Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-02 / 174. szám
H>98 . augusztus 2, á „kolbász" rántott a mélybe egy virtuskodó komoréi legényt. (A «Nyirvidék» tudósítójától;. Nem arról a kolbászról van szó, amely a mesében az ember orrára ragadt, hanem arról a fűzfából font «kolbász»-ról, amellyel a folyó partját «lepedőzik». Komorónál is javítják a Tisza-partját és a munkások közül egy Marcsa Péter nevü legény virtusból egy tiz méteres fűzfa «kolbász» végét a vállára akasztva egy szál deszkán lépegetett a hajóra. Közben a «kolbász» egyet lendült és lerántotta a mélybe Harcsa Pétert, aki liátgerinctörést és veserepedést kapott. Beszállították a kisvárdai kórházba. Egy fiatal asszony eltűnt hazulról, a férj megverte anyósát. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Egy Tisza Miklós nevü nyirgebei fiatal gazda julius hó 25-én lesbe állt anyósa kertjében és amikor özv. Szűcs Gáborné a kertbe ment, rátámadt, torkon ra gadta és megverte. Huszonnégy óra alatt véged van! — kiáltotta Tusz Miklós, feleségem megszöktetted és most sem közlöd velem, hol tartózkodik. Ezután az öregasszonyt a tengeri táblába vonszolta, ott a földhöz vágta, rátérdelt, szemétszáját befogta és addig ütötte, míg eszméletét nem vesztette. Súlyos testi sértés miatt tettek feljelentést Tusz Miklós ellen, aki beismerte tettét, de hangoztatta hogy nem tudott uralkodni magán, minthogy anyósa nem mondja meg hová tünt el felesége, aki váratlanul, minden ok nélkül elhagyta. Az eljárás megindult. jáímvisz* Városi Színház Mozgó Augusztus hó 1-én és 2 én, szerdán és csütörtökön 6 és 9 órai kezdettel: f és Ronald Colman: Sivatag árvája Regényes szerelmi történet 9 felv. LILIAN HARVEY: MANCI HE LOPJ! Kleptomániás vígjáték 8 felv.-ban. Augusztus hó 3 án, pénteken 6 és 9 órakor. Csak egy napig! Glória Swanson: Biblia és korbács Egy asszony mártiriuma 6 felv. Marton Davis: Tönkreteszem a papámat! Vígjáték 7 felvonasban. Előzetes jelentés: Aug. 4 , 5., szombaton éa vasárnap: Petrovich Smtiszláv: Orlow Werner Krausz: Az én fiam. Lampionos szerenád mindeo éjszaka a vendégek tiszteletére. Egy város, ahci éjszaka senki sem alszik. (A «Nyirvidék» tudósítójától;. Velence, julius 27. Az utolsó napokat töltjük Velencében. Lassankint kifogyunk a látnivalókból és a pénzünkből. — Nem mondom, a mi pengőnknek elég nagy a becsülete itt, 33 pengőért 100 lírát adtak Velencében, — okos dolog volt pénzünk nagyobb részét itt beváltani. De a líra ereje gyenge, mondhatni ez a legkisebb pézegység, mert a centesimokért csak újságot és gyufát kapunk. A Gazetta di Venezia egy száma 25 centeslmoba kerül, ugyanannyi egy skatulya olasz gyufa, fiammiferi ára is. De már pl. egy lirás borravalót fitymálva forgat a gondoliece, legalább 2 lirát kell adnunk, hogy fanto graziét mondjon. Éjjel-nappal lenyűgöz a sok látnivaló. Nemcsak Velence históriai épitészeti és szobrászati műremekei, világhírű festők képei, a muzeumok, a magánpaloták és az Arzenál pompás látnivalói, hanem a gondolások éjszakai lampionos, szerenádos felvonulása és minden éjszaka, miden albergo előtt, ahol idegenek vannak. Nappal a veelencei komikus énekesek, a város által rendezett térzenék, az egészen alacsonyan röpdöső repülőgépek és hydroplánok szórakoztatnnak, — éjszaka pedig a kora hajnali órákig akarva nem akarva szerenádot kell végighallgatnod szállodai ablakod alatt. Az bizonyos, hogy Velencébe nem aludni jön az ember, mert erre csak a délelőtti rekkenő hőségben jut idő. Reggel, este és éjszaka a Piazzán van midenki a soha el nem felejthető izgalmas, színes, kaleidoszkópban, a világ minden nyelvén beszélő sürü emberáradatban. Jut azért idő mindenre. A hivatalos látnivalókon kivül megnéztük a halpiacot, a maga óriási tengeri rákjaival és sok csodabogarával, melynek csak a látásától is ijedten tiltakozik a magyar gyomor. Végigjártuk Velence szük sikátorait, végigkóstoltuk a ristoranték, trattoriák és osteriák mindenfajta boritalát. 11 vio bianer, nerv, rosso, malaga, cypor és chianti. Egyik sem a mi esetük. Még a chianti és az it vino nostramo az ihatóféle, a többi nem sokat ér. Igaz, hogy az ára is mérsékelt: 2, 3, 4, 5 és 6 lira egy liter bor. Az 5 lirás vino nostramo elég jó. Az olaszok Dreher sört isznak, ami itt Velencében olcsóbb, mint Nyíregyházán. Disznóhús nincs Velencében, — csak disznósonkáik pompáznak a kirakatokban. A magyar szalámit itt erősen kultiválják és léptennyomon látható az irás:- Salami Ungherese. A magyar vonatkozású plakátok között egyik olcsó társas-utazást hirdet Budapest megtekintésére. A szines plakátrajz állítólag Budapestet ábrázolja a szent Gellért-heggyel. Nem lehet ráismerni. Éppúgy lehet Nápoly is a Vezuvval. Érdekes az olasz cigaretta. Megkóstoltunk vagy ötfajtát, ára - 20 darabonkint 3 lira 20 c.-tól 6 líráig, de az ize, jobban mondva az iztelensége mindegyiknek ugyanaz. Megmaradtunk a legolcsóbb Macedóniánál, úgyis mindegy. Próbálkoztam az olasz konyhával is. A hal és rákfélék még csak lecsúsztak valahogy, de amikor olajban kisütött nemtudom micsoda bogarat tettek elém, felfordult előttem minden. így kaptam én meg a tengeri betegséget egy velencei trattoriában. A fagylalt olcsó és kitűnő, ebből ki is vettük a részünket. A rettegett velencei szúnyogokat mai napig nem láttuk. Német nyelvvel nehéz Velencében boldogulni. Kevéske olasz tudományommal akárhányszor engem kértek fel német szállodatársaink tolmácsnak bevásárlásaiknál. Viszont kiejtésem után egy pillanatig sem tartottak németnek az olaszok, vagy franciának hittek, vagy pedig a harctéren eltanult tört magyarsággal üdvözöltek. Még egy megfigyelés: a legelőkelőbb piazettai üzletekben is lehet alkudni, hiába hivatkoznak a kifüggesztett táblára: Prezzo fisso. Alkuszunk is erősen. 210 lirás korallgyöngyöt megvesz a pesti cimbora 1 15 líráért a Gallériák egyik elegáns üzletében. Dr. Nyáry barátunk, hogy a boltost jobb indulatra hangolja, magyarszki-nak mondotta magát, amit az olasz tévesen horvátszkinak értett, mire nagy mérgesen kijelentette, hogy horvátnak 50 lírával csak azért is drágább az alkudott gyöngysor. Boldogan rázta kezünket és 80 lírával lejjebb szállt, amikor megmagyaráztam neki, hogy magyarokkal, ungheresekkeí van dolga és nem horvátokkal. És még egy bizonyos: ha Velence éjszaka lármás is, a kanálisok ha halszaguak is és szük sikátorai nem ragyognak a tisztaságtól, de természetesen por itt nincs. Levegője tiszta, portalan, égboltja nappal csodakék, éjjel a csillagok milliárdjaitól ragyogó. Szépséges, csodálatos Velence, nagyon megszerettünk! Walter Géza dr. Zajiáoál, a romáé batár szélén! A mátészalka—fehérgyarmati vasútvonalnak Zajta az utolsó állomása. Itt a trianoni határ metszi át a vasúti pályát. Nagypeleske-Lázári állomások már román megszállt területre esnek. * A csinos kis pályaház előtt szines virágok nyílnak. A pályaudvar kijáratától délre Nagypeleske templom-tornya, mig keletre Kispeleske ' apró, fehér házai látszanak. A délelőtti vonat nem sokáig időzik, csak addig, mig a szuszogó mozdony vizet vesz és megfordítják. Tovább már nem mehet. Számára a i 21 -es határkőtől már román terület. Zajta elég élénk kis falucska. Tiszta udvarokat, fehérre meszelt, házakat, virágos ablakokkal lehet látni. A faluból Méhtelek-felé vezető ut a Sárpatak hídján vág át a végtelennek tetsző búzatáblák közé. Millió és millió virág nő a jobbról és balról elterülő búzatáblák között, amelyek a trianoni határig érnek... Ilin n t elviselhetővé válik, ha vesz magának 1 üveg valódi DIANA sósborszeszt s azzal — esetleg fele vízzel hígítva — lemossa magát. A valódi Diana sósborszesz hűsítő hatása érákig érezhető' és ellankadt, tikkadt testét az újjászületés üdí ő érzésével tölti el. Reggel felkelés után a Diana sóborszeszes bedörzsölés az egész napi friss munkabírás, a fáradtság nélkül való dolgozást biztosítja. Este lefekvés előtt a Diana sósborszeszes lemosás üdítő álmot, tökélates pihenést és víg ébredést jelent. 5213 Az útról a 1 21. kataszteri kőtől keskeny gyalogút tér le. A határig vezet. A fehérre meszelt határkövet derékig érő fü veszi körül. A határkőtől 20 lépésre a répa, kukorica, burgonya földeken — már román megszállt területen — nagypeleskei magyarok kapálnak. Egy tölgyfa tövégen mintha aludnék valaki. — Mi az újság odaát ? Semmi felelet. Mégis a gyűjtésre váró illatos széna, mintha megrezzenne. Várok. Kis idő múlva egy öreg, fehér hajú bácsi emelkedett fej és illemtudóan köszönt. — Mit dolgozik itt bátyám? — Répát kapálok uram; ebéd után egy kicsit lepihentem * mert bizony öcsém én már 76 éves ember vagyok. Beszéd közben fejét gyorsan forgatja jobbra-balra, hályogos szemével kutatva néz Peleske felé. Alig váltottam egy pár szót az öreggel, máris ott hagyott; visszar húzódott a répaföldek közé. Szemével kelet felé intett. A búzatáblák között román határőrök — granicsárok — közeledtek, igyekeztek felénk. Öten voltak. Lehetett közöttük egy altiszt is. Ennek válláról valami sárga szallag fityegett le. Csukaszürke, foltos nadrág volt rajtuk. Az egyiken kék, a másikon khaki zubbony. Lábuk bocskorba volt bujtatva. Tölténytáskájuk nadrágszíjjal derekukra csatolva. KaBútorüzletem m jalá helyeztem át. M Kossuth-tór 10. sz. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri: Farkas Henrik bu,o r kereskedő.
