Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-13 / 109. szám

Nyiregynáza, 1928. május 13. * Vasárnap XLIX. évfolyam. 109. szám. Előflzattai Arak helyben m vldtken: Így Mr« 2'50 p*nfcfi. Nogyadévr* 7'60 pengő. Ktatiutvitttólmck ím anitrtknaV 20•/• engedmény. K?SH Alapította JÓBA ELEK főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. SeerkeszWség ós kiadóhivatal: SZÉCHENYi-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postachequo Kéziratokat nem adunk vissza* iwii—ár instmmammam A levegő uralmáért. A „Nyirvidék" számára irta : Karaffáth Jenő dr. országgyűlési képviselő A levegő feletti uralomért világ­szerte óriási kiizde'em folyik. Bennünket, a tengertől megfosz­tott magyarokat, a égi flották te­rén mutatkozó jelenségek, újítások még inkább érdekelhetnek, mint más nemzeteket. A trianoni szer­ződés III. címének 128- cikke a ka­tonai és haditengerészeti léghajó­zásra vonatkozólag ekén t szól: «Ma­gyarország haderejének katonai, vagy hadihajózási repü'ő szolgálata nem tehet; kormányozható léghajót megtartania nem szabad.» A 129­cikk szerint, a trianoni szzerződés életbelépésétől számítandó két hó­napi határidőn beiül, a Magyaror­szág szárazföldi és tengeri hadere­jének állományába tartozó léghajó­zási személyzetet le kellett szerelni. A 131. cikk szerjnt pedig a trianoni szerződés életbelépesét kővető hat hónap alatt Magyarország egész területén tilos volt a légi járomü­vek, égi járómürészek, légi járó­motorok és légijárómü motorrészek gyártása, ide való behozatala és innen való kivitele. Ezzei szemben — az általános le­szerelési iázban — az egyes ál'a­mok, katonai aviatikájuk fejlesz­téséig éveken keresztül rendkívüli áldozatokat hoznak. Angija 1Q26­és 1927. évi költségvetésébe, ha­sonlóan az előző évekhez, 20865000 fontot állított be erre a célra. Ez magyar pénzben körül­beiül 584220000 pengő, fejenkint évi 8 aranymárka az egyes polgá­rokra. Az angol flotta számára a flottaparancsnokság" óriási hidro­plánokat rendelt. Három gépet 700 lóerős motorral sze^lteteti fel. Olaszország 1926—27. évi költségvetésében az előző évhez ké­pest 213 millió lírával többet, azaz 635355000 lírát, a mi pénzünkben | körülbelül 193770000 pengőt for- ) ditott erre a célra. A japán Költség­vetés 1500000 dolláros költséggé' két-két repülőgépet irányzott elő'az összes hadihajó í számára. Az Egye­sült Államok 1924—25. évben több mint 30 százalékkal emelték a repülőgépek számát és az 1926— 27. évi kö-tségvetésben katonai avi­atikára 32965000 dollárt szavaz­tak meg, magyar pénzben körül­belül 187800Ó00 pengőt. 1926-ban 23/ 4 millió dollár költséggel két repülőgép anyahajót épített az Unió flottája számára, egyenként 50 bombavető géppei. Ezenkívül 'égi flottája 30 darab uj vadászgé­pet kapott. Franciaország 1927-évi költségvetésében a .engerészetre fordított 100 millió és a gyarmatok számára megszavazott 14 millió frankon kívül 435500000 frankot, magyar pénzben körü'belüi 98 mil­lió 860 ezer pengőt szavazott meg. Itt a teher fejenként 5 aranym ír­kát tesz ki. A kisenfcente államok közt Csehszlovákia 1926. évi költségvetésében 152868000 szo­kolt fordított katonai aviatikájának fejlesztésére, magyar pénzben kö­rülbelül 25990000 pengőt, 1928. évi aviatikai költségvetése pedig körülbelül a kétszerese leit az 1927. évinek. Lengyelország 1926-ban körülbelül 22300000 zlotyt, magyar pénz­ben körülbelül 14 és egyharmad millió pengőt fordított e rre a célra. Ugyanakkor Románja 405500000 leit, magyar pénzben 14200000 pengőt. A jugoszláv állam 1925­ben 40 millió dinárt, az 1926. év­ben pedig 116270000 dinárt állí­tott be erre a cé'ra, ami magyar pénzben 11627000 pengő. Spanyolország léghadügyi költség­vetésébe 160 millió peseiát állított be, mert egyszerre 1400 hadi­repülőgépet óhajt beszerezni. Ezek a számok minden beszedné* erőteljesebben igazolják azt, hogy az égbekiáltóan igazságtalan trianoni szerződésnek idevonatko­zó része tarthatatlan. Az Egyesü't Államoknak a légi haderőről szóló egyik törvénycikke azt rendelj, hogy öt éven beiül a szárazföldi harci repülőgépek szá­ma kétezerre emeltessék, másik törvénycikk pedig a haditengeré­szet égi flottáját szintén öt év alatt akként kívánja kifejleszteni, hogy erre a célra 85 millió dol­lárt bocsát rendelkezésére, ami ma­gyar pénzben 485 millió pengőt, tehát majdne m egy félmilliárdot je­lent. Az olasz miniszterelnök, MJS­eiső beruházásokon tul ment, ismét hatalmas összegeket fordított erre a célra; legutóbb 15 és félmillió fontot, amibői csak egytizenhatod­rész esik a polgári aviatika cél­jaira. Az olasnnz miniszterelnök, Mus­solini is, angol mjntára, hamarosan kézbevette a légügyek átszervezé­sét. Kiadták a fasciszta jelszót, hogy Olaszország nem tűrheti azt, hogy Olaszország területe fölé egyetlen ellenséges repülőgép is be­hatolhasson s ezért különböző tör­vényjavaslatok készültek, amelyek már a nőket is bevonták a véde­lembe. Balbo Italo légügyi állam­titkár szerint az olasz légi flottát akként kell fejleszteni, hogy a légi flotta, amely ezidőszerint 1100 gépbői áll, 1930-ban 2797 repülő­gépbői kell, hogy álljon, amelyek közű' 1200 vadászrepülő fesz, 865 bombavető, 682 pedig felderítő szolgálatra lesz hivatva. Franciaország is mostanában fog­lalkozik intenzivebben ezzel a kér­déssel, és azzal, hogy a francia minisztertanács az aviatika érde­kében szükséges intézkedéseket ön­álló minisztérium keretében oldja-e meg, vagy más módon. A kisentente államai között igen érdekes, az iparban különben &ny-. nyira szegény Jugoszlávia erő­feszítése. A jugoszláv államnak ez­időszerint 656 repülőgépe van, a me.yek közül 300 hadicélokat szo'­gái és máris 4 újonnan berendezett gyár áH az aviatika rendelkezésére. iiinrirtiwriiiMin— in i irrr -iíiihh—t Románia is már 3 gyárat állított fei; ezidőszerint 267 repülőgép felett rendelkezik, amely, úgy­szólván, valamennyi katonai jel­legű- Csehországnak 700 repülő­gépe van, ebből 500 hadirepülő­gép; gyárainak havi teljesítményét 120 repülőgép előállítására fo­kozta. Ezek az adatok e'ég bőségesek annak igazolására, hogy a trianoni szerződés mi yen égbekiáltó igaz­ságtalanságot tartalmaz számunkra, mert egyfelől a győztes államok mindent elkövetnek fefegyverkezé­sük érdekében, másfelől tűrik azt, hogy védtelen, nyomorult államok, ami yenek mi is vagyunk, bármely pillanatban katasztrófának lehes­senek kitéve. A mi égi felségjogunkat eddig nem igen respektá ták és a jövőben sincs sok reményünk arra, hogy népszövetségi alapon tekintetbe ve­szik. A levegő uralmáért folyó küz­delemben kezünk gúzsba van kötve ma is. Minden erőnket koncentrál­nunk keli tehát arra, hogy legalább azt tegyük meg teljes igyekezettel, amit számunkra a polgári aviatika terén a párisi egyezmény megen­A Nyírség és kulturális fejlődése. Irta és a Földrajíi Tarwág mir-tyházi vScdor^yíi ésén felolvasta: Szohor Pál városi főjtgyzfl. A sok prózai élethivatás között alig tudok szebbet elképzelni,mint a mi édes hazánk fö-drajzát tanitani szomjas magyar lelkeknek. Nekünk pedig, akik itt é ünk a Nyírség székvárosában, a szőke huUámu nyírségi buckák ölén — lehet-e szebb feladatunk, mint kutatni tör­ténelem előtti idők természeti erői­nek játékát, a nyírségi őslakók em­'ékeit és a kultura századokon át épülő mentsvárát, mely annyi ki­váló lélekkel ajándékozta meg sze­gény hazánkat. A Nyír mintegy 4825 négyzet­km. nagyságú, — egykor mocsaras, erdős t erü-et, melyből kb. 65 szá­zalék Szabolcsvármegyére esik. A szabolcsi 3349 négyzet km.-rei szemben áU Hajdú 806, Bihar 380 és Szatmár 290 négyzet km.-rei. Boldogult Jósa András dr. — ez a csodálatos szellemű polihisztor — a Nyírséget zátonykepződésnek tartotta, meiy a Tisza, Szamos, Kraszna, Érés Berettyó kanyargása között, egy vulkanikus kiemelkedés felett képződött örvényben rakódott le azon időben, mikor a magyar síkságot boritó édesvizű tenger a Vaskapun át rengeteg idő alatt a Fekete-tengerbe átvájta magát. Leg­magasabb pontja a Tiszának tokaji 0 pontja felett mintegy 90 méter­nyire emelkedik ki. A Nyir határa észak felől a Berkesztői—Vencseilőig vonuló mintegy 50 km. hosszú Lónvay­gyüjtőcsátorna, mely elválaszt ben­nünket az u. n. Rétköztől. Ez a terűiét a Nyírvíz szabályozás előtt Európa összes ismert vizimadarai­nak vo't kedvenc tartózkodási he­lye. Keletre keskeny és a Kraszna mellett r.éhol mocsaras szegély választja el a Nyírt a Tiszától és Krasznátói, amely itt-ott merede­ken, másutt lejtősen megy át a környező agyagos lapályba. A déli bihari oldal me redeken "hajlik rá a Berettyó medencéjére. É ;es határ­vonal választja ei itt a nyiri homo­kot a szomszédos televény agyag­ta'ajtól. Az uralkodó szelek év­rő'-évre hordják e[ő re a buckák fu­tóhomokját és lassan tolják előre Biharba a Nyírség határát. Itt a széliéi szövetkezve a Nyir meghó­Olcsó pünkösdi divat sláger cipők! Nöi szandálcipő* legújabb divatszinekben, fonott 1 2so pengő Női fekete félcipő, pántos és fűzős, lakk diszitéssel *" •** pengő Női divat színes pántoscipők Bés és drappszin, farasokkal i 80 23 80 19 pengő pen gő Férfi fekete fűzős cipők erős, tartós minőségben IS' 8 0 pengő Férfi divat félcipők legújabb formában fkO 80 pengő Női selyemflór harisnyák 2'98 pengő. — Női tiszta selyem harisnyák 5'50 pengő. — Férff divat csíkos zoknik t'25 pengő. Több ezer pár női, férfi és gyermek tavaszi és nyári cipőujdonságok érkeztek remek választékban Ben«dekffyhez, a HUflgáriil CÍpŐErUháZb8, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona u. 5. 28i4 Szíveskedjék kirakatainkat megtekinteni 1 Telefon szám: ^95. Telefon szám: 195. Egyei siám ára 16 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents