Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-06 / 151. szám

1928 . julius 6. JSÍYíKYIDEíC ták az utat, amely nemcsak a katho likusság, hanem az egész nemzet feltámadásához vezet. Maró Gyula esperes Frühwirth Mátyást, mint a boldogabb magyar jövő hitvallóját és igehirdetőjét köszönti. Frühwirth Mátyás a diadalmas katholikus jö­vőt köszönti. Konthy Gyula dr. a világi erők intenzivebb akcióját hir­deti az egyházi életben. Ernszt Sán­dor Szmrecsányi Lajos érseket kö­szöntötte, Papp Endre esperes Tóth Pál dr. tanácselnököt, mint a katho­likus öntudatosság eszményképét üdvözölte. Tóth Pál dr. a katholikusság hát­térbe szorítására mutat rá és az ön­zetlen katholikus hittestvéreket aposztrofálja. Halászy Caesar espe­res a katholikus intelligencia és a papság összefogásának jelentőségét hangsúlyozza. Kocsis István esperes a gör. kath. hittestvéreket köszönti. Volovcsák Miklós ujfehértói gör. kath. esperes nagy hatású beszéd­ben ajánlja fel a gör. katholikusok együttes küzdelemre való készségét. Énekes János prelátus a sajtó nagy jelentőségét méltatva Tégcr |Bélát, a Nyirvidék munkatársát kö­szönti. Téger Béla a közösség és a sajtó kölcsönhatásáról beszél és rá­mutat, hogy a róm. kath. építőmun­ka, amely a munkástársadalom sor­sának javítását is célozza, inspiráló erejű alkotás. Bernáth Zoltán dr. nagy figyel­met keltő, hatalmas erejű szavak­ban glorifikálja a Szent Koronát, amelynek propagálására hívja fel a résztvevőket és kifejti, hogy a trianoni szerződés szentségtelen, mert elfogadásához hiányzott a ki­rály, mint alkotmányjogi tényező. Sarvay Elek dr. főügyész lendü­letes beszédben méltatta a katho­likus napok munkásságának jelen­tőségét és Papp Endre rakamazi esperest, a munkás élet kiváló vezé­rét köszöntötte. A bankét lelkes hangulatban ért véget. Sipos cukrász készíti a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteménye k et. Zrínyi Ilona ncca 3. Teleíon: 3-13. Kívánatra házhoz szállít. á Leányegylet vasárnapi kerti ünnepélyén mutatják be a kézi labdajátékot. (A «Nyirvidék» tudósítójától). A Leányegylet vasárnapi kerti ünnepélye, amelynek tiszta jöve­delme a gyermekkonyha áldásos céljait fogja szolgálni, a legna­gyobb érdeklődést váltotta ki már eddig is a társadalom minden ré­tegéből. Ez egyfelől a nagyszerű rendezésnek, a Leányegylet gárdája minden akadályt legyőző fárado­zásának, másfelől pedig annak a nivós*programúinak eredménye, a 'mely a kerti ünnepély résztvevői­nek szórakoztatására fog ké,szen állani. A kerti ünnepély főbb számai: Királynő választás, cigánykaraván, cirkuszi előadás, luftballon, tánc­verseny stb. stb. Ezenkívül a kö­zönség szórakoztatását szolgálják a katona- és cigányzene, a hatalmas étel- és italsátrak. A fatányérost szép székelyruhás leányok fogják felszolgálni. A vázolt ttfogrammon kivül lesz azonban még .egy nagy nevezetes­sége a kerti ünnepélynek s ez a kézilabdajáték lesz. A Leányegylet tagjai már hónapok óta kitartó szorgalommal készülnek ennek a nálunk még nem ismert sportnak a bemutatására. Ezért élénk és hangos mindennap a bujtosi Nytve pálya környéke. S ugy lát­szik, hogy nagyon hódit az uj. já­ték, a nőknek a labdáért folyó küzdelme mert a futballmérkőzé­sek rekordközönsége nézi nem egyszer a leányok tréning mérkőzé­sét. A sportolás történetében uj fejezetet jelent a kézilabda játék s ebben a versenyben a nők a térhóditók, akik ügyességükké' szorgalmukkal és különösen a ter­mészettől nyvaj* utánozhatatlan báj­jal Ós kecsességgel rövidesen ná­lunk is művészi színvonalra fejlesz­tik ezt a játékot. A csehek bűnvádi eljárást íaditottak „izgatá­sért" Tornalyay Zoltán földbirtokos, Egyed áladár sajógömöri és Szántó Ferenc tornaaljai leikészek ellen. Rimaszombat, julius 3. Még a húsvéti ünnepek után szentelték fel Tornaiján az ele­sett hősök emléktábláját. A fel­szentelési ünnepség előtt Tornaija képviselőtestülete díszközgyűlést tar tott, melyen jegyzőkönyvben örökí­tették meg a hősi halottak neveit s ez alkalommal Tornallyay Zol­tán földbirtokos, a magyar nem­zeti párt tornaijai osztályának el­nöke emelkedett szellemű beszéd­ben méltatta a hősök emlékét. A felszentelő beszédeket a felekezetek lelkészei mondták. Senki sem gondolta volna, hogy az ünnep komolyságához méltó, emelkedett szellemű beszédek el­len bárki is kifogást emelhessen. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor harmadnapra a csendőrség kihallgatta Egyed Aladár sajógö­möri ev. lelkészt s beszédének szöve­gét, mivel a csendőrség felfogása szerint «izgató tartalmu» volt, be­kérte a lelkésztől. Egyed Aladár nem tulajdonított különösebb fontosságot a csendőr­ség .érdeklődésének, mert meg volt győződve, hogy beszéde nem tartalmazott olyat, ami jogalapul szolgálhatna a bűnvádi eljárás megindítására. Most azonban az ügyészség meglepetésszerüleg nem csak Egyed ellen, hanem az ün­nepségek két másik szónoka, Tor­nallyay Zoltán földbirtokos és Szántó Ferenc református lelkész ellen bűnvádi eljárást indított. A magyar nemzeti párt tekinté­lyes vezére és a két lelkész ellen meginditott bűnügyi eljárás híre nagy feltűnést keltett Gömörben. Református Középiskolás Leánykonferencia Nyíregyházán. 1. (1928. jul. 1 — 5.) A Leánykálvineum falai között még alig hallgatott el a derűs ka­cagás és hangos, vidám élet, újra 1 20 fiatal leány lépteitől hangosak fi folyosók s ismét kihangzik mesz­szire az ifjú szivek magasztaló zsol­táros éneke. Az ország távoli ré­szeiből a Középiskolai Missziói Bizottság hívó szavára nagy sereg fiatal leány gyűlt össze, hogy Krisztussal szerezzen boldog, szent találkozást. A Leánykálvineum, — élén Dobai Sándorné igazgatónő­vel, a gondos Berta nénivel és Ferenczy Károly lelkésszel, készen és szerető karokkal fogadta a hosz­szu útról érkezőket és mindenen meglátszó gondos szeretetük nyo­mán olyan otthon várta a leányo­kat, melyben a kényelem és szép­ség együtt teremt a lélek számára alkalmas nyugalmat, hogy képes le­jgyen a komoly és szent gondolatok befogadására. A leánykonferencia célja az, — hogy öntudatossá és egyházához ragaszkodóvá nevelje a fiatal, re­formátus leányokat; továbbá, hogy bevilágítsa a lelkek mélyén rejtőző aggodalom és kétség szakadékokat, hogy feleletet adjon az öntudatoso­dó és az élet megnyilvánulásait csodálkozva tekintő leánylélek ezerféle nehéz kérdésére. A Szent­írást akarja szivükhöz közelvinni és a kereszténység mindennapi meg nyilatkozásaira akarja őket reá­vezetni. Ezt a célt szolgálva, az előadá­sok két nagy csoportba különül­nek. A délelőttiek eszmei tartal­fmát a «Credo» (Hiszek) és a dél­utániakét az «Isten nélkül, magam ban» összefogó cim jelöli meg. A konferencia vasárnap dél­előtt istentisztelettel kezdődött, me­lyen az Igét Balogh Vilmos buda­pesti lelkész hirdette. Városi Színház Mozgó Julius hó 5-én, csütörtökön utoljára 5, 7 és 9 órai kezdettel: ESMOND HARMSWORTH Lord Rothermere fiának Magyarország nemes barátjának magyarországi tartózkodása, buda­pesti, szegedi, debreceni és hortobágyi ünnspeltetése. — Két részben. J'ACCUSE K»runk tragédiája két részben 14 felvonásban. Rendezte: Abel Gance. Főszerepben: Scwerin Mars. Előzetes jelentés: Julius 6, 7, 8, péntek, szombat, vasárnap: REGINALD DENN^: TOM T^LOR: Üsd le Denny fl s vatag ura. Délelőtt fél 12-kor a Leánykon­ferenciát ünnepélyesen megnyi­totta Dobai Sándorné, az intézet igazgatója, rámutatva a célra, a mely messze vidédek komoly lelkű leányait táborba hivta: fölfegyve­rezni az ifjú lelkeket az istentaga­dás terjengő tüze ellen s, a világ újjáépítésére előkészíteni őket. Vasárna>p délután pedig a kon­ferencia vallásos estélyt rendezett a templomban, melyen dr. Bartók Jenő lelkész meleg üdvözlő szavai után Kiss Ferenc egyetemi tanár tartott mélységekben járó, magas­ságokba szálló előadást a «Mit tegyek Jézussal ?» gondolat alap­ján s a «Higyj JBenne és üdvö­zülsz !» igéjével oldva meg a kér­dést. Az Igét ez alkalommal Sza­lonnás János faddi lelkész, a kon­ferencia rendező titkára hirdette. A napi programmot csoportos Biblia-tanulmányozás kezdi meg, melyen a megbeszélés tárgyát «Krisztus vezetése életutunkon» ké­pezi. A konferencia résztvevői eddig Demes Péter miskolci vallástanár «Az Atya kegyelme», Nóvák Olga budapesti vallástanár «A nyelv bii­nei», Szalonnás Tános faddi lel­kész «A szentek közössége* és Fe­renczy Károlyné «A szemek kíván­sága)) c. előadásait hallgatta és ki­sérte végig nagy érdeklődéssel. A komoly tanulmányok mellett egészséges és jókedvű szórakozásra is nyilik alkalom. Hétfőn délután a gyönyörű nagyerdőben volt kel­lemes kirándulás és kedden dél­előtt^ strandfürdőt látogatták meg a leányok. A keddi este program­ját pedig a Kálvineum udvarán tábortűz zárta be vidám és boldog hangulattal. Obornyák Erzsébet. Ot ország zsidósága 2500 vendéggel képviseltette magát az njfefcértói rabbi unokájá­nak esküvőjén. Máramarosszigetről jelentik: Twerszky Jochanan, Twerszky Pinkásznak, a prsemislii főrabbi­nak 23 éves fia, a nemrég elhunyt világhírű belzi csodarabbinak az unokája csütörtökön délután 6 órakor házasságra lépett Teitel­baum Jochemeddel, néhai Teitel­baum Chaim Hersch volt szigeti főrabbi 18 éves leányával. Ez az esküvő azonban különleges eseménnyé avanzsálódott, mert hi­szen két hires rabbidinasztia sar­jainak összeházasodásáról. van szó. A szigeti esküvő öt ország zsidó­ságát megmozgatta, s napok óta va­lósággal özönlenek az idegen zsidók Máramarosszigetre. A hatóságok a nagy esemény alkalmával megnyitót ták a határokat, s ugy Lengyel-, mint Csehországból egyszerű sze­mélyazonossági bizonyítvánnyal jö­hettek a zsidók Szigetre. Lengyeloiszágból a vőlegény kí­séretében mintegy százan jöttek, Csehszlovákiából, Magyarország­ból és Jugoszláviából több mint hat százan érkeztek, mig az erdélyi és regáti vendégek száma meghaladja az ezerötszázat. Az esküvői szertartás csütörtökön délután 6 órakor ment végbe több­ezernyi tömeg asszisztálása mellett. Megjelentek ezen a szigeti polgári hatóságok képviselői is. Az esketést Halberstein Salamon, a magyar­országi Ujfehértó főrabbija, a menyasszony nagyapja végezte. Maga a lakodalom három napig tartott s vasárnap délben a szigeti hitközség nagy ebédjével nyert be­fejezést.

Next

/
Thumbnails
Contents