Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-23 / 141. szám
1>28. junius 2 3. JSÍYÍKYIDÉK munkánál domináljon mindig az a szempont, hogy a szaiinát aímozasra ke 1 használni. Mindig a legközelebbi istálló, karám, vagy trágyázandó terü-et köztiébe kerüljön a szakma. A trágya kituvarozása sok pénzbe kerQi, ez alkbói behatóan ke 1 tog.alkozni, hova rakjuk asztagainkatj Németországban pédáui a rjdeg jószág részére a majortói távol építenek már a céibó; ísíáj ókat | hogy a szalma betuvarozás, ugy a trágya kituvaro/ása megtakaríttassék. Ha mi ne m ^s tartunk még ennyire, de mi is készíthetünk hordozható karámokat! Szaimakazlainkat, töleg alioi sok a szólna, L T alakúra rakhatjuk — nyíáisukkai délfelé, — hogy sertés, guiyabeh késő őszig közti tanyázhasson és a szalmát ott a helyszint trágyává készíthesse! Bár nem vagyok a szalmaeladás híve, de mi\«i "trágya erőt okszerűen ma már pótom nem lehet, nagyobb városok közelében lakó gazdáknak ajánlhatom, hogy rozsszaimájuk egy részét zsúpnak készíttessék, mert ez ,ma igen kei-esett cikk. Engedtessék meg most néhány szővai a cséplési munkára, hogy" kitérjek! A jó és gyors munka, mint mindenütt, itt js döntő tényező! Hibásan beá.h'to'-t, helytelenül javított, ávagy régi' és e avult gépszerkezetek hibái lo.ytán kettőtői négy százalék szemveszteség is származhat, szóval naponta 2—3, — eset.eg 4 mázsa szem mégy a szalmába, a mi annyi, mint e-veszett! Kívánatos, hogy a gépeket ne a fa.ust kovács, hanem szakavatott gyári szerelő vizsgálja fe.ül. Avult gépekkei ne dolgoztassunk és ha bérgépet haszná-unk, csak uj gépekkel szerződjünk. Kössük v» szerződésiig, hogy a géptuiajdonos tartozik a cséplőgépet gyári szereioyu munkaközijén is ellenőriztetni és a hiányt annak utasítása szerin"- azonnal pótolni. Nem közömbős do-og a gazdára -nézve, hogy a keservesen terme. 1 kalászos temiénye becsű e esen csépelíetikki, amit csak tejesen szakképzett egyé.nek tudnak fe.ülbirámi, közönséges gépészkovácsok a finomabb rész-etekhez nem is , érthetnek. Éppen csak mege m item, de a köze.jövő fuadata lesz általánosítani, hogy a szakmát már cséplésnéi tef ken szecskázni, inert igy sokkai alkalmasabb aí aimozás és" trágyázásra és sokkai j»bban működik a szalmarázó és tökéletesebben veszi ki a szemet a tejszecskázott sza.mábói, mint a hosszuszá-u méteres sz?Ima közül. Az aratási, cséplési munkák közepette szenteljünk néhány perc figyelmet a jzántási munkára is. Nagyon fontos, hogy földjeink ei ne gyomosodjanak, amit csak következess tar.ószántássaí, ulána hengerezésse", őszi mély szántásokkai, kapás növények b-il esztésévei tudunk eérni. Aho. gaz nő, ott egyidejűleg kultúrnövény is teremhet". Rövid időn beiül eljön az idő, amikor törvény szigora bünte'm togja a fenná ló gazokat, ami épp oly horderejű kérdés, mint a tengenszár idő jében való felhasználása, a tengeritó alászántása a tengeri moly miatt. Szomorúan ehet megalapítani, hogy taivamkon az utak mehett — még városokban is elhagyoftabb lie.yeken — telve vannak különböző gazok egész légiójával, amelyek érett magját hordja a szú, terjeszti mindenfe.é. Le.kiismeretj kö'élességének tesz eleget mindenki, ha a learatásra kerülő táblaszéleket, a mesgyéken virágzó gazokat mar most " aratáskor levágja, e Zzei is jó szolgálatai tesz hazájának, önmagának es az egész gazdatársadalomnak. Tiszteit gazdatársaim! Ha máró-holnapra az általános rossz konjunkturá is helyzeten nem is tudunk segítem, köteiessége legyen mégis minden gazda- ! nak saját tevékenységének körén ' belül mindent elkövetni, gazdaságában nagymérvű előrelátásával, — gondos te.készültségévei, okos takarékoskodást bevezetni, amivel némileg ci.en lehet súlyozni a rajtunk kivüi álló tényezők káros hatását; a nehéz terme^si és értékesítési viszonyokat, amelyeket az átkos Trjanon" zúdított reánk, ezer eves édes hazánk testének megcsonkításával! Oyan időket élünk, amikor a tu'ságos belierjes gazdálkodás nem jövedelmező! Igyekezzünk minden szükség-etünket magunk megtermeli, rendezkedjünk be ugy, hogy minél kevesebb készpénz kiadásunk legyen! Tartsuk jói jószágainkat, termeljünk bőségesen takarmányt, ahol csak tehet létesítsünk gondosan előkészített tőidbe műtrágyával megágyazott lucernásokat! Tanuljunk, haladjunk, imádkozzunk és dolgozzunk, egy mielőbbi szebb és jobb jövő reményében! (Vége.) A julius elsejei Kovács István népünnepélyen mutatkozik be a közönségnek az első nyíregyházi kakofonikns zenekar. Óriás házaspár osztogatja az ingyen jegyeket. — Az orosi üfa filmgyár mindenkiről mozgéfelvételt készít, de lem lesz stolsó élvezet a szamárversengés sem. egyet semmi esetre sem lehet majd megtagadni s ez a páratlan ritmusérzék, no de ezzel azután vége is lesz mindennek. A többi, a melódiák eltalálása már a közönség ítélőképességére lesz bízva. Sikerült egy óriás házaspárt is leszerződtetni a népünnepélyre, akik csalogatni fogják a közönséget a különféle mutatványos bódék közelségébe. Bizonyára nagy kedveitségnek fognak örvendeni, már csak azért is, mert ingyen fogják a belépőjegyeket osztogatni. Külön szenzációja lesz a népünnepélynek a mozioperatőr sze» replése, aki egyéni és csoportképeket készit mindenkiről, aki óhajtja. Nagyszerű rendező fogja a közönséget igazgatni, hogy minél hűségesebb és előnyösebb legyen a felvétel és ha még hozzávesszük a szoká(A «Nyirvidék» tudósítójától.) A Kovács István Bajtársi Szövetség gazdasági bizottsága a vigalmi bizottsággal karöltve hetek óta fáradozik azon, hogy a junius elseiei sóstói népünnepély minéV impozánsabb keretek között menjen végbe s azáltal, hogy minél nagyobb látványosságot biztosit az érdeklődők részére, tekintélyes anyagi sikert vár a népünnepélytől s igy a közel jövőben már megvalósítva látja nemes célját, felállíthatja Kovács István emlékmüvét. A sóstói népünnepély programja gazdag lesz és alkalmat nyújt mindenkinek a szórakozásra. Mint rendkívüli programmszámot emiitjük meg azt a kakafonikus zenekart, mely mesteri módon fogja parodizálni a mai ultramodern tánczenét. A kakofonikus zenekartól 4 bevált tAspiriiT 1 íabletíák 1 valódiságéért és jóságáért ' csök az eredeti .,íloye*"-csomagolás szavatol: lapos doboí a zöld szalaggal. Minden másfajta csomagolási sa,iát érdekében utasítson vissza. työkyuuU<t>a& kapható Pénteken, csak egy napig! Bérezik Baba, Vendrey Ferenc, Zátony Kálmán, Bérczy Oéza főszereplésével: Zsuzsanna és a véneK Anday Ernő: „Soha ilyen tavasz..." cimü novellája 10 felvonásban. Szombaton Vasárnap A gyémántvonat rablói Egy mozdonyvezető hőstettei 8 felvonásban. Rin-Tin-Tin: A város réme Izgalmas történet 7 felvonásban. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. sos szamárversenyt, amelyen mindig 9 legmulatságosabb jelenetek szoktak lejátszódni, máris annyit árultunk el a gazdag program.11ból, hogy bizton számithat a rendezőség a legnagyobb érdeklődésre. Az nj termés értékesítése. Az égetően fontos mezőgazdasági problémák között is első helyen áll az uj termés értékesítési lehetőségeinek kérdése. Nagyon természetes, hogy mindazon körök és érdekeltségek, akik az uvtermés értékesítésénél számbajöhető érdekeltséggel birnak, minden figyelmüket most ennek a kérdésnek lehető legelőnyösebb megoldására szentelik és örömmel vesznek minden olyan olyan megoldást, mely lehetőséget nyújt arra, hogy az ui magyar gabonatermés megfelelő ió elhelyezkedést találjon a külföldi gabona piacokon. Sajnos, az utóbbi évek helytelen és hiányos gazdaságpolitikája következtében Magyarország elvesztette néhány igen fontos gabonapiacát, igy többek között az igen jelentékeny vásárló képességű német piacot is s igy annál nehezebb kilátásaink vannak a jelenlegi termés külföldi rentábilis kihelyezésére. Nagyon jól jön tehát az érdekelteknek a magyar kormány ezirányu segítsége, amellyel segíteni próbál a termelők amúgy is nehéz helyzetén. A legutóbbi minisztertanács ugyanis felhatalmazta a földmivelésügyi minisztert arra, hogy az idei termés értékesítése ügyében az összes szükséges intézkedéseket foganatosítsa saját hatáskörében. Ugyanakkor a kormány jelentős összeget adott .a pénzügyminiszternek abból a célból, hogy módjában legyen a földmivelésügyi minisztériumnak minden lehetőt elkövetni arra, hogy az ui magyar termés értékesítése sehol semminemű fennakadást ne szenvedjen. A mezőgazdasági ipar támogatására máris igen nagy kedvezményezéseket adott a földmivelésügyi miniszter és az intenzív mezőgazdasági termelés céljaira a gazdák között a lehető legolcsóbb feltételek mellett műtrágyát is fog nak szétosztani. Ilyenformán, ha saját erejükül nem is, de a kormány hathatós támogatásával a termelők minden bizonnyal olyan helyzetbe kerülnek, hogy az ui magyar termés kihelyezését és értékesítését, minden nehézség nélkül lebonyolíthassák. Más kérdés, hogy a magyar gabona iránt külföldön kevesebb érdeklődés mutatkozik. Ez azonban valójában nem áll ilyen ridegen fenn, mert az a tény, hogy amíg Magyarország egyik oldalon tényleg elvesztette külföldi gabonapiacainak egyik részét, mert nem tudta fölvenni a versenyt az amerikai gabonával, de másrészt ui piacokat és ui vevőket sikerült szereznie, amelyek minden tekintetben betol-