Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-04 / 225. szám

JSnrÍRYIDÉK. Két cikk a vízről és csatornáról. * Irta: Becsey Antal. A Nyirvidék szeptember 20.-Í számában két cikk látott egyidőben napvilágot. Az egyik tulaj donképen szerény híradás arról, hogy a népjóléti minisztérium jóváhagyta a vízvezeték és csatornázás tervezeteit. A másiknak szerzője a város illusztris polgára: sasi Szabó lászló, m. kir. kormányfőtanácsos ur. Az egyik felső jóváhagyása az előmunkálatoknak és terveknek; a másik kemény, sőt mondhatnám kíméletlen kritikája azoknak. Nem kevesebbet mond, mint azt, hogy »a mi előirányzatunkat kellő alaposság nélkül, vagy kellő tájékozódás nélkül állították összes Mivel pedig a város megtisztelő bizalmából immár két éve foglalkozom ezekkel az előkészítő munkálatokkal, érthető, ha személyes kérdés cimén is, de meg érdemben is, szót kérek a Nyirvidék olvasóközönsége előtt. Szeretem a szókimondó birálatot, még ha kemény szavú is. Csak annyit kívánok meg tőle, hogy alapos és tárgyilagos legyen. Hiszen könnyen elintézhetném az adott esetben a támadó kritikát; nem kellene mást tennem, mint egyszerűen szembeállítani azt a következő oldalon közölt híradással. A nép jóléri minisztérium jóváhagyta ugyanakkor ugyanazt a munkát, amelyet a cikkíró ur legsúlyosabban elitélt. Az egyik az ily ügyek elbírálására hivatott legfelsőbb, felelős tényező birálata: — a másikról az alábbi tények ismertetése után alkossa meg ki-ki a maga véleményét. A cikkíró ur azt irja, hogy a vízvezeték és csatornázás előirányzott költségei túlzottak; s hivatkozik Nyitra városra, amelynek lakosai boldogok, mert olc^ó vízhez juttatja őket városuk vezetősége. Egyben ajánlotta az illetékeseknek hogy az ottani számításokat tanulmányozhatnák és »az azokban rejlő előnyöket felhasználhatnák^ annál is inkább, mert a mai 8 milliós előirányzatunk a reális számítást semmikép sem állja ki. Megfogadtuk a jó tanácsot. Elvégre jó pap holtig tanul; és hátha épen valóban Nyitra az a város, amelynek nagyszerű cseh mérnökei és vállalkozói oktatják ki az elmaradt magyarokat. A polgármester és főjegyző urak társaságában f. hó 24.-én elutaztunk Nyitrára, ahol a város főmérnöke: Csernoch ur volt szives messzemenő felvilágosításokkal szolgálni. Külön-külön fogom ezek alapján az egész problémát technikai és pénzügyi vonatkozásaiban megvilágítani. Technikai vonatkozásban a helyzet a következő: Nyitra városának a vízellátás szempontjából figyelembe jövő területe kb. 230 hektár; lakósainak száma kereken 20.000, tehát a népsűrűség 88 ember hektáronként. A város fejlődése igen korlátozott a Nyitra folyó medre miatt, beépítése sűrű, terei alig vannak, fő-utcája, ahol a városháza is áll, 8 öl széles (15 méter), sok a szük, 4—6 méter széles sikátor. A város maga az Adria felett 140—150 m. magasan fekszik, magas dombvidék - előtt, a Zombor-hegy tövében. A vízvezetéki tervek szerint a vizet a Nyitra folyó völgyéből fogják venni, a városházától 1 kilóméternyi távolságról, ahol egyelőre 3 drb. 16—18 m. mély falazott kutat építenek. A talaj felső 10— * Alh«pomt»nk Utjsa feiatartás* mel jatt k*Ul,«k. RStid időn belül Tálaszt rá. Sierk 12 m. vastag fedőrétege túlnyomóan agyagos talajnemekből áll, ezek alatt 4—5 m. vastag vizvezető rétegsorozat fekszik, amelyből a vizet veszik. A kutaktól szivornya vezeték szállítja a vizet a 350 m.-nyire fekvő gépházba, ahol vastalanitják és elektromotorokkal szállítják a városon átvonuló, kb. 2 kilóméter hosszú, 250 mm. átm. főnyomócsővel a domboldalon épített vízmedencébe. A teljes csőhálózat hossza kb. 25 kilóméter, a legnagyobb csőátmérővel a szivornyavezeték 350 m. hosszú szakasza bir, amely 300 mm.-es, a többi 80—250 mm. átmérőjű. A napi vízszolgáltatás egyelőre 1600 m

3, amely a kutak és gépek szaporításával fokozatosan 2400 m

3-ig lesz fokozható. A házi csatlakozásokat, vízmérőket a költségvetés nem foglalja magában, azokat a háztulajdonosoknak külön kell megfizetniök. A bekapcsolás az egész város területére kötelező lesz. A teljesség kedvéért közlöm azt is, hogy a csatornázás gondolatával most foglalkoznak. A főmérnök ur szerint az a vízvezeték elkészülte után el nem odázható, csak az a baj, hogy az az előbecslések szerint a vízvezetéknek legalább duplájába, azaz kb. 10 millió csoh koronába (1,600.000 pengő) fog kerülni. Ez pedig annál is inkább terhes, mert ugyancsak elodázhatatlan a Nyitra folyó medrének szabályozása árvédelmi és városfejlesztési okokból, amely munka 25 millió cseh koronás (több mint 4 millió pengős) tehertételt jelent. Nyíregyháza területe kereken 500 hektár, lakosszáma 28.000, fajlagos népsűrűsége tehát 56. A város, mint legtöbb alföldi városunk terjengősen beépített, nagy terei, széles utcái vannak, a legnagyobb utca szélesség 16 öl, azazaz 30 méter. A város és környéke vizben szegény, területe sik, s magasviztartó elhelyezésre alkalmas dombja nincs. A város közvetlen környékén a város vízellátásának biztosítására alkalmas vízhordó rétegek nincsenek, a feltáró fúrások eredménye szerint a város középpontjától, a városházától északra légvonalban mérve 9 km. távolságban sikerült elsőrendű vizet tartalmazó rétegeket találni, ahol egyelőre 2 drb. egyenként 160—170 m. mély fúrás irányoztatott elő, az elsőrendű vízhordó rétegek 120 m. mélységen alul feküsznek. Az itt kiemelkedő vizet elektromos hajtású nyomószivattyuk szálitják majd a sóstói gépház vastalanitó berendezéséhez, onnét 300 mm. átmérőjű főnyomócső segélyével a Széchenyi-ut végére tervezett víztoronyba. A teljes csőhálózat hossza 50 km., amelyből nyig vonuló 300 mm.-es fővezetékre esik. A legnagyobb csőátmérővel a fentemiitett 12.5 km. hoszszu 300 mm. átm. főnyomócső bir. A napi vízszolgáltatás egyelőre 2800 m's-re irányoztatott elő, ami 3800—4000 m's-ig fokozható, csupán a gépberendezés bővítése utján. A házi csatlakozásak, a vízmérők költségei (kötelező övezetben 1900 ház, azon tul további 600 ház, összesen 2500 ház) 570 ezer pengőben van előirányozva, ugy, hogy a bekapcsolások a beruházási költségek terhére készülnének. A költségvetésben végül kisajátítások, szolgalmi jogok, az eddig elmerült kutatások és az első végleges próbakut költségei, nemkülönben az építésvezetés költségei is bennfoglaltatnak. A csatornázás általános tervezete szintén elkészült, mégpedig külön szennyvíz és külön csapadékvíz-hálózat alapul vételével, az úgynevezett elválasztó rendszer sz? rint, mivel egységes, u. n. usztatórendszerü csatornázás az adott viszonyok között igen nagy beruházási és még nagyobb üzemi költségekkel járna. A szennyvízcsatornázás hossza 36 km. Nem lévén megfelelő vizbőségii vízfolyás a város közelében, a csatorna szennyvizek biologiai tisztítása is számításba vétetett. A költségekben a szükséges házi csatlakozás költségei is bennfoglaltatnak, a szennyvízcsatornázás 2,270.000, a csapadékvíz csatornázás 835.000 pengővel van előirányozva. Ezekután lássunk az összeha sonlitáshoz, mert igaza van cikk iró urnák abban, hogy összehason litásból sokat tanulhat az ember Csakhogy közös nevezőre kell hoz ni az összehasonlítandó adatokat Nem állítom szembe minden to DIADAL MOZGÓBAN Harry Liedtke legnagyobb vigjatéka 8 felv. Ezt a kepet csorduitigteii élet, vidámság, üditő történet keretében levő tökéletes játék s Harry Liedtke fériias bájossága jellemzi. Az előadásokat ZIGOTO, mint mester detektív és 7 tagu jónevü salonzcnekarjík kiséri 1928. október 4. vábbi nélkül a téli bundát a lenge nyári ruhával, bár ruha az egyik és ruha a másik. Vagy a newyorki felhőkarcolót a tanyai házzal, bár ház az egyik és ház a másik is. Nem állithatom szembe, minden további nélkül a hegyesvölgyes felvidék közmüveit az alföldi városok közmüveivel és seminiesetre sem vonhatok le oly terhes konklúziót az ily hibásan felépített összehasonlításból, hogy Nyitra boldog, Nyíregyháza boldogtalan, vagy, hogy a cseh vállalkozók hozzáértő urak, a magyarok irreális szakemberek. Nyit rá nak ott a vize a közvetlenül mellette kanyargó Nyitra folyó völgyében, Nyíregyházán 9 km.-nyire van a legközelebbi alkalmas forrás terület. Ez a csekélység egymagában 600.000 pengő különbséget jelent Nyíregyháza terhére. Nyitra hegyes-völgyes vidékén a magasviztartót a város tőszomszédságában levő hegyoldalra lehet elhelyezni, az egész medence 400.000 cseh koronába, azaz kereken 65.000 pengőbe kerül, Nyíregyházának nincs hegye, vagy dombja, neki nemcsak víztartót kell csinálnia, hanem pótolni a hiányzó hegyet és víztornyot .kell építenie. A különbség kereken 250 ezer pengő a mi terhünkre. Téved a cikkíró ur abban, hogy Nyitra mélyfúrásból kapja a vizet, amint a fentiekben közöltem, a legmélyebb kut 18 m., ugy, hogy a három kut és azok összekötő szivornyavezetéke 500.000 cseh koronába, azaz 80.000 pengőbe került. Nyíregyházán 100—120 m. mélységben kezdődik a vizdus kavicsréteg és 160—170 m.-ig tart, ugy hogy a két mélyfúrás szabályszerű felszereléssel kereken 300 ezer pengőbe fog kerülni, ami ismét 220.000 pengő különbözetet jelent a mi terhünkre. Ezek mind a természetadta körülményektől adódnak és még a legrosszabbmáju ember sem állithatja ezekről, hogy értük akár a tervek készítője, akár a város magisztrátusa a felelős. Ám jelöljön ruan biráló ur közelebb kellő bőségü vízfolyást, vagy hegyet, akkor saját költségvetésünk adataiból megállapíthatjuk, hogy pusztán a természeti adottságok különbségénél fogva 1,060.000 pengővel olcsóbban lenne a vizmü megépíthető. De közös nevezőre kell hozni már a kiindulásnál is a 1 összehasonlító költségvetéseket. Abban a nyitrai 833,000 pengős költségelőirányzatban, amelyre cikkiró hivatkozik nincsenek benn a következő tételek: 1. 1400 drb. házi csatlakozás költsége (nálunk 2500 drb. szerepel) ; 2. a kisajátítandó védőterületek és szolgalmak; 3. előmunkálatok költségei. Nem túlzok, ha ezeket a költségeket 300.000 pengőre értékelem, azért nqjtfjtöbbre, mert Nyitra keskeny utcáiban a házi csatlakozások félakkora összeget tesznek csak ki, mint amennyit Nyíregyházán kitennének. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Nyíregyháza vízellátása mindjárt kezdetben napi 2800 m

3-re van méretezve a nyitrai 1600 m

3-el szemben, ez a teljesítőképességben több mint 60 o/

0 többletet jelent. Nem lehet fígyelmefi kívül hagyni a fajlagos lakos-sűrűséget sem. Nyitrán 88, Nyíregyházán 56 ember lakik átlagosan egy hektár területen. Ennek megvan a maga fejlődéstörténeti magyarázata. Nyitrán a természetadta viszonyok szorították össze a város kereteit, itt relatív* kisebb területen zsúfoltabban, szűkebb utcákban laknak su Knfcenfc.