Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-24 / 142. szám

Nyíregyháza, 1928. junius 24. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 142 szám. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ, Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Előfizetési árak helyben éa vidéken: Egy bóra 2'50 pengő. Negyedévre 7 60 pengő, Köztisztviselőknek és tanítóknak 29% engedmény. Szerkesztőség éa kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postachequa 286591 Kéziratokat nem adunk vissza­Vízvezeték és csatornázás. Irta: sasi Szabó László dr. Következetesen azon az áláspon­ton vonunk és vagyunk ma is p hogy a vízvezeték ps csatornázás a va­ros legelső féladatat közé tartozik. A leghatározottabban osztjuk azok nézetét, hogy addig semmli&e város nem hivalkodnátok a civilizá­ció köntösévei, amig ez a berendez­kedése hiányzik. Egészséges és egészséges levegő olyan nélkülöz­hetetlen előfeltételei egy városi modern kommunitásnak, ami nél­kül bármi más irányú fejlődése da­cára is csak elmaradt, középkora közület marad. Már pedig egészséges víz: víz­vezeték nélkül és egészséges levegő: csatornázás nélkül ei se képzéihetö. Ezek a berendezkedések tehát minden városnak íegestegetső élet­szükségletéhez tartoznak. Hogy a mi városunk a nyírségi .portenger közepén mindeddig ei tudott nél­küle [enni, az csaknem érthetetlen. Nagy örömmel észleltük az utób­bi időkben a város vezetőségének azt a törekvését, hogy végr°-va'airA­ra ezeket a dolgokat (napirendre tűzte és a megvalósításukhoz szük­séges előmunkálatokat a legna­gyobb komolysággal programmjá­ba vette. Még nagyobb volt az örömünk akkor, amikor arrói értesültünk, hogy a próbafúrások kitűnő ered­ményhez vezettek és a próbakut a teljes viz-szükségietet fedezni tudja. Ennél nagyobb kincsre a vá­ros nem is bukkanhatott ivolna. Most jön azután a végleges kivi­tei, vagyis a berendezések Jeijes kiépítésének a dolga. Es itt a ránk váró feladat em­berfeletti nagysága előtt egy pilla­natra megtorpanunk. Hiszen ebb m a .'eromloU ország­ban ez a feladat valóban giganti­kus áldozató 1 tog tőlünis. követeim. Hihetetlenül rosszak a pénzügyi vi­szonyok. Még mindég 10 százalé­kon tétül áll a mindennapi hitei­kamkat. A nagy szenzáció 1 támasz­tott gyufa-köicsön szinte meglepő a ;magta 5 és ié 1 százalékos kamat­lábával, bár ott meg a leszámítolás 92 százalékos árfolyama rontja ei kissé az örömünket, de ez egészen kivételes elbírálást igénylő ügy, a mihez hasonló kölcsönt a iváros ai{gha tog tudni a közei jövőben szerezni ehhez a szőnyegen tekvö berendezkedéshez!! Azonfelül na­gyon rosszak az üzleti viszonyok, magasak a munkabérek, az anyag­beszerzési lehetőségek..... Szóvai olyan kimondhataUan rossz köz­gazdasági viszonyok kőzött me­rült fei a vízvezeték és csatornázás tényleges kiépítésének a terve, hogy az ember méltán riad vissza az azonnali megoldástól... Es itt ne méltóztassék bennün­ket se nki Pató-páioskodássat il­letni, se pedig hangulatkeltéssel vá­dolni, de minden vágyunk es min­den hó óhajtásunk me.tett is — bátrak vagyunk annak a szerény nézetünknek kifejezést adni, hogy a kivite.néi méltóztassanak még az i-letékes körök egy szemernyi türe­lemmel lenni. : „ Nagyon jót tudjuk, hogy ez az egész kérdés eiső és legelső sor­ban pénzkérdés. A pénzügyi hely­zet állása szerin<- kaikulái a vállal­kozó, a pénzügyi heyzet állása sze­rint kalkulál a bank, amely a köl­csönt toiyósitam fogja. Egyszóval: minden attót függ, hogy a város, vagy a vá^lalkozo milyen kamat­láb mellett tud pénzhez jutni a ki­vitelnél. Abban az erős meggyőződésben vagyunk, hogy a bankpiacnál — előbb-utóbb, de mégis csak javulnia ke:i. Inkább eiőbb, mint utóbb k javulást és pedig hamaros javulást várunk p. o. már a sokak áltai perhorreszkált gyutaköicsöntői is. Tessék elképzelni, hogy annak nyélbeütése esetén néhány hónap muiva kb. 250 milhó pengő tog bejönni az országba s ez a lemen­tein pénz hatalmas lökést fog adni a pénzdrágaságban és a pénzszűkében sínylődő közgazda­sági é.et vérkeringésének. Minden emberi számítás me.ieU, ennek az egész pénzpiacra, de különösen a kamatlábra nagyon is észrevehető mérséklést keh kigyakorolnia!! Minden re mény meg van egyéb­ként is arra, hogy az £iam háztartás konszo idáciőja után, az e téren megnyilvánuló erőfeszítések foly­tán, a magángazdaságok terén és a közgazdaság terén is ei ken jön­nie a konszolidációnak, ami a pénz:­drágaság enyhüléséhez fog vezetni. Bármennyire vágyunk és epe­dünk is ennélfogva a régen vajúdó vízvezeték és csatornázás mi­előbbi megvalósulására, — mégis | azt keli mondanunk, hogy még § egy kis türelem!! Csak egy-két évet várjunk még a kivitelei " és ne csináljuk meg most momentán, amikor evidens, hogy a legsúlyo­sabb viszonyokká' és legnehezebb feltételekkel kellene megküz­denünk. A polgárság egyébként is a leg­súlyosabb adózási terheket visefi, amelyek alatt csaknem roskadozik, ugy hogy nagyon is meg keh ion­toini, hogy a különben nélkülöz­hetetlen vízvezeték és csatornázási munkálatok azonnali megoldásával ezt a terhet a vég-eteken tui ne szaporítsuk. Ha eddig tudtuk valahogy nél­külözni ezeket az elsőrendű szük­ségleteken _ tudjunk még egy-két évet várakozni rájuk, amikor min­den valószínűség iszeríint lényege­sen olcsóiban tudunk majd hoz­zájuk jutni. Ez idő szerint és azonnal csak az esetben szabad a kivitelhez hozzáfogni, ha valaki csakugyan tei tudna hajtani a város számára valami olyan előnyös pénzforrást, ami megközelítőleg, a békében ka­matozás mellett tudná a befekte­tést finanszírozni. Ezt azonban még remélni is alig tehet. Ne felejtsük, hogy itt egy olyan nagyszabású és olyan költséges dologról van szó, amelynek ki­adásai a város egész törzsvagyon nának, az egész törzsvagyon értékének körü'beiüi f^le össze­gere rúgnak s ekként az egész vá­ros existe n Ciáiis vagyoni 'helyzetét érintik, amibői olyan terhek'szár­maznak, hogy azokat normális vi­szonyok kőzött is csak nagy meg. próbáitatással tudná a lakosság el­viselni. Egyelőre tehát nyugodjunk meg abban a jóleső tudatban, hogy a kérdés a kivíhetőség stádiumába jutott, hogy háta a jó szabolcsi ta­lajnak, az a közelben bőséges és kifogástalan vízvezetéki vizet rej­teget számunkra, ugy hogy a meg­oldás kérdése immár csak a pénz kérdésévé vált és épen ezért; vár­junk a tényleges kiviteliéi ennek a pénzkérdésnek remélhető eny­hü-ésére, vagyis arra a közeli időre, amikor ezt a pénzkérdést, minden valószínűség szerint sokkal eió­nyösebben és kedvezőbben lenet majd megoldani. Minden valószínűség szerint ekkor a versenytárgyalás is sokkai és lényegesen olcsóbb, teFiá'kedve­zőbb eredménnyel tog járni, mert hiszen normális pénzviszonyok kő­zött a vá'lalkozási kedv és vállal­kozási tehetőség is olcsóbb árakat tud kalkulálni! Tömeges, olcsó termelésre kelt törekedni ­mondotta egy interjú során Eállay főispán. Egy fővárosi lap a Kállay-család történelmi szerepéről. A magyar mezőgazdaság és a Tiszántúl legfontosabb problémái. Egy kitűnő fővárosi hírlapíró tollából rendkívül érdekes interjú jelent meg a «Pesti Napló» tegnapi számában. A. beszélgetést Serényi Gusztáv folytatta Kállay Miklós dr.-ral Szabolcsvármegye főispán­jával, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnökével. Az interjút és annak nemcsak gazdasági, hanem egyéb szempontokból is érdekfe­szítő bevezetését teljes egészében itt adjuk: Ezer év előtt, abba a magyar telekkönyvbe, amelyet még vérrel és karddal írtak, ui név került be: a Kállay-család neve. Kállósemjént a-család ősi birtokát, amely ma is Kállay-néven van, akkor irták át a család tulajdonába, az akkori szo­kások rendje és módja szerint, ama birtokpolitikai elvek alapján, ame­| lyek Szt. István alatt keletkeztek. 1251-ben van az első nyoma, ok­irati megemlítése a Kállay-birtok­nak, de már hivatkozással a meg­előző századok eseményeire. Most szemben ülök Kállósemjén mai urával, Kállay Miklóssal, aki szabolcsi főispán és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke. Ér­dekes ember, fontos pozíciókban. Követője azoknak a Kállayaknak, akik az utóbbi száz esztendőben egyre inkább tolódtak a közpálya felé. A hatalmas ősi birtok, amely majdnem ezer esztendőt ki­bírt s 300.000 holdjával a legna­gyobb magyar nemesi birtok volt a középkorban, hét válságot szenve­dett végig, abban sorvadt le a mai 1000 holdra. Az egyik válság s- mohácsi vész o rtCtfo Nyári nagy divat a szandaleff cipő! ^^ Remek színválasztékban Penaő világos drapp és bés szinbea Pengő olcsó ár. Külföldi női és gyermek szines szandalett clpőujdonságok érkeztek nagy választékban Benedekffyhez a Hungária Cipőáruházba, ucca 5­— - - 4091 Harisnyák és zoknik az összes cipószinekben. — Kirakatainkatszivesl^ Egyes szám ára 16 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents