Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-15 / 260. szám

8 jsíltftr 1928. november 15. Szigeti József hegedűmfvész hangversenye szombaton a Koronában. Vidám esetek 8 — AZ SE BAJ. Egyik ifjú magyarázza a házas­ságközvetitőnek : — Az illető hölgy szép legyen, okos legyen, csinos legyen, gazdag legyen, müveit. .. — Na de nézze, akkor bolond ha magához megy. — Na nem bánom, hát Jegyen bolond is. A VIRÁG. Tanitónő (kedveskedve): Jaj, de gyönyörű csokor virágot hoztál nekem! Hát ilyen szép virág nyilik a kertetekben ? Kislány boldogan : Oh van még ennél is szebb, csak anyukám azt mondta, hogy jó lesz az is a ta­nitó néninek. ANGOL HIDEGVÉR. Két angol utazik a vonaton. Már vagy két óra hosszat ülnek egymással szemben, de egyik sem törődik a másikával. Az egyik szi­varozott és újságot olvasott. A másik angol észreveszi, hogy a szi­vartól meggyúlt az újság. — Mister meggyúlt az újság ! — figyelmezteti. A másik dühösen válaszolja : — Mit törődik maga veiem ? Mi köze magának énhozzám ? Magá­nak már vagy 5 perce ég a kabát­ja és én még sem szóltam egy szót sem. A SZIMPATIKUS NEVELŐNŐ Mama: És miért hagyta ott a legutóbbi helyét, kisasszony? Nevelőnő: Mert nem akartam mosdatni a gyerekeket. Gyerekek (karban): Mama, ezt vegyük fel! BORBÉLYOK FIGYELMŰBE Mikor Morus Tamás angol kan­cellárt, akit később lefejeztek, a börtönben meg akarták beretválni, a lángeszű államférfi igy szólt: — Hagyjatok békén, hiszen én és a király pörben állunk s a pör tárgya a fejem. Én pedig addig nem adok ki pénzt a szakállamért, mig nem tudom, hogy az enyém marad-e a fejem, vagy pedig az é vé.' '*"**•«•»»«—«•'•>• j.iniinitM GENTLEMAN A halálraítéltet a siralomházban kivégzés előtt meglátogatja a pap. A halálra itélt udvariasan búcsú­zik tőle: — Isten áldja, prépost ur, a viszontlátásra és bocsásson meg, hogy nem kisérem ki. BIZONYÍTÉK Vadász: Tanár ur, azt hallom, hogy ön az imént egy tehenet lőtt. Tanár: Badar beszéd, hiszen láthatja, hogy üres a tarisznyám. RAGASZKODÁS JELE Idegen (a fegyházat szemlélve): És mutatnak néha némi ragasz­kodást a fegyencek ? Börtönőr: Őh igen, a legtöbb visszatér hozzánk! AZ INAS KRITIKÁJA Mesterné asszonyom: De te Mis ka, miért nem eszed meg a húso­dat? Miska: Nagyon forró. Mesterné asszonyom: Hát fújd! Miska: Fújnám én, de nem me­rem... félek, hogy elfújom! MEGTAKSÁLTA Biró: Mennyire becsüli azt a pár csizmát, amelyet a vádlott el­lopott öntől ? Panaszos: Ujan 20 pengőbe ke­rült, kétszer megtalpaltattam, ösz­szesen tehát 36 pengő! ŐSZINTÉN — Annyi adóssága van és mégis meg meri kérni a lányom kezét? Mire gondol? — Az adósságaimra, kérem. SZÉGYENLŐS A VITÉZ UR — Nézze Mari, nem szeretem, ha az a katona minden este kint ül a konyhában. — Én se szeretem nagysága ké­rem, de olyan szégyenlős a lel­kem, hogy nem mer bejönni a szalonyba. Viharosan ünnepelte a több százfőnyi közönség a debreceni Eántnst a Református Nőegylet Leányklnbjának zászlóbontásán (A »Nyirvidék« tudósítójától.ű Vasárnap délután öt órakor a Leánykálvineum több száz főnyi közönséget befogadó nagyterme zsúfolásig megtelt lelkesedő leá­nyokkal, ifjakkal, asszonyokkal, férfiakkal, a református társada­lom reprezentánsaival, öt óra után néhány perccel már nem volt egyetlen férő hely sem. Még az ablaknyilásban is ült egy-egy élel­mes diák. Ezen a délután újra zászlóbontás volt Nyíregyházán. Hófehér zászló bontott szárnyat, mintegy ég felé röppenő fehér madár, amelynek szárnyai harc­rakészen bontakoztak ki a nyo­mor ellen való küzdelemben. A Református Nőegylet Leányklub­jának ünnepélyes zászlóbontása volt a vasárnapi összejövetel, amelynek idealizmusa, hite, mun­| kavágya és törhetetlen bizalma a feladatul vállalt munka sikerében — minden szivet napfénnyel töl­tött be, optimizmussal árasztott el. Az ünnepi alakuló összejövetel érdekességét és művészi értékét fokozta a debreceni kollégiumi kántus szereplése. A kántus ifjait kitörő szeretettel fogadta, viharo­san ünnepelte Nyíregyháza közön­sége. A kántus hanganyagának hamvas tisztasága, nemes szépsé­ge, a kar megkapó fegyelmezett­sége már az első számnak, Wag­ner János : Gót hűség-ének elő­adásában kifejezésre jutott. A tapsviharral fogadott szám után Kőnya Gábor lelkész, a nyíregy­házi református aktivitásnak ez a buzgó és törhetetlen akaratot, iz­zó, magyar lelkesedést reprezen­táló vezetője megnyitóbeszédet mondott. — Református társadalmunk egy ujabb tömörüléséről akartunk itt hangot adni, kiegészitve egy kellemes akkorddal — mondotta. Elhatároztuk, hogy Nőegyletülik leánytagjait önálló leányegyletbe tömöritjük és belekapcsoljuk ab­ba a társadalmi munkába, amely^a keresztény szereteten felépülő kulturális munkát irja fel zász­lójára. A tömörülések, erőkifejtések korszakát éljük. A ránk diktált béke évről-évre növekvő irtóztató súlya alatt naponként indul el egy­egy gondolat és zászlaja alá híve­ket toboroz, hirdetve, hogy magá­ban rejti egy jobb jövő zálogát és ha a kivitelben nem is látják min­denütt az első gondolat kvint­esszenciáját megvalósítva, vagy ha egyik-másik alakulás letér a helyes útról, amely a legnagyobb közös cél felé vezetne. Nem sza­bad pálcát törni és kishitüen re­ménytelenül elfordulni azoktól, a megmozdulásoktól, amelyeknek nemes irányát a fel-feltörő elgon­dolások világosan mutatják. Mi egy pillanatig sem aggodalmas­kodhatunk leányaink nemes inten­cióit illetőleg, hanem hü szívvel és nagy szeretettel állottunk rendel­kezésükre, alkalmat és módot akartunk és akarunk nyújtani, hogy előtörhessenek a leányszivek mélyéről azok a tiszta és áldott források, amelyek hivatva vannak ezt a világot szebbé, aranyosabbá és boldogabbá tenni, akiknek erős akarata talán téglákat összetartó malter akar lenni abban a nagy­épületben, melyet Nagymagyaror­szágnak nevezünk. Majd a komoly munkára tö­mörült leánysereg célkitűzéseit részletezve, a következő hasonlat­tal fejezte be nagyhatású beszé­dét : Egyszer a rózsafa levelei meg­haragudtak a rózsa virágokra és elhatározták, hogy nem végzik to­vább a táplálás munkáját, a gyöngyharmatot lerázzák kebleik­éről s a napsugarak előtt bezárják sejtjeiket. És egy nap a rózsavi­rágok arra ébredtek, hogy a pi­ros hajnal harmata hiába tündök­lik szirmaikon, a nap hasztalan szórja rájuk sugarait, hatását egyiknek sem érzik. Sorvadoznak, mosolygó piros arcuk hervadás­nak indul, s kellemes illatuk eltű­nik mint a hajnali álom, vagy a ! délibáb. De ám a levelek is meg­; érezték a változást, a gyorsmoz­: gásu sejtek betegen vonaglottak, sőt magát a rózsatöt is emésztő ^ fájdalom hatotta át. Ekkor a da­cos levelek gondolkozni kezdének Hát a rózsákkal együtt ők is el­pusztuljanak ? Nem és megkezdet­ték ismét a munkát. Mélyen tisz­telt közönség ! Útjára induló leány egyletünk tagjai a rózsák, nyí­lásukkal szivük szeretetének leg­szebb álmainkat, szent eszménye­ket valósítsanak meg, gyönyör­ködtessenek, megédesítsék az éle­tet, s lelkük -illatával az áhítat szárnyán magasba emeljenek, mi pedig, mint rózsabokrok, levelek és rózsatörzsek, segítsük őket vi­rágozni, illatozni, ezt az életet általuk meggazdagitani. A nagyhatású beszéd után a kántus Ivánka Sajkadalát adta elő gazdag színezéssel. A kar ha­tása lenyűgöző volt. Újrázni kel­íett a karnak és a pódiumról egy­másután zendülnek a gyönyörű énekszámok. Batta Izabella fiatal leányoktól szokatlan erővel, elra­gadó tűzzel, kiváló interpretáló készültséggel ad elő egy forró hangulatu Végvári-verset. A ha­tást a viharos taps jelzi. Alig en­gedik le a pódiumról Nagy György Sándor kollégiumi szeniort, aki Veress Lajos hittanhallgató zon­gorakisérete mellett meleg közvet­lenséggel, a magyar nóta lelké­vel, kongenialis tudatossággal adott elő több gyönyörű magyar dalt. Szép lírai tenorja, amely a kántus karának is egyik ékessége, a lelkek mélyére vitte a dal örök szépségeit. Hatásos száma volt a műsornak Batta Zoltán hazafiúi tüzzei elhangzó szavalata, amely­lyel Mikes emlékét idézte. A magyar lélek érzés világát ki­vetítő műsor egyik értékes gyöngy szeme volt a magyar tánc, ame­lyet Soős Lili és Görömbey Sári adtak elő. Soós Lili volt a bájos magyar leány, Görömbey Sári a székely legény. Soós Lili, aki a táncművészet hivatott mestere, itt is példát adott a klasszikusan ma­gyar tánc szép mozdulataira, üde ritmusára. A magyar táncot meg kellett ismételni. A kántus a Ninon bordalával, majd Gaál Ferenc Ba­latoni nótáival tette felejthetetle­nül hangulatossá a Leányklub ün­nepi zászlóbontását, amely a re­formátus társadalom impozáns tá­mogatásával nagy sikerrel zaj­lott le. Szalonomat Bethlen-utca, róm kat. bérpalotába, II emelet helyeztem at. Rqsbsmí, Namftnyl Erzsi. 8811-3 Tüdőcsücshurutra hajlamos közép­és polgári iskolai tanulók felvétele a magyar iskola­szanatóriumba A Magyar Iskolaszanatórium Egyesület most nyitja meg no­vemberben a budakeszi erdőben első, teljesen korszerüleg berende­zett, állandó orvosi és tanulmányi vezetés alatt álló iskolaszanató­riumát, amelybe gyenge vérsze­gény, tüdőcsucshurutra hajlamos közép- és polgári iskolai tanulók vétetnek fel oly célból, hogy a kultuszminisztérium által kirendelt tanárok vezetése mellett tanulmá­nyaikat zavartalanul folytathas­sák, az év végén vizsgájukat le­tehessék és egyidejűleg szanató­riumi kezelésben iá részesüljenek. A betöltendő helyek a kérelme­zők vagyoni viszonyaikhoz képest részben teljesen díjtalanok, rész­ben fél, illetve egész díjazások. A jelen tanévre szóló felvételi kérelmek iskolai és orvosi bizo­nyítvánnyal és családi értesítővel felszerelve az egyesület központi irodájához : Budapest, Fhg. Sán­dor-utca 26. szám alá küldendők be postai uton. Szerencsétlenség egy kallói malomban Nagykállóból jelentik: Csinya János mérki születésű, nagykállói munkás Kállóban, a Demeter-féle malomban dolgozott. Azirtt a ga­bonatisztitógéppel foglalatosko­dott, a gép elkapta jobb karját és összeroncsolta. A nyomozás megállapította, hogy a szerencsét­lenségért nem terhel senkit felelős ség. Csinya Jánost lehozták a nyíregyházi Erzsébet kórházba. Benczúr Gyula dr. megküldte Nyíregyházának a dolányi mauzó­leum gipszmását (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Benczúr Gyulának, Nyíregyháza halhatatlan festőművész fiának do­lányi sirja felé gyönyörű rene­szánsz stilü mauzoleumot emel­tetett a család. Ennek a műre­meknek a gipszmását most dr. Benczúr Gyula, a nagy művész fia, a fővárosi Gellért fürdő fő­orvosa Nyíregyházának ajándékoz­ta, ahol a Benczur-szoba értékes emléktárgyainak sorát gazdagít­ja. A mauzóleum-modell teljesen épen most érkezett Nyiregyhá-

Next

/
Thumbnails
Contents