Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-02 / 174. szám

1928. augusztus 5. JSÍYÍRYIDÉK. Az elnéptelenedő magyarság. Sokat beszélnek manapság az elnéptelenedés veszedelméről; sok jószándéku nyilatkozat és tanács hangzik el ama megállapítások kapcsán, hogy a születések száma Magyarországon is csökken. Való­ban ugy látszik, mintha ebben a tekintetben Magyarország is meg­irigyelte volna a müveit Nyugat kétes dicsőségét, azt látjuk, hogy évről-évre apad az újszülötteknek a száma, apad a sokgyermekes családok száma, de annál inkább nő a,z olyan házaspároké, amelyek egy gyermek megszületése után mindent elkövetnek a további gyermekáldás megszüntetésére, — sőt az olyanoké, akik a gyermeket csak felesleges tehernek tekintik. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy ez az eljárás minden ellen­kező érveléssel szemben erkölcs­telennek mondható. Igaz ugyan, hogy vap a gyermektelenségnek és az egy-gyermekes házasságnak számos orvos-egészségügyi oka is, de bármilyen sokfélék legyenek ezek az okok, aránylag igen ritkák ugy, hogy bizony az egy­kének, hogy még inkább az egyse rendszerének leginkább a házas­társak egyéni akaratában kell az okát keresnünk. Az előbb emii­tett orvosi-egészségügyi okok el­len csak megfelelő fegyverekkel küzdhetünk, ha valamely asszony betegség miatt magtalan, a beteg­séget kell meggyógyítanunk és ha a férfi szervezetében van a hiba, nála kell beavatkoznunk. De ahol az egyéni akaratot látjuk a hát­térben, ott nem elégedhetünk meg az egyéni rábeszéléssel, az er­kölcsre való hivatkozással, egy­felől, mert erre a legtöbb eset­ben hiányzik a hivatottságé, más­felől, mert a gyermektől való tartózkodás igen sokszor mé­lyebben rejlő okokra vezetendő vissza. Az a fiatal házaspár, amely önmagát is alig tudja eltartani, a legszebb erkölcsi prédikáció mel­lett sem siet majd gyermekkel be­népesíteni a családi élet alig pislogó tűzhelyét, ha nem találja meg a megélhetés megkönnyebbe­désében a gyermekek jövőjének biztosítását. Mondhatnók erre: nem szabad addig házasodni, mig ezek az előfeltételek nincse­nek meg! Ez is igaz, csakhogy az ilyen esetekben a gyermekáldástól való kényszerű tartózkodás néha olyan nemes felelősségérzésből fa­kad, amit viszont a közerkölcs nevében ápolnunk kell és nagyra­növelnünk. Ott, ahol tisztán gaz­dasági okok állnak az egyke hát­terében, igen könnyű a közsegitség: állam, hatóságok, társadalom és minden tényező a legnagyobb anyagi áldozatokkal kell, hogy megsegítse a sokgyermekes csalá­dokat! Minden munkaalkalom, ál­lás, jövedelem elosztásánál előny­ben kell részesíteni a többgyerme­keseket, a közalkalmazottak családi pótlékát emelni kell, az ilyen családoknak kedvezményeket kell nyújtani a közszolgáltatások terén, (utazás, iskoláztatás stb.), ugy, hogy a házasulandók minden lép­ten-nyomon azt lássák, mennyire igyekszik az állam és minden tényezője a társadalomnak jutal­mazni azt a fáradságot, amelyet a sok gyermek felnevelése jelent. — Igen sok ilyen módja van a buzdí­tásnak, amelyeket Franciaország­ban pl. az agglegényi adó segít­ségével biztosítanak anyagilag. Ott viszont, ahol az egyke oka a va­gyon megosztódásától való féle­lem, megfelelő földbirtokreform­mal kell védekezni (pl. nálunk is, Dunántulon.j Ahol a gyermekál­dástól tisztán erkölcsi okokból tartózkodnak a szülők, ahol a divat, az asszony szépség a hiú­ság, stb. szólnak közbe, ott er­kölcsi orvosszerek alkalmazása is szükséges, amiben az egyházaké a legnagyobb szerep. Legyen a dolog bárhogyan, — nagy hiba volna az egyke ellen egy egy eszköz erőszakos alkalmazásá­val küzdenünk, mert fel kell ismer­nünk, hogy egy ilyen bonyolódott társadalmi tünet, amelynek ezer és egy oka lehet, csak a legkülön­bözőbb beavatkozások együttes alkalmazásával gyógyítható, vagy enyhíthető. Egyúttal pedig nem J szabad felednünk, hogy Magyar­országon az itt-ott felbukkanó egy­ke mellett olyan bő forrásai bu­zognak a magyar életnek, hogy azoknak óvásával kimeríthetetlen erőtartalékhoz jutna a nemzet­test, ha az újszülöttek egészség­védelme ki volna épitve. Az erő­teljes anya- és csecsemővédelmi munka tehát az elnéptelenedés el­leni küzdelem egyik legfőbb fel­adata ! Nyíregyházán is erős lendület­tel kezdődött meg az a védőmunka, érdemes asszonyaink figyelmére és támogatására. ki ország Eakossága a kenyér árának leszállítását és a drágaságnak az egész vona­lon való csökkenését várja. Amint elterjedt a hire az or­szágban az uj magyar termés vá­rakozáson felüli jó eredményé­nek, amint előrelátható volt, az egész vonalon a gazdasági élet minden fázisán egy jótékony, kedvező áramlat vonult végig, amely bizakodóvá tette a dol­gozó embereket. Ez a bizako­dó hangulat teljesen érthető is volt, amennyiben a jó termés­eredmény, olyan országban, amely agrárállam jellegű, minden eset­ben jótékony változásokat és kedvező áralakulásokat szokott előidézni a gazdasági életben. — Még az uj liszt nem is került forgalomba, a malmok máris ki­lenc pengővel olcsóbban jegyzik és ami ennél fontosabb a fogyasz tó közönségre: a kenyérgyárak elhatározták, hogy a kenyér árát kilogrammonkint hat fillérrel le­fogják szállítani. Igaz ugyan, hogy a sütőiparosok határozata folytán a pékek csakis akkor mennek bele az árleszállításba, ha már a malmok az ujtermésii liszttel fogják őket ellátni, de kétségtelen, hogy ebben az eset­ben semmiesetre sem maradhat­nak el a kenyérgyárak árleszál­lításától, hacsak nem akarnak sa játmaguk fölösleges konkurren­ciát csinálni. Érdekes, hogy a székesfővárosi községi kenyérgyár már is leszállította 2 fillérrel a kenyér árát, mielőtt még az uj­termésü liszt forgalomba került volna. Megállapítható "tehát, hogy már magára a termés híré­re is bizonyos fokú olcsóbbodás következett be és ez olcsóbbodás természetszerűleg az uj liszt for<­galombakerülésével állandóan nö­vekedni fog. Az uj termés forgalombaho­zatala azonban nemcsak a kenyér árára fog jótékony hatást gyakorolni, hanem két ségtelenül maga után fogja vonni egynéhány egyéb első­rendű szükségleti cikk árá­nak olcsóbbodását is. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy Megszűnik az öngyilkosság! Tisszajön az életkedve! Nézze meg az Apollóban ZIGOTOT és BUFFALO BILLT! Szerdán Csütörtökön EMIL JANNINS és PUTTY LYA együttes szereplésével: Shakespeare örökbecsű remekműve. TOMTAYLOR szenzációs bravurfilmje: A kalandos milliomos! A két attrakció 16 felvonásban. Pénteken, csak 1 napig S iCét órás nevető orkán! Zigoto bajban van Víg történet 7 felvonásban. Buffalo Bili, a lovastengerész Szárazföldi bohózat 7 felvonásban. Előadások kezdete; 5, 7 és 9 órakor. amíg a gabonapiac minden kül­ső gazdasági momentumra erő­sen reagál, hogy ez az eset fordítva is be ne következzen, vagyis, hogy a kereskedelmi pia­con forgó élelmiszükségleti cik­kek ára ne reagáljon a gabona, liszt és kenyér árának olcsób­bodására. De a legjelentősebb tény az uj termés áralakító ha­tásában mégis csak a napi ke­nyér árának olcsóbbodása. — Ugyanis le kell szögezni azt a sajnálatos tényt, hogy az ország területén még most is egyre emelkedik a munkanélküliek szá­ma és ezen kivül rengeteg kis­existencia tengődik olyan ala­csony fizetésekből, amelyekből alig-alig telik lakásra és száraz kenyérre. Ennek a nagy tömeg­nek óriási jótétemény minden olcsóbbodás, amely a mindennapi kenyérrel van kapcsolatban. Mert sajnos, az ország szegénysorsu lakosságának főtáplálékát a ke­nyér képezi. Nem csodálható ilyen körülmé­nyek között, ha nemcsak kereskedelmi kö­rökben, hanem különösen szegényebb néposztály köré­ben örömmel fogadták a vá­rakozáson felüli jő termés hirét, mert hiszen mindenki tisztában volt azzal, hogy a jótermés köz­vetlen kihatással lesz a szegény emberek táplálékának árcsökkené sere. A tények igazolták ezt a hiedelmet. A mindennapi ke­nyér, amelynek ára a közelmúlt­ban még egyre fölfelé szállott és rémülettel töltötte el a fogyasz­tóközönséget, most rohamosan engedni ,f,og az eddigi árnivójá­ból és a tisztességes verseny a kereskedők között a továbbiak során lehetővé fogja tenni az ujabb árcsökkenéseket is. Tisz­tában kell lenni ennek a körül­ménynek fontosságával és talán csak azok tudják leginkább föl­értékelni ezt a párfilléres árdi­ferenciát, akik napi imájukban hiába kérték a mindennapi ke­nyeret, ha nem volt meg hozzá a pár fillérjük sem, amellyel meg vásárolhatták volna. Nyíregyházán elloptak egy éjjeli őrt. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Ennek a fele sem tréfa, ez nem nyári kacsa, hanem nyíregyházi történet, utána lehet nézni. Arról van szó, hogy elloptak egy éjjeli őrt. Ez az éjjeli őr a régi vásár­téren épülő egyik házra vigyázott éjszakákon át. Egyik este a tik­kasztó melegben elaludt. A kö­zelben lévő vendéglőből vig társa­ság jött arrafelé. Az egyiknek furcsa ötlete támadt: Fiuk, lopjuk el az éjjeli őrt. Megragadják az öreget, szép csendesen viszik a korcsma felé. Be ís mennek vele, oda fektetik az asztal alá. Az őr mélyen aludt, nem ébredt fel, csak hajnalban. Nagyot nézett, amikor a korcsmában találta magát. így lopták el a jókedvű nyíregyháziak az éjjeli őrt. Sípos cukrász készíti a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteményeket. Zrinvi Ilona ncca 3. Telefon: 3-13. Kívánatra házhoz szállít.

Next

/
Thumbnails
Contents