Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-19 / 162. szám

1928. julius 19. J\ÍYÍRVIDÉK 3 Forróság 5 önti el az embereket ebben a rekkenő kánikulában, az akadály­nélküli napsugarak melege beha­tol a bőrön át és megperzseli az ember testét és lelkét egyaránt. Szédülve támolyog mindenki az utcákon és enyhülést keres az ele­ven tüz ellen árnyékban, hűvös­ben, vizben, mindenütt, ahol el le­het bújni a sorvasztó forróság el­len. Természetes, hogy ebben a forróságban leginkább csak azok szenvednek, akiknek nincs elég jó módjuk ahhoz, hogy külföldi für­dőhelyeken keressenek enyhülést a trópusi hőség ellen. A dolgozó emberek legnagyobb része robotol, jár-kel, dolga után fut az utcá­kon a forró napsütésben és alig várja, hogy megszabaduljon a munka kötelékétől és kimehessen a strandra néhány órás üdülésre. És ekkor találkozik a második el­lenségével, amely fokozni igyek­szik a forróság által okozott szen­vedéseket. Ez a második ellenség a por. Mert tudni kell és ezt az or­szágban sajnos mindenki tudja is közvetlen tapsztalatból, hogy a magyar fürdőhelyek környéke va­lóságos portengerben úszik. Olyan rossz utakat sehol a világ legrozogább fürdőhelyein sem ta­lálunk, mint Magyarországon a fürdőhelyek közelében. Kezdve a fővárostól egészen a legeldugot­ttabb balatom fürdőig, mindenütt lehetetlenül rossz utak övezik eze­ket az állítólag enyhülést adó stran dókat és ha végig robog egy-egy autó ezeken a helyeken, egyszerre áthatolhatatlan porfelhő fekszimeg az egész vidéket. Érdemes ezen gondolkozni ebbero a forróságban, mikor arról van szó minden pii lanatban, hogy hová mehetnénk el enyhülést keresni a kánikula ere­je elől. És érdemes azért is, mert eszünkbe jutnak azok a tanácsko­zások, javaslatok és próbálkozások, amelyek rendszerint tavasszal a magyar utak rendbehozását cé­lozták. Ezek a tanácskozások év­ről-évre mindig csak tanácskozások maradtak. Az emberek lassan el­felejtették és csak akkor jut is­mét eszükbe, ha kimennek a for­róság elől a strandra pihenni. — Ilyenkor azután látják, hogy iga­zuk van a tanácskozóknak, de egyúttal látják azt is, hogy ta­nácskozással nem lehet megolda­ni a rossz utak problémáját. Vájjon az illetékesek, akik eb­ben a trópusi hőségben bizonyára szintén izzadva gondolnak a hüsitő fürdőhelyekre, észre veszik-e saját maguk is, azt a portengert, amelyen keresztül el lehet jutni egy egy fürdőhely területére ? És ha észreveszik, akkor elhatározzák-e, hogy végre valahára végre komo­lyan segíteni fognak a bajon? — Mert elodázással nem érünk célt.­Arra is gondolni kell, hogy ebben a hőhullámban idegenek is fölke­reshetik fürdőhelyeinket és akkor olyan tapasztalatokat szereznek, a melyek örökre elriasszák őket a Magyarországra való visszatéréstől. Jó utakat kérünk tehát és por­mentes fürdőhelyeket, ahol az em­ber anélkül, hogy egészségét ve­szélyeztetné, enyhülést talál ebben a kánikulai forróságban. Sipos cukrász készíti a legjobb fagylaltot, jegeskávét, süteménye ket. Zrínyi Ilona ncca 3. Telefon: 3-13. Kívánatra házhoz szállít. Beszterecen ritka honfoglaláskori lelet került felszínre, megtalálták egy kalandozáskorabeli előkelő harcos sirját. A harcos arany fülbevalót Tiielt és hatalmas Karoling kardja pihent a sirhan mellette. — iz értékes leletet Kiss Lajos igazgató a Szabolcsvármegyei Jósa Inzenmba szállíttatta. Szabolcsvármegyében, Beszte­rec község határában, a Gyala­pusztán értékes, ritka honfogla­láskori lelet került felszínre. — Pető Sándor földbirtokosnak egy magaslaton épült egyik cselédhá­zánál ástak a munkások, amikor fél méterre a föld felszíne alatt emberi csontokat és vastárgya­kat találtak. Pető Sándor a fel­színre kiszállva ásatott a Gyala­beket behozott Nyiregyházára és megmutatta azokat Kiss Lajos muzeumigazgatónak, aki a hely­színre kiszállva, ásatott a Gyala­puszta magaslatán, amennyire az ásatás az épületek mellett lehető volt. Kitűnt, hogy a munkások ásója egy honfoglalás korabeli ma­gyar vitéz sirját tárta fel. — A sirból felszínre kerültek a vitéz csontjai, melyek mellett feltűnést keltő tárgyakat találtak. Ezek kö­zül mindenekelőtt a hatalmas két­élű Karoling kard figyelemre mél­tó. A kard diszes volt, ezüst és bronz diszitések nyoma látszik raj­ta. Hüvelyének vége ékes bronz. Markolatán a kézhely ezüst drót­tal befont fa, a végén szép mű­vű gomb van ,mely valószínűleg teknősbéka alakját formálta. A kard vasa ma már csak darabok­ban van előttünk. Találtak a sír­ban bronzkarikát, bronzszegeket, arany fülbevalókarikákat, amelyet a vitéz viselt, ezek súlya nyolc, illetve nyolc és fél gramm. A sirból előkerült kengyelen is jól látható, hogy ezüst lemezekkel volt ékesitve. Nyílhegyek is vol­tak a vitéz sirájban és érdekes, hogy az egyik nyilhegyen épen maradva ott van a beléjeerősi­tett nyírfa vessző, a Nyírség jel­legzetes fájának emlékeként. — A Karolingok korából való hatal­mas és ékes kardot, amelyhez ha­sonló az országban csak néhány, Szabolcsvármegyében is csak egy került felszínre, a honfoglaló ma­gyar a külföldön való kalandozá­sok idején szerezhette és nyu­gatról hozhatta haza Szabolcsve­bolcsvezér földjére. Kiss Lajos múzeumigazgató a tudományos szempontból felbecsülhetetlen le­letet beszállittatta a Szabolcsvár­megyei Jósa Muzeum honfogla­láskori kincsei közé. Snrfi és tűzkárokat okozó villámcsapások között hatalmas vihar vonnlt át az éjjel Szabolesvármegyén. A Nyirjesen leégett egy nagy doháaypajta, amelyben a Vir­ginia Gőzmalom gépalkatrészei voltak. — A királyteleki szőlő, Oros és Bogdány irályából jeleztek tizeket. — A Bethlen utcában kigynlladt egy nagy villamos transzformátor. Tegna peste nagy viharral fe­nyegető felhők vörösödtek észak­nyugat és nyugat felől. Heves szél támadt, nagy por kavarodott fel a még kövezetlen utcákon. Csodá­latos, hogy az emberek nem ro­hantak haza, szinte kedvtelve áll­tak vagy ültek a portkavaró szél­viharban az egész napi pokoli hő­ség után. Jól eset a hüs szél si­mogatása a "forró homlokon és mindenki áhítattal leste a ko­mor szinü eget: vájjon hozza-e az epedve várt eső üditő áldását. Már-már ugy látszott ,hogy nem lesz semmi az esőből. A szélvi­har messze korbácsolta az eső­felhőket és Nyíregyháza lakossága azzal a rezignált megállapítással feküdt le, hogy megint nem lesz eső. Kilenc óra után hatalmas mennydörgés, villámlás támadt és megeredtek az ég csatornái. A vihar azonban csakhamar vesze­delmessé vált. Több helyütt le­csapott a villám. Tiz óra 45 perc­kor báró Molnár Viktor uradalmá­ból a Nyirjes pusztáról lovaskül­dön cérkezett Nyiregyházára a tűzoltóságra és nagy tüz hirét hozta. Ugyanakkor a tüzet jelző őrök jelentették, hogy a vihar vo­nulásának irányában mindenütt nagy tüzek vannak a megyében. Pajták, kazlak gyuladtak ki Ki­rálytelek, Sima puszta, Oros, Bogdány határában. Ezekre a he­lyekre a mi tűzoltóink nem vo­nultak, segitségüket nem is kér­ték. A Nyirjes pusztára vonult tűz­oltóság egy 75 méter hosszú, szalmával fedett ,deszka dohány­pajtát talált lángokban. A pajta tövig leégett. A dohánypajtában S a Virginia gőzmalom alkatrészei és szijjai voltak. A kár súlyos, de biztosításból megtérül. A tűz­oltóság derekas munkával loka­lizálta a könnyen nagyobb ará­nyúvá fejlődhető tüzet. Reggel négy és öt óra között a Bethlen-utcában a Leánykálvi­neum előtt levő nagy villamos­transzformátor gyulladt ki. A tűz­oltóság intézkedésére az áramot kikapcsolták és a további vesze­delmet megelőzték. A viharral dus eső is jött és megöntözte a szomjas szabolcsi földet, meggazdagitotta a jó ter­més reménységét. A mármarosszigeti ref. Iycenmban harminc év előtt érettségizett véndiákok — tekintet­tel arra, hogy nagy részük Magyar országon él — Budapesten tartot­ták meg találkozójukat. A találkozó meleg hangulatát emelte, hogy részt vett rajta a ly­ceum volt igazgatója: a 76 éves Dobay Sándor, valamint Simon Gé­Gza, a véndiákok volt osztályfőnöke is, akik reggelig kitartottak öreg tanítványaikkal. A találkozón résztvettek a voit osztálytársak közül: Madaraissy Ist­lván mátészalkai főszolgabíró, dr. Kricsfalussy Zsolt ny. vm. árvaszé­ki ülnök Bpest, Sz. Gavallér Dezső járásbiró Győr, Veréczy Lajos ny. vm. főjegyző Bpest, Joódy Endre rendőrfőtanácsos Kecskemét, Orosz Péter pü. titkár Bpest, dr. Kesz­ner Jenő ügyvéd Msziget, Policzer Márton útépítő Bpest, Marina Győ­ző törvényszéki bíró Bpest, dr. elviselhetővé válik, ha vesz ma­gának 1 üveg valódi DIANA sósborszeszt s azzal — esetleg fele vízzel hígítva — lemossa magát. A valódi Diana sósbor­szesz hasító hatása órákig érez­hetff és ellankadt, tikkadt testét az újjászületés üdí ő érzésével tölti el. Reggel felkelés után a Diana sóborszeszes be­dörzsölés az egész napi friss munkabírás, a fáradtság nélkül viló dolgozást biz­tosítja. Este lefekvés előtt a Diana sósborszeszes le­mosás üdítő álmot, tökéle­tes pihenést és víg ébredést jelent. 5213 Mandics József ügyvéd Técső, dr. Szentgály Faur Aurél ügyvéd Keszt­hely, dr. Balthazár Zoltán minisz­teri tan. Bpest, dr. Rónaszéky Frux Jenő miniszteri osztálytanácsos Bu dapest. Távolmaradásukat kimentették: Dénes Sándor szerkesztő Szatmár, dr. Fábry Zoltán honvédelmi mi­niszteri titkár Bpest, Boschetti An­dor esperes-plebános Rahó, Fe­rencsik Tivadar plébános, Veress Dénes Kiskunhalas, dr. Katz Béni ügyvéd Msziget. Ugyancsak ehhez a korosztály­hoz tartoznak Szatmárról, akik szintén akdályozva voltak a meg­jelenésben: Moys Victor táblabíró, Papolczay Béla szinérváraljai föld­birtokos és Erdőss László katasz­teri mérnök. A harminc éves találkozónak érdekes és megható momentu­ma volt, hogy az 1918-ban a mszigeti lyceumban érettségizettek egyrésze ugyanakkor Nyíregyházán tartotta találkozóját, amelyen Ja­kobinyi volt igazgató is megjelent és ez a.társaság éjjel telefonon fel­hívta a Budapesten egybegyűlte­ket és kölcsönösen üdvözölték egymást. Mész­homoktéglát kiváló szilárdságban és minő­ségben gyárt és ajánl a Bóni Gyártelep és Mezőgazdasági R. T. Nyírbátor. seoö A Tiszántél legnagyobb téglagyára.

Next

/
Thumbnails
Contents