Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-13 / 109. szám

J\ÍYÍEYI!BK. m« május 13 ditja a bihari agyagot. Nyűg** határa az enyhén lejtő homokos terület, meíy Tiszaeszfár, Nyíregyháza és Ujfehértó búzatermő szántói között húzódik ei. A Nyírség területén hatalmas vulkanikus emelkedésnek kellett állni a történelem előtti időkben. Ez akadályozhatta csak meg a Krasznát, Szamost és a Tiszát abban, hogy rövidebb utat ne törjön magának a tenger felé. A Berettyó, rne.y pedig a Kraszna szomszédságában ered, — már nem talál akadályra; nyugatnak tart Mezőtúr fe.'é a Kőrös karjaiba. A Tisza pedig csipkés pártjává' nagy háromszöget ö-el körül, melynek északi csúcsa Csapná' van, déli oldalát pedig a nyugatnak törő Berettyó kápezi. Ezt a régi teóriát most Nyíregyháza vízvezetéki kutatásai is igazolták. Az igen tisztelt vándorgyűlés tagjai hho'nap meg fogják tekinteni, a szomszédos Kótaj községben furt első kutunkat. 170 méter mélységbői a furócsövek vastag kavicsrétegeket tártak fel, melyeket bizonyára még az édesvizű magyar tenger hullámai hordtak össze. A kiemelkedő vulkanikus dombhát örvénye azután homokot rákot rá, kialakult a nagy nyírségi zátony, meiyen a vizeknek lefolyása nem vo't és így a völgyekben képződött katlanokban számtalan haidús tó alakult. Mikor azután a nyírségi nagy zátony kiemelkedett a Vaskapun lefolyó magyar tenger habjaiból — megvetette" lábát a mocsarak közül kiemelkedő dombhátakon az erdő. Régi hagyományok bizonyítják, hogy valaha a Nyírség szakadatlan óriás rengeteg vo't. Nevét is talán a nyírfától vette, melynek már csak itt-ott őrizzük egy-egy kiveszőfélben evő ritka példányát. Béla király névtelen jegyzője szerint Tuhutum pedig é

s fia H'o

rfia any

fr rpszen i

0vagoiva nagy -nepessegfi hódítanak meg a Nyír (raep^t JJmusoueng. Mi vo't az oka vájjon annak, hogy a honfoglalás idejében éppen a nyir vo't az uralkodó fanem? Hiszen ;étségtjien jeleit találjuk ann

ak, hogy a Nyirsfej' ősrengetegeiben gyakori volt a tö'gy, szil, kőris, gyertyán és az éger is. A Jósa Múzeumban láthatták önök a szentgyörgyábrányi kövület tölgylevelét, mely a legékesebben szótó bizonyíték. D- a laza homokon és a Tisza szeszélyes árterületein csak a párás levegőt kedvelő nyir tudott pompázni. Az erdészek előtt ma is Ismeretes a betolakodó képessége a mocsaras, lápos s ennélfogva örökké nedves levegőjű területekre. Nincs ezzei korántsem ellentétben a nyelvtudomány megállapítása, mely szerint a nyir nyirkos, nedves területet jelent. Hiszen a nyirfa 13 ippen az iiyen területek iránti szereimfeő

1 kapta elnevezését. A Nyírség neve egyébként legalább is egyid'"s vejünk magyarokkal. A váradi íegestrumban találkozunk vele először 1219-ben. Külső kinézése azóta megváltozott. Még csak a muU század elejéről származó községi térképek is mind azt mutatják, hogy a határ nagy része még erdő vo't. Ma már csak eg|r kiszáradt tölgy, vagy egy árva szil mutatja, hogy hajdan itt a futóbetyár búvóhelye volt. Nyíregyházán lemcsak hogy mm pusztítják a patkányokat, hanem mesterségesen tenyésztik a veszedelmes rágcsálókat. Nea ellenőrzik az udvarokat. — Mióta csökkentették a tiheiálloBányt, a belvárosi lakék sertéseket tartanak. — Kállai-utcában összeomlott egy fal, amelyet a patkányok aláástak. (A «Nyirvídék» tudósítójától.) Nyíregyházán a »városi rendoriSég» idején a rendőrök házró'-házra járva szigorúan ellenőrizték az udvarokat. Akkor nem voltak virágos parkok, kiskockaköves utcák és terek, de vo'tak vonzó, kedves, tisata, virágos udvarok. Ha ítt-oát megfeledkeztek az emberek az esztétikai kultúra legelemibb követelményéről, a tisztaságról, a városi rendőrség ellenőrző járőrei azonnal írásba foglalták a renitens házigazdák vagy lakók nevét és jött a büntetés. Ma modern rendőrpalotát (építtetett a belügyminiszter ur és fehérkeztyüs, keménykötésű államrendőrségünk van," utcáink rendje, tisztasága mintaszerű, de az udvarok soha ugy ei nem voltak hanyagolva, mint ma. Senki nem néz utána, megfeiei-e az udvarok tisztasága, rendje a törvényes követelményeknek és olyan panaszok jutnak a rendszerető közönség körébői szerkesztőségünkbe, amelyek haíiatfára pirui'áz arcunk. Szégyen kezünk. — Tegnap este városunk egy számottevő tisztviselő polgára mondotta ei pa

naszát az elhanyagolt udvarokról. ' Vannak olyan házigazdák, lakók, akik eltűrik, hogy udvarukbán nem négy, hanem hat-nyolc-tíz serfcst tartanak. Mióta csökkentették a tehéntartás lehetőségéi, az állattenyésztés ősfoglalkozása terén hivatottságot érző városiak sertésállományukat gyarapítótok. A város belsejében, a legelőkelőbb utcákban sivalkodnak és röfögnek a sertéstömegek az udvaron. Szennyes, trágyadombos udvarokra esik megdöbbenéssel tekintetünk, ha néhány í udvarba betekintünk. A nyíregyházi udvarok elhanyagoltságát l'Áva megállapíthatjuk, hogy a nyirA hires Qesztely Jóska — a régi idők betyár romantikájának már kiveszett alakja — mBg ámult század- 40-es éveiben Igy dalolt ,a k.áAói vár vasrosté'yán keresztül: Erdők, mezők, vad ligetek. De sokat jártam bennetek! De sok nappa't #j szakává 1 Töltöttem ei bujdosással. egyházi patkányveszedelem növekedőben van. Itt nem csak, hogy nem történik semmi a patkányok irtása tekintetében,, hanem olyan nemtörődömség mutatkozik'az udvarok rendje és tjsztasága terén, hogy egyenesen Szaporítják a patkányokat Nyíregyházán. A napokban " a KáHói utcában egy faf összeomlott. Amikor a fai nagy robajjal ledült, olyan irtózatos sikongás ha.'latszott a környéken, mintha száz sertést öltek volna egyszerre. Kitűnt, hogy a falat a patkányok fúrták át, paikányfolyosók ágaztak benne összevissza, 'mígnem a f

ai elvesztette stabilitását és összeomlott. A patkányok melegágya az udvarok tisztátalansága és vérző szívvei állapítjuk meg, hogy míg utcáink külső képe a rend és a tisztaságszeretet mintaszerüségét igazolja, udvaraink egy része visszataszítóan piszkos és rendetlen. Nem keressük i t, kiket terhei ezért a felelősség, de bizonyos, hogy a városi szabályrendeletnek erré vonatkozó intézkedéséit valakinek ellenőriznie kelj, mert egyébként ezek az intézkedések írott malasztként n'ém használnak senkinek. A sajtó hivatása a közönség védelme és amikor a patkány veszedelmet fokozó tisztátalanság eflen szót" emelünk, kijelentjük, hogy ezt a kérdést'áijandóan felszínen fogjuk tartani es ezennel "felkérjük a panaszttevő közönséget, hogy ha közbotránkozást okozó, jfegészségünktí veszélyeztető elhanyago l &?»varró; tudnak, jelentsék be ezt szerkesztőségünkben. Mi ujabb adatokkai is támogatva felvesszük a küzdelmet városunk tisztasága, egészségügye, jobb jövője érdekében" ezen a 'téren is. Észbontó, tömör, meleg illat! A rejtelmet indiai fahéj virágának kompozíciója? Kii iveg ra P 3-flO Közép üreg ra. . . P 7 20 Nagy ireg ára .... P 1100 MintaSveg kipróbálásra P 180 Kapható mlndca gyógyszart&rbaa, drogériában éc illatszertárban. VezérképvIselSség: MIHÁLY OTTÓ gyógyárnnagykereskedés Badapert, VI., Podmanlczky-ntaa <3. 1382-1 Zöld erdőnek lombos ága Sokat busultam alatta. Geszteiy Jóska két sz;ép lánya Mindig aztat siratg&tja. Édes anyám sok szép szava... Kit fogadtam, k»t meg soha. Fogadnám most, de már késő, Huh a könnyem, mint az eső. Szájsebészeti, fogorvosi és műfogámli rendelés Nyíregyházán, V?ay Ádám-utca 5. sz. RÖNTGEN LABORATÓRIUM!! Fogvisszaültetásek, fogkezelések, fogtömések színarannyal, tökéletes érzéstelenítés, műfogak stb. stb. Legmodernebb berendtzéa! Abszolút tisztaság! Csakis elsőrendű munkálatok! Igen szerény díjak! Dr», SCuf e8 Viktor*, swmabáss? volt klinikai első » 2729 £s a nyírségi tájkép átalakulásával a nyírségi ember életmódja is megváltozott. A vadász és halász szerszámokat felcserélték az ekével, a régi nomád é.etmódo a z upfedelü ház boldogságával. A Nyírségen is megindult a nagy magyar építkezés — várat emeini műveltségből, tudományból, egyszóval kuíturábó' a magyar örök élet számára. Most a'Nyírség ki van ide állítva végvárnak á irianoni határra, itt-ott meg is csipkedték talán, de árad, sugárzik belőle a magyar erő Erdély és az Északkeietf Kárpátok felé.' A Nyir Lég kulturális központja ez a fiatal — alig 170 éves város, ahoi most a tisztelt vándorgyűlés kutatja a magyar földrajz igazságait. Nincs időm arra, hogy részletesen feltárjam a most m*g csak legénykorát élő Nyíregyháza alapításának! es fejlődésének történetét. Csak a tanyabokrok rendszeri ragadom ki a sok egymásra tortódó kérdésbői, mely a maga nemében szinte példa nélkül álló az egész világon. 1753-ban két főúri család birtoka vo't a föld- A Károlyi es Dessewffy családok meglépetve látták ré.4i munkás jobbágyaik pusztuását. Fáradozásuk nyomán hoszszu szekérkaraván indult Békéscsaba, Szarvas es Orosháza felől. Ez az uj lakosság kizárólag földmiveiissei foglalkozott; az állattenyésztés csak annyiban érdekelte, amennyiben szoros kiegészítő részét képezi az a fö dmivelésn'ek. S éppen ezért első pillanattá- kezdve nem vo't városlakó népesség. Már a letelepedéskor is a tanya nyugalmas csendjét választotta' s igy alakult ki az egésn országban páratlanul álló tanyabokor rendszerünk, melyhez hasonlót t

atán csak Kecskemét város határában találhatunk. Mi'yen más és mennyivel sivirabb látvány tárul fei szemeink előtt, mikor a gyorsvonattal végigrobogunk Szo'nok és Püspökladány között. 'Örák hosszai látjuk a szétszórt tanyarendszer iskolapéldáit. A töipebir okok sarkában — szétszórva, mint a sakktáb a kockái — Á természetes í N f i fii Tu n keserűvíz gyomor ős b óltisztitó hatása páratlan. Az Ignáadit tivmzt Sasze Másfajta keaerivizcsl! KuM nriwltl Mi rt Hfl l««Mi MnMiwr MlttlM Mkin.