Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-06 / 151. szám

2 JNfYÍEYIDÉK. m8. julius 6. —— mmmumma A cseh „szabadelvű gyakorlat". Szüllő Géza, a felvidéki magyarság egyik vezére a cseh kormányhoz két interpellációt intézett, amelyek közül az egyik jóvátette azt a furcsa játékot, amelyet a kormány magyarországi lapokkal és sajtótermékekkel űz, viszont a másikban betekintést kért azokba az okmányokba, amelyekkel »a Csallóköz és a Felvidék magyarlakta területeinek az anyaországtól való elszakitását alátámasztották. Gyanú sem fér t. i. már ahhoz, hogy ezek a beadványok hemzsegnek a valótlan állításoktól, amelyek alaposan rászedték a békekonferenciát a trianoni békeszerződés megteremtése alkalmával. A cseh kormányt nyilván erősen zavarba hozta Szüllő Géza mindkét, interpellációja, mert válaszolnia keil arra, hogy milyen indokok vezetik a magyar sajtótermékek tilalmának fenntartása körül, ami az egész világ kulturérzésének megcsúfolása mellett úgyszólván teljesen elzárja a felvidéki magyarságot attól, hogy kulturszomját kielégíthesse. Igaz ugyan, hogy 1920-ban kiadtak egy miniszteri rendeletet, amelyben bizonyos szabadelvű gyakorlatra hivatkoznak, de nagyon furcsán fest ez a cseh szabadelvüség, amikor a hivatalos cseh körök csupán három magyar sajtóorganumnak engedélyeznek szállítási lehetőséget, amely orgánumok egyébként a szélsőségesebb felofgásu magyar hírlapok közül kerülnek ki. Egyik a Népszava, amelyik tudvalevőleg a nemzetközi szocializmus hivatalos organuma, a másik a radikális Magyar Hirlap s a harmadik a demokrata Esti Kurir. A nemzet közvéleményét leginkább kifejező polgári lapok teljesen ki vannak tiltva Csehszlovákia területéről, ami azt a lehetetlen helyzetet eredményezi, hogy az ott élő magyarság csak szélsőséges beállítások alapján értesülhet a hazai eseményekről. Ugyancsak tarthatatlan helyzet áll fenn a könyvek terjesztésével kapcsolatban is, mert a szigorúan vett szakkérdéseket tárgyaló sajtótermékeken kivül mint pl. orvosi és mezőgazdasági vonatkozású könyvek, — semmi egyéb sajtóterméknek nem szabad áttörnie a trianoni határt. Ez olyan sérelme a Felvidék kisebbségének, hogy azt bármikor joggal felpanaszolhatnánk a Népszövetség előtt is, lamely nemzetközi szerv hivatott volna közbelépni. Nem tudjuk, hogy Szüllő Géza felszólalásának milyen eredménye lesz, vájjon várhatjuk-e attól a helyzet enyhülését, de a tapasztaltak után s ismerve azt a tendenciát, amit a csehek tiltó rendelkezéseikkel szolgálni akarnak, nem sok reményt füzhetünk ahhoz, hogy az ilyen természetű megmozdulásoknak sikerük legyen. Mégis nagy jelentősége van annak, hogy a magyarságnak egyik felvidéki képviselője szóvátette a cseh parlamentben ezt a tűrhetetlen állapotot, mert ezzel is igazolni lehet, liogy az ottani magyarság akarja a sérelmeket a ren' delkezésére álló legitim eszközök igénybevételével reparáltatni. Mi ebben a jövőre nézve olyan tőkét látunk, amire a változott helyzetben joggal hivatkozhatunk, viszont a csehek majd emlékezhetnek arra, hogy a magyarság abban az időben, amikor uralma alatt a legnagyobb elnyomatás idejét élte, — olyan higgadtságot tudott tanúsítani, ami leginkább elárulta kulturfölényét. A legnagyobb elismerés illeti Szüllő Gézát és mindazokat a magyar vezéreket, akik a sorozatos sikertelenségek ellenére is nem szűnnek meg feltárni az elnyomott kisebbségek sebeit, hanem az elkedvetlenítő sikertelenségek dacára is továbbra döngetik Trianon falait, amelyek leomlása hozza meg .végérvényesen nemcsak elnyomott véreinknek, de a felvidéki tót lakosságnak is a boldogabb jövőt. Nagy lelkesedéssel, a diadalmas magyar jövőbe vetett bittel alakult meg a Szabolcsi Katholikus Népszövetség, amelynek elnökévé dr. Káliay Miklóst választották meg. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Vasárnap zajlottak le a nagy katholikus nap eseményei s hétfőn rezümálták a felvetődő eszméket, ekkor vált elvben életté a terv, a célkitűzés, a szervezkedés forró vágya. A róm. kath. iskola dísztermében találkozót adott egymásnak Szabolcsvármegye latin és görög szertartású papsága és tanítói társadalma. A diszterem még talán soha nem látott olyan hatalmas intellektuális és erkölcsi erőt reprezentáló tömeget. A diszterem elnöki asztala mellett ott láttuk dr. Ernszt Sándor prelátus, egyetemi tanárt, Énekes János prelátus kanonokot, Ruttkay Oyula kanonokot, gróf Hunyady Ferenc és Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselőket, dr. Konthy Gyula egyházközségi elnököt. A szervezkedő nagygyűlésen megjelenő dr. Kállay Miklóst, gr. Dessewffy Emilt és vármegyénk több előkelő reprezentánsát. ÉNEKES JÁNOS prelátus nagyhatású beszédben mutatott rá a katholicizmus nagy kulturális erőforrásainak jelentőségére. Rámutatott a szerzetesek kulturális munkásságára, majd a dicsőséges mult után a katholicizmusnak Szabolcsban való hanyatlására. Klebelsberg Kunó gróf iskolaszervezési törvényei ui kulturális élet hajnalhasadását jelentik i a szabolcsi tanyákon is, ahol olyan sok a zsellérsorban élő katholikus testvér. Lelkesítő szavainak hatására a nagygyűlés két határozati javaslatot fogad el: kimondja, hogy Szabolcsban a plébániák gyarapij tását fogja- kérelmezni, továbbá, ! hogy Nyíregyházán ferencrendi szerzeteseket fognak letelepíteni, a kik a hitélet kimélyitésében hatásosan támogatják a lelkészkedő ' papságot. Lelkes éljen hangzik fel, amií kor Énekes János prelátus bejelenti, hogy a ferencrendiek nyíregyházi rendháza számára Liptay Jenő nyolcszáz négyszögöles helyet afánlott fel. Énekes János prelátus utan ERNSZT SÁNDOR prelátus, a Katholikus Népszövetség szervezetének életrehozásában olyan küzdő harcos, inspirálja nagy elhatározásokra a szabolcsiakat. Ez a század a szervezkedések százada — állapítja meg. — Ösi szervezetek semmisültek meg. A királyság hatalmas összefogásra képes szervező ereje, á hadsereg, a' nemesség fényes nemzedéket, dicsőséges nemzetet reveláló szervezete mosódott el. Ma szervezet a közigazgatás, az állam, de ezek az organizmusok sokszor a hangulaton a pártokon mulanak. Egy változliatatlanul erős szervezet a katholikus egyház, amely nem függ pártoktól, Párbaj a pusztán 3 oras műsor Ben Lyon Billie Dove Roy D'Arcy Greta Garbó Antonio Moreno John Barrymore Apollóban Veszélyes pillanat 3 oras műsor üa, csütörtökön utoljára! GARY [COOPER az uj cowboy shampionnal: üratiijhegyek banditái Ricardo Cortez, Betty Bronson az utóévad legragyogóbb alakításával: A TENORISTA Pénteken, csak egy napig! 3 órás műsor: 6 és 9 órai kezdettel! GRETA GARBÓ: Párbaj a pusztán BILLIE DOVE-BEN LYON: ¥eszélfes pillanat Két attrakció 19 felvonásban egyszerre. Előudások kezdete: szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor. kormányform^któl. A katholikus egyház nemcsak rokon ezzel a nemzettel, hanem szereplője, anyja volt. Milyen magasztos példája ennek II. Pius, aki a magyar sorsért olyan egész lélekkel harcolt. Ma az egyházat csábítják a szociális oldalon is, csábítják, hogy oldja meg kötelékeit, de az egyház az erkölcs hagyományos alapján rendithetetlenül áll. Az egyház figyeli Európa valóságát, amely már-már, mintha végét mutatta volna a régi kulturának. Nem igy történt, de annyi bizonyos, hogy a forradalom ma is lappang. Ez a világ nem is fog addig megnyugodni, mig „bizonyos kérdésekben a kiegyezés meg nem történik. Ebben a kiegyezésben — amint a vallásos élethez való visszatérés igazolja — az egyháznak nagy szerepe van, amikor a forrongó társadalmat csendre inti. Az egyház érzi az ui idők diktálta uj kötelességeket, a pápa hangoztatja az Actio Catholicá-í. Az egyház keresi a népet. Ma szükség van olyan személyiségekre, akik komolyan vallásos életet élnek. Városokra, amelyekben szellem van, országra, amely egészséges, falvakra, ahol több kultura, több jólét van. A megtépett nemzetet a keresztény és nemzeti erők rekonstruálják. . — Mi rendületlenül megyünk a küzdelem elé — mondotta végül — de nem megyünk gyáván a küzdelem elé. Frühwirth Mátyás " tájékoztatja ezután a szervezkedő gyűlést a Katholikus Népszövetség szervezeteinek kulturális és gazdasági felkészültségéről, eszközeiről, eddigi eredményeiről. A Népszövetségnek szabolcsban mindezideig csak kétezer tagja van. Ez a szám meg fog sokszorozódni. A Szövetség jelszava : mindent a népért. Az nem lehet, hogy a város, a fényes kultura közelében, a faluban ma is pókhálóval gyógyítsa a nép a sebét. M!a a nappal való foglalkozás idegen szellemű pártok monopóliuma. A Népszövetségnek munkásokra van szüksége, hogy kezébe vegye a nép sorsának irányítását. Szabolcsban is sok az elhagyott, magára hagyott szegény. Ma csendben vannak, de vájjon mit hoz a holnap. Addig szervezzük be a népet, mig mások végzetes útra nem viszik. Frühwirth beszéde után a szervezkedő gyűlés lelkes közfelkiáltással mondja ki a Katholikus Szövetség szabolcsi szervezetének megalakítását és a Szövetség elnökéül dr. Kállay Miklós főispánt választják meg. Kállay Miklós főispán mellett Énekes János és Ruttkay Gyula kanonokok egyházi elnökök. Megválasztják Énekes János prelátus, elnök előterjesztései alapján a tisztikart és a Szövetség választmányát. Kállay Miklós dr. az elnöki széket elfoglalva mindenkit magával ragadó hévvel, gyújtó erővel hirdeti az öntudatos vallásos élet szükségességét és tudatos összefogásra lelkesíti a katholikusságot. A szervezkedő nagygyűlés Hunyady Ferenc gróf szellemes zárószavaival, majd Tóth Pál dr. tanácselnök lelkes szavaival ért véget. A közgyűlés után a Koroná ban bankét volt. Énekes János prelátus Ernszt Sándort, mint nem egy párt, hanem az egész nemzet katholikusságának inspiráló erejű vezérét köszöntötte. Ernszt Sándor Énekes János egyéniségének értékeit méltatva kijelenti, hogy itt Szabolcs ban az ő munkásságára kíván építeni. Virányi Sándor főjegyző lendületes szavakban mutat rá, hogy a katholikus nap vezérei megmutat-