Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-19 / 162. szám

iy28. julius 19. 6.z örök jég hazájában. Mikor az amerikai Marsh Sylvester 1S6S ban lerakta a Mount Washington lejtűjén az első fogaskerekű vasút vágá­nyait, nem gondolta, hoqy néhány évtized alatt micsoda szédületes technikai problémákat fognak legyőzni a hegyi­vasutak. Egyszerű villamos mozdony indul el velünk Interlakenből. Alig szalad néhány kilométert, már érezzük azokat a jellegzetes rángásokat, melyek a fogaskerekű vasutakat jellemzik. És aztán liárem óráig tart az ut, mig végre fent vagyunk a Jungfrau hágón 3417 méter magasságban. Az örök jég hazájában Ahogy az elegáns villamos kocsiból kilépek, sziklábavájt alagutszerü pálya­udvaron találom magam. Villanylámpák ragyogó fénye pótolja a napsütést Hogy a csalódásig minden tökéletes legyen, ott áll a kijárat ajtajában a hotel­portás. Bársonyos-tükrös liftbe ülünk s vagy hatemelet magasságban kiszállunk a fehéren ragyog) hómezöre Igen! a hó és jég, nyírségi em>er téli álma Fázósan húzom össze maga mon a téli kabátomat. Az elsS érzések: mélyebben veszem a lélekzetet és a nagy fehér ragyogást nem birja ki a szemem. Körültem dombomra esztergályozott jég­falak, ahogy a metsző szél évtizedek óta lecsiszolta. Ahol szabad fúvása van a szélnek, ott égszínkék mezőkben ragyog a gleccser. A gleccser! Most találkoztam vele először, A háta fel van hasgatva, mintha korbácsüté ék szántották volna fel. Egy misra torlódott emeletesház nagyságú jégtömbök, vadul, minden rendszer nél­kül összefagyva. Szélei f lkusznak az ormok felé. Azután egyszerre lezuhan a völgybe és estében méginkább összetor­lódik. Azt a benyomást teszi rám, mintha a felhők régiójából leszakadó nagy víz­esés a természet hideg lehelletért egy szempillantás alatt megfagyott volna. Különösen igy néz ki a Rhone-gleccser, amit néhány nappal ezelőtt láttam a Furka-hágónál. A vízesés a magasból zuhogva, bömbölve rohan le, ae útjába akadó kősziklákon nagyot csapódik s szinte elporlik a levegőben. Ennek az őrült tombolásnak megmerevedett p-lla­nata a gleccser. J Rhone gletcser 900 méter magasból szakad igy ala, tehát tízszer olyan magas, mint a Niagara zuhatag és húszszor nagyobb a Rajna schaffhauseni vízesésénél. Innen Schaff­hausenböl irta Gothe Schillernek: e hatalmas vizeséit sokan próbálták már leirni és megfesteni, de mindég hajótö­rést szenvedt k; nekem se sikerül, csak csodálom benne a természet hatalmas erejét. A szine pedig nevető égszínkék. Hosszú jégbarlangot vágnak bele csákánnyal, 's Mintha a falain átragyogna a napsütés Szebb ez a mosolygó kék szín, mint a hires caprii barlang azúrkékje. Felhő nincs az égen, odalent a völ­gyekben kóvályos lomha háta. A Jung­frau csúcsa — ez a fehérruhába öltö zött megközelíthetetlen leányzó — még 800 méter magazságban van a fejem felett. Bár vágyakozva szeretem a ter­mészet rendkivűliségét, — még se me­gyek tovább. A hómezőlc meredek élén kell felkúszni rá, — valóságos isten­kísértésnek látszik Én pedig állok ebben a megfagyott világban könnyű nyári ruhámban és vékony fekete cipőmben, amiben odahaza szoktam a hivatalba járni. Mintha a szokottnál óvatosabban gombolnám össze a kabátomat. Bemegyek a postahivatalba és bélyeget veszek Parkettes étteremben frakkos pincér hozza az ebédet. Nincs a Pannóniában Pesten ugy megterítse. Csodálom a mérnökök nagy szívósságát, akik letudtdk győzni a jégmezők kegyet­len viharjait. És ebéd közben az jut eszembe, hogy néhány hónappal ezelőtt megnéztem Eger vízvezetékét. A hegyoldalba vájt viztar­tány szürke betonfalai közé alig lehet belátni a rozsdás vasajtón. Becsey An tal akkor azt mondta nekem, hogy az ilyen viztartánynak,- ahonnan az egész­ség áramlik szét a városban, olyannak kell lenni, hogy a kíváncsi ember frakk­ban és lakkcipőben is megtekinthesse Itt látom, hogy milyen igaza van. Bi­zony, a technika már frakkba és lakk­cipőbe öltözött SZOHOR PÁL. — penészmentea Patyaota* Pa­pír rpcgvédi befőttjeit a nowfetol. Kapható az Ujaágbottbaw. A cséplőgép osszezuzta egy dombrádi asszon? lábát. A mentők a Kisvasat állomásáról az Erzsébet korházba szállították. Az éjszaka a legnagyobb vihar dühöngése közben hívták a men­tőket. Egy Dankó Ignác nevü 29 éves, nős, fiatal gazda, Kéz-utca 28. szám alatti lakos volt a sé­rült ,akit a mentők súlyos sérü­léssel szállítottak be az Erzsébet kórházba. Dankó korcsmai társa­sággal verekedett össze és a ve­rekedés hevében ball vállán és nyakán mély sebeket ejtettek rajta . > W H98 MMI Csütörtikön Hácz iarci nagy klasszikus zeneestét rendez a Koronában. Az est 10 órakor kezdődik. — Hácz Marci megakarja cá­folni azt a hírt, amit a magyar nótaesték ntán terjesztettek róla, hogy csak magvar nótákat ind játszani — Operák és operettek szerepelnek csütörtöki műsorán. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tu­dósítójától.) Rácz Marci áll ma az érdek­lődés homlokterében Nyíregyhá­zán. Két magyar nóta-estje fe­lejthetetlen, valósággal magyar demonstráció volt Nyíregyházán. Marci most több helyről, első­sorban természetesen az örökös el­lenzékiek részéről azt a vádat hali­ja, mint ha ő csak a magyar nó­tázásban volna mester, a klasszi­kusokat elhanyagolja. Könnyű az ő bandájának — mondnották az emberek — nagy magyar nótaes­téket rendezni, hiszen mást ugy sem tanulnak ezek a Rácz-banda­beliek. Marci ezeken a pletykákon csak mosolygott, azzal a kedves mosollyal, amellyel a hegedűhöz szokott simulni, amikor nagyon is a szivek mélységére talál jutni ör­döngös hangszerszámával. Moso­Értesítők szemléje. Városi Felső Eereskededelmi Iskola. Ünnepi értesítőt adott ki a Vá­rosi Felső-Kereskedelmi Iskola ab­ból az alkalomból, hogy fennállá­sának tizedik évéhez érkezett. Tíz esztendő még a rövidéletű ember életében is kevés, mennyivel in­kább tekinthető hát idő szempont­jából csekélynek egy évszázadokra hivatott iskolának az életében. Az iskolák életét azonban nem élet­tartamuk rövidebb, vagy hosszabb volta szabja meg, hanem az, hogy annak a feladatnak, melyre elhi­vatottak, megfeleltek-e, vagy sem. A Városi Felsőkereskedelmi Is­kola értesítőjét vizsgálva, nagyon könnyű a helyzet. Mások állapít­ják meg ennek az iskolának érté­két éspedig olyanok, akik hivatot­tak a bírálatra, akik létrehozásá­ban, fennntartásában belső és kül­ső életének irányításában állandó­an résztvesznek s igy vele élnek. Ez a megállapítás tehát minden­ben fedi is a valóságot. Felmen­tetteknek érezzük tehát magunkat, hogy az iskola célkitűzéseiről s eredményeiről Írjunk ez alkalom­mal. A hat ivre terjedő értesítő első lapját dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármes­ternek, az iskola felügyelő-bizott­sági elnökének arcképe disziti s lyog Marci és imigyen szól: Klasz­szikus zeneestet rendezek és meg­mutatom, hogy a klasszikusokban is otthon vagyunk. Ámulni fognak az irigyek és a jóbarátok, a hivők egyaránt, miket fogunk mi csü­törtökön este a Korona kertes ud­varán bemutatni a közönségnek. Ez az est nem lesz kimondottan ver­seny jellegű, de bizonyosan fel­vonulnak a hitetlen Tamások is, hogy ellenőrizzék, mik azok a klasz szikusok, amelyekkel Marci zene­kara fog excellálni a csütörtökön este 1 o órakor kezdődő nagy hangversenyen. Zárt sorokban vo­nulnak fel természetesen Marci hí­vei is, mert erre az alkalomra va­lamennyi férj kimaradási engedélyt kap, kivált ha az asszonykát is el­hozza a nagy klasszikus zene el­lenőrzésére. csak természetes, hogy a jubiláris értesítő első sorai az ő tolla alól kerültek ki, aki polgármesteri munkásságának első eredményét szemléli az iskolában. A polgármester üdvözlő sorai után megszólaltatja az értesítő mindazokat, akik szorosabb kap­csolatban állottak az elmúlt tiz év alatt az iskolával. Az iskola fel­ügyelő-bizottságának tagjai, ke­reskedelmi életünk jeles képviselői, az iskola ügybuzgó tanárai, a volt tanárok, a Nyirvidék felelős szer­kesztője és helyettes szerkesztője mind-mind felkeresik a jubiláló iskolát üdvözlő soraikkal, melyek­ből erőteljesen csendü/ ki az is­kola életrevalósága, ereje. Az igazgató az elmúlt iskola év történetének megrajzolása előtt egy fényképet vetit elénk az elmúlt tiz év történetéből, amelynek korona­ját képezi a lezárult iskolai év. Az elmúlt iskolai év szeptember 1 4-én kezdődött. A tanulmányi ügyek ismertetése kapcsán panaszos hangot használ az igazgató. A panasz a növendé­kek magatartását s tanulmányi elő­menetelét egyaránt kifogásolja. Az elmúlt évekhez mérten azonban már haladást tapasztal s reményét fejezi ki, hogy mielőbb a normá­lis kerékvágásba kerül az ifjúság jóra igyekvő akarata. Az iskola tantervében a taná­ri kar óhajának megfelelő válto­zás állott be, amennyiben az első évfolyammal megkezdődött a heti Városi | Szinház Mozgó Julius hó 18-án és 19 én, szerdán es csütörtökön 6 és 9 órakor: Bűnésbűnhődés (Egy festő szerelmei.) Drama 7 felv.-ban. — Főszereplő: Pauline Fredrick­A balga bakfis Víjjáték 7 fslv.-ban. Főszereplők: Luise Fázenda és Clyde Cook. Ksdveaő idő esetén a 9 órai elő­adás a Kert Moziban. — Az elő­adásokat saját zenekarunk kiséri. Előzetes jelentés: Julius 20-án, pénteken. — Csak egy napig: Buriesziverseny! 18 felvonás. óraszámok redukálása s igy a ta­nulóifjúság egész délutánját a más­napra való előkészületre fordít­hatja. Az iskola főigazgatóságának uj vezetője dr. Szakáll Zsigmond egyetemi magántanár lett. A ta­nári kar tagjai sorából eltávozott Naményi Gyula, helyét Nagy Lász­lóval töltötték be. A hitoktatók köréből Bihon István és Csonth Géza távoztak, akik helyére Tamás János és Tobákos Péter került. Az egészségügy nem volt kielé­gítő. Három olyan súlyos eset tör­tént az iskola életében, mely mély nyomokat hagyott maga után. Dr. Marssó József tanár a párisi ta­nulmányúton tüdőgyulladásban megbetegedett s betegségéből ki­folyólag a tanév végéig szabadsá­goltatni kellett. Margócsy Emil igazgatót könnyen végzetessé vál­ható baleset érte s igaza van, ami­kor balesetéről beszámolva azt ir­ja, hogy az isteni gondviselésnek köszönheti életét. A harmadik eset súlyosabb természetű, amennyiben egy tanuló önkezével vetett véget életének. Az iskola a hazafias ünnepélye­ket megtartotta. Karácsony heté­ben karácsonyfa-ünnepélyt rende­zett a Turul cserkészcsapat. A külföldi tanulmányut sikere érde­kében február 9-én nagysikerű műsoros előadást rendeztek a tanu­lók a Korona-szálló nagytermében. Az iskola május 17-én szülői értekezletet tartott, amelynek egyik előadója Bácskai József volt, aki a szülői nevelésről tartott elő­adást. Az értekezlet másik elő­adója Nagy László dr. a kereske­delmi és fizetési mérleg jelentő­ségéről értekezett. A szertárak örvendetes gyara­podást tárnak fel. A könyvtárak köteteinek száma 2410. A felügyelet és igazgatás ro­vata az iskola vezetőinek s tanárai­nak munkásságáról nyújt képet. Részletesen beszámol az értesítő az adományokról, jutalmakról. Rész­letes képet nyújt az érettségi vizs­gálatok eredményének közlése is. Az ifjúsági egyletek száma hat, melyek tanári felügyelet, illetve vezetés alatt állanak. Különösen a cserkészcsapat és a gyorsírókor munkássága válik ki erőteljesen. Az előbbi a fegyelmezés terén tesz jó szolgálatokat, az utóbbi Tegnap reggel a dombrádi vo­nat egy súlyos sebesültet szállított Nyíregyházára. Az állomáson már várta a mentőkocsi, hogy a se­besültet az Erzsébet-kórházha szállítsa. Karászi Sári, egy negy­ven éves dombrádi asszony a se­besült, aki Dombrádon a cséplő­gépnél dolgozott és lábát össze­zúzták a cséplőgép kerekei. Az éjszaka leszúrtak egy fiatal gazdát Nyíregyházán.

Next

/
Thumbnails
Contents