Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-23 / 141. szám

2 JSÍYÍRYIDÉKL 1928. junius 23. Minden hetedik ember. Az a pergőtüzzé tajuh tamadás, amelyet az ellenzék tagjai a titkos választói jog címén a kormány el­len indítottak és ametynen tulaj­donkénem, főként személyes ten­denciájával mindenki tisztában van, hatástalanul pereg ie a megvádolt kormány tagjairól. Azok, akik hi­vatottak arra, hogy evvei a kér­déssel érdemében foglalkozzanak, tisztában vannak azzal, hogy az általános és titkos választói jog rendszerének behozataá Magyar­országon a mai időkben nemcsak lehetetlen, hanem veszedelmes is. Kjebeisberg kultuszminiszter a teisőházban okszerűen kifejtette ennek a veszedelemnek tétjogosult­ságát, amikor kijelentette, hogy mindaddig, amíg Magyarországon minden hetedik ember analfabéta, szó sem tehet a titkos választói jog rendszerének alkalmazásáról, — mert a forradalmakat sohasem a kuitura hozta, hanem minden eset­ben a kultúra hiánya idézte eiő. Ebben a kijelentésben meg , ken tatalmok az igazságot még azoknak az. örökké támadó pb laikusoknak is, akik a legvehemensebb elienzeki oldalhoz tartoznak. Magában az a tény, hogy Magyarországon min­den hetedik ember analfabéta, — kétségtelenül elszomorító jelenség, de na ennek okait vizsgáljuk, ismét csak arra a megállapítássá keh jutnunk, hogy az analfabetizmus terjedéséért és iiyen nagymérvű stagnáisáért a kormányzatot nem tehet felelőssé tenni. Mióta az álta­lános népoktatási törvényt becikk-­iyezték, hatvan esztendő tett ei és á hat évhzeű aiatt olyan akadá-* lyok merültek fei a népoktatás te­rén, amelyek lehetetlenné tették az analfabetizmus terjedésének mieg­gátlását. Mindenképen sajnálatos ez a ténykörülmény, — ezt hangoz­tatjuk, ,— azonban ezekért a hi­bákért nem tehet a jelenlegi kor­mányt okolni és felelőssé tenni. A mai kormány a kuituszkórmainy­zatt ai karöltve a legnagyobb erő­feszítéssel dolgozik a népoktatás kiépítésén és az analfabetizmus ter­jedésének meggátlásán. A tanyai iskolák ma már a legszélesebb kör­zetekben is működésben vannak és a kultuszminiszter iskolaépítést ter­vei arra engednek következtetni, hogy a népoktatás egyre kiszé.ése­ció hálózata lassankint, de biztosan fei fogja szívni magába az eddigi analfabéták sajnálatosan nagy tö­megét, de legfőképen biztosítékot nyújt arra, hogy a jövőben már ném tesz lehetséges az analfabéták ily mérvű elszaporodása Magyar­országon. Minden uj iskolai év kezdetén ujabb százezrekkel növekszik a ta­nulók száma s a népoktatás egy­re épülő rendszerének hetyet ke.i biztosítani ezek részére. De há­nyan vannak ezeken az uj százez­reken kívül olyanok, akiknek a rossz gazdasági viszonyok, a nyo­mor, a szegénység teszi lehetetlenné a rendszeres tánulást és iskolázta, tást? byen körülmények között nem is csodálható, ha a kultusz­kormány erőfeszítése a népoktatás fejlesztése terén nem jár olyan eredménnyel, amilyet maga a kul­tuszkormány is megkívánna. A fejlődést fokozatosan kei, megérni és ki ke i várni a teljes eredményt, amely megszünteti az analfabétá­kat. Akik nem ezt teszik, azok destruáinak. Es destruáinak azok ts, akik a fejlődés és a népoktatás fejlesz­tésének ilyen stádiumában a titkos választói jog vesszőparipáján lo­vagolva rohamozzák meg azt a dol­gozó kormányzatot, amey minden erejét megfeszítve dolgozik a siker érdekében. A mai kormányzat nem e.l'nsége a titkos választói jognak, csupán azon do gozik, hogy a kui­tura fejlesztésével éretté tegye a köznépet a titkos választól jogra, mert mit ér a titkos választói jog akkor, ha azok, akik hasznáinil akarják olyan éretlenek maradnak, mint az örökös támogatásokból elő vezéreik? Aratás előtt. Irta és a Stúdióból rádián előadta : Góth László jószágigazgató. II. örömmel ál.apithatjuk meg és szögezhetjük ie, hogy maga a tu­lajdonképpeni aratási munka a kis. gazdáknál sokkai nagyobb resztet töké-etességget lesz elvégezve, —> mint a nagyobb gazdaságokban! Ez természetes is. A kis ember ma­gának végzi csendesen, tempósan e munkát^ úgyszólván tefsépri a tar­lót, addig a «részes arató» inkába a hajrá elv atapján dolgozik! Ken is Így dolgoznia, hogy megkeres­hesse téli kenyerét és hogy idejére elvégezze a mindig megkésett ara­tási munkát! Az aratási teendők egyik leg­fontosabb alapelve, hogy keilo időben megkezdessék a " munka, nehogy elkéssünk azzal, a mi áltai később sok pergési v eszteségünk á'ihat elő! Országos átlagban ná­lunk a késői aratás dívik, eZért is sok a pergési veszteség, , amn igyekeznünk ke i megakadályozni, kiküszöbölni. ' • Felteheti a kérdést a mélyen tiszteit hallgató közönség, mikor leghelyesebb tehát búzát, vagy rozsot aratni? Rövid váászom: in­kább korábban, mint későbben, — akkor, amidőn a tejes érés lassan átmegy a zsendü'ésbe, onnan a teljes érésbe, de még nem a tűi­érésbe! Akkor, midőn a tfiag ­veszti a tejszerű folyadékot, nedvet* amikor a szem körömméi szétsza­kítható, sőt még egy kevés víz­szerű folyadékot tartalmaz, ami­kor a szem barnulni kezd már, a szalma a kalász alatt pedig bar­na színt ö tött fel! A zsendü esi időszak a teljes éré­sig 10—14 nap. Ezt az időt ke í kihasználni az aratásra és ez ai.ut azt ei is keli végezni"! ­Sajnos ná unk még sok hiba,.mu­lasztás történik az aratással kapcso­latosan! Gazdáink nem kívánnak okulni, apárói-fiura szállván téves felfogásuk, amik a hibákat ne m engedik kiküszöbölni! Németor­szágban pédáui vándor tanfolya­mok vannak az aratási munkák helyes elvégzésérői, a jő kéve­kötés, a helyes keresztbe rakás, a legmegfelelőbb szekérre^ való feladogatás munkájáról az ezekben elsajátítható u. n. fogásokról". Eb­ből is íáthatő, hogy abban az or­szágban, ahol a világ legjobb, legcéltudatosabb gazdálkodása fo­lyik, még ott is szükséges ezen Sorsjegy-utalvány. A „Nyírvidék" ezen sorsjegy-utalványának _ birtokosa résztvesz a heti sorshűzáiokban. Bft Szerencsés esetben 6 levelező lap nagyságú művészi fényképet készit a nyerőről Csépány Jenő fényképészeti műterme (Bessenyei-tér 7. — Telefon; 4-56J teljesen^ díjtalanul. fontos munkálat helyes irányba való tereléséről előadásokat, tan­folyamokat tartani. A jc munka me l-tt az aratási teendők egyik legfontosabb része, hogy az gyors tempóban, keiíő lendülettel végeztessék. Számítsa ki minden gazda, van-e elég ereje, munkása az aratáshoz, mert az őszi kalászost 10—12 nap alatt ie keh tudni vágni. Ha nincs eiég munkaerő, ugy sok szempergesi veszteségnek nézünk e'ébe! Szabadjon néhány szót magaró' az aratás nehéz munkájáról szóla­nom! Fontos, hogy alacsony taifó maradjon, szóvá' a terményt a földszintig fe kdi vágni, mert ala­csony tarlón jobban dolgbzik a gyüjtőgép, a gereblye, könnyebb •alábuktatni az alacsony tarlón a szántóföldet, amejy alászántva hamarabb beéred és hengerezes után a gazmagvak könnyebben ki­ke'nek. Fontos részié:kérdés, hogy szorosan erősen legyen a kéve be­kötve. Kisgazdáink ügyeljenek ar­ra, ha tiszta búzát óhajtanak nyer­ni, ne kössék azt rozs zsúpból készült kötélbe. N«in ' esz talán érdektelen, ha megemlítem, hogy sok helyen ma is divő szokás, — hogy a kévék kalászos végét a földön vonszolják, amikor a keresz­tek összerakásához fognak! A ke­vét mindig magasan ke.'i e meint, annak a földet' súrolni nem sza­bad! Németországban ne m ke­resztbe rakják a terményt, na­nem kis csomókba, u. n. babákba, hogy minéi kisebb t?íü.etét érhesse az eső! Az aratás terhes és nehéz mun­káját, — bármennyire e lene szói is a tradíció — rövid időn belül a közép- és nagybirtokokon az aratógép fogja atvátaim. Termé­szetszerűen az e-őköveieimény, r hogy az arató munkás mege.hetese, keresménye biztosíttassák, de másrészt kei, hogy mielőbb elér­kezzen ennek az ideje, hogy e nehéz munkát tevegyük az arató munkás vá Iáról, mert ott, ahol a gép dolgozhat, ott tökéletesebb, jobb és gyorsabb munkát tud is ez végezni. SajnoS, befektetési'tőke hiánya miatt nem tartunk még ott, sőt még ott sem, hogy a termé­nyeket kender, vagy más egyéb kötöző anyagba köthessük, pedig óriási a szempergés és az időtöl­tés, az aratáskor a saját anyagából Diadal Mozgó Junius hó 28 án és 24 én, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor; HOOT GIBSQN: Ha nincs ló, a szamár is jó Woot Gíbson és Silver King kedé lyes kalamdja Silverberg Móriccal 7 felvonásban. Az őrület országa (A bün kastélya.) Egy pilóta külénös, rendkívül érdekfeszítő, iz­galmas, bravúros kalandjai, a párisi Albatro3 gyárnak, a híres Mosjou­kine filmek készítőjének remek­műre. Főszerepben: Charle Vanel, SandraMilovanoff, Lilian Hall Davis Előzetes jelentés. Junius 29, pénteken, csak 1 nap: Autókirálynő" és „Milliók a holdban" készült kötét készítésével. Jói be keh kötni a kévéket, hogy azok szét ne ,hu Ijanak és egyenes vonalba rakassanak a ke­resztek, hogy- a tarlószántás zavar taianui folyhasson. Ahoi ritka a termés, ott csak annyi keresztet rakjunk sűrűbben egymás m e-té, amennyit egy szekér teher e.bír, — nejiogy .a szekérre .va-ó felrakás a keresztek összeszedésével, las­súbbá télessék. i . Amíiy fontos az aratás ,gyors munkája, még fontosabb a hordás és csép és mielőbbi .befe­jezése, mert nem &het nyugodt a gazda mindaddig, míg («zsákban vagy magtárban nincs a termese !«> Ahoi csak lehet, a gépre vató hor dást ajánlom gazda társaimnak, de természetesen ezzei egyidejűleg ugy a saját, mim fuvarosokkai tel­jesítendő hordási és asztagoiástis. Kisgazdák lógjanak össze, segít­sék ki egymást, m ert minden nap, száz és száz bajnak, zivatarnak van kitéve szabad ég alatt i^vő keresztes terményei Jó' válassza meg a gazda, hogy hova rakja össze terményét, , asz­tagját. Vezesse az a szempont, hogy tüz és egyéb biztonság tekin­tetében jó heiyen legyen, az eső­víz alá ne folyhasson, miért is bő­ven ke 1 szalmát az asztag ala rakni. A tetőkévék gondosan rakas­sanak szakavatott munkáskezektői, hisz minden tanyán, ta uban van­nak e munkához különösen értő kazairakó emberek, kiket meg ken becsümi, jói megérdemlett munká­jukat jói megfizetni. > Nagyobb gazdaságok szíves i-.­gyelmébe ajánlom az asztagok he­lyének kiválasztásánál, a hordás 1: Fénykép-utalvány. Ezen utalvány bármely felmutatójának 9 pengő helyett 4 pengőért készít 6 levelezőlap nagy­ságú fényképet Csépány Jenő fényképészeti műterme Bessenyei-tér 7. — Telefon: 4-6 6

Next

/
Thumbnails
Contents