Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-26 / 168. szám

rmmimm. 1928. julius 25. Csatlakozás. Vasárnap folyt le Bécs városában az a nagyszabású dalosünnepély, ámelyet nemcsak méretei miatt, hanem politikai jelentősége miatt sem fognak egyhamar elfelejteni az osztrákok és németek. Ezen a dalosünnnepélyen ugyanis fölviharzott újból és most már elementáris erővel a régen dédelgetett osztrák eszme, az Anschluss gondolata, mely hivatva van Ausztriát a Németbirodalomhoz csatolni. Hogy ez a terv mennyire az osztrákok szivéhez van nőve, azt mutatja az a határtalan lelkesedés, amely a kérdés fölvetése után megnyilvánult az ünneplő sokaságban, melynek minden tagja, kivétel nélkül a csatlakozás mellett foglalt állást. Valóságos, komoly és messzire kiható tüntetés volt ez az Anschluss mellett Ausztria részéről és hogy Németország is szivesen látja az eszmét, azt ezúttal hivatalos nyilatkozat is megerősíti, amennyiben a német birodalmi kancellár félremagyarázhatatlan» határozottsággal foglalt állást az egész németség szoros együvétartozása mellett. Föléledt tehát újra a németség csatlakozásának gondolata ujult erővet és ezekután aligha lehet komolyan kételkedni abban, hogy ez a csatlakozás tényleg meg is fog történni. Ennnek a csatlakozásnak természetesen komoly következményei lesznek és nem is lehet csodálkozni azon, ha az Anschluss ellenségei nem nézik jó szemmel a bécsi ünnepségeket, melyek szerintük nem a dalosverseny céljából rendeztettek, hanem kimondott politikai céllai, mely végeredményben az Anschlusst akarja nyélbeütni. Nos, hogy ez tényleg igy van, azt Ausztria és Németország is aligha tagadhatnák. Nem is tagadják. Hiszen a vasárnap megkezdődött ünnepségeken olyan elementáris erővel nyilatkozott meg a németség csatlakozásának gondolata, hogy ez elől már a hivatalos körök sem tudnak kitérni. Hogy ez a mozgalom ilyen formában mégis meglepetést keltett a világsajtóban, annak az a magyarázata, hogy az Anschluss ellenlábasai nem voltak elkészülve arra, hogy a németség csatlakozásának eszméje éppen ezen a monumentális dalosünnepségen fog ujult erővel kirobbanni és ártatlan mulatságnak tartották az egész dalosünnepséget. De a kirobbantás terve valószínűleg már elő volt készítve a németek részéről és ezt ugylátszik, meglepetésnek szánták, amely be is következett. Különösen nagy volt a meglepetés Párisban, ahol a francia sajtóban élénk v isszhangot keltett a németek megmozdulása. Az a hang azonban, amellyel a franciák ismertették ezt az ünnepséget, meglehetősen szordinos volt, valószínűleg felsőbb utasításra és igy a franciák megelégedtek egy-egy fin- ; torral, melyet az egész esetre vetettek és amellyel az uj Anschluss . mozgalmat betálalták. De nem is lehet csodálkozni • azon, ha ez az egész mozgalom i nem nagyon tetszik Franciaországnak. Franciaország' a kisantant államok védszentje s neki éppen olyan félelmei vannak egy esetleges revíziótól a Ruhr-vidék miatt, mint az utódállamoknak, amelyek szintén rettegnek az egyesülés gondolatától. Németország nagyhatalom maradt még legyőzetése után is, de hatalma az Anschluss után még növekedni fog. Jogos tehát a félelem és aggodalom antant-körökben, mert hiszen Németországot is sérelmek érték a versaillesi szerződésben éppen ugy, mint minket Trianonban. Azonban sokkal könnyebb elhallgattatni egy megcsonkított kis országot, mint egy nagyhatalmat, mely legyőzetése után is elég számottévő erőt reprezentál ahhoz, hogy elégtételt kérjen a rajta ejtett sérelmekért. A csatlakozás eszméjének ilyen formában való erőteljes kirobbanása tehát bizonyos elégtétellel tölthet el bennünket, mert bizodalmunk most már mind erősebb lesz a trianoni szerződések revíziójának eljövetelében. á szárnyas oroszlán és a bronz lovak városában. Nyíregyháziakká! a világ legszebb terén, a velencei szent Márkus-téren. Éjszakai színházi előadás a szabadban. •(A «Nyirvidék» munkatársától). Venezia, julius .19. Nem szándékom felfedezni a minden gyönyörűségek csodaszép városát, Velencét, ezt a tengerből kibukkanó mesebéli tündérországot, melynek Attila hun királlyal kapcsolatos történetét mindenki ismeri, szépséges építészeti műremekeit és kincseit látta, vagy tanulta és amelyről minden útikönyv részletes és bőséges leírást nyújt, — inkább csak kis társaságom egyéni impresszióit, megfigyeléseit és apró-cseprő élményeit vetem papirra nyiregyházi olvasóink részére. Elmenekülve a doberdói fensik szörnyűséges hősége elől, kimerülten, halottfáradtan érkeztünk Velencébe. Az első, minden fáradságot feledtető velencei kóstoló, amikor vonatunk belerobog a tengerbe a Mestréböl kiinduló három és fél kilométer hosszú vasúti hídon, jobbról, balról százával rajzó bárkák, vitorlások és ne- j héz hajók között, nyüzsgő, lármás, j szines hajósnépséggel. A pályaud- \ var már a tengerben van és onnan I gondolák visznek bennünket szállásunkhoz, Tóth Gyula uram Budapest szállójához. Lehetetlenül szűk kanálisokon siklik velünk a gondola és hihetetlen ügyességgel bujunk ki a szemközt jövő, minden pillanatban öszeütközéssel fenyegető bárkák tömegéből anélkül, hogy csak súrlódnánk is velük. A gondolierek bámulatos ügyessége minden képzeletet felülmúl. Kihajókázva a Grand Canalera, kerfesztülsiklunk Velence legszebb hídján a Ponté Riáltón, ügyesen kikerülünk egy pár vaporet és-motoros csónakot, majd a szük Barozzi-kanálison át megérkezünk a Hotel Budapest háromemeletes palotájához. Az épület homlokfalán hatalmas betűk hirdetik: Magyar Ház. Nagy az öröm, a tulajdonos, a felesége, # gyermekei, Ilonka szobalány, mind, mind magyarok. Nagy könnyebbülés az eddig bejárt helyek idegen zűrzavara, bábeli nyelve után. Suttyomban mégis örülök annak, hogy a felszolgáló pincér totto taliáno, egy kukkot sem konyit más nyelvhez. Van már ujabb io,lasz nyelvtanárom, a trieszti Hotel Milano piccolója után. Lerázzuk a monfalconei izzadság nyomait és már sietünk ki a Piazzára. Gyökei et vert lábakkal bámuljuk a Szent Márk-tér impozáns szépségét. Mint valami meseszerű palota flriási lovagterme., olyan ez a minden oldaláról pompás épületekkel, a Doge-palotával és a Gallériákkal beszegett, a galambok ezreitől körülröpködött cs > daszép Márkus-tér. Keleti oldalán a szent Márkus evangelista ereklyéit magában záró páratlan műremek a szent Márk templom öt hatalmas, aranyozott kupolájával, száz, meg száz remek márványoszlopával. A főkapu fölött a középen négy aranyozott bronz-ló, antik stilizált lovak,melyek Konstantinápolyból diadalmi jelvényekként kerültek Velencébe. A' templomi hatalmas portálék ivközeit aranyalapu szines mozaikképek sorozata tölti ki. A Piazza folytatása a Piazetta két óriási görög gránitoszlopával a szárnyas oroszlán és szent Tódor szobraival. Szent Márk evangelista. jelképét, a szárnyas oroszlánt választotta Velence is jelvényévé, ezt látjuk mindenfelé lépten-nyomon. Még a Doge-palotát bámuljuk meg, amelynek gótstilü remekét nem az én tollam hivatott ecsetelni és a látottaktól elkáprázva szédülünk vissza kitűnő házigazdánkhoz. Estére a szent Márkus-teret a székek ezreivel rakják tele : éjszakai színházi előadás készül. A legkiválóbb olasz művészek Mascagni Cavalleria Rusticana és Leoncavailo Pagliacci cimü zenés operáját adják elő eredeti diszletezés mellett. Egy héten keresztül minden este játszanak, ha lehet, nem mulasztjuk el mi sem ezt a páratlan műélvezetet, bár drága egy kicsit. A legolcsóbb hely 30 lira. Ma este gondola körsétát teszünk Velencében, holnap ki sem mozdulunk szállásunkról. Pihenünk. Walter Géza dr. GLARA BOW a bájo3 fllmprimadonna uj filmje szombat vasárnap az Apollóban Szerdán Csütörtökön SZIGORÚAK FELNŐTTEKNEK! 3 órás műsor: 6 és 9 órai kezdettel: HUGÓ BETTAUER vilóghítfi regénye filmen! Tifí nníftfi Greta Garbó, Asta Nilsen, Tolstoj grófnő, liaílűilJUa Ultd Lars Hanson, Werner Krausz szereplésével HalíSlríWcáb CONRAD VEIDT világfilmje. lrtlíl

U A két attrakció 19 felvoaésban. Pénteken, csak egy napig! 3 órás műsor: 6 és 9 órai kezdetfel! CONRAD VEIDT, ERNA MORÉNA: TEImTLM VILMOS Ugya n a k k 0 r : Kis milliárdos megható történet. A két attrakció 18 felvonáaban egyszerre. Nemzetgyaiázásért letartózj tatíak egy cseh zenészt. j Tiltakozott a magyar cimer ellen í és »büdös magyarszki«-nak neve! zett egy buzatéri hintást. — Néj hány katona, az eset tanuja, meg '; akarta lincselni a cseh zenészt, ! akit csak a rendőrség közbelépése mentett meg. Miskolcról jelentik: Hétfőn este a Czája cirkusz fél 9 órakor hirdetett előadása szokatlan módon késett. A cirkusz közönsége már türelmetlenkedni kezdett, itt-ott felhagzottak a türelmetlen lábdobogások és tapsok. A zenekar már harmadszor játszotta el a nyitányt és az előadás még mindig nem kezdődött meg. Csakhamar kitudódott azonban a késedelmeskedés oka. Az előadás előtt a cirkusz zenészei elvegyülve az özönlő közönséggel a cirkusz környékén felállított bódéknál á csorogtak, amikor a tömeg figyelmét parázs veszekedés vonta magára. Az egyik buzatéri hintás, öt katona és a cirkusz zenekarának egyik cseh zenésze, fan Holi egy leány miatt heves vitatkozásba kezdtek. Vita közben felhevült hangulatban a cseh a magyarokat kezdte szidalmazni és «bitang magyarszki», «piszok magyarszki», «büdsö magyarszki» jelzőkkel illette a katonákat. A vitatkozók- közé csoportosult tömeg rend kivül felháborodott a cseh zenész magatartásán és a katonák ütlegelni kezdték a csehet. A komolyaob következményektől csak a rendőrség közbelépése mentette meg Jan Holit, amely az összegyűlt tömeget feloszlatta és a cseh zenészt letartóztatta. ' A cirkusz személyzete izgatottan kommentálta az esetet, de a megindított nyomozás során kiderült még az is, hogy Jan Holi már több izben tiltakozott az ellen is, hogy a zenekar a cirkusz bejárata fölött lévő emelvényén magyar címer és magyar zászló ékeskedjen akkor, amidőn az egész zenekarban cseh zenészek játszanak. A nemzetgyalázó csehet a rendőrségi fogdába szállították. A tanúkihallgatásokat, a melyek az esetet összes körülményeiben fel fogják deríteni, kedden ejtik meg.