Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-25 / 217. szám

Jncvíryidjqk. 1928. szeptember 26. Ebédet vitt, a mezon összeesett és meghalt. (A «Nyirvidék» tudósitójától). Kísvárdáról jelentik telefonon: Nyírtass község határában egy Pető Erzsébet nevü 49 éves cigányasszonyt halva találtak a mezőn. Az asszony arccal a földre borulva feküdt. Pető Erzsébet ebédet vitt a határban dolgozó hozzátartozóinak és útközben szívszélhűdés ölte meg. Esés közben az arca kissé megsérült, egyéb külső sérelmi nyomok nem találhatók rajta. A hatóság a temetési engedélyt megadta. Őszi szezonnyitás a Lengyelcnkrászdában. (A Nyirvidék tudósítójától.; Hiába volt olyan kitartó a nyár, mégis csak eljöttek a borongós, esős őszi napok. A Károlyi-téri kioszk, amely annyi sok kellemes szórakozást nyújtott az idén a mulatni vágyó, embereknek, bezárta kapuit. A kioszk kapuzárása azonban nem jelenti egyszersmint a vidám szórakozások végét is, sőt ellenkezőleg most kezdődik az igazi gondtalan mulatozások szezonja. Lengyex Nándor a kioszk agilis tulajdonosa is uj őszi szezont nyit bent a cukrászdában, amely az un osztálynak eddig is mindenkor a legkellemesebb találkozó helye volt. Erre az alkalomra sikerült leszerződtetnie Humayer Mihály hírneves zeneszerző kiváló szalonzenekarát, amely mától kezdve mindennap délutáni uzsonna idején és este 9 órától hangversenyestéket rendez. Lengyel Nándor őszi szezonnyitója iránt városszerte óriási az érdeklődés. Bosszúállás a különszoba miatt. (A «Nyirvidék» tudósitójától). Ánarcson véres verekedés volt. A verekedés különös okból történt. Az egyik korcsmába betért Csepke Béni gazda barátjával, Herceg Jánossal. Egy fröccsöt akartak elfogyasztani. Takács János, a korcsmáros, külön szobába vezette be a két gazdát. A korcsmában nagyobb társaság mulatott, akiknek nem tetDiadal Mozgó Szeptember 24 én és 25-én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor: Egy szép asszony fifka (A titkos fiók.) Regény 9 felvonás ban. Főszerepben: Henry Krauss, Pierre Batscheff, Emire Vantier. i halál express Az emberlelkű kutya hőstette 7 felvonásban. Főszerepben: Ranger, a csoda kutya. Szeptember hó 26 án és 27-én, szerdán és csütörtökön: Bánky Vilma és Donald Colra: A szerelem éjszakája. Laura La Plante: A legvidámabb özvegy szett, hogy a két különszobás vendég kivételes bánásmódban részesül. A méltatlankodó, már alaposan ittas társaság egyik tagja: Szép József átment a két gazdához és Csepke Béni bácsit minden előzetes szóváltás nélkül arculütötte. Nagyobb verekedés itt nem támadt, mert a korcsmáros a rendbontókat eltávolíttatta, de Szép és társai elhatározták, hogy bosszút állnak a gazdákon. Amikor Csepke hazaérkezett, már ott leselkedtek rá és Szép József egy hatalmas karóval inzultálta Csepke Bénit. Szép József ellen megtették a btnügyi feljelentést. A cseh legfelsőbb törvényszék jóváhagyta a „kémkedésért" elitéit kisvárdai Asztaios Mátyás büntetését. Asztalost átszállították az illavai fegyházba. Kassáról jelentik: Asztalos Mátyás kisvárdai szabólegényt kémkedésért 5 évi fegyházra ítélte a kassai törvényszék. A tábla nyolcesztendőre emelte föl a büntetést. Asztalos semmiségi panaszt jelentett be az itélet ellen. A legfelsőbb birAág elutasította a panaszt és megerősítette a tábla Ítéletét, amelyet tegnap délben hirdettek ki a kassai törvényszéken Asztalos előtt. Az itélet kihirdetése után. Asztalost fegyencruhába öltöztették és átszállították az illavai fegyházba. á „Magyar Hét '-rői. Irta: Ungár Jenő, a Gyosz debreceni fiókjának elnöke. Magyarországon a XX. század első évtizedében kezdett az addig inkább jelszónak tekinthető «iparfejlesztés» komoly valósággá válni. Mig azonban a háború előtt a nagyvonalú iparfejlesztésnek csak nehezen elhárítható közjogi akadályai voltak és közjogi helyzetünk nem engedte meg azoknak az ipartejlesztő eszközöknek (pl. önálló vámterület) alkalmazását, amely más országoknak hiánytalanul rendelkezésére állott, addig a háború után, igaz, rettenetes áldozatok árán, ezt is megkaptuk. Meg is indult 1920 óta a munka és bár a trianoni béke az ipari termelés sok természetes előfeltételeitől megrabolt minket, mégis nem hivalkodás az, ha azt mondjuk, hogy több iparágban, igy különösen a textiliparban tekintélyes eredményeket értünk el. Az ipar fejlesztése nem képzelhető el megfelelő fogyasztás nélkül. Csak széles és erőteljes fogyasztás lenditheti előre a fejődés és erősödés utján az ipart. Ezért minden iparnak az a legfőbb törekvése, hogy megfelelő fogyasztó területet biztosítson magának s minden ipar igyekszik elsősorban a belföldi piacot a maga részére megszerezni. A magyar ipar is küzd a magyar fogyasztó piacért, mert a magyar fogyasztást, sajnos, azokban az iparágakban sem mondhatja teljesen a magáénak ,amelybenugy minőségileg, mint árban versenyképes a külföldi cikkekkei szemben s amelyekben a hazai fogyasztást teljes mértékben ki tudná elégíteni. Ha keressük ennek okait, akkor többek között egy lelki momentumra bukkanunk, ez pedig nem más, mint a magyar közönségben különösen kifejlődött hajlam, előszeretet a külföldi ipar termékei iránt. Ennek oka viszont az, hogy a magyar közönség nem ismeri tüzetesen a magyar termelést: — Még a régi időkből benne él az a tudat, hogy mi «agrár» ország vagyunk s évtizedek megszokottsága következtében nem lehet cso dálkozni, hogy kevés érzéke van nemcsak a magyar ipar fajlesztése, hanem a meglévő ipar pártolása iránt is, A magyar fogyasztó közönség nem ismeri a magyar ipari termelés térképét, a hazai beszerzési forrásokat s kellő nevelés hiányában kritikátlanul fut a külföldi ipar termékei után. Már pedig a magyar ipar megszerettetéséhez a magyar ipar megismerésén keresztül vezet az ut. Elébe kell térni a fogyasztó közönségnek a magyar ipar termékeit, hogy öntudatra ébredjen: ezt is, azt is magyar kéz csinálta, magyar kéz termelte, miért szaladsz hát a külföldi cikk után s ez't az elébetárást meg kell csinálni nem központosítva, kiállítás formájában, banem decentralizálva, a magyar kereskedők üzletein keresztül. A fogyasztónak a magyar iparhoz közelebb hozása szülte meg tehát a «Magyar Hét» rendezésének a gondolatát, a melynek megrendezésére vállalkoztak a kereskedelmi és iparkamarák vezetése mellett a hazai ipari és kereskedelmi érdekképviseletek. Közöny, előítélet, megszokottság, mind-mind lelki momentumok. Ezeket eltüntetni csak lelkiekkel, ügyes, okos propagandával lehet. A felvilágosításnak, a rábeszélésnek a magyar ipar érdekében végzett munkának ezer eszköze lehet. Nem kételkedem abban, hogy a nagy intelligenciával és kifinomult kulturával biró magyar kereskedő meg tudja találni a módját annak, hogy ezt a propagandát a legtökéletesebben vigye keresztül. Szabad legyen azonban arra nyomatékosan rámutatni, hogy a Magyar Hét nem múlhat el, mint szalmalángos fellobbanás, m»rt ha a Magyar Hét csak azt jelentené, hogy egy héten keresztül kirakatba tesszük a magyar cikkeket és november 11-ike után minden menni fog ugy, ahogy eddig ment, abban az esetben a Magyar Hét semmiben sem különbözik a tulipán mozgalmas idők szalmatüzétől s eredményt nem érnénk el semmit. A Magyar Hét csak elindulás azon az uton, amely a fogyasztó közönség öntudatra ébresztése, — mint végcél felé vezet. Évtizedek előítéletét nem lehet máról holnapra kiirtani, hanem csak szíves és lankadatlan munkával. A legsürgősebb teendőnek tartom a ma gyár ipar népszerű ismertetését, hogy a fogyasztó közönség megtudja, hogy mely cikkeket termeli a magyar ipar. Ezenkívül sajtóban ' állandóan a felszínen kell tar- í tani ezt a kérdést, a reklám száz ! és száz eszközével kell a közönség lelkét átgyúrni s a magyar iparpártolás részére megnyerni. Ez a propaganda ne legyen terrorisztikus és ellenségeskedő, ne irányuljon mindenképen a külföldi ipar ellen, de dolgozzék, hol hangosan, hol csendben a magyar iparért. Nem a szent háború hirdetése a fontos, -mert ebben az esetben ellenünk is szent háborút hirdetnek, hanem a magyar társadalomban az öntudatos magyarság nak a megteremtése, hogy tudja meg mindenki azt, íWgy minden olyan fillér, amelyet külföldi cikKért adtunk akkor, amikor ugyanazt jó és árban is megfelelő magyar cikkért adhattuk volna, magyar kéztől veszi el a munkát és magyar szájtól veszi el a falatot. A külkereskedelmi mérleg folyvást növekedő deficitje nemcsak a megnövekedett fogyasztásnak, a megindult beruházási munkák megindulása folytán, a nagyobb munkának, keresetnek és megnövekedett igényeknek a jele, hanem egyben jele folytonos gyen gülésünknek is. A Magyar Hét zászlója alatt megindult munka a külkereskedelmi passzívum indokolatlan részének eltávolítását tűzte ki célul. Diadalra ezt a munkát csak az országos és egyetemes összefogás segítheti és ha van bennünk igazi akarás, ugy nem kételkedem abban, hogy a zászlót diadalra is fogjuk vinni. Megjelent a hadügyminiszter toborzási felhívása Megjelent Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter toborzási felhívása, amelyben a honvédség kötelékébe való belépésre hívja fel a magyar nemzet 18—25 év közötti ifjúságát. A honvédség kötelékében a közlegény havi 39 pengőt, a tizedes 41 pengőt, a szakaszvezető 50 pengő zsoldot kap. A jelentkezőknek 12 évi szolgálatra kell kötelezniök magukat, Ez idő alatt alkalmat kapnak a honvédek bizonyos előképzettség megszerzésére, amely által később előnyben részesülnek a vámőrség, csendőrség és a rendőrség kötelékeiben való elhelyezkedésnél. Városi Mozgó Szeptember 24 én és 25-én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor: Victor Mc. Laglen: Óceán Don Jüanja Izgalmas kalandok 7 felvonásban. Barbara Bedford: Isten veled, színpad! Történet egy kis görlrői, aki nem hódította meg a világot, 7 felv. Előzetes jelentés. Szept 26., 27 , szerdán és csütörtökön: Bebe Daniels: Senorita.