Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-19 / 188. szám
Nyíregyháza, 1928. augusztus 19. * Vasárnap r XLIX. évfolyam. 188. szám. Előfizetési árak helyben és vidéken: 3«y Mra 2'50 pengd. Negyedévre 7-60 pengd. Msttantrjjeiőknek és tanítóknak 20•/• engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkssztd: VERTSE K. ANOOR. Épitsünk-e vízvezetéket és csatornát? Irta: Becsey Antal is. kir. kormányíőtanácsos, gépészmérnök. Nagy érdeklődéssel kisértem azokat a megnyilatkozásokat, amelyek ugy a sajtóban, mint a képviselőtestületben a város közvéleményének adtak visszhangot, érvekat sorakoztatva fel a város közegészségügyi intézményeinek létesítése mellett, vagy ellen. Tiszteletreméltó mind a két álláspont, mert mindkettő a város érdekeinek lelkiismeretes mérlegelésén épült fel. Szolgálatot vélek tenni az ügynek és talán közelebb tudom hozni az egymással szemben álló felfogásokat azzal, ha mint a kérdéses közmüvek tervezője és mint városépítési problémákban több évtizedes gyakorlattal biró specialista, igyekszem megvilágítani az ügy fontosabb vonatkozásait. Mindenekelőtt megállapítom, hogy a megnyilatkozások túlnyomó többsége elvileg a szóbanforgó közmüvek létesítése mellett foglal állást. Ellentét a felfogások között csak abban a tekintetben forog fenn, hogy vájjon most épüljenek-e meg e közmiivek. avagy halasztassék-e el az építés alkalmasabb időre? Azok az érvek, amelyek az elhalasztás mellett elhangzottak, három pontban csúcsosodnak ki. Az egyik érvelés szerint az építkezés ma drága; meg kell tehát várni azt az időt, amikor az anyagok és munkabérek olcsóbbakká lesznek. Utalás történt arra, hogy egy békeidőben készült tervezet szerint a közmüvek a Tisza vizének 25 kilóméternyi távvezeték segélyével való bevezetése mellett is csak 2 és fél millióba kerültek volna. Nem ismerek ily tervezetet, s igy nem is áll módomban megállapítani, hogy az mily kapacitás alapulvételével készült. De kizártnak tartom, hogy napi 3800—4000 köbméter vízszolgáltatásra méretezett vízvezetéket és ennek megfelelő szennyvizcsatorná- » zást, s ezenfelül csapadékviz-csatornázást is ebben a költségkeretben megépíteni lehetett volna. Azt pedig — ismerve a tervezés régebbi módszereit — határozottan állithatom, hogy az előirányzatban a vízvezeték és csatornázás házi bekötései nem lehették felvéve. — Ezeket az eddigi gyakorlat szerint az ingatlantulajdonosoknak mindig készpénzben, külön kellett megfizetniük; mivel szemben a mi 7 milliós költségvetésünkban ezek a bekötések kereken 870.000 pengő értékben szerepelnek és az ingatlan tulajdonosok tehermentesítése érdekében a beruházó költségek keretébe soroltattak. Vitán felül áll azonban, hogy az építkezés a békevisszonyokkal szemben lényegesen megdrágult. A szén, amely az ipari termelés árképződésének legfontosabb szabályozója, a békebeli ár kétszeresére drágult; mégpedig nemcsak belföldi viszonylatban, hanem világparitásban is. Ehez képest erősen drágultak azok a ipari produktumok is, amelyeknek előállításában a tüzelőanyagnak döntő szerepe van. Az öntött vascső alapára pl. métermázsánként 18—20 aranykoronáról (21—23 pengőről) 42 pengőre, az ólomcső 50—60 koronáról xio—120 pengőre, a cementé 2.80—3.00 aranykoronáról 7 pengőre emelkedett. Természetes dolog, hogy e drágulás nyomán a gazdasági kiegyenlítődés törvényeinél fogva drágult az élet a szükségletek minden vonalán. Hang súlyozom nemcsak nálunk, hanem a világon mindenütt; a közgazdaság nyelvén jellemezve e folyamatot azt is mondhatjuk, hogy a pénz, az arany vásárló ereje csökkent. Az Északamerikai Egyesült Államokban a dollár vásárló ereje ma annyi, mint nálunk két penSZENT ISTVÁN ÜNNEPÉN Midőn hazánkban „ tengersok a baj, Szent István, téged keres a magyar. Hol vagy hazánknak fényes csillaga, Aki istápunk voltál valaha ? Ó, nézd, e nemzet megtört, bús, szegény, Töviskoszorút hordoz a fején. Leroskadt már a szenvedés alatt, Reá tengernyi sok csapás szakadt. Ö, szent királyunk, ránk ismersz-e még? Megváltozott a boldog, régi nép — Nincsen hit köztünk, nincsen szeretet, Mit egykor égő lelked hirdetett. Magyart magyar bánt, dúl a pártviszály Közöttünk egyre, látod, szent király ! Csonka hazánkból felzokog a bú, E hős nemzetnek sorsa iszonyú! t Ö, szent királyunk, nézd ezer sebünk, Melyekre gyógyirt tán soh' sem lelünk. Erőtlenségünk roskadozva jár, A boldogság itt téveteg madár, ínség, nyomor vert közöttünk tanyát, Panasz hallatja mindenütt szavát. A föld termése egyre kevesebb, Megélhetésünk mind keservesebb. Ó, szent királyunk, látod, mily beteg Egykor hatalmas, dicső nemzeted; Hunnia kertje feldúlt, megrabolt, Sok jó magyarra rabiga hajolt. Szent Jobbod nyújtsd ki, ó, nyújtsd ki felénk S régi kardunkkal állj ide elénk ! Jöjj vélünk, jöjj a küzdelemre el, Amig hazánk, nem támad újra fel ! Fiák András. Szerkesztőség ée kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 8. SZÁM. Telefon szám 139. Postachequa 28S6& Kéziratokat nam adunk vissza.. gőé; a német aranymárka vásárlóképessége egyes viszonylatokban a felére, általában pedig hétharmadára csökkent; a hatalmas angol szénsztrájkot is, amely a birodalmat létalapján rázkódtatta meg, az életviszonyok drágulása idézte fel. Ez a folyamat pedig egyre tart s annak nyomán az élet fokozatosan drágul. Természetes, hogy ezzel párhuzamosan, bár vontatottabban, emelkedő irányzatot követ a munkabérek és jövedelmek alakulása is. Egész gazdasági létünk kényszerűen hozzáidomul e folyamathoz, amelyet nemcsak belső termelésünk rendje, de a világ kulturnépeinek gazdasági közössége irányit. Tévedés lenne azt hinni, hogy ez csak egy lokális, vagy a háború által felidézett tünet. Aki a gazdasági élet alakulásait történelmi távlatból figyeli, az tisztában van azzal, hogy az arany vásárló erefe törvényszerűen csökken. A háborút megelőző 50 év alatt átlag 100 százalékkal emelkedtek az árak az életszükségletek egész vonalán, a drágulási indexszámok kisebb ingadozásaitól eltekintve ma is követik e törvényszerűséget. Anélkül, hogy mélyrehatóbb közgazdasági fejtegetésekbe bocsátkoznám, egyszerűen felteszem a kérdést- mire építhetjük tel ily körülmények között azt az optimista reménykedést, hogy a jövő olcsóbbodást fog hozni? Hiszen voltak és lesznek is átmenetileg bő termések, vagy uj energia-források feltárása nyomán symptomatikus kilengések tel-, vagy lefelé, de olcsóbbodásra, pláne jelentős árcsökkenésre számítani nem lehet. Annál kevésbé, mert a kiegyenlítődésnek emiitett törvényszerűségénél fogva a munkabérek, fizetések, szóval egész gazdasági létünk fokozatosan hozzáidomul a pénz vásárló erejéhez és elgondolni is képtelenség, hogy ez a történelmi folyamat egy-két évtized, vagy pláne néhány év alatt megálljon, vagy irányt változtasson. Bármennyire sajnálom tehát, nem oszthatom azt az optimista felfogást, hogy a várakozás olcsóbbodást fog eredményezni. Ebben az illúzióban várni a jobb időkre annyit jelent, hogy a városi életnek ezek a fundamentális közmüvei sohasem, vagy legfeljebb drágábban épülhetnének meg. A másik, ugyancsak halasztó jellegű argumentum az, hogy a beruházó kölcsön kamatterhei ezidőszerint tul magasak. Ez igaz, liásár! Szezonból Tisszamaradt divatciiiőfr, mélyen leszállított árban: * ü c 1 mm* is o r i 8 r a Női Szandal cipfk. Remek divat színekben 11° PeDgő Női fekete pántos Divat cipők, lakk-disszel 13*° Pengő Női drspp és szürke Divst pántos c'pők Egyes J^SO párok Pengő Férfi divat félcipők, fekete és barna lakk-orral IS 8 0 Pengő Női Prima Chevreause Drapp és szürke félcipők, pánfos és QftSQ kivágott PeDgö Férfi divat mintás I Ezen árak csakis az olcsó IDENYVASÁR Női selvem-flórharis- rf>"85 I Női divat francia selyemhsris *£-50 I Férfi divat mintás j nyík mfnd^n tzinben ^ P. j nyák remek színárnyalatokban » P. | nyári zoknik 98 f. \ rövid tartamé,g ervényesek Beneáekffynéi a Hungária cipőáruházban Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-n. 5. Telefon 195. Szíveskedjék kirakatainkat megtekinteni! Egyes %zém ám 16 fölér,
