Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-22 / 266. szám

1928. november 22. JSfrÍRYIDilE. Kksas — A Nytve választmánya f. hő 22-én csütörtökön este a szokott helyen tartja folytatólagos ülését. — A Szociális Misszió Társulat december hó elsején és másodikán taitja karácsonyi vásárját a Koronában. — Bontják a barakokat. A Bethlen utcát a közlekedéstől elzáró barakot a kath. palota felépitése után bontani kezdték. Néhány nap múlva teljesen szabad lesz a széles utca, amelyet át fognak adni a közlekedésnek. — A Szociális Missziótársulat tagjainak figyelmébe. Kérjük a hölgyeket, hogy a kinnlevő kézimunkákat f. hó 22-én csütörtök délután 4 órára, legkésőbb f. hó 26-án hétfőn délután a katholikus elemi iskolába hozzák el. — A Szociális Misszió elnöksége. — Agyvértódulás, szívszorongás, nehéz légzés, félelemérzés, idegesség, migrén, lehangoltság, álmatlanság a természetes »Ferenc József« keserűvíz használata által rövidesen megszüntethetők. Tudományos megállapítások megerősítik, hogy a Ferenc József víz a makacs széksszorulás mindenféle jelenségeinél a legjobb szol gálatot teszi. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerszerüzletekben. — Gyors teherautó megrendelhető Csépánynál, Bessenyei-tér 7. Telefon 4-56. ? (*) Minden ember ismeri azt a rendkívül kellemetlen és gyakran kínos állapotot, amikor meghűlés után hurut és köhögés lépnek fel. A munkaképesség és kedv csökken, az éjjel-nappal jelentkező köhögés és rekedt hang és einyálkásodás egyaránt elkeserítőek. Mindezek ellen biztos hatású szer az Egger mellpasztilla, melyet több mint 60 év óta alkalmaznak a legnagyobb sikerrel köhögés és rekedtség ellen. Kellemes ízük és azon körülmény, hogy a gyomrot nem terhelik és könnyen emészthetők, közkedveltséget biztosítanak számára. Túlzott dohányzók is nagyon becsülik, mert azáltal, hogy naponta többször 1—2 szemet elszopogatnak, lényegesen kevesebbet dohányoznak. Az Egger mellpasztillák az összes gyógyszertárakban és drogériákban kaphatók. (*) Orvosi szakvélemények hang súlyozzák, hogy a természetes «Herkules» keserűvíz különösen érelmeszesedésnél igen hasznos bélszabályoz ószer. Kapható mindenütt. ? — Minden szabolcsi úriházban ott lesz a »Nyírvidék« Jubileumi Album*. Megjelent a román régenstanács ostromállapotot és cenzúrát törlő rendelete Tagnap jelent meg a román régenstanács rendelete, amely eltörli a cenzúrát az egész országban, továbbá eltörli az ostromállapotot is, kivéve a határtól 10— 15 kilométernyi mélységben levő zónát. Ebben a zónában is mentesitik az ostromállapot alól a nagyobb városokat. Véres fölkelés Fehéroroszországban Varsói jelentés, azerint szovjet Ukrajnából paraszdázadásról jönUnek hírek. A fölkelő paitfsztok nagy pénzösszeg és nagymennyiségű fegyver felett rendelkeznek. Az ukrajnai fölkeléssel egyidőben Fehéroroszország több helyén parasztlázadás tört ki. A lázadók igen sok szovjet képviselőt meggyilkoltak. Ma éjszaka betörlek a Nagylözsdébe A gnmmikestyns betörők ntán megindult a nyomozás Vakmerő betörés történt az éjszaka városunkban s ezalkalommal immár harmadízben a Nagytőzsde Zrínyi Ilona-utcai helyiségét választotta ki a tettes bűncselekménye színhelyéül. A betörés végrenajtása teljes mértékben megegyezik az előző esetekével. Felbontották a raktárhelyiség felett a padlásdeszkát s a résen leereszkedve látott hozzá a tettes a kassza megfúrásához, amely azonban nem hozott számára nagyobb eredményt. A betörésről munkatársunk a következőket jelenti: Ma reggel 8 órakor nyitották ki a Nagytőzsdét s amikor az inasgyerek az üzleti helyiség után következő irodahelyiségbe lépett, meglepetve vette észre, hogy a villany nem gyul meg. — Kiszólt a tőzsdében alkalmazott kisasszonyoknak, akik ekkor már észrevették, hogy a kézi kassza fiókjai nyitva állanak. Az előző eseteken okulva nyomban tudták, hogy idegen ember járt bent, ezért rendőrért küldtek s a Városháza sarkánál posztoló rendőr az esetről nyomban értesítette a főkapitányság bünügyi osztályát, ahonnan Ozory István rendőrtanácsos, a bűnügyi osztály vezetője a detektívekkel kiszállt a hely-# színre s alapos vizsgálat alá vette azokat a helyeket, ahol a betörő működött . A betörés lefolyása a követke-* zőkép konstruálható meg a jelekből. Éjjelre a padláson húzódott meg a tettes, ahol a raktárhelyiség menyezet deszkáját átvágta s az így nyert nyíláson át egy kötélen leereszkedett. A raktárból az irodahelyiségbe ment, ahol a Wertheim szekrény megfúrásához látott. A páncélszekrény középső zárja körül ki is fúrta a vastag iemezt, azonban nem ért célt vele, mert a felső és alsó zárak voltak lecsukva. A munkát tehát itt abbahagyta s helyette a kézi pénztárfiókban és az íróasztal fiókjában keresett zsákmányt. Itt talált is különféle címeken őrzött pénzösszegeket mintegy 100—120 pengőt, ezeket magához vette, majd megdézsmálta a dohányneműeket. A raktárban felbontott egy 100 grammos dobozt, majd egy húszas dobozból vett ki cigarettát. Az üzlethelyiségben, a kiszolgálóasztal üveglapja alatt elhelyezett fiókok egyikében cigarettatárca után kutatott, úgy látszik azonban, hogy innen nem vitt ei semmit sem, ellenben a külföldi különlegességek csoportjából körülbelül 10—15 doboz Abdullah, Hixos, Ramses cigarettát, a polcról pedig 1 pár doboz Princessas cigarettát vitt magával. Mikor zsákmányát magához vette, a raktárhelyiségnek az udvarra nyíló s belülről pánttal elreteszelt ajtaját kinyitotta s a rpggeli kapunyitás után távozott el. A betörő a kézifúrógépet és a fúrókat, valamint egy francia kulcsot ott hagyta a páncélszekrény előtt. A rendőrség újlenyomatokat akart venni, azonban a kísérlet negatív eredménnyel járt, mert a tettes keztyűs kézzel dolgozott Ei tud Petőfi orosz fogságáról ? Mindnyájan ugy tanultuk, hogy J Petőfi 1849 július 31-én Nagyküküllőmegyében, a Segesvár és Fejéregyháza közötti csatában esett el. Igaz, hogy elestéről nincsenek biztos híreink. Lengyel József törzsorvos látta, hogy vászonzubbonyában a leégett falu egy sütőkemencéjéről figyelte a csatát és jegyezgetett, majd egy árok hídján s egy ágyúgolyó nem meszsze tőle csapott le s szemébe vágta a port. Mikor aztán az ötszörös orosz túlerő elől menekülnie kellett Bem hadának, egy Szkurka nevü közhuszár ugy beszélte később, hogy ő kengyelébe emelte a menekülő adjutánst, azt a nagy pennást, aki olyan szép nótákat irt, de mikor a muszka lovasok nyomukba értek, Petőfi azt kiáltva: «Bocsáss!, engem az Isten sem ment meg» a kukoricásba futott, a lovasok utána. Hasonlít ehhez az elbeszéléshez az a szájhagyomány, amit én Borsodmegyében hallottam, Költő Kiss Lajos belsőbőcsi magyartól, aki meg rokonaitól hallotta. Eazerint Katona András hejőpapi-i atyafiai beszélik, hogy ez az András bátyjuk a szabadságharcban Petőfi őrnagy keze alatt harcolt. Vele volt a segesvári csatatéren is. Megmondta neki Bem tábornok, hogy keressen magának szebb halált az akasztófánál. Petőli egy téglaégető tetejére ment fel. Mikor látta, hogy nincs mentség, lejött a kemencéről s ezt mondotta: —- Potomság az egész! Azzal hányni kezdte le magáról a ruhát, amin az őrnagyi sarzsija volt és ingre-gatyára vetkőzve egy szál karddal neki hajtott az ellenségnek, ugy szorította oszt meg egy szakasz kozák a kukoricásban... Tehát wgy a tudósok feljegyzéseinek, mint a szájhagyománynak azt kell tartani, hogy Petőfi a segesvári csatában elesett s holttestét nem találták meg. Mint Ábrányi Emil énekli róla «Petőfi>.- cimü versében•„ Szerdától a Diadalban. Tisztán olvad át a halhatatlanságba, Csupa lélek volt! Por nem maradt utána ! Voltak azután olyan hirek is, hogy Petőfi a segesvári csatában csak eltűnt és hogy orosz fogságba hurcolták. Mikor Bem magához tért, első szava az volt: Hol van Petőfi ? És senki nem tudott neki felelni. Volt aztán, aki azt beszélte, hogy Világos után oláh gúnyába látta Kolozsvár piacán. Voltak, akik azt rebesgették, hogy szibériai ólombányákban dolgozik. A legjobb barátja: Jókai és Arany János is azt hitte az ötvenes években, hogy talán él. De bizonyosat soha senki sem tudott meg róla. S azt, hogy hol ki temette el, sem azt, hogy él-e valahol csakugyan. / Néhány hét óta olyan adatok kezdenek forgalomba kerülni, mintha a világháború hadifoglyai arról győződtek volna meg, hogy Petőfi csakugyan Oroszországban halt meg. Az egyik hir Miskolczy Márk budapesti lakostól jön, aki Ufában volt hadifogoly és azt irja, hogy berobog egyszer az ufai pályaudvarra egy vonat, mely Szibériából, a felszabadított politikai száműzötteket szállította. Ezen a vonaton egy aggastyán utazott, aki meghallván az árusok magyar beszédét, megszólította őket: Magyarok vagytok, fjaim ? S erre az aggastyán elmondta, hogy ő Szibériában egy golyóhoz láncolva együtt dolgozott Petőfivel. Évekig együtt vonszolták, húzták a kőgolyót. Petőfi még fiatal korában meghalt és rábízta irományait. Ő szeretné magyar kézre adni a rábízott és megsárgult iratokat. És ott helyben szétosztotta az iratokat a körülötte állók közt. Egy przemyslii öreg magyar honvéd ragadta magához, hogy ő hazaviszi a fiainak. Ez az egyik híradás Petőfi orosz hadifogságáról. A másik híradást egy nyugalmazott budapesti tanár leveléből olvasom,; ala a következőket irja nekem: — Még a háború után történt, hogy a csóti fogolytáborban az egyik előkelő fogoly orosz tiszt az ottani magyar felügyelő tisztnek — határozottan állítva — elmondotta a következőket: