Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-25 / 167. szám
1928. julius 25. JMVÍKYIDBIL Nyilatkoznak a polgáriak és kategorikusan megcáfolják a debreceni és miskolci lapoknak azt a híradását, hogy Kiss Péter plébános a vármegyétől való elszakadás gondolatát kiváltó beszédet mondott volna. Kiss Péler plébános nyilatkozata. — Dr. Manczel Jenő polgári ügyvéd részletesen beszámol arról, hogy mi történt a polgári tiszahíd érdekében rendezett motoros kiránduláson. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) »Fantasztikus cikkek hirdetik, hogy Tiszapolgár el akar szakadni Szabolcsvármegyétől«. Ez volt a Nyirvidék nagy feltűnést keltő cikkének címe. Hol jelentek meg ezek a fantasztikusnak tetsző cikkek ? Debrecenben és Miskolcon. Mit tett a Nyirvidék szerkesztősége, amikor ezekben a debreceni és miskolci cikkekben azt olvasta, hogy a tiszapolgári motoros kiránduláson nemcsak hogy a polgári hid mellett foglaltak állást, ami magában véve érthető is, ha Polgárról és miskolci, továbbá debreceni érdekeket képviselő kirándulókról van szó, — hanem hozzá még olyan hangok is hallatszottak, hogy a polgáriak el akarnak szakadni Szabolcsvármegyétől ? Mikor ezeket a Nyirvidék szerkesztősége olvasta, nem akart hinni a szemének. Nem akartuk elhinni, hogy a liiradás komoly és azért neveztük fantasztikusnak a szóban lévő cikkeket. Kiss Péter plébánosról sem hittük azt, amit ezek a cikkek a szájába adtak. Azért az egyik debreceni újság hiradását szószerint idézve, azt irtuk, hogy Kiss Péter dr. plébános ur módját fogja találni annak, hogy tisztázódjék az a kérdés, igaz-e, hogy állást foglalt vármegyéjével szemben. És immár a kérdés, a mi célkitűzésünknek megfelelően, tisztázódott is. Nem jók a debreceni és a miskolci tudósítások, mert nem volt szó Kiss Péter dr. plébános beszédében arról, hogy készek elszakadni Szabolcstól. Ezt nagy megnyugvással veszszük tudomásul két közleményből. Az egyik dr. Kiss Péter plébános levele, amelyet lapunk főszerkesztőjéhez, dr. Sasi Szabó Lászlóhoz intézett, a másik dr. Manczel Jenő ügyvék levele és cikke, amelyben részletesen megírja, hogy mi is történt hát azon a polgári motoros kiránduláson. Mi kész örömmel és megnyugvással közöljük a nyilatkozatokat de fontosnak tartanók, ha nemcsak a Nyirvidékben, hanem azok ban a } apókban is nyilatkoznának az illetékesek, amely lapokban a tudósítás megjelent, mert a Nyirvidék nem irta azt, hogy Kiss Péter plébános ur ezt, vagy azt mondta, csupán idézte az egyik debreceni lap riportját, mint olyant, amely a szabolcsiakat nem éppen kellemesen érintette. Nem mi, hanem ezek a lapok mondották, hogy a polgáriak el akarnak szakadni Szabolcstól. Tehát ezekben a lapokban van nagy szükség a cáfolatra. Kiss Péter dr. polgári plébános nyilatkozata. Kiss Péter dr. polgári plébános nyilatkozata a következő : Polgár, 1928. jplius 20 Mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur A b. szerkesztésében megjelenő »Nyirvidék« mai (jul. 20) számában a »Fanatikus cikkek hirdetik, hogy Tiszapolgár el akar szakadni Szabolcs megyétők cimü cikkben a szószerint idézett egyik debreceni lap — egy szereplésemet, illetve egy borsodmegyei Tiszapalkonya község hatá- S rában tartott motoros kiránduláson mondott felköszöntő beszédemet teljesen ferde megvilágításban adja vissza. Miért is tartozom hangsúlyozottan kijelenteni, hogy én, mint községem uj plébánosa, ki annak jövő fejlődésén minden törekvésemmel dolgozni kivánok, e beszédemben csupán a Tiszának Polgáron való áthidalása érdekében bontottam zászlót, támogatva Polgár község hazafias, kulturális, gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeket képviselő egyesületei, testületeitől, — arra buzdítottam hallgatóimat, hogy minden barátunkat keressük fel a hídnak Polgáron való épitése gondolatával, hathatós erős propagandával hassunk oda, hogy a hid I tényleg Polgáron épüljön fel. Beszédemben a Szabolcstól való elszakadás gondolatát nem is érintettem, sőt az is távol állott tőlem, hogy lelkes hallgatóimat ily közbeszólásokra rgadtassam. — Minden ily elszakadási törekvést, ha ilyen egyáltalán van, — mélyen elitélek, mert mai csonka állapotunkban a magyar egységet mindennél élőbrevalónak tartom. Ismétlem és nyomatékosan hangsúlyozom azonban, hogy a Tisza-hidnak Polgáron való megépítése érdekében ugy én, mint a velem együtt dolgozó egyesületek testületek, mindent el fognak követni, mert ezt kívánja tőlünk községünk múltja, nehéz jelenje és jövő fejlődése. Kérve Főszerkesztő Urat, hogy jelen nyilatkozatomat n. b. lapjában közölni méltóztassék, vagyok kiváló tisztelettel kész híve : Dr. Kiss Péter, plébános. Mi történt a polgári Tiszahid érdekében rendezett motoros kiránduláson ? Dr. Manczel Jenő ügyvéd a következőkben válaszol arra a kérdésre, mi történt hát valójában azon a motoros kiránduláson ? Ha rövid feleletet akarnánk erre a kérdésre adni, igen könynyen válaszolhatnánk azzal a kategorikus felelettel, hogy ott semmi sem történt, nem történt pedig különösen olyan kijelentés és agitáció, mint azt a »Nyirvidék« f. évi julius 20-án megjelent számában is idézett egyik debreceni lap regisztrálja. Ellenben az történt, hogy a B. M. A. C. (Bükk-Mátravidéki Automobil Club) egy motoros pro paganda csillagturát rendezett a Polgár közvetlen közelében, azonban már Borsod megyében lévő s az egri főkáptalan birtokán fekvő kisfaludi erdőbe. E motoros kiránduláson a Budapesti TTC. néhány motorosán kivül csupán kisebb számban vettek részt Szabolcs és Hajdú vármegye, Nyiregyháza, Debrecen és Eger motorosai, mig a résztvevők zömét a miskolci kirándulók képezték. E kirándulásra általánosságban az automobil kluboknak az az elhatározása adott alapot, hogy az ország fontos közlekedési utvonalainak kiépítése s a legrövidebb és leggyorsabb közlekedési lehetőségek biztosítására, minden motorosnak, automobilistának, minden tőle telhető eszközzel sorompóba kell állni. Ennek az elhatározásnak volt külső megnyilatkozása a turaut, melyet a B. M. A. <?. vezetősége Polgár község elöljáróságát (kiket sajnos nem láttunk ott) társadalmi, kulturális, kereskedelmi és ipari érdekképviseleteit s a község intelligenciáját. A B. M. A. C. vezetőségének viszont az egri főkáp talan tett nagy szolgálatot, mikor megkímélte a motorosokat attól, hogy élelmezésükről maguk gondoskodjanak s halpaprikás és birkapörkölttel várta őket. A motorosok izmaikban a megtett ut fáradtságával jó étvággyal és lelkes hangulatban ültek le a nekik szervírozott halász ebédhez. — Ősi magyar szokás azonban, hogy ebéd nem eshet meg felköszöntők nélkül. Itt is, miután Pamlényi Béla az egri főkáptalan kerületi tiszttartója, mint a kirándulás területének birtokosa és az ebéd ételeinek szolgáltatója üdvözölte a megjelenteket s kérte őket, hogy a tiszapolgári áthidalás kérdését minél szélesebb körben tegyék népszerűvé. Dikciódikciót ért már s igy a hid körüli felszólalások a délutáni motoros gyűlés súlypontját és tulajdonképeni tárgyát, az ebéd idejére hozták előre. Ugyancsak meleg érdeklődés Városi Szinház Mozgó Julius hó 24-én. kedden utoljára 6 és 9 órakor: Mary Prevost Jaj, a harisnyakötöm Bohózat 7 felvonásban. Knut Ericson Honolului pokol Dráma a vizén és a levegőben 7 felvonásban. Kedveeő idő esetéa a 9 órai előadásokat a Kert Mozgóban tartjuk. Előadásokat saját zanek&runk kiséri. Előzetes jelentés: Julius 25, 26, szerdán és csütörtökön: RICHÁRD BABTELMES: Eladott fiu között emelkedett szólásra a szomszédos, alig pár kilométernyire fekvő borsodi község Tiszapalkonya község főjegyzője, ki igen jellemzően mutatott rá arra az egymásrautaltságra s arra a hid nélkül áthidalhatatlan távolságra, mely Polgár és túlsó part között van. Ezután emelkedett pohárköszöntőre Dr. Kiss Péter Polgár uj plébánosa. Kiss Péter az egyes felszólalásokra reflektálva ' ismertette, hogy a polgáriak ezen hid iránti akciója nem máról-holnapra indult meg. Alapja ennek még 16 évvel ezelőtt keresendő, mert már ekkor megindult a polgári hidnak előmunkálata, elkészültek a tervek s csupán a háború és az ezt követő gazdasági leromlásunk az oka, hogy az akkor minden szempontból megvitatott és elintézett hidakták oly hosszú időre irattárba kerültek. Az akció tehát upSjod e Xpui 'ipapjf fn uiau hid létesítését célozza s hogy ezzel a kérdéssel most ismét foglalkozni kell, oka ennek az, hogy a polgári hid aktái a kereskedelmi minisztériumban ismét napvilágra kerültek, azonban nem a régi, hanem egy alternatív megoldás alakjában, melyre vonatkozólag a kereskedelmi miniszter előbb határozathozatalra hívta fel az érdekelt törvényhatóságokat, hogy ugy a hid helye, mint az építési költségekhez való hozzájárulás kérdésében határozzanak. Ismerteti ezután a törvényhatósági bizottságok határozatait, melyek szerint Hajdú, Borsod vármegyék, valamint Miskolc, Debrecen törvényhatósági és Hajdúböszörmény r. t. városok a hid Polgáron való létesítése és a költségekhez való hozzájárulás mellett, mig Szabolcs és Zemplén vármegyék a polgári áthidalással szemben csupán Tiszadadán, vagy Tiszadobon kívánják a hidat s csak annak költségeihez hajlandók hozzájárulni. Nagy vonásokban festi ezután Kiss Péter dr. azokat a gazdasági, kereskedelmi előnyöket, melyek a polgári áthidaláshoz fűződnek, rátér arra, hogy Polgár érdekképviseletei, a Gazdasági Egyesület, Katholikus Kör, Földműves és Népkör, Ipartestület, az Omke helyi csoportja már állást foglaltak e kérdésben s megállapították azt, hogy Polgárt a vármegye mostoha gyermekként kezeli s legnépesebb községének fejlődését áldozza fel, mikor a dobi áthidalás mellett foglal állást. »Azonban tudjuk azt, — folytatta Kiss Péter plébános — hogy igy megoszolván a törvényhatóságok között a hid kérdésében nyilvánított vélemények, a végső határozat még nem hangzott (el, s azért mi leginkább érdekelt polgáriak vármegyénknek ezen határozatában megnyugodni nem tudunk, hanem azt elérendő, hogy hidunk legyen, kénytelenek vagyunk azokhoz fordulni segítségért, akik azt akarják, — s nagyon sajnálatos körülmény, hogy ezen hid iránti törhetetlen ragaszkodásunkban saját vár megyénkkel kell magunkat szemben találnunk«.