Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-18 / 237. szám

10 JNÍYÍRVIDÉK. 1928. október 18. Iparosok Van némi igazság abban a megállapításban, amely szerint 1918-ig terjedő időbén parlamenti pártjainak az 1867-től inkább közjogi, mint reálpolitikát folytattak. Ez a kissé szimplex beállítás ugy látja, hogy a 48-as ellenzék működése a sérelmek felhánytorgatásában merült ki, mig a kormánypártok a 67-es kiegyezés alapjait védelmezték körömszakadtáig. Ha precízen nem is, de általánosságban ebben foglalható össze a magyar parlamentárizmus fénykorának számos küzdelme és jellemző, hogy ez a gravaminális politizálás mennyire háttérbeszoritotta azt az elsőrendű jellegű gazdaságpolitikát, amelynek célja az ország minden gazdasági rétegének megerősítése lett volna. Különösen iparunk sinylettemeg ezt a rendszert, hiszen a mindenkori kormányoknak eleve deferálniok kellett az osztrák és cseh nagyipar terjeszkedési politikájával szemben. Ezért volt csak függvénye a magyar gyáripar Bécsnek és Prágának és ezért nem tudott egészséges kapcsolatokat létesíteni az aprólékos házimunkák végzésére szorított kisipar. Az összeomlás után az Ausztriával való államjogi kapcsolat megszűnte és az önálló magyar vámterület létrejövetele után jóformán a semmiből kellett megteremteni ma má

r eredményeket felmutató iparún kat, de még mindig számos íiézség tornyosodik elébe, hogy csak az előállított termékek külföldi piacokon való értékesítéséről és a belföldi piacon idegen gyártmányokkal szembeni megvédéséről szóljunk. örömmel kell fogadnunk azt a kezdeményezést, amely Országos Kézműves Testület cimen tömöriteni akarja iparostársadalmunkat a többezer munkással dolgozó gyártól kezdve a falusi majsztramig. Eddig sem volt hiány ugyan ilyen alakulatokban, de ha e szervezkedések mélyére nézünk, ugy találjuk, hogy azok inkább egyes jobb- vagy baloldali képviselő egyéni érvényesülését, mint az össziparosság érdekeit célozták. És ha a nyugati hatalmak politikai életét tekintjük, ugy találjuk, hogy a pártok és jelszavak a politikai jellegtől eltolódtak a gazdasági érdek irányában. Ma már nem eszmék dirigálják a világpolitikát, hanem gazdasági érdekek és amint például a németországi választásokon külön párttá tömörültek a háztulajdonosok, vagy amint Poincaré többségét a francia kistőkések alkotják, sőt ahogy a német nemzeti párt kimondotta a nehézipar érdekeit képviseli, ugy orientálódik a parlament gazdáságá csoportok képviselőinek gyülekezetévé. Be kell vallanunk, hogy nálunk egyedül a szociáldemokrata párt folytat kimondott osztálypolitikát, ha sokszor a nemzeti érdekek és célok rovására is. Ezzel szemben a polgári osztály szervezetlen és kuszáltságában meddő pártharcok is gyöngítik. Nem bírjuk elképzelni, hogy legyen olyan magyar politikus, aki a végcélok tekintetében nem állana közös plattformon a kormánnyal, ha az eszközökben talán nem is ért egyet vele. És ezért van szükség, hogy pártok helyett gazdasági érdektestületekben tömörüljön a polgári osztály, hogy az iparosok után a kereskedelem, a mezőgazdaság, a lateiner-osztály is megalkossa a maga parlamenti pártjait és ezek keretein belül » hangzatos jelszavakat félretéve, tömör csoportként küzdjenek osztályuk jogaiért és megélhetéséért. Mert bizonyos, hogy csak gazdasági alapon lehet befejezni a szanálás nagy művét és megkezdeni a revízió gigászi munkáját és jaj annak az osztálynak, amely nem gondoskodik kellő képviseletről a sorsdöntőén nagy órákban. la már tizenötezer ember részvételére számitanak a vasárnapi szobor leleplezési finnepre (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a vasárnapi nagy ünnepségen mintegy ötezer ember részvételére számitanak. Ez a szám mára megháromszorozódott, mert a távolabbi mezőn is felsorakozik a közönség és ide hétezernyolcszáz zöld jegyet bocsátottak ki. A helyet a rendezőség minden négyszögméteren kihasználta. A közönség részére a zöld jegyeken kivül kétezerháremszázhatvan kék jegyet és ezerhatszáztizenöt szürke jegyet adtak ki. A távolabb eső helyeken is éppen olyan jól fogja hallani a közönség az elhangzó beszédeket, az énekszámokat, mint a közvetlen közelben, mert valószínű, hogy megafonok .segítségével viszik a hangot a legtávolabbi helyekre is. Az előkelőségek a kormányzói sátor közelében fognak elhelyezkedni. Itt nyolcszáz hely áll rendelkezésre. A hölgyeknek ötszáz fehér jegyet biztosítottak, mind ülőhelyre szól. A nyíregyházi és vidéki képviselőtestületek tagjai számára csaknem kétezer jegy van, a hivatalok, intézmények emberei nek ötszáznegyven, az iskoláknak kétezer. Az iskolák növendékei nem lesznek mind ott a leleplezési ünnepségen, mert a kormányzó be vonulásánál állanak sorfalat és csak küldöttséggel képviseltetik magukat az egyes iskolák. — A hadirokkantak, özvegyek és árvák a szobor közelében külön helyen állanak. Számukra külön jegyet adtak át a Hadröának. Ezernél több özvegy, árva és rokkant megjelenésére lehet számitaní. A vitézek sorfalat alkotva állanak a tér utai mentén és eddigi számítás szerint mintegy kétszáztizen lesznek. A rendezőség ismételten hangsúlyozza, hogy kilenc óra után harminc perccel már mindenkinek el kell helyezkednie. A kormányzó ur öfőméltóságának vonata kilenc óra harminc perckor érkezik meg, a bevonulás és a csapatok szemléje befejeződik huszonöt perc alatt, ugy, hogy tiz órakor már megkezdik az ünnepséget. A díszebéd után, amelynek jegyei a városházán dr. Polinszky Pál aljegyzőnél jegyezhetők elő és majd a Korona nagytermében váltandók meg, a kormányzó és kísérete a leventegyakorlótérre vonul, ahol megtekinti a csapatok gyakorlatait. A leventegyakorlat után őfőméltósága elutazik. — Passepartoukat olcsó árban készít a Jóba-nyomdakönyvkötészete, Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9. Telefon 139. — Papírszalvéta, tortalap, tortakendő nagy választékban kapható az Uj ságboltban. | Szabolcsi származású !

az írógép tökéletesítésének feltalálója (A »Nyirvidék« tudósítójától'.) Nemrégiben megemlékeztünk ar ról, hogy egy soproni úriember, névszerint Kocsis Zoltán igen érdekes szerkezetet talált fel az Írógépek tökéletesítésére. Most ujabb soproni értesülés szerint közöljük, hogy a feltaláló — akit nem Kocsis Istvánnak hivnak, mint elező cikkünkben tévesen szerepelt, hanem Kocsis Zoltánnak — nyírségi ember, Nagykálióból származott el, néhai Kocsis Gábor volt nagykállói ref. tanitó unokája, rokonságban áll Horváth Bertalan nyíregyházi m. kir. pénzügyigazgató helyettessel, valamint a nagykállói Tündik és Tenke családdal. A volt császári és királyi 5. gyalogezred II. (olasz fronti) zászlóaljában harcoltak közül bizonyára még sokan fognak reá — a zászlóalj egyik számvevőjére — emlékezni. Az egyik soproni újság egyébként a következőket irja a találmányról : Az alább ismertetett találmány nem valami nagyszabású technikai konstrukció, azonban gyakorlati jelentősége annál inkább figyelemre méltó és különösen azok fogják kellőképpen értékelni akik Írógéppel sokat dolgoznak, mert ez a soproni találmány az írógépnek egy igen lényeges hiányosságát pótolja, időpazarlástól és sok bosszankodástól szabadítja meg az Írógépen dolgozókat. A találmány egy olyan jelzőkészülék, amely az írógépen irt oldai alsó margójának, a papiros alsó szélén üresen hagyandó helynek elérését önműködőlég jelzi és pedig szükségkép észreveendő módon, mert a kivánt alsómargó elérésekor a papirost hordó henger tovább fordítását akadályozza meg, miáltal lehetetlenné teszi egy következő sor elkezdését. A jelzőkészülék tetszésszerinti alsómargó nagyság jelzésére szabályozható. A találmány az írógépek eddigi nagy hiányát pótolja és az irógépvilágban igen lényegesnek nevezhető. Értékelni kellőképpen azok tudják, akik sokat dolgoznak Írógépen, mert azok értik meg, hogy mit jelent a jelzőkészülék adta azon előny, hogy az az irásmunkát annyira elcsúfító görbén futó alsósorok esetét megszünteti, lehetetlenné teszi azt is, hogy az oldal utolsó sorát közvetlenül a papiros alsó szélére írjuk, de ami legfontosabb : megtakarítja a?t az időt, amit ma a gépiró arra fecsérel, hogy irásközben örökösen meg-meg kénytelen nézni a papár állását, hogy az oldal végének közeledését legalább szemre, körülbelül megállapíthassa. Kicsiségében is értékessé teszi a készüléket az, hogy nemcsak az ezután gyártandó Írógépekre alkalmazható, hanem az egész világon már sok millió számban használatban álló Írógépekre is felszerelhető, alig számbavehető költséggel. Ilyen formán — bár nem akarjuk a feltaláló reményeit számtanilag túlságosan felbecsülni — ugy gondoljuk, hogy nemcsak erkölcsi sikerre számithat a praktikusérzékü soproni konstruktőr, hanem jelentékeny anyagi eredményre is. A praktikus és fontos kis készülék feltalálója Kocsis Zoltán a Lénárt Dezső dr. kir. közjegyzői iroda irodavezetője, aki jelentős irógéptökéletesitési találmányát szabadalomra jelentette be a magyar, valamint az irógépgyártás szempontjából tekintetbe jövőkül-