Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-25 / 217. szám

1928. szeptember 25. jsíyíryidék. A Leánykálvineum első Nyíregyházán a kötelező fogvizsgálat és fogápolás elren delésében. A vasárnap délutáni értekezleten megjelent szőlők örömmel fogadták az aj higiénikus intézkedést. — A „leányvásár Nyiregyliáza. (A Nyirvidék tu­dósítójától.) Nem hirdették hangos szóval a Leánykálvineum első. szülői érte­kezletét, asem kedvezett, a rajzterem mégis megtelt érdeklő­dő szülőkkel és a Kálvineum »la­dy patrones«-eivel. Most is a szi­vek asszonya, Dobai Sándorné igazgatónő volt az előadó és sza­vainak igazságával, szivből fel­áradó szeretet tanitásával újra a kis árvákról szólt, a Kálvineum árváiról, akik a szerető otthon me­legére, a szeretett mosolyára vá­gyakoznak. Már az elmúlt évben rendszeresitették a Kálvineumban a Lady Patrones-si intézményt. Jólelkű, szerető szivü asszonyok vállalnak egy-egy árva kis leányt, aki el-eljárogat hozzájok és ott­hont talál a szeretet cselekvéssel éreztető család tűzhelyén. Most uj kisárvák kerültek a régiek mellé és Dobai Sándorné szavai nem hangzottak a pusztába, most is volt jelentkező a »vicemamai« tisztségre, a legszebb hivatalra, az evangélium szerint való életre, a mindennél hatalmasabb szeretet gyakorlására. Könnyes szemmel hallották a megjelentek azt, amit az igazgatónő az árvaság mártiriu­máról, a gyermeki sziv boldogság­vágyásáról, az anyátlanul nevelő­döttek szivében sajgó űrről mon­I dott. Az értekezlet után, megkez­dődött a »leányvásár«, a jó asszo nyok, édesanyák vállalták a kis árvát védőszárnyuk alá. Volt az értekezletnek 'egy má­sik nagyon jelentős tárgya is. A Kálvineum — külföldi példára — meghonosítja a kötelező fogvizs­gálatot és ápolást. A növendékek valamennyien kötelesek résztvenni ezeken a vizsgálatokon. Minden hónapban pontos jegyzék készül a tanulók fogainak állapotáról, a javítás szükségének mérvéről és ki-ki köteles az orvos által szük ségesnek véleményezett fogjavitá&t eszközöltetni. A szülőknek a fog­ápolás, amennyiben nem óhajtják házi orvosukkal elvégeztetni, évi 5 pengő átalányba kerül mindösz­sze, mert ennyiért vállalta az in­tézet növendékeinek fogvizsgála­tát és rendbentartását egyik jó­nevü nyíregyházi orvos. A meg­jelerit szülők örömmel fogadták a rendszeres fogvizsgálat tervét, jól tudva, hogy a fogak elhanyago­lása esetében nem is sejtett oka a gyermek betegségének. A fogvizsgálat, értesülésünk szerint, eddig a vidéki városok kö­zül csak Pécs városában kötelező az iskolákban. Nyíregyházán a Kálvineumé e téren a kezdeménye­zés jelentős érdeme. 1 Erdélyi Farkas alelnök portréját november 3-án avatják a „Szeressük" Asztaltársaság díszközgyűlésén. A kitűnően sikerült arcképet Járossy Gyula festőművész­rajztanár készítette, s most a Nagytőzsde kirakatában látható. (A Nyirvidék tudósítójától.; A »Szeressük« Asztaltársaság ne­ve hosszú évek során át összefor­rott Erdélyi Farkas ny. főjegyző, a népszerű Farkas bácsi nevével, akinek páratlan buzgalmu műkö­dése hathatósan hozzájárult ahhoz, hogy az asztaltársaság önként vál­lalt jótékonycélu kötelezettségei­nek sokszor igen nehéz viszonyok között egy hosszú évtizeden keresz­tül meg tudott felelni. Most, amikor főleg az ő fárad­hatatlan tevékenysége révén, az asztaltársaság neveltje választott pályáján immár bizton és zavarta­lanul haladhat előre, másrészt az asztaltársaságnak önként vállalt neveltetési kötelezettsége megszűnt, az asztaltársaság tagjai elérkezett­nek vélték az időt, hogy hálájukat ' és köszönetüket Erdélyi Farkas ' iránt is lerójják. Megbízták Járossy Gyula, a je­les festőmüvésztanárt, Erdélyi Far­kas életnagyságú olaj mellképének a megfestésével, hogy az az asz­taltársaság helyiségében elhelyez­ve, példája állandóan buzditólag hasson. Járossy festőművész kiválóan oldotta meg feladatát. Erdélyi Far­kas képmását félprofilban festette meg igazi művészi alkotásban, mert a meglepő hasonlatosság mellett az ábrázolt egyéniségét és karakterét is kifejezi. A rendkívül értékes művészi portrét a dohánynagytőzsde kira­katában állították ki, november hó 3-án pedig díszközgyűlés kereté­ben a »Szeressük« Asztaltársaság külön termében nyer elhelyezést. Hatvan métermázsás szikla­darab zuhant rá és húszmé­teres mélységbe zuhant egy bányamunkás. Kassáról jelentik: Halálos ki­menetelű baleset történt tegnap a tornaijai állami vaskőbányánál. A bányaüreg betöméséhez szükséges törmelék előállításával és annak robbantásával négy bányász fog­lalatoskodott. Barutiak András 28 éves nős bányász, a társai elbeszé­lése szerint ezen a napon mindig a veszedelmes helyet kereste, mint­ha kereste volna a végzetét. A máskor oly ügyes, kötelességtudó és elővigyázatos társukat minden percben figyelmeztetni kellett a veszedelemre. A reggeli robban­tásnál az egyik tömés nem jól szakított és a levegőben fügve „ aradt egy körülbelü. 60 méter­mázsás gránittömb. Barutiak vál­lalkozott, hogy ő leüti csákánnyal a tpmböt. Többi társai ezt nem en­gedték meg neki, mert látták, hogy a függve maradt 60 mázsás szik­ladarabot csak ugy tehetik ártal­matlanná, ha fölébe menve, azt karókkal a mélységbe lökik. A három bányász tervét végre is akarta hajtani s hivták társukat is, aki el is indult velük, de mikor társai már körülbelül a félúton voltak, azzal a kiáltásssal: »De mit fogunk ezzel annyit játszani !<í csákányával a tömbhöz ugrott és belevágott. A szikla függő helyze­téből megmozdulva, magával ra­gadta a bányászt és körülbelül 18—20 méter mélységbe hurcolta magával a lejtőn. A társai csak nehéz munka után tudták a tömre­lék alól kiásni vértől borított szerencsétlen társukat. Rögtön a vashegyi kórházba szállították. Megmenteni már nem lehetett. Sú­lyos belső sérülései következtében még aznap kiszenvedett. A tüzoltóbalta is szerephez jutott az orosi bálon. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Megírta a Nyirvidék, hogy Oro­son a templomavatást követő bálon nagy verekedés volt, amely után az egyik orosi legényt, Szilágyi Mi­hályt beszállították a nyíregyházi Erzsébet kórházba. A verekedés miatt bünügyi feljelentést lettek sulyoss testi sértés címén Sozák János orosi földműves és hat társa ellen. Ezek között van egy Kiss Ferenc nevü csendőr is, aki ellen felettes hatóságánál tették meg a J feljelentést. A verekedés hevében ÓVÁS! Az utóbbi időben gyakran buk­kannak fel világhírű készítmé­nyünk silány utánzatai, ame­lyek megtévesztően utánozzák a Diana sósborszesz közis­mert jellegzetes alakját. Ezek ellen a védjegybitorlást és tisztességtelen versenyt képező üzelmek ellen igénybe vesszük a rendelkezésünkre álló és súlyos következményekkel járó törvé­nyes eszközözöket. Óva intünk mindenkit az ilyen megtévesztő utániatok forga­lombahozatalától és kérjük a fo­gyasztóközönséget, hogy a netán tapasztalt visszaéléseket saját ér­dekében közölje velünk. Diana Ipari ás Kereskedelmi R.-T. Budapest. Kozák János tüzoltóbaltával ütötte főbe Szilágyit, akit, miután a földre esett, a tömeg valósággal meg­lincselte. Az eljárás folyik. Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok. Legalább éjfélig égjenek a villanylámpák. Kedves Szerkesztő Ur! Ezer hála és köszönet Önnek, — hogy rovatot nyitott a közönség panaszainak, megfigyeléseinek és kérelmeinek és ezer köszönet és hála a városi vezetőségnek, amely a közönség panaszait, kérelmeit nem hagyja pusztába kiáltó szóként elhangzani, hanem figyelemmel ki­séri a «Nyirvidék» közönség-rova­tát és minden méltányos panaszt orvosolni igyekszik. Tudomásom van róla, hogy a város sok esetben magáévá tette a közönség soraiból felhangzott köz érdekű és alapos panaszt és 24 órán belül segített rajta. Ebben a reményben tárom most fel sokunk panaszát és orvoslást váró kérel­mét. Utcáink esti világítása éjjel 11 órakor hirtelen megszakad és az imént pompásan sugárzó Szé­I chenyi-ut például hirtelen korom­, sötétségbe merül. Pedig az éjféli idő 12 óráig, vagy 1 óráig- még nem a lumpok ideje, ilyenkor érke­zik be a mindig késő budapesti gyorsvonat, ilyenkor özönlik haza a színház, hangverseny és a mozik közönsége. Egész napi robot után szükség van egy kis pihentető szó­rakozásra, amit mégis kénytelenek vagyunk megvonni magunktól, ha nem akarunk vak sötétben haza­botorkálni. Nagy város akarunk lenni, nem helyes tehát az esti világitásnak éjfél előtti beszüntetése, mondván a mucsaiakkal: Rendes ember este 8 órakor már ágyban van, — a lumpokért pedig nem kár, törjék a nyakukat a sötétben! Aláírás. Cserkészgyűlés. (A Nyirvidék tudósítójától.; A Magyar Cserkészszövetség Szabolcsvármegyei Intézőbizottsága folyó hó 22-én, délután 4 órakor tartotta meg ezévi rendes közgyű­lését Buttler Sándor báró elnök­lete alatt. A szép számmal egybe­gyűlt intézőbizottsági tagok sorá­ban ott láttuk dr. Szesztay Zol­tán kormányfőtanácsos, várme­gyei tiszti főügyészt, dr. Tóth László vármegyei aljegyzőt, dr. Krómy Károly ügyvédet, Lukács Béla, Margócsy Emil és dr. Né­ven János igazgatókat. Az elnök megnyitó szavai után Tamáska Endre ügyv. elnök beszámolt az Intézőbizottság mult évi működé­séről. Nagy tetszéssel fogadott be­számolója után Buttler báró elnök rámutatott arra, mi az oka annak, hogy a cserkészmunka a Nemzeti Nagytábor óta — egyes szórvá­nyosan előforduló esetektől elte­kintve — lehanyatlott. Ennek leg­fontosabb oka pedig az, hogy a cserkésztisztek anyagilag nem füg­getlen emberek, kénytelenek ke- \ nyér után szaladgálni s igy nem I maradt idejük arra, hogy cserkész­csapatukban intenzivebb munkát végezzenek. Majd bejelenti, hogy intézőbizottságunknak több sátrat ajánlottak fel átvételre. Azonban az átvételnek van egy nagy aka­dálya, tudnüllik nincs hozzá elég pénzünk, bár az egyes csapatok felajánlottak bizonyos összeget er­re a célra. A tárgysorozat további folyamán szó került a cserkészcsa­patok kivonulásáról is. Az érdekelt iskolaigazgatók hozzászólása után abban á llapodott meg a közgyűlés, hogy az ünnepélyekre való kivo­nulásukkor az iskola növendékei­vel vonulnak ki ugyan, de ha el­vonulás is lesz az ünnepéllyel kap­csolatban, akkor ezen az elvonu­láson a cserkészek külön, egy tömegben fognak résztvenni. Az Intézőbizottság vezetőségének se­gítségére az eltávozott titkár he­lyére megválasztották Magyar László cserkésztisztet. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy a hely­beli m. kir. állami tanitóképző intézetben Dohanits János tanár parancsnoksága alatt cserkészcsa­pat alakul.

Next

/
Thumbnails
Contents