Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 223-249. szám)

1928-10-16 / 235. szám

wiMiwjMww'wi'Miwirowiia^iluMii™ J% TUftV & U wmmaira 1928. október 16. Képzőművészet - Zene A J?írvidé&" tudósítója 5 percig besiélgeleti Fedák Sárival a holnapi nyiregybázi A «Nyirvidék» budapesti tudósítója felkereste Fedák Sárit, a világhírű magyar művésznőt, hogy megtudjuk, mik a legközelebbi tervei, mert ez idő szerint egy színházhoz sem köti szerződés. Lekötelező nyájassággal fogadta és kis gondolkodás után a következőket mondotta: — Az utóbbi években sokat jártam külföldön. Az én drága közönségem — nem dicsekvésből mondom — tudja, hol voltam és mit csináltam. Sok-sok nagy sikerem volt, de a nem magyar hall gatóság szivét akkor melegítettem fel a legjobban, akkor ragadtam magammal a lelküket, amikor jellegzetesen magyar müvet adtam elő. Néhány pillanatra elhallgatott, majd egészen nekitüzesedve folytatta: — A színész sohasem tudja megtagadni egyéniségét, vagy mondjuk ugy, származását. Nekem a nemzetközinek szánt darab sohasem tud ugy a szivemből fakadni, mint a magyar, amin érzem a magyar föld szagát, az erdők-mezők illatát,Egyik legnagyobb sikerem, külföldön ehhez az Ugy-e, milyen nagyszerű! És mennyi érzés, talán tragédia is lappang az együgyünek látszó szavak mögött. A németek nem értették meg a szövegét, de a dallam beléjük lopta az érzést. Tomboltak az elragadtatástól. Csillogó szemmel dúdolgatta a fülbemászó dallamot. —- Ugy-e, Szép? —- kérdezte. Hallotta már? — Gyönyörű. Még nem hallottam — szégyenkeztem. — Na Iám! — csapott rám hirtelen. Ön sem ismerte, hát még hányan nem ismerik! Lássa kérem, ez lesz a legközelebbi programom, hogy megismertessem a magyarokkal a magyar dalt. Városról-városra fogok járni. Elmegyek az önök szép városába is. — Igazán? Nagyszerű! — örvendeztem. — Igazán. Szilágyi Imre dr. a partnerem. Őt biztosan ismeri. A magyar zene rajongója. Hegedüí művész, még pedig a javából. És 1 van nyolctagú zenekara. A melegszívű doktor a vezető. Élvezet vele játszani, énekelni. Bemutatjuk az 500 éves — már-már elfelejbe a porondra vagy ötvenet egyszerre és elesik velük. A büvészasztalból kiengedi a malacokat és madarakat. Frenetikus taps. Uj szerződés. Most már ő a cirkusz sztárja és minden este ismétli a mutatványokat, amiket az élet és e különös egyéniség találkozása alkotott véletlenül. A cirkuszban egyetlen igaz barátja van, az igazgató leánya. A lányba szerelmes. A lány azonban csak barátságot ad cserébe, a szive nem azé a kis csámpás emberé, hanem a daliás kötéltáncosé. Chaplin szivét bánat tölti el, elsavanyodik és mutatványai egyre színtelenebbek, Sikertelenebbek lesznek. Kifelé áH a rúdja. Ekkor egy este eltűnik a kötéltáncos, neki' kell beugornia. Vállalja s derekán kötélre erősített övvel, látszólag hajmeresztő mutatványokat végez. Az őv azonban leoldódik derekáról s ez a mutatvány is megbukik. Vége a karriernek. Kint az erdőben süti szalonnáját a tűzön. Ehagyatott. S ekkor megjelenik az igazgató lánya. Utánaszökött. Mert sajnálja őt, mert érzi azt az utolérhetetlenül nagy, emberi vonzalmat, ami ennek a gyatra emberkének forró szivében iránta ég. Vele akar maradni, ö azonban nem fogadja el a saj, nálatot, a cirkuszba rohan a kötéltáncosért, a lányhoz vezeti, az | anyakönyvvezetőhöz cipeli őket és összefacsarodott szívvel, de nevető arccal szórja a fiatal párra a konfettit... A cirkusz útnak indul. Az ifjú pár hivja Chaplint, utazzék velük, után már csak ez jöhetett: elmélyülés, elgondolás és a megjátszás bensőséges finomságai. Azért itt a mellékszereplők nem is fontosak, elmosódnak és csak annyira és azért kerülnek olykor az előtérbe, hogy jobban kiemeljék Chaplin játékát. Annyi bizonyos, hogy a Cirkusz a filmművészet eddig való legnagyobb alkotása. Bemutatja csütörtöktől a Városi Szinház Mozgó, péntektől pedig a Diadal Mozgó is. — A Hősök szobra leleplezési ünnepének rendező bizottsága köz hirré teszi, hogy akik a Hősök Emlékmüvének leleplezése alkalmával rendezendő közebéden részt venni kívánnak, ebbeli szándékukat írásban, vagy szóbelieg, október hó 17-ig bezárólag Dr. Polinszky Pál városi aljegyzőnél (Városháza 19. sz. szoba) vagy Dr. Meskó Kálmán vm. tb. aljegyzőnél (Vármegyeháza, 20. sz. szoba) a délelőtti (9—i-ig) órákban jelentsék be, mert később, avagy egyáltalán nem jelentkezők elhelyezéséről a bizottság gondoskodnii nem képes. A részvételre feljogosító jegyet a közebéd helyiségében felállított pénztárnál (október 21-én 12—1 (21-ig) fogja a bizottság az előrejelentkezetteknek kiszolgálni. ?x. — Papírszalvéta, tortalap, tortakendő nagy választékban kapható az Ujságboltban. — A Vogue legújabb októberi száma megjelent és kapható az Ujságboltban. Jón Cirkusz Charlie Chaplin 7 ., ,, egyszerű kis népdalhoz fűződik: í tett — magyar dalt. Lehet enf nél nagyobb és szebb feladat? Ez a legközelebbi programom. A viErre, erre, most ment erre, Haragszik rám, nem néz erre. Ha haragszik, mért jár erre, Mikor semmi járása sincs erre.. szontlátásra. Nyíregyházán! Mo z 1 Irta, rendezte és játssza Chaplin. — Bemutatja esütMiktöl a Városi Színház Mozgó, péntektől pedig a Diadal Mozgó is Nem jön sehonnan. Egyszerre csak ott áll a tömegben, az utolsó sorban (sorsa az utolsó sor), bámul, mint a többiek, nagy a látnivaló, megérkezett a városkába a cirkusz. Háttal áll. Lábán jellegzetes cipője, fején jellegzetes kalapja, kezében jellegzetes botja. Egy zsebtolvaj, az ő zsebébe csúsztatja az egyik szomszédjától lopott tárgyakat, nehogy megtalálják nála, mert észrevették a tolvajlást s meg fogják motozni. Chaplin tovább megy. mitsem sejtve. Kezdődik a hajsza. A meglopott, a rendőr, a. tolvaj és Chaplin egymást kergetik. A cirkuszban folyik az előadás: Uraim és hölgyeim Chaplin beront a porondra, a rendőr utána. Mozgó padlókon, forgó korongokon keresztül. A közönség nevet. Ez a legjobb szám. Az Augusztok megbuknak, mindenki a kis csámpást követeli a Vendőrrel. Igy kezdődik Chaplin cirkuszi karriérje. A zord igazgató szerződteti. Próba. Chaplinnak meg kell mutatnia, mit tud. S ő mutatja. Felkapkodja jellegzetes cipőibe bujtatott csámpás lábait, csoszog, ugrál, köszön és újra csoszog. Mást nem tud. Az igazgató elégedetlen. Elpróbáltat előtte néhány régi számot, csinálja utána. Nem sikerül. A mutatvány sótlan, szellemtelen, nem az ő testére szabták. 0 nem színész, nem tud utánozni, nem tud programra szerint dolgozni, neki egyénisége van, amit az élet sodor s ebből a sodrásból származik a hallatlan tragikomikum, amiről az ember sohsem tudja biztosan, hogy komikum-e inkább vagy tragikum. — Ember a tömeg utolsó sorában. Kirúgják Lyukat; : vág a ponyván és igy les most már be a cirkuszba. Kintről. De újra behívják, kisegitőmunkásra, van szükség. Tányérokat visz a kocsijukban. Nem megy. Minek zavarja a fiatalok boldogságát? Majd az utolsó kocsiban utazik a majmok közt. Ott az ő helye. És állva máarad az ifjú párok kocsija mellett. A karaván utrakél. Egymásután döcögnek el mellette a vagonok, az utolsó is, amelyikben a majmok utaznak. Ö áll az üresen maradt tér közepén. Körülötte a kör, amelyen a ponyva volt lecövekelve. Ó csak áll és néz a karaván után. Azután eltűnnek a kocsik és ő megfordul, útnak indul s ugráló, csoszogó léptekkel eltűnik a semmibe. Ahonnan jött. * Ez a tragikomikus meséjü film, amely állandóan a sirás és nevetés éles határvonalán táncol, nem követi a filmek általános, sablonos szerkezeti törvényeit. Nem is a mese és az irodalom a fontos benne. Chaplin emberábrázoló ereje domborodik ki az egész képsorozatból, hatalmas művészi hatásokkal, az ember alakja, aki tulajdonképpen nem is létezik, csak szimbólum, szimbóluma az elsodort, tengő-lengő, jószándéku, tétova, árván maradt egyéniségnek, akit az élet sodra csapkod erre-amarra És még ez a mély művészi elgondolás sem lenne elegendő, hogy oly hatalmas sikert hozzon a filmnek, amilyet hoz. E szimbólum és minden irodalmi elgondolás fölött ott lebeg maga a figura, Chaplin, különös mozdulatainak harmóniájával, különös levegőjével és abszolút filmszerűségével. Az Aranyláz gépszerű tökéletessége és méretbeli nagyvonalúsága K. 37379—1928. Hirdetmény. Közhírré tesszük, hogy a köztenyésztésre szolgáló bika, kos és kan teayészapaállatok megvizsgálása a következő helyeken és időben fog megtartatni. Folyó évi október hó 29-én Simspusztén d. e. 10 órakor. Folyó évi október hó 31-én Cserkesxen d. e. 10 órakor. Folyó évi november hó 3-án a Buza-léren d. e. 9 őrakor. Felhívjuk a tenyészapa állat tulajdonosokat, hogy tenyészapa állatjaikat f. évi október 17-ig büntetés terhe alatt jelentsék be a gazdasági hivatal vezetőjénél (Városház, emelet 25. sz. szoba} es a határnapra tenyészapa állatjaikat állítsák elő, mert elmaradás esetén költségükre fog később a vizsgálat megtartatni. Nviregyháza, 1928. október 10, 7922-2 VÁROSI TANÁCS. MATTONI 7739-30 SAVANYÚVÍZ MMDEN ÉTKEZÉSHEZ!