetőpontját. A gyárakból, üzletekből kiözönlő mun­kások lepik el a piacot s egy-egy árus érdekesebb ócskasága előtt szinte embergátat épit a kíváncsi­ság. Együtt van a pénz Kovács István vértanú szobrara (A Nyírvidék tudósítójától.) Kovács István nemzetőrfőhad­nagynak a nemzeti gondolat vér­tanujának szobrára lelkes áldozat­készséggel áldozott Nyíregyháza város lakossága. A vármegye egymaga is tekintélyes összeggel járult az emlékmű költségeire és nem fog soká késni Nyíregyháza város hozzájárulása sem. Most már örömmel jelezhetjük, hogy az emlékműre tekintélyes összeg áll rendelkezésre. A szoborbizottság elnöke, Mikecz István alispán, aki a bizottsági ülést a napokban hivja össze, hogy döntsenek az emlékműre beérkezett pályázatok ügyében. /(IIIIIIIIIIIIIIINIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIllllllllllllllilllllllllh. Eshet eső, jég vagy hó, Veress-féle kalap jó ! ''IfHtlIIIIIIHIIHMitHHIillllllllllllitMIIIIIjllllllHllllt^

Next

/
Thumbnails
Contents