Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 250-273. szám)

1928-11-15 / 260. szám

1928. november 17. JSiVíKYIDéftC. 109 Testápolás Miért érezzük, hogy fázunk ? Dr. Frazer Harris egy kiváló angol tudós tollából nagy tanulmány jelent meg a hidegről és a melegről. Dr. Harris teljesen uj szempontból világitja meg a kérdést. A szempontja annyira uj és érdekes, hogy valóban figyelemreméltó. A tudós ugyanis azon a véleményen van, hogy ennek az egész kérdésnek a kiinduló pontja hamis. A tudós azt mondja, hogy sem hideg, sem meleg nincsen a világon. Ez különösen hangzik ugyebár? A kiváló tudós azonban siet megnyugtatni mindenkit. Nincs ugyan hideg és nincs ugyan meleg, ellenben vannak idegeink, amelyek még is olyan szenzációkat okoznak a szervezetünkben, mintha lenne •deg és lenne meleg. Ezt ugy kell érteni, hogy van egy bizonyos állapot, amelyet jobb hijjában mégis kénytelenek vagyunk meleg állapotnak nevezni. A tudósok azt mondják, hogy a hideg és meleg iránt érzékeny idegeink a meleget tulajdonképpen nem értik, ellenben különbséget tudnak tenni a meleg különböző fokai között. Abszolút hideg nincsen. Abszolút meleg sincsen. A melegnek vannak különböző fokai. Ez más szóval annyit jelent, hogy a meleget nem lehet mérni. Ezek a bizonyos idegeink a meleg megmérésére szolgálnak. Az emberi test ugy van berendezve, hogy meleget tud felvenni a napból, a meleg vízből, a tűzből. Mikor a test a meleget felvette, azt el is raktározza. Ezzel szemben azonban a test maga is produkál meleget azokból a kalóriákból, amelyeket az élelmiszerek által visz magába. Ha ugyanakkor a hőség legalább akkora mértékben nem hagyná el a testet, mint amilyen mértékben oda behatol, abból az következnék, hogy a test elégne a saját máglyáján. T Ha a meleg tulgyorsan távozik a testből, akkor támad az az érzésünk, hogy fázunk. Ez akkor következik be, ha olyan fizika, okok állnak elő, amelyek a testet arra késztetik, hogy a meleg tulgyorsan távozzék. Ezek között az okok között a legfontosabb, ha a test olyan atmoszférába kerül, amely nálánál alacsonyabb. Igy például, ha az automoDil a nyilt uton szalad és szembe szalad a széllel, vagy ha az ember hideg vizbe ül, vagy ha ugy nevezett hideg kőre ül. Ekkor mondjuk azt, hogy «fázunk». Voltaképpen nem fázunk, mert hideg nin csen, csak az idegrendszerünk tulgyorsan regisztrálja a hőmérsékletváltozást. Szóval nemcsak arról van szó, hogy milyen gyorsan. Ha sok hő távozik a testünkből és nagyon gyorsan, akkor mondjuk azt, — hogy nagyon fázunk. Tegyük fel, hogy ugyanolyan hőmérsékletű úgynevezett hideg v* zet iszunk, mint amilyenbe belemártjuk a kezünket, azt fogjuk mondani, hogy az a viz, amelybe belemártottuk a kezünket, sokkal hidegebb, mint az, amelyet megittunk. Miért van ez igy? Azért, mert a kezünk bőréről a viz érintkezésnél sokkal nagyobb mennyiségben és sokkal gyorsabban távozik, mint a másik esetben. Az idegeink tehát «erős hideget» icgisztrálnak. Hogy pedig testünk bizonyos részéről miért tá\ozik na gyobb mértékben a meleg, mint > egy másik részéről, az annak tud- | ható be, hogy testünknek bizonyos részein nagyobb a vérnyomás mint egyéb részeken. Tehát végeredményben az az állitás, amely arra vonatkozik, hogy azért fázunk, mert kivülről hideg hatol be a testünkbe, egyáltalán minden alapét nélkülöz. Ebben ugy a fizikusok, mint a pszichológusok megegyeznek. A meleg távozását a testből különböző faktorok kormányozzák, a melyeknek a tárgyalása azonban már nem tartozik ide. Mezőgazdaság Szárítógép bemutató Tornyospálcáu A m. kir. földmüvelés ügyi mi- f niszterium burgonyatermelési hiva- ? tala a burgonya, répa, cukorrépa | fej, répalevél, tengeri stb. száritá- ' sának és a szárított anyag takarmányazásának propagálása céljából kerekekre szereit és motorikus erővel hajtott szárító berendezést készíttetett, amelyet a Szabolcsvarmegyei Gazdasági Egyesület utján, egyelőre a szabolcsvármegyei gazdaságoknak szándékozik fenu célból, rövidebb idő tartamára, használatra kiadni. A szárító berendezés folyó hó 23-án (pénteken) Eszenyi Jenő nagybirtokoks tomyospálezai gazdaságában lesz az érdeklődő gazdaközönségnek bemutatva, miért is felhívjuk a berendezés iránt érdeklődő gazdaközönséget, hogy a bemutatón jelenjen meg, előzetesen azonban részvételi szándékukat Eszenyi Jenő ur gazdaságához egyszerű levelezőlapon jelentsék be. Tornyospálcza Kisvárdától i o km-re feszik és az uradalom a bejelentett és Nyíregyháza felől érkező résztvevőket a bemutató napján délelőtt i i órakor a kisvárdai vasútállomáson autóbuszokkal fogja várni, amely autóbuszok a vendégeket -Tornyospálczáról a délutáni, illetve az esti vonatokhoz a kisvárdai állomásra vissza is fogja szállítani. Felhívjuk azon gazdatársainkat, akik a szárító berendezés rövid idejű használatára igényt tartanak, hogy ezen igényüket egyesületünk titkári hivatalánál ( vármegyeháza, telefon 113) mielőbb bejelenteni szíveskedjenek, hogy a berendezés sorrendszerü kiutalási tervét jóelőre előkészíthessük. A jelentésben közölni kell a gazdaság helyét, a szárítandó anyag minőségét és mennyiségét és hogy mely időben kívánja a berendezést igénybe venni és hogy rendelkezik-e a szárító berendezés elhelyezésére alkalmas helyiséggel. A szárító berendezés használata teljesen díjtalan, azonban a berendezés kezelőjének napidiját és élelmezését a gazdaság magára kell vállalja és a berendezés üzembetartásához tüzelő anyagot és segéderőt kell adjon. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület Elnöksége. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok. Hogyan engedélyezhet a filmcenzira olyan tilmet, melyben a magyargyalázó Petrovics SzutiizláY játszik főszerepet ? Kaptuk az alábbi levelet: Már több izben olvashattuk az újságokban, hogy Lukács György v. b. t. t., országgyűlési képviselőnek a csehszlovák követség nem ad vízumot az útlevelére, azaz nem engedi be cseh területre. Holott Lukács Györgynek birtokai vannak a Felvidéken, de nem engedik eljutni saját földjéhez sem, mert igy kívánja azt a csehszlovák érdek. Hiába volt a magyar külügyminisztérium minden közbejárása, a magyar képviselő nem mehetett haza. És miért? Azért, mert Lukács György egy régebbi alkalomkor az egyik felvidéki városban rendezett banketten Magyarország jövőjére ürítette poharát. Ez volt a kifogás, de a tulajdonképeni ok az, hogy Lukács György a külföldi országokban való utazásai folyamán és egyben mint Magyarország delegátusa a megszállt területen élő kisebbségek jogaiért minden alkalomkor bátran sikraszállott. Aki pedig a magyar igazságért küzd, az szomszédaink számára nem kívánatos elem és nem sokat törődnek a müveit világ közvéleményének felháborodásával, az ilyen embereket távol tartják or REMINGTON írógépszalagok az összes méretekben, lila és fekete, valamint lila piros Nitnben 20°|o felár nélkül kaphatók a Jóba-nyomdában, Nyíregyháza, Széchenyi-út 9. a*. — Telefon: 139. az. szágaiktól. Soviniszta nemzeti szempontból meg lehet érteni az ilyen védekezési eljárást és sok tekintetben tanulhatnánk tőlük. Itt van mindjárt egy eset, melyet nem hagyhatunk szó nélkül. A soproni Városi Moziban az elmúlt héten mutattak be egy filmet, melyben a főszerepet Petrovics Szvetiszláv játszotta, az a renegát ember, aki valamikor mamagyar tiszti uniformisban járt, majd magyar földön lett neves mo ziszinész és aki külföldre kerülve, megrészegült az idegen tömjénezéstői s a szláv propagandától és egyszercsak letépte magáról a becsület és hála köntösét és Magyarország egyik legártalmasabb rágalmazója lett külföldön. Felcsapott szerb nemzeti hősnek, akit Belgrádban őrjöngve ünnepeltek a szerb nők, nem azért, mert nagyon jó filmszínész, hanem azért, mert jó «szerb hazafi® lett belőle. És ez a hálátlan, nyomorult haza áruló, aki nem meri az elárult magyar földre tenni a lábait, megjelenik itt a filmen és a magyar mozisok és a magyar közönség ahelyett hogy felháborodással fordulna eí tőle, csak ugy tódul a moziba, — hogy gyönyörködjön ebben a jóformáju rágalmazóban. Szándékosan csak az előadások után tesszük szóvá azt az esetet, részben azért, hogy a jobb érzésüek és a magyar ifjúság felháborodását nem akartuk kirobbantani, másrészről azért, mert ha előre szólaltunk volna fel, talán még többen siettek volna Petrovics Szvetiszláv megtekintésére. Szomorú és elkeserítő a magyar közönségnek ez a nemtörődömsége, viszont a filmcenzurázásnál is válogassák meg jobban azokat a filmeket, melyekkel a közönséget csiklandozni akarják. Petrovics Szvetoszlávokat, kik a külföldön pénzért rágalmazzák Magyarországot, nem volna szabad beengedni az országba még filmen sem, legkevésbbé mutogatni. Sőt szerény véleményünk szerint a hatóságoknak is kötelessége volna a Petrovics Szvetiszláv-féleségeket akár személyükben, akár képen, kitisztítani az országból. Ha egy igazságos szivü magyar ember külföldön Magyarországért meri felemelni hangját, az még a saját földjére sem mehet haza szomszédainkhoz, de igazságtalanul szétdarabolt országunkat nyugodtan rágalmazhatják a Cotyk és Petrovics Szvetiszlávok s a magyar közönség egy része egykedvűen megy el az ilyen támadások mellett. Nem jói van ez igy, sehogy sem! Nálunk is kellene már egy kevés nemzeti sovinizmus! képes folyóirata! megjelenés után azonnal házhoz küld az Ujságbolt.