Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-26 / 168. szám

rmmimm. 1928. julius 25. Csatlakozás. Vasárnap folyt le Bécs váro­sában az a nagyszabású dalosün­nepély, ámelyet nemcsak méretei miatt, hanem politikai jelentősége miatt sem fognak egyhamar el­felejteni az osztrákok és németek. Ezen a dalosünnnepélyen ugyanis fölviharzott újból és most már ele­mentáris erővel a régen dédelge­tett osztrák eszme, az Anschluss gondolata, mely hivatva van Ausz­triát a Németbirodalomhoz csa­tolni. Hogy ez a terv mennyire az osztrákok szivéhez van nőve, azt mutatja az a határtalan lelkesedés, amely a kérdés fölvetése után megnyilvánult az ünneplő sokaság­ban, melynek minden tagja, kivé­tel nélkül a csatlakozás mellett foglalt állást. Valóságos, komoly és messzire kiható tüntetés volt ez az Anschluss mellett Ausztria ré­széről és hogy Németország is szi­vesen látja az eszmét, azt ezúttal hivatalos nyilatkozat is meg­erősíti, amennyiben a német biro­dalmi kancellár félremagyarázha­tatlan» határozottsággal foglalt ál­lást az egész németség szoros együvétartozása mellett. Föléledt tehát újra a németség csatlakozásának gondolata ujult erővet és ezekután aligha lehet ko­molyan kételkedni abban, hogy ez a csatlakozás tényleg meg is fog történni. Ennnek a csatlakozásnak természetesen komoly következmé­nyei lesznek és nem is lehet cso­dálkozni azon, ha az Anschluss el­lenségei nem nézik jó szemmel a bécsi ünnepségeket, melyek sze­rintük nem a dalosverseny céljá­ból rendeztettek, hanem kimondott politikai céllai, mely végered­ményben az Anschlusst akarja nyélbeütni. Nos, hogy ez tényleg igy van, azt Ausztria és Német­ország is aligha tagadhatnák. Nem is tagadják. Hiszen a vasár­nap megkezdődött ünnepségeken olyan elementáris erővel nyilatko­zott meg a németség csatlakozásá­nak gondolata, hogy ez elől már a hivatalos körök sem tudnak ki­térni. Hogy ez a mozgalom ilyen for­mában mégis meglepetést keltett a világsajtóban, annak az a ma­gyarázata, hogy az Anschluss el­lenlábasai nem voltak elkészülve arra, hogy a németség csatlakozá­sának eszméje éppen ezen a monu­mentális dalosünnepségen fog ujult erővel kirobbanni és ártatlan mu­latságnak tartották az egész dalos­ünnepséget. De a kirobbantás ter­ve valószínűleg már elő volt ké­szítve a németek részéről és ezt ugylátszik, meglepetésnek szánták, amely be is következett. Különö­sen nagy volt a meglepetés Pá­risban, ahol a francia sajtóban élénk v isszhangot keltett a németek megmozdulása. Az a hang azon­ban, amellyel a franciák ismer­tették ezt az ünnepséget, megle­hetősen szordinos volt, valószínű­leg felsőbb utasításra és igy a franciák megelégedtek egy-egy fin- ; torral, melyet az egész esetre ve­tettek és amellyel az uj Anschluss . mozgalmat betálalták. De nem is lehet csodálkozni • azon, ha ez az egész mozgalom i nem nagyon tetszik Franciaország­nak. Franciaország' a kisantant államok védszentje s neki éppen olyan félelmei vannak egy esetle­ges revíziótól a Ruhr-vidék miatt, mint az utódállamoknak, amelyek szintén rettegnek az egyesülés gon­dolatától. Németország nagyhata­lom maradt még legyőzetése után is, de hatalma az Anschluss után még növekedni fog. Jogos tehát a félelem és aggodalom antant-kö­rökben, mert hiszen Németorszá­got is sérelmek érték a versaillesi szerződésben éppen ugy, mint minket Trianonban. Azonban sok­kal könnyebb elhallgattatni egy megcsonkított kis országot, mint egy nagyhatalmat, mely legyőze­tése után is elég számottévő erőt reprezentál ahhoz, hogy elégtételt kérjen a rajta ejtett sérelmekért. A csatlakozás eszméjének ilyen formában való erőteljes kirobba­nása tehát bizonyos elégtétellel tölthet el bennünket, mert bizo­dalmunk most már mind erősebb lesz a trianoni szerződések reví­ziójának eljövetelében. á szárnyas oroszlán és a bronz lovak városában. Nyíregyháziakká! a világ legszebb terén, a velencei szent Márkus-téren. Éjszakai színházi előadás a szabadban. •(A «Nyirvidék» munkatársától). Venezia, julius .19. Nem szándékom felfedezni a min­den gyönyörűségek csodaszép vá­rosát, Velencét, ezt a tengerből ki­bukkanó mesebéli tündérországot, melynek Attila hun királlyal kap­csolatos történetét mindenki is­meri, szépséges építészeti műreme­keit és kincseit látta, vagy tanulta és amelyről minden útikönyv rész­letes és bőséges leírást nyújt, — inkább csak kis társaságom egyéni impresszióit, megfigyeléseit és ap­ró-cseprő élményeit vetem papirra nyiregyházi olvasóink részére. Elmenekülve a doberdói fensik szörnyűséges hősége elől, kimerül­ten, halottfáradtan érkeztünk Ve­lencébe. Az első, minden fárad­ságot feledtető velencei kóstoló, amikor vonatunk belerobog a ten­gerbe a Mestréböl kiinduló há­rom és fél kilométer hosszú vas­úti hídon, jobbról, balról százá­val rajzó bárkák, vitorlások és ne- j héz hajók között, nyüzsgő, lármás, j szines hajósnépséggel. A pályaud- \ var már a tengerben van és onnan I gondolák visznek bennünket szál­lásunkhoz, Tóth Gyula uram Bu­dapest szállójához. Lehetetlenül szűk kanálisokon siklik velünk a gondola és hihetetlen ügyességgel bujunk ki a szemközt jövő, min­den pillanatban öszeütközéssel fe­nyegető bárkák tömegéből anélkül, hogy csak súrlódnánk is velük. A gondolierek bámulatos ügyessé­ge minden képzeletet felülmúl. Ki­hajókázva a Grand Canalera, ke­rfesztülsiklunk Velence legszebb hídján a Ponté Riáltón, ügyesen kikerülünk egy pár vaporet és-mo­toros csónakot, majd a szük Barozzi-kanálison át megérkezünk a Hotel Budapest háromemeletes palotájához. Az épület homlok­falán hatalmas betűk hirdetik: Magyar Ház. Nagy az öröm, a tulajdonos, a felesége, # gyermekei, Ilonka szobalány, mind, mind magyarok. Nagy könnyebbülés az eddig be­járt helyek idegen zűrzavara, bábe­li nyelve után. Suttyomban mégis örülök annak, hogy a felszolgáló pincér totto taliáno, egy kukkot sem konyit más nyelvhez. Van már ujabb io,lasz nyelvtanárom, a trieszti Hotel Milano piccolója után. Lerázzuk a monfalconei izzad­ság nyomait és már sietünk ki a Piazzára. Gyökei et vert lábakkal bámuljuk a Szent Márk-tér impo­záns szépségét. Mint valami mese­szerű palota flriási lovagterme., olyan ez a minden oldaláról pom­pás épületekkel, a Doge-palotával és a Gallériákkal beszegett, a ga­lambok ezreitől körülröpködött cs > daszép Márkus-tér. Keleti oldalán a szent Márkus evangelista erek­lyéit magában záró páratlan mű­remek a szent Márk templom öt hatalmas, aranyozott kupolájával, száz, meg száz remek márvány­oszlopával. A főkapu fölött a kö­zépen négy aranyozott bronz-ló, antik stilizált lovak,melyek Kon­stantinápolyból diadalmi jelvé­nyekként kerültek Velencébe. A' templomi hatalmas portálék iv­közeit aranyalapu szines mozaikké­pek sorozata tölti ki. A Piazza folytatása a Piazetta két óriási görög gránitoszlopával a szárnyas oroszlán és szent Tódor szobraival. Szent Márk evangelista. jelké­pét, a szárnyas oroszlánt válasz­totta Velence is jelvényévé, ezt lát­juk mindenfelé lépten-nyomon. Még a Doge-palotát bámuljuk meg, amelynek gótstilü remekét nem az én tollam hivatott ecse­telni és a látottaktól elkáprázva szédülünk vissza kitűnő házigaz­dánkhoz. Estére a szent Márkus-teret a székek ezreivel rakják tele : éjsza­kai színházi előadás készül. A leg­kiválóbb olasz művészek Mascagni Cavalleria Rusticana és Leoncavai­lo Pagliacci cimü zenés operáját adják elő eredeti diszletezés mel­lett. Egy héten keresztül minden este játszanak, ha lehet, nem mulasztjuk el mi sem ezt a párat­lan műélvezetet, bár drága egy kicsit. A legolcsóbb hely 30 lira. Ma este gondola körsétát te­szünk Velencében, holnap ki sem mozdulunk szállásunkról. Pihenünk. Walter Géza dr. GLARA BOW a bájo3 fllmprimadonna uj filmje szombat vasárnap az Apollóban Szerdán Csütörtökön SZIGORÚAK FELNŐTTEKNEK! 3 órás műsor: 6 és 9 órai kezdettel: HUGÓ BETTAUER vilóghítfi regénye filmen! Tifí nníftfi Greta Garbó, Asta Nilsen, Tolstoj grófnő, liaílűilJUa Ultd Lars Hanson, Werner Krausz szereplésével HalíSlríWcáb CONRAD VEIDT világfilmje. lrtlíl U A két attrakció 19 felvoaésban. Pénteken, csak egy napig! 3 órás műsor: 6 és 9 órai kezdetfel! CONRAD VEIDT, ERNA MORÉNA: TEImTLM VILMOS Ugya n a k k 0 r : Kis milliárdos megható történet. A két attrakció 18 felvonáaban egyszerre. Nemzetgyaiázásért letartóz­j tatíak egy cseh zenészt. j Tiltakozott a magyar cimer ellen í és »büdös magyarszki«-nak neve­! zett egy buzatéri hintást. — Né­j hány katona, az eset tanuja, meg '; akarta lincselni a cseh zenészt, ! akit csak a rendőrség közbelépése mentett meg. Miskolcról jelentik: Hétfőn este a Czája cirkusz fél 9 órakor hirdetett előadása szokatlan módon késett. A cirkusz közönsége már türelmetlenkedni kezdett, itt-ott fel­hagzottak a türelmetlen lábdobo­gások és tapsok. A zenekar már harmadszor játszotta el a nyitányt és az előadás még mindig nem kez­dődött meg. Csakhamar kitudódott azonban a késedelmeskedés oka. Az előadás előtt a cirkusz zené­szei elvegyülve az özönlő közönség­gel a cirkusz környékén felállított bódéknál á csorogtak, amikor a tö­meg figyelmét parázs veszekedés vonta magára. Az egyik buzatéri hintás, öt katona és a cirkusz ze­nekarának egyik cseh zenésze, fan Holi egy leány miatt heves vitat­kozásba kezdtek. Vita közben fel­hevült hangulatban a cseh a ma­gyarokat kezdte szidalmazni és «bitang magyarszki», «piszok ma­gyarszki», «büdsö magyarszki» jel­zőkkel illette a katonákat. A vitat­kozók- közé csoportosult tömeg rend kivül felháborodott a cseh zenész magatartásán és a katonák ütlegel­ni kezdték a csehet. A komolyaob következményektől csak a rendőr­ség közbelépése mentette meg Jan Holit, amely az összegyűlt tömeget feloszlatta és a cseh zenészt letar­tóztatta. ' A cirkusz személyzete izgatottan kommentálta az esetet, de a meg­indított nyomozás során kiderült még az is, hogy Jan Holi már több izben tiltakozott az ellen is, hogy a zenekar a cirkusz bejárata fölött lévő emelvényén magyar címer és magyar zászló ékeskedjen akkor, amidőn az egész zenekarban cseh ze­nészek játszanak. A nemzetgyalázó csehet a rendőrségi fogdába szál­lították. A tanúkihallgatásokat, a melyek az esetet összes körülmé­nyeiben fel fogják deríteni, kedden ejtik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents