Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-15 / 260. szám

1928. november 17. JSiVíKYIDéftC. 111 Szigeti József htgedüroűvész hangversenye szombaton 11 Koronában. V Mozi •••«»» Greta Garbó a világ legnagyobb művésznő jd. Péntektől vasárnapig mutatja be az Apolló a »Csillagok utja« cimii darabot, amely voltaképen az örök nő regénye, aki végigpróbál mindent, csalódik mindenben és tragédiák végén eszmél rá, hogy akkor volt voltaképpen boldog, mikor egy csendes kis padlásszobában, az egyszerű és igaz férfi mellett élt. Karrier-regény, de nincsenek benne meglepetésszerű fordulatok, egyszerű és meggyőző minden, ami a darabban történik. A csodálatos szépségű és csupa ideg Greta Garbó játsza a parasztlányból Páris csillagává nőtt színésznő szerepét. Vannak jelenetei, ameA „Hangya" lyekben olyan, mintha egy végtelenül finom pasztellről lépett volna le. Lars Hanson férfias megjelenésű filmszínész, a szenvedő, szerelmes szökött katona szerepében a férfi-szerelemnek állit felejthetetlen emléket. Greta Garbó, aki a Hollywoodi Metro-Goldwyn-studióban játszotta le ezt a szerepet: nem amerikai szépségtipus. Majdnem azt mondhatnám, hogy gyönyörű arca sugárzása mögött több az élmény, a tartalom, a raffinement és bizonyos tekintetben a mélység, mint virágszerüen szép amerikai kolléganőiben. Garbó skandináv nő, aki északi hazájából lejött Berlinig s mint karcsú viking-hajó addig vitorlázott a charlottenburgi vizeken, amig stílusa, művészete megtelt hamisíthatatlan Wedekindrakománnyal... Ugy jött le Bécsbe, mint egy szőke, szürkeszemű és északi fajtájú Orska Mária, aki minden idegszálával rátapad a bódulatok szenzációira, de aki mégis Garbó és ezért Orskánál edzettebb és egészségesebb. Bécsben oly döntő sikere volt a fiatal művésznőnek, hogy menten kivitték Hollywoodba. A kaliforniai filmeldorádóban ma ő a legérdekesebb filmsztárok egyike. Egyike azoknak, akiknek művészete, arcjátéka a legizgatóbb. Amikor fölveti szemét és a pártner szemébt néz, amikor hosszú ujjával végigsimít az amoroso haján, amikor egyetlen szó segítsége nélkül esd és hiv és követel és győz... ennél a művészi produkciónál nincs erótikusabb látvány. Felvágta az ereit egy tizenkilenc éves leány Tiszalökről jelenük: Mészáros Rózsi tizenkilenc éves leány tiszaderkei születésű, tiszalöki lakos öngyilkossági szándékból felvágta ereit. Súlyos sérüléssel szállították be a nyíregyházi Erzsébet-kórházba. Közgazdaság & lagyar Hét tannlságii Lezajlott tehát a hét, amely a magyar termelés és a magyar áru diadalát volt hivatva demonstrálni és amelynek fényes külsőségei és nagyszabású propagandája bi-' zonyára még sokáig fognak élni emlékezetünkben. Kénytelenek vagyunk csupán külsőségekre hivatkozni, mert az eredmény — sajnos — igazolta azokat, akik ugy vélik, hogy a magyar akarat és a magyar szellem termékeinek terjedését és versenyképességét nem a külföldi behozatal, hanem annál sokkal mélyebbenfekvő okok bénitiák: meg. A termelés és fogyasztás kialakulására — legyen szó hom, vagy külföldi áruról — nem lehet hatni bár oly tetszetős jelszavakkal sem. Bizonyos, hogrv eeykorí legnaevnbb foevasztóközönséerünk. a középosztály vásárlási készsége a reárudulő meeoróbáltatások és sulyok terhe alatt annyin csökkent, hogy ezt a deroutot érezte me? legérzékenyebben kereskedelmünk is. Amint az imádság csuoán a mindennapi kenyér megadását kéri az egek urától, ugy csökkentek középosztályunk igényei is egyre alább a betevő falatig. A ruha elviselhető akkor is, ha kopott és foldozott és.ami a betevő falaton tul terjed, az már olyan luxustéte1 eltet jelent, hogy szóba sem lehet hozni. Varsóban néhány héttel ezelőtt nacionalista diákok járták végig a főútvonalakat és beverték azoknak az üzleteknek kirakatait, amelyek túlnyomó részben külföldi árut tartottak raktáron. Ez a demonstráció, amennyire fölösleges, ugyanolyan káros is volt a külföld szemházalapítványi részjegyei pontjából, hiszen nincs olyan állam, amely pusztán saját termelésére szorítkozhatna. A magyar hét jellege is abban domoborodott kl, hogy azokat az árukat, amelyeket a magyar ipar is képes előállítani, vásároljuk és ne. pártoljuk pusztán snobságból a külföldi termékeket. A külkereskedelmi mérleg kedvező alakulásának szempontjából nemcsak az exportnak, hanem a behozatali tételeknek is jelentőségük van és nem kockáztathatjuk egy meggondolatlan elzárkózással kivitelünk sikerét a világpiacon. A feldíszített és nemzeti színekkel ékesitétt kirakatok, a reklámfelvonulások, propaganda jellegű felvonulások ékesen bizonyítják, hogy van magyar ipar. De ugyanakkor a kereskedésekben mutatkozó és immár hónapok óta állandósult lanyha forgalom és kereslethiány azt is ékesszólóan beigazolták, hogy nincs magyar fogyasztóközönség. Mindenekelőtt arra kellene törekednünk, hogy az államháztartás aktívvá való tételével egyjjlejüleg szanáltassanak azok a magánháztartások is, amelyek ma a mindennapi megélhetés gondjaival vészterhesebb hadjáratokat vivnak egy fegyveres háborúnál is. Mert hiába fejlesztjük egy magát eltemetni nem engedő nemzet ruganyos éiniakarasávai iparunkat a nyugati nemzetek nívójára, ha ez a lázas igyekvés nem hozza, mert nem hozhatja meg a maga eredményeit. Az adófizetés terhei alatt görnyedező polgárt ne érje gáncs, ha nem bírta a kellő mértékben kivenni részét a Magyar Hétből. A jóakarat megvolt benne, ám anyagi eszközök hiányában mitsem tehetett. Az ő szive szorult el, mikor a fényes kirakatok előtt gyermekének rongyos cipőjére, a~ maga kifakult ruhájára, a kulturszükségletek teljes megvonására gondolt. A Magyar Héten felvillantak lelki szemei előtt a mult emlékei, amikor Magyarország boldog, büszke és megelégedett polgára volt. Amikor Szent István birodalmának határain belül munkára találhatott minden dolgos kéz és nem maradt üresen egyetlen gyomor sem. És arra gondolt, hogy íesz itt még egy másik, magára nem sokáig várató, az eddigieknél impozánsabb magyar hét, lesz itt még béke és boldogság, munkaalkalom és megélhetési lehetőség, örömnapja minden rend- és rangbéli magyaroknak. Ez lesz majd kereskedőknek és fogyasztóknak igazi Magyar Hete! Lesz még egyszer ünnep a világon... Felrobbant vadászpatron sebesítette meg Apagyról jelentik: Csordás István tizennégy éves fiu, kállósemjéni születésű, apagyi lakos, földműves az apagyi határban a mezőn egy vadászpatront talált. A patronnal játszani kezdett és addig ütötte, mig egyszercsak felrobbant és a serétek fejébe fúródva súlyosan megsebesítették. — Csordás Istvánt súlyos sérülésével behozták Nyíregyházára, az Erzsébet kórházba. 10, 20, 50, 100 és 500 pengősök A sárosmegyei magyarok Masarykot a nyakánál fogva szabályszerűen felakasztották Egy felvidéki magyar, aki véletlenül szemtanuja volt egy sárosmegyei községben a cseh rabló köztársaság decenniumos ünnepélyének, az alábbi levélben számol : be az Ünnepély lefolyásáról : »A dicső csehszlovák respublika j fennállásának io-ik évfordulóján, október 28-án a hatóságok mindenfelé nagy ünnepségek tartását rendelték el. A község elcsehesedett jegyzője már hetekkel azelőtt hozzáfogott az ünnepség megtervezéséhez s keresztülvitte a község közönségének ellenzése dacára, hogy a jubileumi ünnepség keretében a hősök emlékmüvét is leleplezik. Az emlékmüvet meg is vették, egy, az elesett hősök nevét feltüntető oszloptáblát, melynek tetejére egészen különösen Masaryk köztársasági elnöknek álló szobrát helyezték el. Megérkezvén a Masaryk-szobor, persze összegyűlt az egész község, hogy lássa, miként nézhet ugyan ki a hősök szob ra és Masaryk együtt 1 Az egész község már előre nevetett rajta. Levették a szoborról a faburkolatot, előkerültek rudak és kötelek melyeknek segítségével, a cseh csendőrök durva közbelépésére 4— 5 községbeli férfi akarva, nem akar va mégis csak felhúzta Masarykot a magasba, még pedig ugy, hogy a kötelet szabályszerűen a nyakára hurkolták Most már nem négyen, de húszan is húzták hahotázva a kötelet s Masaryk mind feljebb és feljebb emelkedett. Ekkor ért a helyszínére a község jegyzője s e tapintatlanságon szörnyen felháborodott. — Hát a nyakára teszitek a kötelet ti marhák ? 1 öriási nevetés válaszolt a jegyző szavaira. — Ugy van jól, ugy kell neki, — hangzott innen-onnan is. A kötél azonban hogy-hogynem, csak raj'ta maradt Masaryk nyakán. Ezután a szobrot az alapzatra ráerősítették és leplet borítottak rá. Elérkezett aztán az október 28 Kivilágítás, lampionos körmenet, a község jegyzője pedig beszélt a nagy cseh nemzet világraszóló, a világ minden nemzete által csodált hadi bátorságról, a világháborúban elkövetett cseh hőstettekről. Ily ragyogó perorálás közben hullt le a szoborról a lepel. S ékkor csodák-csodája, ott lóg Masaryk nyakán a kötél, amit a szobor felhelyezésekor rajtafelejtettek. , A nevetés és taps szűnni nem akart. — Ugy kellett neki, — mondják — minek mászik oda, ahol egy katonának kellene állania. — Rántsátok le — és hasonló jobbnál-jobb megjegyzések hallhatók. És hiába minden igyekezete a rendezőknek, mintha csak összeesküdött volna minden e »szép:< ünnepély sikere elle^. A nyakára hurkolt kötelet pedig addig rángatták, mig teljesen összegabalyodott. Végre akad a sok közül egy leleményes ünneplő, aki felkúszott Masarykhoz s a kötelet levágta nyakáról, amiért azután sokan szidják, mondván, hogy miért nem hagyja rajta. Hisz rövidesen úgyis az kerül megint a nyakára. Az ünnepi szónok beszédét be nem fejezhette, a közönség, szinte örülve a kudarcnak, oszladozott széjjel. Az ünnepély pedig a következő napi újsághírek szerint gyönyörűen sikerült. És hogy mily szemtelenek tudnak lenni ezek a vitéz csehek, még meg kell jegyeznem, hogy körmenetben valami saroglyán egy fából készült s kettétörött magyar címert hordozták, rajta egy széjjeltépett magyar lobogó, mely fölött Masaryknak deszkából kifaragott alakja áll, kezeit áldólag nyújtva hívei fölé. Az ünnepélyről hazafelé tartó közönség szerint a kötél szerepe rossz előjel a respublika életére«. Eddig szól a levél s amint látható, ugyancsak kényszeredett lehetett az »örömünnpe«, ahol Masaryk szobrát a nyakánál fogva ha hotázás közben akasztották fei. havi részletekben is fizethetők